Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-15 / 11. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 15. Vélemény és háttér 5- Hazánk nemzetközi pozíciója egyre erősebb. Ám ez nem elég! Stratégiai partnerünkké kell tennünk Fe­héroroszországot, Venezuelát, Kubát és Líbiát is! (Peter Gossányi rajza) Walesa szerint Wielgus érsek az egykori titkosszolgálat embereinek „áldozata" Még mindig veszélyesek KOMMENTÁR Az MKP favágói BARAK LÁSZLÓ Nem biztos, hogy hálás cselekmény, ám alkalomadtán talán mégis bele lehet pofázni akár egy párt belügyeibe is. Főként, ha annak ve­zetői maguk alatt vágják a fát. Egy politikai párt tagjai különben is általában a szélesebb körű népességet érintő hatalomgyakorlásra szövetkeznek. Hacsak nem önsors-rontásra vagy valami öncélú ál­modozásra, uramobocsá! fétisimádatra. Mármost, itt van a Magyar Koalíció Pártja elitjének az a nevetséges dilemmája, hogy mit is kezdjenek Országos Tanácsuk azon verdiktjével, amely szerint egy- egy párttag csupán kétféle választottf!) közjogi tisztséget tölthet be. Mondjuk, lehet az illető parlamenti képviselő meg polgármester... Ehhez ellenben már nem gründolhat egy megyei képviselői posztot is. Vajon miért? Ne hogy már baj legyen... A szóban forgó verdiktet megideologizáló szöveg szerint egyébként az effektiv munkabírás­sal lenne baj. Van ebben valami, csakhogy nem az igazi. Mert mi van, ha valamely „harmadik” tisztségbe például nem a párt színei­ben választatik meg a delikvens...? Mint például, Bastrnák Tibor... Ő ugye, anno a megyei választásokon szerzett egy képviselői man­dátumot. Ehhez aztán két év múlva egy szignifikáns szavazat­mennyiséggel kiérdemelt parlamenti képviselői mandátum került. Tegyük hozzá, Komárom város megválasztott polgármestereként lett belőle újra parlamenti képviselő is. Talán innét lenne eredeztet­hető a három funkcióval szembeni fóbia az MKP-ban, s vélhetően épp ezért született az OT vonatkozó döntése...? Hiszen már ekkor világos volt, hogy közeleg a 2006-os polgármesteri választások időpontja. Miért ne akadt volna hát még valaki az MKP komáromi városi szervezetében is - sajna egy szimpla lúzer -, aki polgármes­teri székre vágyik? Mivel azonban ennek az illetőnek a jelölése em­berileg, politikailag és megválasztásának valós esélye tekintetében is komolyan kifogásolható volt, Bastrnák 2006-ban függetlenként kényszerült indulni a posztért. Ha nem akarta tálcán szervírozni „a várost” a jelenlegi kormánykoalíció pártkatonáinak és néhány hata­loméhes konjunktúralovagnak...! A polgármesteri választás végül őt igazolta, hiszen többek között, saját „elvtársai” masszív ellen­kampánya ellenére, hajszállal ugyan, de újra polgármesterré vá­lasztották őt a komáromiak. Egy Anton Marek nevű emberrel szem­ben, mégpedig éppen hogy csak. Míg a „hivatalos” MKP-jelölt, amint az várható volt, vastagon a vert mezőnyben ragadt. No és, akkor most mi van, kérdezheti a naiv kívülálló. Természetesen sem­mi... Legkevésbé olyasminek nem kellene lennie, hogy Bastmákot most csak azért akarják lemondásra kényszeríteni valamelyik funk­ciójáról, mert egy tulajdonképpen kizárólag propagandacélból, po­zícióféltésből, vagyis irigykedésből kierőszakolt párthatározat ilyes­mit diktál. Nem beszélve arról, hogy megyei képviselői posztjáról történő lemondása esetén ugyanaz az Anton Marek kerülne a he­lyére, aki a szlovák nacionalisták által is támogatott jelöltként akar(t) polgármesterkedni Komáromban! Vagyis Nyitrán tovább gyengülnének az MKP megyegyűlési pozíciói. Parlamenti mandátu­mának feladását pedig azért lenne ostobaság erőltetni, mert ő - egyéb MKP-s favágókhoz képest - korántsem holmi rest és néma le­venteként bitorolja azt... Nyilvánvaló tehát, hogy bölcsebbek lenné­nek az MKP illetékesei, ha hallgatnának e műbalhé ügyében is. Hi­szen tulajdonképpen egy maguk kreálta, tökfölöslegesen moralizá­ló, vegytisztán demagóg határozat csapdájában vergődnek. Bár va­lóban majdnem belügynek tekinthető, hogy egyes pártmitugrászok maguk alatt, vagy éppen egymás alatt vágják-e a fát... FIGYELŐ FIGYELŐ Miatyánk-tábla lovári nyelven Hiller István magyarországi oktatási és kulturális miniszter szombaton Jeruzsálemben ünnepélyesen felavatta a mia­tyánk lovári nyelvű emléktáb­láját az Olajfák hegyén álló Miatyánk-templomban. „A mai esemény kiemelkedő je­lentőségű, hiszen a Miatyánk- templomban, ahol az 1800-as évek vége óta magyar nyelven már ott áll a szent ima, felavat­tuk a táblát lovári nyelven a miatyánk szövegével, cigány honfitársaink és azok tisztele­tére, akik őrzik emléküket” - mondta a miniszter. Részt vett az emléktábla felavatásán Mi­chel Sabbah, Jeruzsálem latin pátriárkája, a szentföldi ke­resztények legfőbb egyházi méltósága. A Miatyánk-temp- lom a vüág egyik legnevezete­sebb temploma, francia tulaj­donban van, így diplomáciai úton, Párizs beleegyezésével és engedélyével, az izraeli francia nagykövetség közvetí­tésén keresztül kapta meg az Oktatási és Kulturális Minisz­térium (OKM) azt a lehetősé­get, hogy lovári nyelven a mia- tyánk-táblát itt felavassa, (m) Veszélyes a szcientológia A Szcientológia Egyház fel­ügyeletének szigorítását köve­telik annak társadalmi ve­szélyességére hivatkozva kü­lönböző pártok politikusai Né­metországban azután, hogy a vitatott szervezet Berlin köz­pontjában felavatta új székhá­zát. Á hatemeletes, 4000 négy­zetméteres központ megnyitó­ján a szekta szóvivője szerint 4000-5000 ember vett részt szombaton, köztük a világhírű amerikai jazz-zongorista, Chick Corea és honfitársa, An­ne Archer színésznő. A rendőr­ség jóval kevesebbre, mintegy 1500-ra becsülte az ér­deklődök létszámát, akik túl­nyomórészt Németországból és Európából érkeztek a szék­ház felavatására, de izraeli zászlókat is lengettek az épü­let előtt összegyűlt sokaság­ban. A német politikai réteg egy része aggodalmát fejezte ki a szcientológia újabb „telep­helyének” megnyílása láttán, amelyről a szakértők egyelőre csak találgatják, hogy a magát vallási közösségnek mondó, de bírálói által szektának és gátlástalan üzleti vállalkozás­nak tartott szervezet új német- országi központjának szánják- e. Egyesek attól tartanak, hogy a „szekta” a politika vüágában is befolyásra akar szert tenni. Wolfgang Thierse, a Bundes­tag szociáldemokrata alelnöke olyan „vállalkozásról” beszélt, amely hosszú távon arra tö­rekszik, hogy hatalmába kerít­se az embereket, és ezen ke­resztül pénzt keressen. A Szci­entológia Egyház szerinte egyebek mellett törvénybe üt­köző módon belső hírszolgála­tot működtet. A szcientoló- gusok brüsszeli, madridi, lon­doni és berlini képviseletének megnyitása után szakértők ar­ra figyelmeztetnek, a szerve­zet hosszú távú terjeszkedésre készülhet Európában. A Szci­entológia Egyházzal szembeni legfőbb kifogás pénzsóvársá- ga mellett az, hogy tagjait sa­játos lélektani módszerekkel függővé és befolyásolhatóvá teszi. (MTI/AFP/dpa) Lech Walesa volt lengyel el­nök szerint Stanislaw Wiel­gus kinevezett varsói érse­ket, aki ügynökmúltjának lelepleződése miatt mült vasárnap, közvetlenül beik­tatása előtt lemondott hiva­taláról, az egykori kommu­nista titkosszolgálat embe­rei „buktatták meg”. MTI/REUTERS-HÁTTÉR Walesa ezt a véleményét a Cor- riere della Sera című olasz lap szombati számában megjelent in­terjúban fejtette ki. A volt lengyel elnök, aki a szovjet tömb első sza­bad szakszervezete, a Szolidaritás vezetőjeként bátran szembeszállt a kommunizmussal, maga is éve­ken át ügynökvádakkal volt kény­telen szembenézni, amiért elnök­sége idején nem járult hozzá a kommunista korszak ügynök­dossziéinak megnyitásához. Wa­lesát a múlt évben tisztázták vég­leg a vádak alól. „Wielgus érsek bocsánatos bűnt követett el. Kis dolgot, ami egész hátralévő, ígéretes jövőjét tönkretette. A következmények egyáltalán nem állnak arányban A munka dicsérete JUHÁSZ KATALIN A legenda szerint Krúdy egyszer elbóbiskolt a kávéházi asztalnál. A pincér szolgálatkészen megko­cogtatta a vállát, mire az író ál­mosan felnézett és felmordult: Ne zavarjon, nem látja, hogy dol­gozom?! Az álmok ugyanis fontosak az író számára, sokan igyekeznek rög­zíteni őket ébredés után, vagy ki­találni álomszerű történeteket. Minkét módszer nagyon nehéz, komoly munkát igényel, Krúdy reakciója tehát jogos volt, hiszen tényleg álmában dolgozott. Ezt a történetet majdnem elmeséltem egy barátomnak, aki a múltkor zokon vette, hogy nem ismertem meg az utcán. Ennyit öregedtem tavaly óta? Hallottam a hátam mögül, és bizony elszégyelltem magam, sőt egy kis irigység is ve­gyült a szégyenérzetbe, mert az illető egy napot sem öregedett, azokkal az érdemekkel, amelye­ket egész papi működése során szerzett” - hangsúlyozta Walesa. A volt lengyel elnök szerint nem véletlen, hogy a botrány az utol­só pillanatban, a beiktatás küszö­bén pattant ki. „A régi titkosszol­gálati emberek tudatosan kiszá­mították, mekkora szenzációt kelt ez a leleplezés Lengyelor­szágban, külföldön és a Vatikán­ban. A destabilizáció szakembe­rei ők” - mondta. „A kommunis­ták Lengyelországban több mint százezren vannak, erősek, szer­vezettek, és beágyazódtak a leg­fontosabb ágazatokban” - ma­gyarázta. „A kormány azzal fe­nyegeti a titkosrendőrség egykori funkcionáriusait, hogy elveszi nyugdíjukat, és megfosztja őket közéleti tisztségeiktől, ezért ők ellentámadásba lendülnek” - folytatta, és figyelmeztetett: „Ha igazán felbőszülnek, nagyon veszélyessé válnak”. A volt lengyel elnök szerint a kommunisták továbbra is félelme­tesek. Elvesztették a legutóbbi vá­lasztásokat, és arról gondolkod­nak, hogyan kerülhetnének újra hatalomra, sőt, hogyan változtat­hatnák meg a rendszert. Az átvilá­gításról szólva Walesa kijelentet­te: „Az a probléma, hogy Lengyel­sót évről-évre fiatalosabb, fogal­mam sincs, hogy csinálja. Aztán az elnézéskérés mellett döntöttem, mert azt mégsem mondhattam neki, amit Krúdy mondott. Pedig én is épp intenzí­ven dolgoztam, interjúról jöttem, és fejben már fogalmaztam a cik­ket, hogy mire billentyűzet-közei­be érek, készen legyen. Máskor meg úgy dolgozom, hogy bámész­kodom, hallgatózom, poroszká- lok, és egyszer csak ott hever a té­ma az utcán, mint az a zsurnalisz­tika-tankönyvben írva vagyon. Ezért aztán megértőén viszonyu­lok mindenkihez, aki látszatra nem csinál semmit, ül az íróasztal mellett, bámul kifelé az ablakon, hosszú perceken át elmélyülten farag egy ceruzát, firkál a noteszé­be, vagy netán számítógépes játé­kot játszik a munkahelyén. A kö­römreszelés határeset, ha hivatal­noknő vagy bolti eladó csinálja, lógásnak tartom, ha viszont mate­matikus, reklámszlogen-író, film­rendező, akkor kreatív folyamat része is lehet. Mindezt csak azért meséltem el, hogy jobban megértsék azt az él­országot ma populisták és dema­gógok kormányozzák, akik priori­tást csináltak a lusztrációból”. Arra a kérdésre, hogy a Len­gyelországot ma irányító Kaczynski fivérek csapatának van-e jövője, Walesa így vála­szolt: „Ez az ő történelmi pilla­natuk. A Kaczynski ikrek eszmé­nyi helyzetben vannak. Az elnök és a kormányfő teljes egyetértés­ben van, kölcsönösen védik és biztosítják egymást, tisztes több­séggel rendelkeznek a parla­mentben. Nem gyógyultak még ki a korábbi betegségeikből, de nagy dolgokat vihetnek véghez. Csak az a kérdés, a megfelelő utat választják-e” - mondta az interjúban Walesa. Jaroslaw és Lech Kaczynski (a kormányfő és az államfő) pártja 2005-ben került hatalomra azzal az ígérettel, hogy megtisztítják a közéletet azoktól, akik szoros szá­lakkal kötődnek a korábbi kom­munista rendszerhez. A vizsgálat a Szolidaritás szakszervezetre is kiterjed. Az 1981-83-as hadiálla­pot idején letartóztatott aktivisták közül többen kollaboránsokká váltak, és Walesa ellenfelei, köz­tük a Kaczynski fivérek, azt su­gallják, hogy a volt elnök is egy volt közülük. ményemet, melyet most megosz­tok önökkel. Kassa, főutca, szép áprilisi január közepe, hétágra süt a nap. Két városi rendőr áll a park­ban, mintha gyökeret vertek vol­na. Mindketten egy irányba néz­nek, a közeli pad felé, ahol egy fia­tal lány alkot. A dómot rajzolja, órák óta ott ülhet, mert igen akku­rátusán dolgozza ki a részleteket. A rend őrei pedig megbabonázva figyelik. Nem tudni, a képző­művészet, vagy inkább a képző­művész keltette-e fel a figyelmü­ket, de most akár ki is lehetne ra­bolni őket, annyira belefeledkez­tek a látványba. Egy idő után a lány is észreveszi közönségét, megszeppenve kérdi, mi a baj, szabad-e csinálnia, amit csinál. „Persze, csak dolgozzunk, dolgoz­zunk! ” - mondja az egyik rendőr, aztán mindhárman folytatják a munkát: a lány a rajzolást, ők pe­dig a műélvezetet. Kár, hogy men­nem kell (dologzni), így sosem tu­dom meg, meddig tartott ez a megkapóan szép, közös munkál­kodás. De mostantól bizton állít­hatom: a műélvezet a rendőrök munkájának szerves része! Választásokat akarnak a toryk Előrehozott választásokat szor­galmazott tegnap az ellenzéki brit konzervatívok vezetője Tony Blair kormányfő idei távo­zása után. David Cameron, a Konzervatív Párt frakcióve­zetője és miniszterelnök-jelöltje a BBC televízió politikai maga­zinműsorában azt mondta: Gor­don Brown jelenlegi pénzügy- miniszternek, aki minden való­színűség szerint követi majd Blairt a miniszterelnöki szék­ben, nem lesz teljes körű válasz­tói felhatalmazása, mivel Blair az előző választások előtt teljes mandátumának kitöltését ígér­te. A tavaly novemberben kez­dődött új törvénykezési évad Blair kormányfő tizedik, egyben utolsó parlamenti éve. Az iraki háborút kísérő, és egyéb belpo­litikai botrányoktól megtépá­zott Blair ugyanis - akire a kor­mányzó Munkáspárton belül is erős nyomás nehezedik mi­előbbi távozása érdekében - a párt tavaly szeptemberi éves kongresszusa előtt közölte: az lesz az utolsó olyan Labour- kongresszus, amelyen minisz­terelnökként és pártvezérként vesz részt. Távozásának várható időpontját ennél pontosabban azóta sem jelölte meg. Mivel azonban a pártkongresszusok hagyományos évadja szeptem­ber-október, Blair őszig minden­képpen távozik, jóllehet a 2005. májusi választások előtt még valóban azt mondta, hogy győzelem esetén kitölti teljes, 2010-ig szóló új mandátumát. A tory vezér szerint ezért Blair tá­vozása után előrehozott válasz­tásokat kellene kiírni. Arra a fel­vetésre, hogy akkor sem írtak ki választásokat, amikor a konzer­vatív John Major 1990-ben át­vette a hatalmat a lemondatott Margaret Thatchertől, a tory ve­zér azzal érvelt: jelenleg egye­dülálló a helyzet. Blair koráb­ban közölte ugyan, hogy újabb választási küzdelemben már nem vesz részt, viszont jelenlegi megbízatását úgy nyerte el, hogy előzőleg kifejezetten a mandátum teljes kitöltését ígér­te. A kormányfő - aki a brit bal­oldal történetében rekordot fel­állítva, egymás után három vá­lasztást nyert meg a Labour élén - valóban már hónapokkal a 2005. májusi parlamenti válasz­tások előtt, a brit belpolitika tör­ténetében példátlan módon be­jelentette, hogy negyedszerre már nem ő kívánja választási csatába vezetni a pártot, (m) JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents