Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-15 / 11. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Újra ölt a madárkor Jakarta. Két indonéziai nő meghalt madárinfluenzában. Az egyik nő péntek éjjel halt meg, a másik szombat hajnal­ban - közölte Nyomán Kan­dim, az egészségügyi minisz­térium főigazgatója. A 22 és 27 éves nőt ugyanabban a fő­városi kórházban kezelték csü­törtök óta. Halálukkal 61-re emelkedett a H5N1 vírus halá­los áldozatainak száma Indo­néziában. (MTI) Angela Merkel aggódik Berlin. Aggodalmának adott hangot a szélsőjobbolda­li erőszak terjedése miatt a né­met kancellár. Angela Merkel egy vasárnapi interjúban a szélsőjobboldali indíttatású, erőszakos cselekmények növe­kedése mellett nyugtalanító­nak nevezte a szélsőjobboldali pártoknak az utóbbi években elért választási sikereit, min­denekelőtt a keleti tartomá­nyokban. A kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy a szélsőséges erőszak soha, semmilyen körülmények kö­zött nem fogadható el. (MTI) Robert Gates Afganisztánban Washington. Robert Gates amerikai védelmi miniszter pénteken közölte: rövidesen Afganisztánba utazik, hogy megvizsgálja, milyen eszkö­zökkel lehet véget vetni az erő­szaknak, és „erősítse” Hamid Karzai elnök kormányát. Robert Gatesnek ez lesz a má­sodik külföldi útja, a védelmi miniszter előzőleg - hivatalba lépése után három héttel - Irakban járt. Robert Gates kö­zölte, hogy néhány nap múlva utazik el Washingtonból, de nem volt hajlandó részletes út­vonaláról beszámolni. (MTI) Lefejezték a buddhistákat Bangkok. Feltételezett mu­zulmán szélsőségesek megöl­tek vasárnap három buddhis­tát Thaiföld déli részén, és fi­gyelmeztették a helyi budd­hista lakosokat, hogy távozza­nak a túlnyomórészt muzul­mánok lakta déli tartomá­nyokból. A déli Jala tarto­mány égjük gumiültetvényén egy házaspárral végeztek a fegyveres támadók. Lelőtték őket, majd levágták a férfi fe­jét. A levágott fej mellett írott üzenetet hagytak, azonnali tá­vozásra szólítva fel a térség­ben élő buddhistákat. (MTI) Internetes előjáték Duhaj. Az al-Kaida nemzet­közi terrorszervezet iraki szár­nya az arab országban állo­másozó amerikai erők veresé­gére tett ígéretet egy inter­netes üzenetben, válaszul George Bush amerikai elnök csütörtökön bejelentett új ira­ki stratégiájára. Az al-Kaida iraki szárnyának üzenete sze­rint az új stratégia csupán „előjátéka az amerikai vere­ség beismerésének és az iraki pokolból való menekülés beje­lentésének.” (MTI) Szentté avatási szertartáshoz hasonlított a jelöltválasztás a francia lapok szerint Sarkozy az elnökjelölt Párizs. Nicolas Sarkozy fran­cia belügyminisztert a sza­vazatok 98,1 százalékával vasárnap megválasztották a három hónap múlva esedé­kes franciaországi köztársa­sági elnökválasztás hivata­los jelöltjének a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) kongresz- szusán Párizsban. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az apai részről magyar szárma­zású, 51 éves miniszter-pártelnök a legnagyobb francia politikai párt egyeden jelöltje volt az elnökjelölt­ségre. A francia sajtó kommentálja sze­rint a szentté avatásra hasonlító je­löltválasztáson, hosszú órákon át tartó beszédek között, 80 ezer lel­kes aktivista előtt került bejelentés­re: a 337 ezer párttag 69,06 száza­léka vett részt az internetes szava­záson, s 98,1 százalékuk szavazott a pártelnök-jelöltre. „Nem okozha­tok önöknek csalódást. Győznöm kell önökért, győznöm kell Francia- országért” - jelentett ki Sarkozy a párizsi Porte de Versailles nevű ki­állítási csarnokban megválasztása pillanatában az őt ovációval ün­neplő párttagság előtt. A hivatalos jelöltséggel a „nyu­godt szakítást” meghirdető Sar­kozy és a legnagyobb ellenfelének ígérkező, a szocialisták által no­vemberben elnökjelöltté választott 53 éves Ségolene Royal között megkezdődött az elnökválasztási kampány. A baloldali „megújulás” jelszavával kampányoló politikus­nőt és Sarkozyt 50-50 százalékban támogatnák a franciák a közvéle­mény-kutatási adatok szerint, ha ők ketten jutnának be az elnökvá­lasztás második fordulójába. Do­minique de Villepin kormányfő csak rövid időre jelent meg a 3,5 millió euróba kerülő, több száz új­ságíró részvételével megrendezett pártkongresszuson, de nem szólalt fel, és nem is szavazott az elnökje­löltre. Az UMP jogelődjét alapító Jacques Chirac államfő egyelőre nem fejezte ki hivatalos álláspont­ját a következő elnökválasztással kapcsolatban. Elemzők azonban Nicolas Sarkozy elnökjelölt (ČTK/ AP-felvétel) nem tartják valószínűnek, hogy 12 évi elnökség után harmadszorra is jelöltetné magát köztársasági el­nöknek. A francia politikai életben har­minc éve jelen lévő Nicolas Sarkozy a gazdasági liberalizmus, a munka, az érdem értékeit, a bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harcot, valamint a Franciaországban eddig tabunak számító pozitív diszkrimi­náció elképzelését tartja fontosnak. Hugo Chávez országa energiaiparát teljes egészében államosítani szeretné Forradalmi gondolkodást akarnak MTl-HÍR Caracas. Venezuela és Irán kész akár dollármilliárdokat költeni ar­ra, hogy segítsen felszabadulni a fejlődő országoknak az amerikai „imperialista iga elnyomása” alól - közölte Hugo Chávez venezuelai és Mahmúd Ahmadinezsád iráni ál­lamfő a szombaton Caracasban tar­tott megbeszélésük után. A két ország kétmilliárd dollár alaptőkével közös alapot hozott lét­re, hogy különböző befektetéseket finanszírozzon Venezuelában és Iránban. Az elnökök azonban kö­zölték, hogy ezt a pénzt baráti har­madik országokban is befektethe­tik, hogy - mint Ahmadinezsád mondta - ezzel is „előmozdítsák a forradalmi gondolkodást”. A tárgyalásokat záró közös saj­tóértekezleten Chávez és Ahmadi­nezsád szorgalmazta, hogy a Kő­olajexportáló Országok Szerveze­te (OPEC) ismét csökkentse a ki­termelést az olajárszint megőrzé­se végett. Jelezték, hogy a két or­szág összehangolja erőfeszítéseit az OPEC-en belül és a szervezeten kívül eső nagy olajkitermelőkkel is ennek érdekében. Az év eleje óta 15 százalékkal esett a kőolaj ára a túlkínálat által jellemzett vi­lágpiacon. Hugo Chávez venezuelai elnök szombati megerősítése szerint or­szága energiaiparát teljes egészé­ben államosítani akarja. Ugyan­akkor a korábbiakhoz képest pon­tosítva jelezte: magáncégek ki­sebbségi részt kaphatnak az Ori- noco-medence olajipari fejleszté­seiben, amelyet többségi részben államosítani akarnak. Mint mondta a magán olajcégek - pél­dául a BP, az ExxonMobil, a Chev­ron, a ConocoPhillips, a Total, a Statoil - választási lehetőséget kapnak, hogy kisebbségi tulajdo­nosként kívánnak-e maradni. Azok a cégek, amelyek erre nem hajlandóak, kénytelenek lesznek átadni részüket az államnak és tá­vozni -jelentette ki. Megtáncoltatja az olajcégeket? Hugo Chávez venezuelai elnök. (ČTK/ AP-felvétel) Oroszország eltekintett attól, hogy kiterjessze Fehéroroszországra az exportvámot Megegyezés született olajügyben MTl-HÍR Moszkva. Oroszország tovább­ra is olcsón juttat nyersolajat Fehéroszországnak, de lefölözi az abból készült olajtermékek nyu­gati eladásának hasznát, helyreál­lítva vámuniós sémájukat: ez a lé­nyege a január eleji olajháborút lezáró megállapodásnak. A pén­tek este Moszkvában, a két mi­niszterelnök, Mihail Fradkov és Szjarhej Szidorszki kétnapos, fe­szült tárgyalásai során létrejött megállapodás szerint Oroszor­szág 2007-ben tonnánként csak 53 dollár körüli exportvámot vet ki a Fehéroroszországba szállított nyersolajára. Ezzel Oroszország eltekintett attól, hogy kiteijessze Fehéroszor- szágra a más országok esetében alkalmazott, jelenleg tonnánként 180 dollár körüli nyersolajexport­vámot. De ez utóbbi egyben fehér­orosz külső exportvámmá is válik a vámuniós séma keretében. Ugyanakkor az ebből az orosz nyersolajból fehéroroszországi fi­nomítókban készült és Nyugatra eladott olajtermékek után besze­dett exportvámból ebben az évben csak 30 százalék marad a fehér­orosz államkasszában, míg 70 szá­zalék átvándorol az orosz büdzsé­be. Sőt, ez az osztozkodás 2008- ban már 80-20, 2009-ben pedig 85-15 arányú lesz az orosz költ­ségvetésjavára. A fehéroroszországi szállítások­ra továbbra is kirótt, 2007-ben tonnánként 53 dollár körüli orosz nyersolajexportvám pontos érté­két úgy számítják ki, hogy az (olaj­árak alakulásának függvényében) kéthavonta módosított, jelenleg 180 dollár körüli átfogó export­vámértéket egy állandó éves szor­zószámmal, jelesül 0,293-mal szo­rozzák meg. Ez a szorzószám 2008-ban 0,335, 2009-ben pedig 0,356 lesz. A szorzószám növelése a fehéroroszországi nyersolajex­portra kiszabott orosz vámot szin­ten tarthatja az olajárak (és velük az átfogó nyersolajexportvám) várt mérséklődése mellett is. A mostam megállapodás lénye­gében visszatérés egy 1995-ös vámuniós egyezményhez, de szi­gorúbb feltételek mellett. Ez utób­bi egyezmény ugyanis vámmen­tességet biztosított a Fehérorosz­országba szállított orosz nyers­olajnak, de már ugyancsak 85-15 arányú osztozkodást irányzott elő az abból finomított termékek to- vábbexportálásából befolyó vám­bevételeken. Homoszexuálisok vonultak a Szent Péter térre A pápa ellen tüntettek MTl-HÍR Róma. XVI. Benedek pápának az egynemű párok életközösségét elítélő megnyilatkozásai ellen tün­tetett szombaton a római Szent Pé­ter téren homoszexuálisok mintegy 200 főnyi csoportja. A zászlókat lo­bogtató, jelszavakat skandáló tün­tetők az Arcigay nevű homoszexuá­lis szervezethez tartoznak, amely­nek szóvivője kijelentette: „Olasz­ország szuverén állam, és a Szent­szék napi beavatkozása az ország ügyeibe elfogadhatatlatf’A pápa ezen a héten kétszer is felszólalt az azonos neműek életközössége és az úgynevezett vadházasságok ellen, melyek szavai szerint a házasságon alapuló törvényes családot gyengí­tik és destabilizálják. Az egyházfő az elmúlt hetekben ismételten óvott a házasság nélküli, a homo­szexuális párokat is magában fog­laló együttélések törvényesítésétől, melyet a baloldali olasz kormány tervez. A tervezett szabályozás ér­telmében azok a párok, amelyek legkevesebb öt évig együtt éltek, pénzügyi kérdésekben, mint ami­lyen az öröklés vagy a nyugdíj, a le­gális házastársakkal azonos jogo­kat élveznének. Az örökbefogadás jogából azonban kizárnák őket. A megmozdulásról távol maradt az ellenzéki Néppárt Tízezrek az ETA ellen MTl-HÍR Madrid. Tízezrek tüntettek szombaton a terrorizmus ellen Madridban s nagyszabású meg­mozdulás volt aznap a baszkföldi Bilbao iparvárosban is, két héttel azután, hogy az ETA földalatti szer­vezet gyilkos terrorcselekményt kö­vetett el a spanyol főváros repülőte­rének parkolóházában. A tünteté­seket a szakszervezetek, különféle polgári kezdeményezések, a pártok és bevándorlók egyesületei hirdet­ték meg. A megmozdulásról távol maradt viszont az ellenzéki konzer­vatív Néppárt, amely azt követelte, hogy a tüntetéseknek el kell ítélni a szocialista kormány kudarcot val­lott tárgyalási politikáját is. Rod­riguez Zapatero kormányfő a po­kolgépes merényletet úgy minősí­tette, hogy az ETA azzal véget ve­tett a kilenc hónapja az általa vál­lalt tartós tűzszünettel megkezdő­dött békefolyamatnak. A konzerva­tívok azonban azzal vádolják a kor­mányfőt, hogy felemás nyilatkoza­taival nem vetette el véglegesen a tárgyalás lehetőségét a terroristák­kal. Bilbaoban a megmozduláson részt vett a baszk kormány is. Bush adott utasítást az irániak elleni akciókra Lecsaptak az ügynökökre MTl-HÍR Washington/Teherán. George Bush amerikai elnök adott utasítást az Irakban tevékenykedő iráni ügy­nökök hálózata elleni fellépésre, ennek része volt az erbüi rajtaütés Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter szerint, aki a The New York Times című napüapnak adott inteijújában hangsúlyozta, hogy ez azonban nem jelenti az ira­ki konfliktus kiszélesedését. Bush még hónapokkal ezelőtt adta ki az utasítást, látván az irániak fokozó­dó, „egyre nagyobb halálos vesze­delemmel fenyegető” tevékenysé­gét - tette hozzá. Az Egyesült Álla­mok már régóta azzal vádolja Iránt, hogy beleavatkozik Irak belügyei- be, többek között kiképzéssel segíti és fegyverrel látja el a síita milíciá­kat. „Nem hiszem, hogy lenne olyan kormány a világon, amely öl­be tett kézzel nézné, hogy az iráni­ak Irakban hálózatokat hoznak lét­re, amelyek nagyon jó minőségű pokolgépeket állítanak elő katonái megölésére” - mondta Rice. Az amerikai erők a héten legalább két rajtaütést hajtottak végre feltétele­zett iráni ügynökökön. Légi támogatással indított hadműveletben esett el Meghalt az első katona MTl-HÍR Kabul. Életét vesztette szomba­ton Afganisztánban egy NATO-ka- tona, az idén ő volt az első, aki az atlanti szövetség vezette nemzetkö­zi biztonsági erők (Isaf) soraiból harci cselekményben esett el. Az Isaf közleménye szerint a katona afgán felkelők állásai ellen, légi tá­mogatással indított hadművelet­ben esett el az ázsiai ország déli ré­szén. Állampolgárságát nem hoz­ták nyüvánosságra, mert a katona halálhíréről előbb a rokonait értesí­tik. A Kandahárban állomásozó Isaf-erők egyik szóvivője mindenfé­le tájékoztatástól elzárkózott arra hivatkozva, hogy a biztonsági erő parancsnoksága újabban még arról sem tesz említést, hogy hol zajlott le a halált okozó összecsapás, mert ebből következtetni lehet az elesett katona nemzetiségére. A tálibok hagyományos hátországának szá­mító Dél-Afganisztánban főként kanadai, holland és brit katonák ál­lomásoznak. Tavaly 191 külföldi katona halt meg Áfganisztánban, míg 2005-ben 130,2004-ben 58. Hatvanhárom év után ítélkezett a bíróság Életfogytiglanit kaptak MTl-HÍR Róma. Bűnösnek nyilvánította és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szombaton az észak-olaszor­szági La Spezia katonai bírósága a náci német Waffen SS tíz egykori tagját, akik 1944-ben részt vettek Marzabotto község lakosságának lemészárlásában és a falu lerombo­lásában. Az olasz katonai ügyész­ség összesen 17 embert vádolt meg, a 81 és 88 év korú vádlottak közül tizenötre életfogytiglani bör­tönbüntetést kért, kettő esetében pedig felmentést javasolt. A bíróság Paul Albers (88 év), Josef Bau­mann (82), Hubert Bidder (87), Max Roithmeier (85), Max Schnei­der (81), Heinz Fritz Traeger (84), Georg Wache (86), Helmut Wulf (84), Adolf Schneider (87) és Kurt Spieler (81) vádlottakat életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélte, va­lamint százmillió euró kártérítés megfizetésére kötelezte, hét vád­lottat viszont felmentett. A vádlot­tak felett távollétükben ítélkezett a bíróság, és úgy tudni, hogy vala­mennyien Németországban élnek.

Next

/
Thumbnails
Contents