Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-12 / 9. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 12. Kultúra 9 Pór Bertalan kiállítása - az alkotói helytállás és a korszak feszült légköre együttesen hatnak műveiben Drámák és idillek bikára Pór Bertalan kiállított alkotásain a bika nem egyszerűen az erő vagy a termékenység archetípusa, hanem a fokozódó társadalmi feszültség és az egzisztenciális veszélyeztetettség idején a független és stabil létezést szimbolizálja (Képarchívum) A pozsonyi Pálffy-palota második emeletén, ahol nemrég André Kertész korai fotóit láthattuk, január végéig a modem magyar képzőművészet egy másik jeles alakja, Pór Bertalan műveit tekinthetik meg a látogatók. NÉMETH ÁDÁM A Kiss-Szemán Zsófia rendezte kamarakiállítás anyaga javarészt ceruzarajzokból és nyomatokból áll, melyeket a festő a Szliácson, illetve Párizsban töltött emigrációban, a két világháború között alkotott. A kiállítás címe - Szlovák Lohengrin - egy fontos művére és az ehhez kapcsolódó ciklusra utal, melyben a Felvidéken felnőtt Pór személyes és művészi kötődését fejezte ki a tájhoz és annak lakóihoz, akik között menedékre és új inspirációra talált. Pór Bertalan kezdetben mint kiváló portréfestő, majd a tízes évek elején az első igazi magyar művészcsoport, a Nyolcak tagjaként szerzett hírnevet, amikor a magyar festészet, történetében először, szinkronban fejlődött a kortárs nyugati képzőművészet leghaladóbb törekvéseivel. Pór több honfitársához hasonlóan a századfordulón a párizsi Julian Akadémián is megfordult, és akárcsak a kubisták, Cézanne elveihez vonzódott. Budapesten ez idő tájt magas színvonalon pezsgett a szellemi élet: a Nyolcak mellett olyan műhelyek szálltak síkra a magyar ugarral szemben, mint a Galilei Kör, a Huszadik Század vagy a Thália Társaság, a csoport tagjai pedig többek között Adyt, Lukács Györgyöt, Jászi Oszkárt, Fülep Lajost és Bartókot tudhatták társuknak a társadalmi igazságtalansággal és a provincializmussal vívott küzdelemben. A Nyolcak a vüágháború kitörését követően feloszlott, tagjait a Tanács- köztársaság idején végzett agitadv tevékenység hozta újra össze, amikor Pórt a festődirektórium titkárává választották. A fehérterror elől a festő az újonnan alakult Csehszlovákiába menekült, és Szliácson telepedett le, ahol felesége a gyógyfürdőben kapott orvosi állást. Ekkortól vált fokozatosan a pásztormotívum dominánssá képein, kezdetben, mint a saját, felvidéki gyermekkorát visszaidéző, bukolikus idill, később, a fenyegető fasizmus árnyékában, mint feszült, drámai sorsszimbólum. A kiállítás gerincét egy 1927 körül alkotott festmény, és egy 1931- ben, Brüsszelben kiadott litográfiaalbum képezi, melyhez Belgium egyik legelismertebb avantgárd művésze és teoretikusa, Pierre- Louis Flouquet írt előszót. Mindkettőt 1934-ben, Pór pozsonyi kiállítását követően vásárolta meg a Városi Múzeum. A festmény és a nyomatok is példásan jellemzik Pór stílusát: tiszta vonalvezetés, tömör formák, lényegre törő kompozíció, és az ezt a korszakát uraló jellegzetes bikaalakok. Ez utóbbiaknak és a pásztoroknak nincs közük a látható valósághoz, a természetben legelő vagy legeltető élő modellhez, ellenben láthatatlan, de létező energiákat, szenvedélyeket és vágyakat jelképeznek, valamint az ezek közt rejlő viszonyok kifejezői. A bika ez esetben nem egyszerűen az erő vagy a termékenység archetípusa, hanem a fokozódó társadalmi feszültség és az egzisztenciális veszélyeztetettség idején a független és stabil létezést szimbolizálja. Kézenfekvő a párhuzam Picassóval, akinél ez az állat szintén számtalan jelentéssel, nem csupán a Guernicára jellemző destruktív módon fordul elő. Pór alakjai a sajátos, purista kézjegyen túl rendkívül változatosak: a rajzokon a harmincas évek Piccassójával rokon, klasszicizáló figurativitás, a naivakat idéző archaikus, primitív formák és a szentendrei szürreál-konstruktívistákra emlékeztető kompozíciók váltják egymást. És jóllehet, a bikamotívum univerzális, a szlovák pásztorok jellegzetes viselete specifikus helyi ízt ad a képeknek. A festő 1923-tól kezdve a teleket Párizsban töltötte, ahol többek között a Le Monde-ban jelentek meg grafikái, majd rövid moszkvai kitérő után 1938-ban végleg a francia fővárosba költözött. Budapestre csak 1948-ban települt vissza, ekkortól azonban addigi, avantgárd életművén és saját tehetségén erőszakot téve a szocialista realizmus jegyében Sztálin-, Rákosi- és él- munkás-portrékat alkotott. Pór Bertalan két világháború között keletkezett szimbolista képei az alkotói helytállást, a személyes útkeresést és a korszak feszült légkörét tematizálják, és megpróbálnak kapcsolatot teremtem a valóság és az ősképekben rejlő eszmei tartalmak között. A kiállítás január 28-ig tekinthető meg. Az amerikai filmkritikusok már választottak - szakértők szerint a film több kategóriában is Oscar-esélyes A faun labirintusára szavaztak a legtöbben MTl-PANORÁMA Los Angeles. A horror, a tündérmese és a történelmi film műfaji jegyeit egyesítő A faun labirintusa (El Labirinto del Fauno) című mexikói-spanyol koprodukcióban készült filmet választotta az amerikai Filmkritikusok Országos Szövetsége 2006 legjobb filmjének - adta hírül legújabb számában a Hollywood Reporter című szaklap. Guillermo del Toro alkotását korábban már jelölték a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjra is, és az országos filmkritikus-szövetség előtt a New York-i online filmkritikusok, a bostoni, a washingtoni és a San Frariciscó-i ítészek is megválasztották az év legjobb idegen nyelvű filmjévé. A kritikai üdvrivalgással fogadott film cselekménye 1944-ben játszódik Spanyolországban, a polgárháború végnapjaiban, amikor a francóistáknak már csak néhány elszigetelt gerillacsoporttól kellett megtisztítaniuk a terepet. Ez a feladata a szadista Vidal kapitánynak és embereinek, akik egy félreeső vidéken folytatnak gerilla-hajtóvadászatot. Vidal válogatott módszerekkel kínozza a foglyul ejtett köztársaságiakat a birtokán kialakított katonai táborban, ahová megérkezik várandós felesége és az asszony első házasságából származó kislánya, Ofélia. A kislány már korábban is nagy rajongója volt a tündérmeséknek, és ahogy üyen kegyetlen környezetbe kerül, a könyvekből megismert mitologikus lények, szörnyek és tündérek egyszerre csak életre kelnek: apró tündér jelenik meg, hogy elvezesse a kislányt a bútok közelében fekvő titokzatos labirintushoz, ahol egy faun várja. A faun elmondja Oféliának, hogy a kislány valójában egy hercegnő, és ha három feladatot megold, visszatérhet apjához, a tündérkúályhoz. Ofélia kalandjai és a hajtóvadá- szat horrorisztikus jelenetei váltogatják egymást a filmben, a két történetszál hangulata, képi vüága pedig alig tér el egymástól: mindkettő sötét, groteszk és még a kis tündérek mosolyában is rejlik valami fenyegető gonoszság. Szakértők szerint a fűm több kategóriában is Oscar-esélyes. Úgy tűnik, hogy a mexikói születésű 42 éves rendező új filmjével bevonul Hollywood nagyjai közé. Két történetszál kapcsolódik a filmben: mindkettő sötét, groteszk és még a kis tündérek mosolyában is rejlik valami fenyegető gonoszság (Képarchívum) Szerződést bontottak három népszerű színésszel Távoznak a Nemzetiből ČTK-HÍR Pozsony. Három, Szlovákiában és Csehországban egyaránt népszerű színművész - Maroš Kramár, Ján Kroner és Monika Hilmerová - távozik a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatától. A távozást Roman Polák igazgató szerint a színház vezetése ajánlotta fel számukra, mivel rengeteg színházon kívüli elfoglaltságuk van. Mindhárom színész ugyanis érdekes külföldi munkaajánlatokat kapott. „Mivel olyan projektekről van szó, amelyek rendkívül időigényesek, mi több, Szlovákia határain kívül zajlanak, s nem vehetnének részt a színházi próbákon, személyes tárgyalások után arra a döntésre jutottunk, hogy a munkaszerződésüket kölcsönös megegyezés alapján felbontjuk” - mondta Polák. Döntését azzal indokolta, hogy nem szeretné, ha a színház működése veszélybe kerülne. Maroš Kramár, aki a cseh Príma televízió Letisko (Repülőtér) című sorozatának egyik főszereplője, a Plus 1 deň című napilapnak úgy nyüatkozott, hogy a nevetséges színházi fizetésből nem lehet megélni, és Szlovákiában nem forgatnak új dolgokat. „Szeretem a színházat, nem akartam küépni a társulatból, de a Szlovák Nemzeti Színház megmakacsolta magát, így nem volt más kiút” - mondta a népszerű színész, aki így 26 év után „szabadúszó” lett. Monika HilmeJán Kroner (Képarchívum és TASR) rová, aki a Nova televízió új, ügyvédekről szóló sorozatának egyik főszerepét alakítja, valamint Ján Kroner, aki egy hónapra az egzotikus Sangat szigetére utazik mint a Joj televízió Celebrity Camp című új valóságshow-jának műsorvezetője, nem nyilatkozott az ügyben. A Szlovák Nemzeti Színház szóvivője, Zuzana Goliánová szerint a szerződésbontás nem jelenti azt, hogy a színművészeket már nem láthatja a közönség a Nemzeti színpadán. Továbbra is játszani fogják az eddigi szerepeiket azokban a régebben futó darabokban, amelyek még repertoáron vannak. Új szerepeket azonban már nem kapnak. Kramár így elesik a Čapek regénye nyomán készült R.U.R. főszerepétől. A prózai társulat igazgatója azt állítja, ha az említett projektek befejeződnek, és a színészek úgy döntenek, szeretnének visszatérni a színházba, szívesen elbeszélget velük erről. Maroš Kramár Monika Hilmerová A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton reggel 7 órakor kezdődül zenés publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. 11.30-tól a Délidő témája a közelgő behatások és az anyanyelvi oktatás: Strédl Terézia pszichológust, egyetemi oktatót és Pék Zoltánt, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét Miklósi Péter kérdezi. 13 órakor a Téka irodalmi magazinban Pénzes Tímea úodalmi terveiről beszél, bemutatjuk a Várad című úodalmi, művészeti folyóúatot és beszélgetés hangzik el Békés Pál hóval. 15 órakor kezdődik a Kultúra vüága. A tartalomból: Szíjjártó Jenő zeneszerző, karnagy és nép- zenekutató halálának 20. évfordulója alkalmából a Csemadok pozsonyi székházában meghitt hangulatú megemlékezést tartottak, amelyen többen is méltatták Szíjjártó Jenő munkásságát. A műsorban Simek Viktor nyugalmazott pedagógust, Jarábik Imre nyugalmazott pedagógust és kultúrházigazgatót, valamint a zeneszerző Budapesten élő fiát, újabb Szíjjártó Jenőt kértük mikrofonhoz. 15.30-tól népzene szól. A 16 órai hírek után Köszöntő, öt perccel fél hat előtt Anyanyelvűnk, majd Napzárta. Vasárnap 8.05-től a Vüágosság katolikus ldadásában Fóthy Zoltán atya elmélkedik. 8.35-től a Zenei galériában Franz Schubert születésének 210. évfordulója alkalmából legismertebb kamaraműveiből válogatunk. 9 órakor hírek és sporthírek, majd Randevú, melyben az iskolai félév vége előtti hajtással foglalkozunk. Megszólalnak olyan diákok, akik rosszul állnak, és kikérjük a szakember véleményét is. Kosa Annamária segítségével bepü- lantást nyerhetnek a hallgatók egy ifjú báb-, jelmez- és díszlettervező világába. Gaál Józseffel a zenepedagógia szépségeiről és nehézségéből, Matrka Simonnal az animációs filmekről beszélgetünk. 13 órától közvetítjük a Térerőt, a középeurópai nemzetiségi stúdiók magazinját. 14.05-kor Kaleidoszkóp: először a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport tevékenységéről lesz szó, majd dr. Popély Árpád történész előadásának rövidített változatát is közreadjuk, amelyben áttekintést adott a szlovákiai magyarság múltjával kapcsolatos kutatásokról. Ezután Gú- tai László igazgató bemutatja a Nagymegyeri Művelődési Központ tevékenységét. Végül megismerkedhetnek Varga Róbert utazóval és dokumentumfilm-rendezővel. 15 órakor Öszidő. A nyugdíjasok műsorában megszólal a csicsói Bö- dök Károly, valamint a pozsony- püspöki öreg cserkészek csapatának két tagja, Umstetter György és Nagy Gáspár. 15.30-től Hazai tájakon. Néprajzi összeállításunkban a Kánai mennyegző ma is élő szokását mutatjuk be Gömöralmágyból. 16 órakor hírek, majd Köszöntő. A Napzárta 17.30-kor kezdődik, előtte Hogyan mondjuk, nyelvművelés egy percben. (MoL)
