Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-10 / 7. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 10. Gazdaság és fogyasztók 9 Januárban örülhetnek a háztartások és az útkarbantartók, csődbe mehetnek ugyanakkor a síközpontok A meleg tél egyszerre áldás és átok A meleg valódi, a síelőnő lelkesedése is hamisítatlan, ám a hó mű. A tartósan enyhe időjárás szokatlan helyzeteket teremt. (Képarchívum) Szlovákiában a héten ma­rad a rendkívül enyhe idő, ami jó az építőiparnak, az útkarbantartóknak, ám an­nál rosszabb a síparadicso­moknak. Viszont a későbbi fagy a hótakaró nélküli nö­vényzetben komoly károkat okozhat, a haszonnövények felébredhetnek téli álmuk­ból. Körképünkben össze­foglaljuk, hogy az Európá­ban uralkodó, a sokévi át­lagnál jóval melegebb időnek milyen gazdasági ki­hatásai vannak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brit meteorológusok szerint az idei lesz az utóbbi 200 év legme­legebb esztendeje, vagyis az utób­bi napok szokatlan időjárása nem pillanatnyi kilengés eredménye, hanem tartós trend része. A Kár­pát-medencében az elmúlt száz évben a felmelegedés nagyobb volt mint a globális átlag. A vizs­gált időszakban például Magyar- országon 0,7-0,8 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet - mond­ta Szalai Sándor klimatológus. A szakember szerint térségünkben kevesebb fagyra lehet a jövőben számítani, és gyakoribbak lesznek az átlagnál melegebb periódusok. Kevesebb lesz a csapadék és az éven belüli eloszlásában is válto­zás állt be. Sokan örülnek ugyan a meleg időjárásnak, ugyanakkor folyamatosan emelkedik a belát­hatatlan károk kockázata. Vesz­élybe kerülhet a termés és az élővilág. A példátlanul meleg ősz és az átlag feletti hőmérsékletű december után egy katasztrófával fenyegető rendkívül meleg perió­dus alakult ki térségünkben. A már ötödik hónapja fennálló kü­lönleges időjárás beláthatatlan hatást gyakorolhat az élővilágra. Rügyező fák, borul a pollennaptár Csak találgatni lehet, hogy a szinte teljesen fagymentes ősz és a különlegesen enyhe tél hogyan ala­kítja át a pollennaptárat. Már janu­ár 10-étől megnőhet a levegőben a pollenkoncentráció a mogyoró- és az égerfa virágzásának megindulá­sával, szakértők azonban semmi biztosat nem tudnak állítani a kel­lemetlen allergiás tüneteket okozó pollenek idei megjelenéséről. A fagy elmaradása miatt kiszámítha­Gázszámlák az EU-ban Magyarország a legolcsóbb Brüsszel. Az Európai Unió tagor­szágai közül Magyarországon jut­hatnak hozzá a háztartások legol­csóbban a gázhoz. A Szlovák Gázművek az Eurostat 2006 júliusi adatai szerint az EU-ban az 5. legol­csóbb gázszolgáltatónak számít, a szlovákiai háztartások így egy giga- joule-nyi gázhoz 9,69 euróért jut­hatnak hozzá, míg az európai áüag 14 euró. A háztartások a gázért a legtöbbet Dániában és Svédország­ban fizetik, az előbbiben 36,5, az utóbbiban 27 eurót egy gigajoule- ért. Ha figyelembe vesszük a lakos­ság vásárlóerejét, Szlovákia koránt­sem olcsó, hiszen a 25 tagú EU-ban a 8. legdrágább ország. A cégek számára Svédország, Németország és Nagy-Britannia számít a leg­inkább drágának, Szlovákia e téren a 6. legolcsóbb ország, egy GJ-nyi gáz 7,3 euróba kerül. (SITA) tatlan a különböző növények élet­ritmusa. Félő, hogy a meleg hatásá­ra a mélynyugalmi állapotát el sem érő vagy abból kimozduló növény­zet nagyon komoly fagykárokat szenved. A tülfejlett vetések is erősen károsodnának egy tartós fagy vagy vastagabb hótakaró ese­tén. A túlélő kórokozók soha nem látott tömegben fenyegethetik az egyébként is gyérülő termést. A ta­lajban nem alakul ki a megfelelő nedvességi szint, téli, télvégi aszály alakulhat ki. Az állatok és az embe­rek is növekvő veszélynek vannak kitéve. A melegben könnyen tör­hetnek ki veszélyes influenzajárvá­nyok, immunrendszerünk erre az időszakra már sokat gyengül. Óriá­si károkat okozhat a gyümölcsö­sökben is a szokatlanul meleg idő. Normális esetben a gyümölcsfák rügyei márciusig mélynyugalmi ál­lapotban vannak, de már most - főként a kajszi- és őszibarackosok­nál - látható, hogy a rügyek teltek, duzzadtak. Egy hirtelen lehűlés óriási károkat tehet a barackosok­ban. Ivan Oravec, a hazai agrárka­mara elnöke szerint az enyhe időnek köszönhetően nem pusztul­nak el az élősködők, sok haszonnö­vény elrohadhat, megpenészedhet. A hőhullám miatt már most elkezd­ték a metszést és a tavaszi munká­latokat a Tokaj-hegyaljai szőlők­ben. A gazdák szerint emberemlé­kezet óta nem volt arra példa, hogy ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hazai építőipar az elmúlt években ugyan jelentős nö­vekedést könyvelhetett el, ugyan­akkor az európai uniós csatlakozá­sunknak köszönhetően sem nőttek jelentősebb mértékben az ágazat külföldi megrendelései. „Annak ellenére, hogy 2004 máju­sától az Európai Unió tagországai­ban kedvezőbb lehetőségek nyíl­tak a hazai vállalkozók előtt, az építőipari termékek kivitelét to­vábbra is több uniós tagország gá­tolja” - állítja Miroslav Bátovský, az építőipari tárca szóvivője. A szlovákiai építőipari termelés nagy részét, nagyjából 96-97 szá­zalékát így továbbra is a hazai ter­melés adja. Bátovský szerint kül­földön elsősorban a nagyobb ha­zai cégek vagy azok a vállalatok érnek el sikereket, amelyeket kül­földi részvényesek birtokolnak. A ilyen korán, már január elején dol­goztak volna a földeken. Normális körülmények között a metszést ál­talában február végén, de legin­kább március elején kezdik meg a gazdák. Néptelen sípályák, felpörgő építőipar Elkeseríti a jelenlegi helyzet a síközpontok fenntartóit és a szál­lodákat, a téli sportok kedvelői ugyanis messzire elkerülik a hó nélküli pályákat. A hazai síköz­pontok fele továbbra sem műkö­dik, mivel a meleg időjárás miatt a hóágyúkat sem képesek üzemel­tetni. A legnagyobb érvágást a ka­rácsonyi ünnepek körüli meleg időjárás okozta, hiszen az elmúlt években ekkor számíthattak a leg­nagyobb bevételekre. A szlovákiai szállodák bevételeinek a 20 száza­lékát épp a karácsonyi és a szil­veszteri síszezon adja, a kiesés mi­att több cég így akár be is zárhat, mivel a fenntartási költségeket ak­kor is fizetniük kell, ha semmilyen bevételük nem volt. Az elmúlt évekhez képest is na­gyobb növekedésre számíthat idén ugyanakkor az építőipar. A meleg télnek köszönhetően az építőipari vállalatok decemberben és januárban is problémák nélkül dolgozhatnak. Példaként a Skans- ka társaság említhető, amely a po­tőkeerősebb hazai cégek közé so­rolható például a Doprastav, míg a jelentősebb külföldi részvényesi körrel rendelkező cégek között van a Skanska, a ZIPP és a Stra- bag. A Szlovákiában működő építőipari vállalatok külföldön döntően Csehországban, Oroszor­szágban, Ausztriában és Németor­szágban szereznek megrendelése­ket. Elsősorban az ezekben az or­szágokban realizált építőipari ter­melésnek köszönhetően az ágazat külföldi termelése tavaly elérte az 5,5-6 milliárd koronát, miközben a hazai építőipar múlt évi teljes forgalma 130-140 milliárd koro­nát tett ki. Ez csaknem 10 száza­lékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Az ágazat alkalmazottainak száma 2006-ban elérte a 153,5 ez­ret. Az elmúlt évben így mintegy 11 ezerrel többen dolgoztak töb­ben az építőiparban, mint egy év­vel korábban, (s, mi) zsonyi Sitina alagutat építi. Az ala­gutat eredetileg nyáron kellett volna átadni, a meleg tél révén azonban ezt korábban is elvégez­hetik. Az építőipari cégek szerint a december és január közötti időszakot az ágazatukban több­nyire a szabadságok kiadására használják fel, és ezekben a hóna­pokban többnyire veszteségesen működnek. Idén azonban minden másképp lehet. „Jelenleg is dol­goznak a szezonmunkásaink, és a januári bevételeink nagyobbak lesznek, mint tavaly“ - állítja Ivan Šteis, a ZIPP képviselője. A meleg időjárásnak köszönhetően ráadá­sul nem kell fagyálló adalékokat használni a betonba, ami tovább csökkenti a kiadásaikat. Kevesebb fűtés, olcsóbb benzin A szokatlan meleg miatt a ház­tartásoknak és a cégeknek nem kell olyan sokat költeniük a fűtés­re, az útkarbantartók lassan fölös­legesnek érzik magukat, és ta­vasszal nem kell olyan nagy össze­get szánniuk az utak felújítására. Csak decemberben országos vi­szonylatban 30 millió koronát ta­karítottak meg azzal, hogy nem kellett annyit sózni az utakat. Szlovákia magasabban fekvő vá­rosaiban idén 26 százalékkal csök­kent a hőfogyasztás, ami elsősor­ban annak köszönhető, hogy az idei tél nagyjából 4 fokkal mele­gebb volt, mint a tavalyi. Egy évente 40 gigajoule-nyi fogyasztá­sú háztartás így csak a decemberi fűtésszámlán 470 koronát spórolt meg. A fokozatosan csökkenő fo­gyasztás azonban nem csak a me­leg tél számlájára írható. A panel­lakások többségét ugyanis az el­múlt időszakban hőszigetelték, így a fogyasztás jogosan csökkent. Mindezt jól példázza, hogy tavaly januárban például extrém hide­gek voltak, a fogyasztás ennek el­lenére csökkent. A Nyugat-szlová­kiai Áramszolgáltató ügyfeleinek a fogyasztása az elmúlt időszak­ban a meleg télnek hatásaként 3,5 százalékkal csökkent. Ján Or­lovsky, a társaság szóvivője szerint a fogyasztás visszaesése még na­gyobb lenne, ha a gazdaság stag­nálna. A jelenlegi gazdasági növe­kedés mellett azonban a kiesés nem olyan jelentős. Az enyhe idő az üzemanyagárakat szintén mélyrepülésbe vitte, a hordónkén­ti világpiaci olajár 60 dollárról 55 dollárra mérséklődött, ennek kö­szönhető a benzinárak keddi lefa­ragása. (IR, m, t, S, mi) Uniós pénzek lehívása Majdnem ráfizetünk Pozsony, 2004 és 2006 között Szlovákia 34,4 milliárd koronát fi­zetett be az Európai Unió közös kasszájába, ám onnan csupán 38,8 milliárd koronát tudott lehívni a tervezett 68,6 milliárd helyett. Vagyis a várt 34 milliárd koronás többlet helyett eddig 4 milliárdot mutat a pozitív egyenleg. Sőt, 2006 derekáig egyenesen mínuszban voltunk, vagyis többet fizettünk be, mint amennyit onnan kaptunk. Az év végéig csak 35% erejéig tudtunk meríteni az uniós alapokból. A régi­ófejlesztési tárca szerint nem ko­moly a probléma, mivel a beinduló projektumok révén 2007 végére már 70%-os hatékonysággal hív­juk le az EU-forrásokat. Ivan Mik­lós volt pénzügyminiszter viszont közölte: a kormány hozzá nem ér­tése miatt a későbbiekben még rosszabb mutatóink lesznek. (S) Több európai uniós tagország gátolja a terjeszkedést Szlovák építőipar külföldön GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ne higgyünk a „tanácsadóknak” Pozsony. A pozsonyi régióban magukat a Központi Adóigazga­tóság alkalmazottainak kiadó hamis adótanácsadók jelentek meg, akik telefonon arra figyel­meztetik a vállalkozókat, hogy az elektronikus kasszába kötele­sek bevezetni az áfa két - 10 és 19%-os - sávját. Az adóigazgató­ság szerint az eddig ismeretlen telefonálók hamis információkat adnak a vállalkozóknak, hiszen az áfa két kulcsának a bevezetése csak azokra érvényes, akik olyan termékeket is árulnak, amelye­ket januártól 10%-os áfával ter­helnek. Ilyenek közé tartoznak a gyógyszerek és egyéb egészség- ügyi termékek. A Központi Adó- igazgatóság az internetes olda­lán ( www.drsr.sk ) keresztül tájé­koztatja az érdeklődőket, (mi) Hiányoznak az adóívek Pozsony. A jövedelemadóról szóló törvény módosításában ugyan megváltoztatták a szemé­lyi jövedelemadó bevallásához használt űrlapokat, ezekhez azonban máig nem juthatnak hozzá az adózók. A pénzügymi­nisztérium csak a napokban dönt az űrlapok végleges formá­járól. így ha az adózók a napok­ban szeretnének benyújtani az adóbevallásukat, ezt még a régi űrlapokon tehetik meg. Ugyan­akkor ha az új űrlapokon módo­sítják a kért információkat, a későbbiekben felkérhetik a vál­lalkozókat a módosított adóbe­vallás beadására. (SITA) Külföldi cégek Csehországban Prága. Csehországban a leg­nagyobb külföldi beruházók a holland, a német és az osztrák cégek, nyugati szomszédunk vál­lalatainak a 60%-át azonban to­vábbra is a cseh cégek birtokol­ják. Ez utóbbiak a cseh bruttó ha­zai termék 56 százalékát adják. A hollandok a csehországi cégek részvényeinek 25, a németek a 16, az osztrákok pedig a 10%-át tudhatják magukénak. (TASR) Egyre több bort hozunk be Pozsony. Egyre több bort ho­zunk be külföldről. Míg tavaly az év első kilenc hónapjában a be­hozatal elérte a 234,3 ezer hek­tolitert, 2005-ben az egész éves behozatal nem haladta meg a 225,2 ezer hektolitert. A beho­zott bor 95 százaléka az Európai Unió tagországaiból származott. Szlovákiából tavaly szeptembe­rig 57,2 ezer hektoliternyi bort vittünk ki, szemben a 2005-ös 82,4 ezer hektoliterrel. A szlovák kivitel 91 százaléka Csehország­ba irányult. (SITA) Árambehozatalra szorulunk Pozsony. A három hazai áramszolgáltató idén nem terve­zi a szlovákiai villanyáram kivi­telét. A Nyugat- és a Közép-szlo­vákiai Áramszolgáltató 2007- ben ráadásul a fogyasztás egy ré­szét külföldről szerzi be. A kö­zép-szlovákiaiak által használt áram 5%-a, a nyugat-szlovákiai­ak fogyasztásának pedig a 30 százaléka származik külföldről. A Kelet-szlovákiai Áramszolgál­tató üzleti titokként kezeli a be­hozatalt. (SITA) Átalakul az OTP Bank Budapest. Közzétette az OTP Bank, hogyan képzeli el a 9 or­szágra kiterjedt hálózatának irá­nyítását. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója sze­rint a külföldi leánybankok irá­nyításában az OTP Bank két fő elemből álló modellt fejlesztett ki. Az egyes országokban a helyi menedzsmenten kívül egy-egy OTP banki vezető felelős egy-egy leánybank tulajdonosi irányítá- sáért. A sikert ígérő termékeket, szolgáltatásokat a csoport egysé­gesen alkalmazza, fiiggetlenül attól, hogy a megoldás az anya­banktól vagy valamelyik leány­banktól származik, (m) Fizetnie kell a tehervasútnak Pozsony. A szlovák vasúti te­herszállítónak, a Cargo Slovakia Rt-nek meg kell fizetnie azt a 75 millió koronás büntetést, amit ta­valy júliusban a versenyhivatal szabott ki számára a domináns piaci helyzetével való visszaélés miatt. A Cargo a versenyhivatal január eleji döntése ellen már nem fellebbezhet. A hivatal sze­rint a Cargo jogtalanul járt el, amikor felmondta az árszerző­dést a Holcim Slovakia cement­gyár szállítóival, ami miatt az UTE Logistik és a Transport Slo­vakia társaságok elestek a vasúti teherszállítási megbízásoktól. A Hokimnak korábban a Cargo szállította a cementet. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU - euró 34,333 Lenqvel zloty 8,897 Anqol font 51,228 Maqyar forint (100) 13,571 Cseh korona 1,244 Svéd korona 3,775 Bolqár leva 17,555 Román lei 10,147 Japán jen (100) 22,120 Svájci frank 21,389 Kanadai dollár 22,408 USA-dollár 26,373 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,47-35,47 25,70-27,36 1,22-1,28 12,96-14,26 OTP Bank 33,56-35,31 25,76-27,19 1,22-1,28 13,10-14,10 Postabank 33,47-35,39 25,70-27.24 1,22-1,28 12,79-15.39 Szí. Takarékpénztár 33,55-35,28 25,75-27,10 1,21-1,28 13,00-14,22 Tatra banka 33,55-35,35 25,78-27,16 1,22-1,28 13,07-14,15 UniBanka 33,60-35,36 25,83-27,18 1,21-1,28 13,23-13,92 Általános Hitelbank 33,54-35,34 25,77-27,14 1,21-1,28 13,10-14,11 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents