Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-12 / 9. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 12. www.ujszo.com Bátorító Kína álláspontja Peking. Meglepetésének adott hangot és bátorítónak nevezte Ehud Óimért izraeli kormányfő Pekingben azt, hogy a kínai vezetés biztosította őt: ellenzi, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Peking egyébként nemrégiben amellett foglalt állást, hogy folytassák a tárgyalásokat Iránnal atomprogramjáról, és úgy vélekedett, a szankciók nem oldják meg a problémát. (MTI) 150 lázadót ölt meg a NATO Kabul. A NATO saját tegnapi közleménye szerint vagy 150 tálib lázadót ölt meg kelet-afganisztáni összecsapásokban. Az összecsapások azután törtek ki, hogy lázadó fegyveresek két nagy csoportja átlépte a pakisztáni-afgán határt Paktika tartományban. A szövetséges erők tüzérséggel és légicsapásokkal sújtottak le rájuk. (MTI) Ortega átvette hivatalát Managua. Letette - helyi idő szerint szerdán - a hivatali esküt Dániel Ortega nicaragu- ai elnök. Az ünnepségen 15 külföldi állam- és kormányfő vett részt. George Bush elnök, aki mindent megtett az egykori baloldali forradalmár Ortega megválasztásának megakadályozásáért, telefonon gratulált az USA egykori fekete bárányának, és a két ország közötti együttműködést szorgalmazta. (m, ú) Dániel Ortega (Képarchívum) Orosz milliárdos őrizetben Párizs. A francia hatóságok őrizetbe vettek 26 személyt, köztük Mihail Prohorov orosz milliárdost, a Norilsk Nickel orosz bányaipari vállalat vezérigazgatóját. Mindannyiu- kat a francia Alpokban található egyik síparadicsomban fogták el, egy nemzetközi prosti- túciós hálózat ügyében folytatott nyomozás keretében. Az üzletembereket kísérő fiatal nőket szabadlábra helyezték, Prohorov őrizetben maradt a lyoni rendőrségen. (MTI) Megoldódhat a Kozlov-ügy Moszkva. Az orosz hatóságok őrizetbe vettek egy befolyásos üzletembert azzal a gyanúval, hogy ő rendelte meg Andrej Kozlovnak, az o- rosz jegybank első alelnöké- nek meggyilkolását. A 41 éves bankárt szeptember 13-án Moszkvában lőtték le. Kozlov kíméletlen harcot folytatott a pénzmosás ellen. (MTI) Új stratégia csapaterősítéssel - maguk az irakiak is szkeptikusak és megosztottak - figyelmeztetés Iránnak és Szíriának Bush az erődemonstráció útját választotta Irakban is rendkívüli érdeklődéssel ügyelték a Bush-beszédet (SITA/AP-felvétel) Washington. Az USA több mint 20 ezer újabb katonát küld Irakba a felekezetközi erőszak elfojtására. Ez is szerepel George Bush tegnap hajnalban ismertetett új iraki stratégiájában, amely rendkívül vegyes fogadtatásra talált a nagyvilágban. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU például arra figyelmeztetett, hogy csak katonai erővel nem oldható meg az iraki válság. Vezető francia és német politikusok bírálták a Bush-beszédet, Nagy-Britan- nia, Ausztrália és Japán üdvözölte az elhangzottakat, Kína hűvösen fogadta, Moszkvában pedig azt mondták, hogy Irán ellen irányul. A brit reagálás külön érdekessége: London üdvözölte az amerikai csapaterősítést, hozzátéve, a britek nem küldenek több katonát, inkább a csökkentésre gondolnak. Sajtóhírek szerint az Irakban szolgáló 7100 brit katonából 3000-et vezényelnének haza. Az iraki kormány reagálása is vegyes volt, Núri al-Máliki miniszter- elnök szóvivője azt mondta, az új stratégiának vannak jó elemei, de az irakiak ismerik az ottani helyzetet, s végső soron az iraki kormány fogja eldönteni, hogy mit kell tenni. Érdekes módon a legnagyobb iraki szunnita párt, az Iszlám Párt elismerte, hogy szükséges ideiglenesen Irakba vezényelni az újabb amerikai haderőt, ezzel szemben a szunnita ulémák tanácsa elvetette a Bush-tervet. A washingtoni kongresszus vezető demokrata képviselői szerint az elnök új iraki stratégiája veszélyezteti Amerika nemzetbiztonságát. Közös nyilatkozatukban a csapatkivonás fél éven belül történő megkezdését követelték. Nancy Pelosi képviselőházi nyilatkozata szerint az elnök a csapaterősítés tervével fittyet hányt arra, hogy a Republikánus Párt megalázó vereséget szenvedett a kongresszusi választásokon novemberben. Bush a televíziók által közvetített beszédben hangsúlyozta, az Irakban eddig elkövetett hibákért őt terheli a felelősség. Az iraki küldetés kudarca katasztrófával járna az USA-ra nézve: a radikális iszlámista szélsőségesek megerősödnének, új erőket toborozhatnának. Nagyobb eséllyel tudnák megdön- teni a mérsékelt kormányok hatalmát, káoszt idéznének elő a térségben és olajbevételeket terveik finanszírozására használnák fel. Amerika ellenségei menedéket lelnének, ahonnan támadásokat tervezhetnének és indíthatnának az amerikai nép ellen. Külön megjegyezte: az iraki küldetés sikertelensége Iránt is felbátorítaná nukleáris programjának folytatására. Bush kiemelte, csak az irakiak képesek véget vetni a felekezetközi erőszaknak. A bagdadi kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy az amerikai segítség nem örökre szól. Ha Irak vezetése nem teljesíti ígéreteit, el fogja veszítem Amerika támogatását. Bush szerint a legsürgetőbb feladat az iraki, különösen a bagdadi biztonsági helyzet javítása. A felekezetközi erőszak 80 százaléka ugyanis a főváros 30 mérföldes körzetében történik. A Bagdadba telepítendő új amerikai erők, öt dandár, valamint a Bagdadba vezénylendő további iraki csapatok a helyi rendőri alakulatokkal együtt elegendőek lesznek az erőszak elfojtására és a lakosság megvédésére. Bush fogadkozott, hogy elvágja az iraki lázadókhoz érkező Szíriái és iráni támogatást. Az amerikai csapatok több mint 20 ezer fős megerősítése mellett bejelentette egy amerikai repülőgép-hordozónak és Patriot légvédelmi rakéta- rendszereknek a térségbe telepítését is. Megfigyelők szerint nem kétséges, hogy ez az erődemonstráció Iránnak szól. Az életkörülmények javulását is ígérte: Irakban törvényt fogadnak majd el arról, hogy megosztják az olajbevételeket minden iraki között. A bagdadi kormány 10 milliárd dollárt fog költeni helyre- állítási és munkahely-teremtési programokra. Még az idén helyhatósági választásokat rendeznek a regionális vezetők helyzetének megerősítésére. (MTI, t, ú) Ausztriában hagyománya van a nagykoalíciónak - az ellenzéknek nincs esélye Kényelmes lehet a kormányzás ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Letette a hivatali esküt tegnap az Alfred Gusenbauer szociáldemokrata kancellár vezette új osztrák kormány. Ezzel 7 évi ellenzéki szerepkör után visszatért a hatalomba az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), jóHehet csak a kereszténydemokrata Osztrák Néppárttal (ÖVP) koalícióban. Mintegy kétezren demonstráltak a Hofburg előtt, amikor a koalíciós kormány vezetői és tagjai az államelnöki hivatalba érkeztek a beiktatási ceremóniára. A diáktüntetők napok óta tiltakoznak a felsőoktatási tandíj érvényben maradása miatt, s ezúttal is a választási ígéretek megszegésével vádolták Gusenbauert, és a nagykoalíciós megállapodás megkötése elleni jelszavakat kiabáltak. Ausztriában több mint 3 hónapja tartottak parlamenti választásokat, amelyeket egy százalékpontos előnnyel a 46 esztendős Gusenbauer irányította SPÖ nyert meg az ÖVP előtt. Az erőviszonyok alapján a szociáldemokraták kaptak kormányalakítási megbízást, és csak a kereszténydemokratáknak tettek koalíciós ajánlatot. A jobb- és a baloldal két legerősebb pártja közötti koalíciós együttműködésnek évtizedes hagyományai vannak Ausztriában, ahol a II. világháború befejeződése óta összesen mintegy 24 éven keresztül e két párt koalíciója volt hivatalban. Gusenbauer az ötödik szociáldemokrata kancellár Ausztriában, ahol a néppártiak soraiból is öt kancellár állt már kormány élén. A 183 fős parlamentben 144 mandátuma van a két pártnak, így a kormánykoalíció olyan biztos parlamenti többségre támaszkodhat, amely akár az alkotmány, akár az alkotmányerejű törvények módosítását is lehetővé teszi. A koalíciós megállapodás alapján 4-ről 5 évre hosszabbítják a törvényhozási periódust, minden választáson 16 évre szállítják le a választói korhatárt, 25 százalékkal akarják csökkenteni a munkanélküliséget, valamint a felére a fiatal munkanélküliek számát. Az új kormány bevezeti a szociális alapbiztosítás rendszerét, amelynek keretében több mint 700 euróra növelik a rászorultak havi jövedelmét, módosítják a minimálbérek és nyugdíjak szabályozását, növelik az infrastrukturális beruházásokra fordítható összegeket. Az új kancellár cáfolta, hogy az SPÖ a hatalomba való visszajutás érdekében túl sok engedményt tett volna a néppártiaknak, és megszegte volna választási ígéreteit. Gusenbauer emlékeztetett: két különböző párt személyiségeiből ösz- szeállított kormány vezetőjeként lép hivatalba (7:7 miniszteri posztok aránya), és a választási ígéretek egy tisztán szociáldemokrata kormány megalakításának az esetére vonatkoztak. (MTI, ú) Zimbabwe továbbra is különleges vendégének tekinti Mengisztu Hailé Mariamot Életfogytiglan a vörös négusnak ÖSSZEFOGLALÓ Harare/Addisz-Abeba. A zimbabwei kormány nem adja ki Mengisztu Hailé Mariam volt etióp vezetőt. A diktátort Etiópiában távollétében életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek népirtásért és más bűncselekményekért. A 12 évig tartó perben Mengisztu 11 volt magas rangú tisztviselőjét szintén életfogytiglanra ítélték, míg további 47 vádlott 25 évig terjedő börtönt kapott - közölte Medhin Kirósz bíró. Mengisztu ezredes 1991-ben menekült Zimbabwébe, miután re- zsimjét megdöntötték. A „vörös négusnak” Robert Mugabe zimbabwei elnök menedéket adott, és megtagadta, hogy kiadja Etiópiának a jelenleg 69 éves exdiktátort. Paul Mangwana, Zimbabwe tájékoztatási minisztere az ítéletek kihirdetése után megerősítette, „az etióp jogi döntés ellenére Mengisztu elvtárs Mengisztu Hailé Mariam (SITA/AP) továbbra is a zimbabwei kormány különleges vendége marad”. Az etióp legfelsőbb bíróság december 12-én mondta ki bűnösnek őt és társait, megállapítva, 1977-ben és 1978-ban, az úgynevezett vörös terror idején elkövetett bűncselekményekért, vagyis etiópok százezreinek a megöléséért, illetve eltüntetéséért kell felelniük az elítélteknek. Elmarasztalták a vádlottakat Hailé Szelasszié egykori etióp császár megölése miatt is. Joszef Kirósz főügyész az ítélethirdetés után közölte: lehetséges, hogy hivatala fellebbezni fog, és Mengisztu esetében halál- büntetést kér. Mengisztu 1977- ben véres államcsínnyel került az Etiópiát irányító marxista katonai rezsim élére. (MTI, ú) Washington egyelőre nem adott magyarázatot Amerikai-iráni incidens MTl-HÍR Teherán/Washington. Amerikai katonák tegnap Irakban minden magyarázat nélkül őrizetbe vették az erbüi iráni konzulátus öt alkalmazottját, miután lefegyverezték az őröket, és behatoltak a konzulátusra. Mind az ötüktől elvették személyes tárgyaikat és okmányaikat. Lefoglalták a hivatalban található számítógépeket és dokumentumokat is. Az akció ideje alatt két helikopter körözött a levegőben, senkit sem engedtek a képviselet közelébe. Az iráni épület további őrzését az erbüi kurd biztonsági erők vették át, miután az amerikaiak távoztak. A teheráni kiilügy bekérette az iraki és a svájci nagykövetet, és magyarázatot követelt az incidenssel kapcsolatban. Svájc képviseli ugyanis az USA-t Iránban. Az Amnesty International jogvédő szervezet felhívására mintegy százan tüntettek tegnap Londonban az amerikai nagykövetség épülete előtt Guantánamo ellen. A Kubában lévő amerikai börtöntábort öt évvel ezelőtt nyitották meg. (SITA/AP-felvétel) Egy indonéz halász bukkant rá a tengerben Találtak egy roncsdarabot MTl-HÍR Jakarta. Megtalálták az újév napján eltűnt - 102 fővel a fedélzetén - indonéziai utasszállító repülőgép egy darabját a tengerben. Egy halász bukkant rá Sulawesi (Celebesz) szigeténél, a Makas- sari-szorosban, a parttól 300 méternyire a Boeing 737 típusú gép farkának egy darabjára, rajta a 65C25746/76 sorozatszámmal. Éppen ezért, mint azt az indonéz mentőszolgálatok főnöke közölte, a kutatást ettől kezdve a tengerre koncentrálják. A roncsdarabot a gépet üzemeltető Adam Air légi- társaság azonosította. Azt még nem tudták megállapítani, mikor szakadt le a farokdarab a gép testéről. Azt is korai lenne kimondani, hogy a Boeing a tengerbe zuhant, mert a szárazföldön is megsemmisülhetett.
