Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-12 / 9. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 12. Kultúra 9 Pór Bertalan kiállítása - az alkotói helytállás és a korszak feszült légköre együttesen hatnak műveiben Drámák és idillek bikára Pór Bertalan kiállított alkotásain a bika nem egyszerűen az erő vagy a termékenység archetípusa, hanem a fokozódó társadalmi feszültség és az egzisztenciális veszélyeztetettség idején a független és stabil létezést szimbolizálja (Képarchívum) A pozsonyi Pálffy-palota második emeletén, ahol nemrég André Kertész ko­rai fotóit láthattuk, január végéig a modem magyar képzőművészet egy másik jeles alakja, Pór Bertalan műveit tekinthetik meg a lá­togatók. NÉMETH ÁDÁM A Kiss-Szemán Zsófia rendezte kamarakiállítás anyaga javarészt ceruzarajzokból és nyomatokból áll, melyeket a festő a Szliácson, il­letve Párizsban töltött emigráció­ban, a két világháború között alko­tott. A kiállítás címe - Szlovák Lohengrin - egy fontos művére és az ehhez kapcsolódó ciklusra utal, melyben a Felvidéken felnőtt Pór személyes és művészi kötődését fe­jezte ki a tájhoz és annak lakóihoz, akik között menedékre és új inspi­rációra talált. Pór Bertalan kezdetben mint ki­váló portréfestő, majd a tízes évek elején az első igazi magyar mű­vészcsoport, a Nyolcak tagjaként szerzett hírnevet, amikor a magyar festészet, történetében először, szinkronban fejlődött a kortárs nyugati képzőművészet leghala­dóbb törekvéseivel. Pór több honfi­társához hasonlóan a századfordu­lón a párizsi Julian Akadémián is megfordult, és akárcsak a kubisták, Cézanne elveihez vonzódott. Buda­pesten ez idő tájt magas színvona­lon pezsgett a szellemi élet: a Nyol­cak mellett olyan műhelyek száll­tak síkra a magyar ugarral szem­ben, mint a Galilei Kör, a Huszadik Század vagy a Thália Társaság, a csoport tagjai pedig többek között Adyt, Lukács Györgyöt, Jászi Osz­kárt, Fülep Lajost és Bartókot tud­hatták társuknak a társadalmi igaz­ságtalansággal és a provincializ­mussal vívott küzdelemben. A Nyolcak a vüágháború kitörését kö­vetően feloszlott, tagjait a Tanács- köztársaság idején végzett agitadv tevékenység hozta újra össze, ami­kor Pórt a festődirektórium titkárá­vá választották. A fehérterror elől a festő az újonnan alakult Csehszlo­vákiába menekült, és Szliácson te­lepedett le, ahol felesége a gyógy­fürdőben kapott orvosi állást. Ek­kortól vált fokozatosan a pásztor­motívum dominánssá képein, kez­detben, mint a saját, felvidéki gyer­mekkorát visszaidéző, bukolikus idill, később, a fenyegető fasizmus árnyékában, mint feszült, drámai sorsszimbólum. A kiállítás gerincét egy 1927 kö­rül alkotott festmény, és egy 1931- ben, Brüsszelben kiadott litográfia­album képezi, melyhez Belgium egyik legelismertebb avantgárd művésze és teoretikusa, Pierre- Louis Flouquet írt előszót. Mind­kettőt 1934-ben, Pór pozsonyi kiál­lítását követően vásárolta meg a Városi Múzeum. A festmény és a nyomatok is példásan jellemzik Pór stílusát: tiszta vonalvezetés, tömör formák, lényegre törő kompozíció, és az ezt a korszakát uraló jellegze­tes bikaalakok. Ez utóbbiaknak és a pásztoroknak nincs közük a látható valósághoz, a természetben legelő vagy legeltető élő modellhez, ellen­ben láthatatlan, de létező energiá­kat, szenvedélyeket és vágyakat jel­képeznek, valamint az ezek közt rejlő viszonyok kifejezői. A bika ez esetben nem egyszerűen az erő vagy a termékenység archetípusa, hanem a fokozódó társadalmi fe­szültség és az egzisztenciális veszé­lyeztetettség idején a független és stabil létezést szimbolizálja. Kézen­fekvő a párhuzam Picassóval, aki­nél ez az állat szintén számtalan je­lentéssel, nem csupán a Guernicá­ra jellemző destruktív módon for­dul elő. Pór alakjai a sajátos, puris­ta kézjegyen túl rendkívül változa­tosak: a rajzokon a harmincas évek Piccassójával rokon, klasszicizáló figurativitás, a naivakat idéző ar­chaikus, primitív formák és a szent­endrei szürreál-konstruktívistákra emlékeztető kompozíciók váltják egymást. És jóllehet, a bikamotí­vum univerzális, a szlovák pászto­rok jellegzetes viselete specifikus helyi ízt ad a képeknek. A festő 1923-tól kezdve a teleket Párizsban töltötte, ahol többek kö­zött a Le Monde-ban jelentek meg grafikái, majd rövid moszkvai kité­rő után 1938-ban végleg a francia fővárosba költözött. Budapestre csak 1948-ban települt vissza, ek­kortól azonban addigi, avantgárd életművén és saját tehetségén erő­szakot téve a szocialista realizmus jegyében Sztálin-, Rákosi- és él- munkás-portrékat alkotott. Pór Bertalan két világháború kö­zött keletkezett szimbolista képei az alkotói helytállást, a személyes útkeresést és a korszak feszült lég­körét tematizálják, és megpróbál­nak kapcsolatot teremtem a való­ság és az ősképekben rejlő eszmei tartalmak között. A kiállítás január 28-ig tekinthe­tő meg. Az amerikai filmkritikusok már választottak - szakértők szerint a film több kategóriában is Oscar-esélyes A faun labirintusára szavaztak a legtöbben MTl-PANORÁMA Los Angeles. A horror, a tündér­mese és a történelmi film műfaji je­gyeit egyesítő A faun labirintusa (El Labirinto del Fauno) című me­xikói-spanyol koprodukcióban ké­szült filmet választotta az amerikai Filmkritikusok Országos Szövetsé­ge 2006 legjobb filmjének - adta hírül legújabb számában a Holly­wood Reporter című szaklap. Guillermo del Toro alkotását ko­rábban már jelölték a legjobb ide­gen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjra is, és az országos film­kritikus-szövetség előtt a New York-i online filmkritikusok, a bos­toni, a washingtoni és a San Frariciscó-i ítészek is megválasztot­ták az év legjobb idegen nyelvű filmjévé. A kritikai üdvrivalgással foga­dott film cselekménye 1944-ben játszódik Spanyolországban, a pol­gárháború végnapjaiban, amikor a francóistáknak már csak néhány el­szigetelt gerillacsoporttól kellett megtisztítaniuk a terepet. Ez a fel­adata a szadista Vidal kapitánynak és embereinek, akik egy félreeső vi­déken folytatnak gerilla-hajtóvadá­szatot. Vidal válogatott módszerek­kel kínozza a foglyul ejtett köztár­saságiakat a birtokán kialakított katonai táborban, ahová megérke­zik várandós felesége és az asszony első házasságából származó kislá­nya, Ofélia. A kislány már korábban is nagy rajongója volt a tündérmeséknek, és ahogy üyen kegyetlen környe­zetbe kerül, a könyvekből megis­mert mitologikus lények, szörnyek és tündérek egyszerre csak életre kelnek: apró tündér jelenik meg, hogy elvezesse a kislányt a bútok közelében fekvő titokzatos labirin­tushoz, ahol egy faun várja. A faun elmondja Oféliának, hogy a kislány valójában egy hercegnő, és ha há­rom feladatot megold, visszatérhet apjához, a tündérkúályhoz. Ofélia kalandjai és a hajtóvadá- szat horrorisztikus jelenetei válto­gatják egymást a filmben, a két tör­ténetszál hangulata, képi vüága pe­dig alig tér el egymástól: mindkettő sötét, groteszk és még a kis tündé­rek mosolyában is rejlik valami fe­nyegető gonoszság. Szakértők szerint a fűm több ka­tegóriában is Oscar-esélyes. Úgy tű­nik, hogy a mexikói születésű 42 éves rendező új filmjével bevonul Hollywood nagyjai közé. Két történetszál kapcsolódik a filmben: mindkettő sötét, groteszk és még a kis tündérek mosolyában is rejlik valami fenyegető gonoszság (Képarchívum) Szerződést bontottak három népszerű színésszel Távoznak a Nemzetiből ČTK-HÍR Pozsony. Három, Szlovákiában és Csehországban egyaránt népsze­rű színművész - Maroš Kramár, Ján Kroner és Monika Hilmerová - tá­vozik a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatától. A távozást Ro­man Polák igazgató szerint a szín­ház vezetése ajánlotta fel számuk­ra, mivel rengeteg színházon kívüli elfoglaltságuk van. Mindhárom szí­nész ugyanis érdekes külföldi mun­kaajánlatokat kapott. „Mivel olyan projektekről van szó, amelyek rendkívül időigényesek, mi több, Szlovákia határain kívül zajlanak, s nem vehetnének részt a színházi próbákon, személyes tárgyalások után arra a döntésre jutottunk, hogy a munkaszerződésüket köl­csönös megegyezés alapján fel­bontjuk” - mondta Polák. Döntését azzal indokolta, hogy nem szeret­né, ha a színház működése veszély­be kerülne. Maroš Kramár, aki a cseh Príma televízió Letisko (Repü­lőtér) című sorozatának egyik fő­szereplője, a Plus 1 deň című napi­lapnak úgy nyüatkozott, hogy a ne­vetséges színházi fizetésből nem le­het megélni, és Szlovákiában nem forgatnak új dolgokat. „Szeretem a színházat, nem akartam küépni a társulatból, de a Szlovák Nemzeti Színház megmakacsolta magát, így nem volt más kiút” - mondta a nép­szerű színész, aki így 26 év után „szabadúszó” lett. Monika Hilme­Ján Kroner (Képarchívum és TASR) rová, aki a Nova televízió új, ügyvé­dekről szóló sorozatának egyik fő­szerepét alakítja, valamint Ján Kroner, aki egy hónapra az egzoti­kus Sangat szigetére utazik mint a Joj televízió Celebrity Camp című új valóságshow-jának műsorveze­tője, nem nyilatkozott az ügyben. A Szlovák Nemzeti Színház szóvivő­je, Zuzana Goliánová szerint a szer­ződésbontás nem jelenti azt, hogy a színművészeket már nem láthatja a közönség a Nemzeti színpadán. Továbbra is játszani fogják az eddi­gi szerepeiket azokban a régebben futó darabokban, amelyek még re­pertoáron vannak. Új szerepeket azonban már nem kapnak. Kramár így elesik a Čapek regénye nyomán készült R.U.R. főszerepétől. A pró­zai társulat igazgatója azt állítja, ha az említett projektek befejeződnek, és a színészek úgy döntenek, sze­retnének visszatérni a színházba, szívesen elbeszélget velük erről. Maroš Kramár Monika Hilmerová A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton reggel 7 órakor kez­dődül zenés publicisztikai magazi­nunk, a Hétről hétre. 11.30-tól a Délidő témája a közelgő behatások és az anyanyelvi oktatás: Strédl Te­rézia pszichológust, egyetemi okta­tót és Pék Zoltánt, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetségének elnökét Miklósi Péter kérdezi. 13 órakor a Téka irodalmi magazin­ban Pénzes Tímea úodalmi tervei­ről beszél, bemutatjuk a Várad cí­mű úodalmi, művészeti folyóúatot és beszélgetés hangzik el Békés Pál hóval. 15 órakor kezdődik a Kultú­ra vüága. A tartalomból: Szíjjártó Jenő zeneszerző, karnagy és nép- zenekutató halálának 20. évfordu­lója alkalmából a Csemadok pozso­nyi székházában meghitt hangula­tú megemlékezést tartottak, ame­lyen többen is méltatták Szíjjártó Jenő munkásságát. A műsorban Simek Viktor nyugalmazott peda­gógust, Jarábik Imre nyugalmazott pedagógust és kultúrházigazgatót, valamint a zeneszerző Budapesten élő fiát, újabb Szíjjártó Jenőt kér­tük mikrofonhoz. 15.30-tól népze­ne szól. A 16 órai hírek után Kö­szöntő, öt perccel fél hat előtt Anyanyelvűnk, majd Napzárta. Vasárnap 8.05-től a Vüágosság katolikus ldadásában Fóthy Zoltán atya elmélkedik. 8.35-től a Zenei galériában Franz Schubert születé­sének 210. évfordulója alkalmából legismertebb kamaraműveiből vá­logatunk. 9 órakor hírek és sporthí­rek, majd Randevú, melyben az is­kolai félév vége előtti hajtással fog­lalkozunk. Megszólalnak olyan di­ákok, akik rosszul állnak, és kikér­jük a szakember véleményét is. Kosa Annamária segítségével bepü- lantást nyerhetnek a hallgatók egy ifjú báb-, jelmez- és díszlettervező világába. Gaál Józseffel a zenepe­dagógia szépségeiről és nehézségé­ből, Matrka Simonnal az animáci­ós filmekről beszélgetünk. 13 órá­tól közvetítjük a Térerőt, a közép­európai nemzetiségi stúdiók maga­zinját. 14.05-kor Kaleidoszkóp: elő­ször a Mercurius Társadalomtudo­mányi Kutatócsoport tevékenysé­géről lesz szó, majd dr. Popély Ár­pád történész előadásának rövidí­tett változatát is közreadjuk, amelyben áttekintést adott a szlo­vákiai magyarság múltjával kap­csolatos kutatásokról. Ezután Gú- tai László igazgató bemutatja a Nagymegyeri Művelődési Központ tevékenységét. Végül megismer­kedhetnek Varga Róbert utazóval és dokumentumfilm-rendezővel. 15 órakor Öszidő. A nyugdíjasok műsorában megszólal a csicsói Bö- dök Károly, valamint a pozsony- püspöki öreg cserkészek csapatá­nak két tagja, Umstetter György és Nagy Gáspár. 15.30-től Hazai tája­kon. Néprajzi összeállításunkban a Kánai mennyegző ma is élő szoká­sát mutatjuk be Gömöralmágyból. 16 órakor hírek, majd Köszöntő. A Napzárta 17.30-kor kezdődik, előt­te Hogyan mondjuk, nyelvművelés egy percben. (MoL)

Next

/
Thumbnails
Contents