Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-13 / 10. szám, szombat
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Pakisztánban rejtőznek Washington. Az al-Kaida terrorhálózat vezetői Pakisztánban rejtőznek biztos helyeken és onnan próbálnak új lendületet adni a szervezetnek. Ezt állította John Negroponte, az amerikai nemzeti hírszerzés leköszönő igazgatója a szenátus hírszerzési bizottságához címzett írásos jelentésében. Ez volt az első eset, hogy a hírszerzési igazgató Pakisztánt jelölte meg az al-Kaida főhadiszállásaként. Negroponte, úgy vélte, az al-Kaida veszélyezteti a legjobban az USA érdekeit, és egyre erősebb kapcsolatrendszert épít ki a Közel- Keleten, Észak-Afrikában és Európában egyaránt. (MTI) Tizennyolc év egy katonának Washington. Tizennyolc évi börtönre ítéltek egy amerikai katonát, aki ellen az volt a vád, hogy 2006. májusában Bagdadtól északra részt vett három iraki fogoly meggyilkolásában. William Hunsaker vádalku keretében beismerő vallomást tett gyilkosság, gyilkossági kísérlet és a bíróság munkájának akadályozása vádpontokban. A bíróság a börtön mellett rangfosztásra és a hadseregből való kizárásra ítélte. Előzőleg egy másik katonát, a szintén beismerő vallomást tévő Justin Grabert találták bűnösnek veszélyes fegyverrel elkövetett testi sértés bűnében. (MTI) Gondolkodnak a vizitdíjon Prága. A cseh kórházak, háziorvosok és a szakorvosok számára is egyaránt kedvező lenne, ha az országban bevezetnék a vizitdíjat, receptilletéket és a kórházi napidíjat - állítják a szakértők. A Mirek Topolánek vezette kormány már hónapok óta komolyan mérlegeli az illetékek bevezetését, ezzel korábban az ellenzéki szociáldemokraták is egyetértettek. Jelenleg ugyan ellenzik a tervet, de ha a kormányzat újra leülne velük tárgyalni, akkor hajlandóak lennének a kompromisszumra és a megegyezésre - állítja David Rath, az egészségügyi tárca volt szociáldemokrata minisztere. A két nagy párt tavaly decemberi megállapodása szerint a kórházakban napi 50 koronát, míg az egy-egy vény kiváltásáért 20 koronát kellene fizetni, (kokes) Ségolene melegkampánya Párizs. Ségolene Royal, a francia Szocialista Párt (PS) elnökjelöltje törvénytervezet formájában kíván reformot kezdeményezni az egyneműek házasságkötésének, valamint homoszexuális szülők által kérelmezett örökbefogadás engedélyezésére Franciaországban. A Le Figaro megjegyezte, a politikusnő a kérdésről eddig többször is nyilatkozott, de csak kétértelműen. Most viszont egy levelében azt állította, ha elnöknek választják, a homoszexuális szervezetek valamennyi kérését teljesíteni fogja. (MTI) Támadás érte az athéni amerikai nagykövetséget - a terroristák magukra akarták vonni a figyelmet Feltámad a görög szélsőbaloldal? Charles Ries az újságírók gyűrűjében, a háttérben a nagykövetség épülete (SITA/AP-felvétel) Athén. Nagy valószínűséggel egy szélsőbaloldali szervezet hajtotta végre az athéni amerikai nagykövetséget tegnap hajnalban ért rakétatámadást Viron Polidorasz görög közrendészeti miniszter tájékoztatása szerint. ÖSSZEFOGLALÓ Névtelen telefonálók a Forradalmi Harc (EA) elnevezésű szélsőbal- oldali szervezet nevében vállalták az akciót, de a közlés hitelességét tegnap még vizsgálták. Ezt a csoportot tekintik ma Görögországban a legveszélyesebbnek a November 17 nevű terrorcsoport felszámolása óta. Először 2003-ban hallatott magáról az EA egy athéni bíróság elleni merénylettel. 2004-ben, alig három hónappal az olimpiai játékok kezdete előtt egy athéni rendőrőrs volt a célpontjuk. A közrendészeti miniszter szerint az elkövetők a terrorizmust akarták felélesztem, de akciójukkal nem érik el céljukat. „Arra törekedtek, hogy ártsanak Görögország nemzetközi kapcsolatainak” - mondta Polidorasz, terrorcselekménynek nevezve a támadást, amely fokozza az aggodalmakat amiatt, hogy a görögországi szélsőbalos erők ismét lábra kaphatnak. Véleményét más görög belügyi illetékesek is osztják. Korábban a néhány éve felszámolt November 17 használt rakétákat akcióihoz. Ez a csoport utoljára 1996 februárjában intézett támadást az amerikai nagykövetség ellen. A tegnapi robbanást a hatóságok szerint rakéta okozta, amelyet az utcáról lőttek ki, és amely az épület harmadik emeletének egyik mosdójában robbant fel. Az Alfa magántelevízió beszámolója szerint a nagykövetség épületének homlokzatán jól látható az a lyuk, amelyet a rakéta becsapódása okozott. Egy helyi rádió szerint megtalálták a rakétavető csövet is, s ennek alapján valószínűsíthető, hogy egy kis méretű harckocsi-elhárító rakétáról van szó. A rendőrség szerint szakértő hajtotta végre a támadást és szinte bizonyosra vehető, hogy a robbanófejet egy gépkocsiból lőtték ki. A washingtoni külügyminisztérium közölte, a nagykövetségen senki sem sérült meg, csak kisebb anyagi károk keletkeztek, de a külképviselet tegnap zárva maradt. Charles Ries, az USA athéni nagykövete újságíróknak nyilatkozva nagyon komolynak minősítette a támadást, hangsúlyozva, semmi sem igazolhatja az ilyen értelmetlen erőszakcselekményeket. Dora Bakojannisz görög külügyminiszter szolidaritásáról biztosította az amerikai nagykövetet. Emlékeztetett arra, hogy a múltban hasonló akciókért „nagyon súlyos erkölcsi, valamint anyagi károk érték Görögországot, és romlott Athén nemzetközi megítélése is”. (MTI, ú) Iroda vagy konzulátus? Még nem volt mentessége Bagdad/Moszkva. Iráni ösz- szekötő irodát ért támadás csütörtökön az észak-iraki Erbílben és nem konzulátust, amelyet megilletne a diplomáciai mentesség - hangsúlyozta tegnap Bagdadban az iraki külügyminiszter. Hosjar Zebari elmondta: a teherá- ni hatóságok korábban azt kérték Bagdadtól, hogy konzulátust nyithassanak Erbílben és Szuleimáníjában. Az iraki hatóságok megadták az engedélyt két konzulátus nyitására, de a jogi eljárás még folyik, így a megtámadott épületnek még nincs diplomáciai mentessége. Moszkva ennek ellenére tegnap élesen bírálta az USA-t, mondván: teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy támadás ért egy iráni konzulátust. Mihail Kaminyin külügyi szóvivő szerint az erőszakos cselekménynyel az amerikaiak durván megsértették a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as bécsi egyezményt. Hozzátette: az amerikai hadsereg remélhetőleg nyomós bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy az iráni képviseleten őrizetbe vett alkalmazottak terrorcselekményeket támogattak. (Az amerikaiak az öt őrizetbe vett iráni közül tegnap egyet elengedtek.) Kaminyin végezetül azt kérdezte, miképpen egyeztethető össze az amerikai hadsereg fellépése azzal a washingtoni bejelentéssel, hogy tiszteletben tartja Irak szuverenitását. (MTI, ű) Komolyan vették a veszélyt, a rendőrség nem talált robbanószerkezetet Blair: a visszavonulás katasztrófa lenne Egyházi iskolákat fenyegettek meg KOKES JÁNOS Prága. Robbantással fenyegette meg a prágai egyházi iskolákat egy ismereüen, de a rendőrség az épületeket átvizsgálva semmiféle robbanószerkezetet nem talált. Az is- mereden, akinek a kilétéről a hatóságok egyelőre nem tudnak semmit, csütörtök délután levélben figyelmeztette a hatóságokat, hogy bombát helyezett el a prágai egyházi iskolák egyikében. „A fenyegetést közepesen veszélyesnek minősítettük, s a kormány mellett működő bizottság azonnal határozott a megfelelő intézkedésekről” mondta újságíróknak tegnap David Kubalák, a prágai rendőrkapitányság szóvivője. A tűzszerészek 34 keresztény egyházi iskolát vizsgáltak meg az éjjel, de bombát egyikben sem találtak. A széles körű akció tegnap délelőtt befejeződött. Mirek Topolánek kijelölt miniszterelnök példásnak minősítette a rendőrség intézkedéseit. „Nem lehet lebecsülni az ilyen fenyegetéseket. Nagyjából olyan fajsúlyú dologról volt szó, mint tavaly szeptemberben, amikor a zsidó emlékhelyeket fenyegették meg” - nyilatozta Vladislav Husák országos rendőrkapitány. „Nem egyszerű levélről van szó. Aki írta, láthatóan jól tudja, miről beszél.” Husák hozzátette: a névtelen levelet a prágai rendőrparancsnokság kapta meg. További részleteket nem közölt. Az igazgatók döntése alapján tegnap több iskolában szünetelt a tanítás. Egy pénzmosással foglalkozó orosz bankár tétette el láb alól Andrej Kozlovot Rács mögött a gyilkosság főszereplői ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Újabb gyanúsítottat, egy nőt vettek őrizetbe Moszkvában az orosz jegybanki alelnök tavaly ősszel történt megölése ügyében. Liana Aszkerovát a belvárosban, az Arbat negyedben fogták el. Egy bírói döntés értelmében két hónapig tarthatják őrizetben. A RIA Novosztyi idézte a nő ügyvédjét, aki elmondta, védence foglalkozott ugyan pénzügyekkel, de nem alkalmazottja egyetlen banknak sem. A 41 éves Andrej Kozlovot tavaly szeptember 13-án Moszkvában lőtték le. Sofőrje azonnal életét vesztette, ő a kórházban halt bele sérüléseibe. Kíméletlen harcot folytatott a pénzmosás ellen, és mint az oroszországi bankrendszer főfelügyelője, azon munkálkodott, hogy megtisztítsák a pénzintézeteket a szervezett bűnözéstől. így több olyan bankot bezáratott, amelyek pénzmosási tevékenységgel foglalkoztak. A hatóságok most egy olyan orosz bankárt gyanúsítanak a bérgyilkosság megrendelésével, aki egy pénzmosás miatt felfüggesztett kisbankot vezetett. Alekszej Frenkelt, a VIP Bank vezérigazgatóját csütörtökre virradóra vette őrizetbe a rendőrség. Egyes források szerint a 35 éves Frenkel ebül szerzett jövedelmek tisztára mosására specializálódott pénzintézetek hálózatának tulajdonosa volt, akinek a Kozlov vezette bankfelügyelet sokmilliárdos veszteséget okozott hivatali ténykedésével. A kerületi bíróság tegnap döntött Frenkel vizsgálati fogságba helyezéséről. Egyelőre nem közöltek semmit arról, hogy milyen kapcsolat van Liana Aszkerova és Frenkel között. Jól értesült források a hölgyet Frenkel bűntársaként emlegették. Egyébként a Kozlov- gyilkosság ukrán végrehajtóit és az összekötőket már tavaly elfogták, s Frenkel személyében remélhetően a megrendelő akadt horogra. Putyin elnök a múlt év végén - a nagy nemzetközi felháborodás hatására - ígéretet tett arra, hogy mind Andrej Kozlov, mind pedig a neves újságírónő, Anna Politkov- szkaja gyilkosait bíróság elé állítják. (MTI, TASR) Alekszej Frenkel (jobboldalt) a legfőbb gyanúsított (Reuters-felvétel) Katonai erő és diplomácia ÖSSZEFOGLALÓ London. Még egy teljes nemze- déknyi idő kell a globális terrorizmus leveréséhez - mondta tegnapi beszédében a brit miniszterelnök, aki szerint a terrorveszélyt jelentő globális mozgalom a „forradalmi kommunizmus” korai, miütáns korszakára emlékeztet. Tony Blair a 175 éves hadtudományi kutatóintézet, a Royal United Services Institute szervezésében mondott nagyszabású beszédet a brit hadsereg jövőbeni feladatairól, azt mondta: a terrorizmussal folytatott küzdelem hosszú lesz. A terrorizmusnak, az „ellenség e globális mozgalmának” kiteljesedése nemzedéknyi időt vett igénybe, és minden valószínűség szerint még ugyanennyi ideig tart a teljes megsemmisítése. A terrorizmust nem lehet csak katonai úton legyőzni, de katonai erő nélkül sem lehet. A diplomáciát a katonai erőnek kell kiegészítenie. Blair elismerte, hogy kormányának külpolitikája ellentmondásos, de nevetségesnek minősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint az iszlám radikalizálódását - és ennek következményeként a londoni terrormerényleteket - az iraki és az afganisztáni diktatúrák megdöntése okozta. Szerinte teljeTony Blair (Reuters) sen egyértelmű, hogy a két ország muszlint lakossága is meg akart szabadulni e rezsimektől. A brit hadsereg túlterheltségéről szóló bírálatokra burkoltan reagálva Blair elismerte, a haderőre több feladat hárul külföldön, mint ahogy korábban tervezték, a visz- szavonulás azonban katasztrófát okozna, mivel „az ország biztonságának határai már nem a Csatornánál húzódnak”. Blair leszögezte: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás nem egyetlen elszigetelt csoport egyszeri akciója volt, hanem egy olyan globális mozgalom „terméke”, amelynek ideológiája az iszlám félreértelmezésén alapszik. (MTI, TASR) Juscsenko nem írja alá az új kormánytörvényt Megnyirbált elnöki jogkörök MTl-HÍR Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök nem úja alá azt az új kormánytörvényt, amelyet a kijevi parlament tegnap fogadott el, és az alkotmánybírósághoz fordul. Ezt Ar- szenyij Jacenyuk, az államfő titkárságának helyettes vezetője közölte. Szerinte célszerű lenne elhalasztani Ukrajna politikai rendszerének megreformálását, melynek következtében az elnök jogköre csorbulna a kormány és a parlament javára. A Juscsenkót támogató párttömörülés, a Mi Ukrajnánk közleményében hangsúlyozta: az új törvény alkotmányellenes, és az a célja, hogy a hatalmat a miniszterelnök és a parlament kisajátítsa. A tegnapi parlamenti szavazást olyan alkotmányellenes fordulatnak minősítette, amelyet a kormányerők hajtottak végre, az ellenzéki Julija Ti- mosenko nevével fémjelzett BJuT tömörülés segédletével.
