Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-09 / 6. szám, kedd
.O kARKÖRKÉP ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 9. www.ujszo.com A növények monokultúrás termesztése olyan károsítok elterjedését és elszaporodását váltja ki, amelyek komoly veszélyt jelentenek a terméshozamra Céltudatos vetésváltással az állomány védelméért Illusztrációs felvétel Nem lehet kétséges, hogy a vegyszeres növényvédelemnek milyen fontos szerepe van napjaink növénytermesztésében, hiszen az intenzíven termesztett növényállomány egészségi állapotának megvédése alapvető követelménye a hatékony termesztésnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ugyanakkor napjainkban egyre erősebben merülnek fel azok a vélemények, amelyek az agrotechnikai növényvédelem fontosságát, elveinek betartását és alkalmazását hangsúlyozzák. A növények monokultúrás termesztése ugyanis olyan károsítok elteijedését és felszaporodását okozta, amelyek ma már komoly veszélyt jelentenek az egyes növényfajtákra, tömeges előfordulásukkal, károsításukkal alapvetően befolyásolhatják egy-egy adott kultúra hozamait és hatékony termesztését. Főleg, ha a ká- rosítóknak tálcán kínálják fel a lehetőséget, szinte optimális feltételeket biztosítva a fennmaradáshoz és a fejlődéshez. A haszonnövények önmaguk utáni termesztése már a második évben is ilyen helyzetet teremt. Ennek ellensúlyozására állítják a szakemberek, hogy a vetésforgó keretein túl, a helyes növényi sorrend betartása az eredményes növénytermesztés alapja ma is. A monokultúrás termesztéstechnológiában nálunk a kukoricáé a vezető szerep. A különböző termesztéstechnológiai rendszerek alapján többnyire több éven át ugyanazon a területen termesztik. Napjainkban azonban a délről egyre nagyobb intenzitással terjedő hírhedt amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) elleni, agrotechnikai jellegű, preventív védekezés érdekében ma már nálunk is nagyon sok termelő kényszerül rá a vetésváltásra, ha meg akarja védeni a termést. Az ország intenzív kukoricatermesztő körzeteiben ugyanis az említett kórokozó gyors és erőteljes terjedése egyre hangsúlyozottabban veti fel a hatékony védekezés szükségességét. A kukoricabogár lárvája ugyanis elsősorban a növény gyökerén fejlődik ki, ugyanakkor a virágporral táplálkozó imágók szívesen keresik fel a kukoricaállományok szomszédságában virágzó napraforgót, és ha már ott vannak, szép számmal oda is petéznek, a napraforgó talajába. Ezért ha ilyen esetben, a következő évben a napraforgót követően kukorica kerül a területre, itt is „gyökérféreg” okozta gyökérkártételt tapasztalható. Egyes vélemények szerint a kukoricabogár lárvája különböző egyszikű vad, és termesztett növények gyökerén is kifejlődik. Ugyanakkor a szakemberek ezzel összefüggésben arra is figyelmeztetnek, hogy ha a kukorica vetésváltása mellett a termesztők nem ügyelnek kellően a többi növényfaj agrotechnikai elveinek és követelményeinek betartására, a kukorica monokultúrás termesztését vetésváltással kiküszöbölhetik ugyan, de ez akár más növényfajok, főleg a kalászos gabonafélék monokultúrás termesztésének bővülését is eredményezheti ennek minden negatívumával együtt. Magyarországi tapasztalatok alapján (Agronapló) főleg a kisebb gazdaságokban, ahol kizárólag növény- termesztéssel foglalkoznak, ez a probléma még hatványozottabban merül fel. Az ottani gazdák az elmúlt években saját kárukon tanulva belátták a veszélyt, és azt, hogy ennek elkerülésére legegyszerűbb a vetésváltás. De az üyen kisgazdaságokban kevésbé van lehetőség a céltudatos, és teljes körű vetésváltásra. így ha a kukorica esetében mindig és következetesen is területet váltanak, más alternatív termesztett növény kerül gyakrabban önmaga után. Ez a növény legtöbbször kalászos, főleg az őszi búza. így a kalászosokban ismét gyakrabban „üti fel a fejét” egy lassan már elfelejtett kártevő, a gabonafutrinka (Zabrús tenebrioides). Ennek a lárvája (a csócsároló) a kalászosokhoz kötődik. Ezért ellene is az agrotechnikai védekezés, a vetésváltás a leghatékonyabb. A termelésben a több lábon állás alapvetően nem is ökológiai, hanem ökonómiai kérdés. A kis méretű, szűk termékszerkezettel rendelkező gazdaságok, amelyek csak néhány ún. menő növényt termesztenek, nem képesek következetes vetésváltásra. Ezekben a gazdaságokban termésszerkezetet elemezve kiderül, hogy többek között a termesztett növények sorából hiányoznak a takarmánynövények. Lévén, hogy nincs állatállományuk. Sarkítva és egy kissé eltúlozva akár azt is állíthatjuk, hogy a kukoricabogár elleni agrotechnikai védekezés gátja a hiányzó állatállomány. Persze ez túlzás, hiszen egyelőre még megoldást jelent a kissé költségesebb vegyszeres növényvédelem. Mind a kukoricabogár, mind a gabona- futrinka elleni vegyszeres védekezés, az inszekticides talajfertőtlenítés és vetőmagcsávázás hatékonyan mérsékli a kukoricabogár és csócsároló kártételeit. Ugyanakkor a céltudatos és következetes vetésváltásra alkalmas termék- szerkezet kialakítása a gazdaságokban még mindig a leghatékonyabb megoldást jelentheti a fellépő problémákra, (szer) Valamennyi tagállamra kiterjesztik a támogatást Megújuló energiaforrások A forgalomba kerülő vetőmag szigorú tesztelés és többszöri ellenőrzés után jut a termelőkhöz A hazai feltételekhez igazodó kínálat EU-1SMERTETŐ Az Európai Bizottság elfogadja az EU mezőgazdasági minisztereinek azon döntését, hogy a 2003-as KAP-reform alkalmával bevezetett energianövény-támogatást teijesz- szék ki az új tagállamokra is, amelyek jelenleg nem jogosultak annak igénybevételére. A döntés következtében Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia mezőgazdasági termelői az energianövények termesztéséért hektáronkénti 45 euró támogatásban részesülhetnek. A döntés a mostani 1,5 millió hektárról 2 millió hektárra növeli az ebben a támogatásban részesíthető legnagyobb területet. A megújuló energiatermeléshez használható alapanyagok előállításának ösztönzése érdekében a döntés azt is lehetővé teszi, hogy a tagállamok az olyan területeken, amelyek tekintetében a gazdálkodó már pályázott energianövény-tá- mogatásra, nemzeti támogatást nyújthassanak az állandó kultúrák telepítésével kapcsolatos költségek 50 %-áig. „A megújuló energia előállítása egyre fontosabb szerepet tölt be az Európai Unióban” mondta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „A mező- gazdaság fontos szerepet játszhat a bioetanol és biodízel alapanyagának előállításában. Az energianövények támogatási rendszere sikeresnek indult. Úgy igazságos, ha minden tagállam mezőgazdasági termelői számára lehetőséget adunk a támogatás kihasználására. Bízom benne, hogy egyre erősödni fog ez a piac.” Az energianövények után fizethető hektáronkénti 45 eurós támogatást először 2004-ben alkalmazták; célja előmozdítani a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló növények termesztését. Az energianövényekre vonatkozó támogatást 2006-ban 1,2-1,3 millió hektár tekintetében igényelték, ez a szám közelít az 1,5 millió hektáros korláthoz. A bioetanol- és biodízel-elő- állítás jelenlegi mértéke, valamint az egyre bővülő kapacitások ismeretében valószínűsíthető, hogy az energianövények iránti kereslet az elkövetkezendő években jelentősen megnő. Az energianövényekre vonatkozó támogatás élelmiszerek helyett energianövények termesztésére ösztönzi a gazdálkodókat. Jelenleg a 10 „új” tagállamból 8 (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) alkalmazza az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS), de ezek az országok az energianövények után fizethető támogatások köréből ki vannak zárva. Málta és Szlovénia csak a támogatások fokozatos bevezetése (phasing-in) keretében kaphat ilyen támogatást. Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy 2007-től kezdődően azonos feltételek mellett valamennyi tagállamra ki kellene terjeszteni ezt a támogatási rendszert. Ennek megfelelően a garantált legnagyobb területet meg kell növelni. Az évelő energianövények helyzetének megszüárdítása érdekében a tagállamok a költségek 50 %-áig nemzeti támogatást nyújthatnak az állandó kultúrák telepítéséhez olyan területeken, amelyek tekintetében már igényeltek energianövény-támogatást. (eu-sajtóközl.) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A 2006-ban elért eredmények egyre nyüvánvalóbbá teszik, hogy a verseny a kukoricatermesztés; ben is egyre kiélezettebbé válik az egyes nemesítő és vetőmag-forgalmazó cégek között. A piacon minden évben új fajták és hibridek jelennek meg, amelyek esetében már a tíz tonna feletti hektárhozamok sem számítanak különlegességnek, nem beszélve arról, hogy az egyes fajták és hibridek tulajdonságai is egyre inkább a termesztési feltételekhez, egy-egy térség meghatározott adottságaihoz idomulnak. Ebben természetesen nagy szerepe van a nemesítőknek, s nem utolsó sorban a fajtaminősítő és szántóföldi kísérleteknek, vizsgálatoknak is. „A hazai piacon kínált vetőmagfajták, köztük a kukorica vetőmagja is szigorú, többlépcsős tesztelési, ellenőrzési és minősítési rendszerben való megmérettetés után kerül forgalmazásra, állítja Mikié Tibor, a Saatbau Linz Slovensko Kft. képviselője. Cégük - amely több mint egy évtizede, 1996 óta van jelen a hazai vetőmagpiacon - az unió közös fajta- jegyzékének automatikus kínálata helyett a fajtakísérletekből származó új vagy másutt elismert fajtákat először abból a célból teszteli, hogy azok mennyire felelnek meg az itteni termesztési környezeti feltételeknek. Az ország egyes termesztési körzeteiben tavaly mintegy 80 fajtát vizsgáltak meg az üzemi előkísérletekben, s közülük 25-30 hibrid az elért eredmények alapján az állami fajtaminősítő kísérletekbe is besorolást nyert. Az állami fajtaminősítő kísérletekben való megmérettetés és elismerés után a termelőknél folytatott kisparcellás szántóföldi kísérletek eredményei alapján újra összehasonlítják az adott fajta vagy hibrid deklarált és tényleges termesztési tulajdonságait. Ézek a nyilvánosan zajló szántóföldi kiértékelések közvetlenül a kísérleti parcellákon történnek. Az itt elért hosszabb távon is értékelhető eredményes fajták, hibridek kerülnek be a hazai piacra szánt konkrét kínálatba. Mikié Tibor elmondta, hogy az idei kínálatukban 17 kukoricahibrid szerepel, köztük 10 új hibrid van, amelyek eddigi eredményeik alapján versenyképes terméspotenciállal rendelkeznek. A kínálatban a legkorábbi fajtáktól a kései hibridekig gyakorlatilag az összes fajtacsoport szerepel. A dél-szlovákiai termesztők számára elsősorban a 350-450-es FAO számú fajtacsoportba tartozó fajták az érdekesek. Ezek között a már ismert és bevált Anjou 400 és Mahora mellett a Zamora (FAO 370) érdemel említést. Ez a középkései kétvonalas hibrid elsősorban szemes kukorica termesztésére ajánlott. Jól tűri a hideg időjárás, a szárazság, sőt a kánikula okozta stresszt, s a kedvezőtlen termesztési feltételek között is folyamatosan magas hozamokat ad. Intenzív és extenzív termesztési feltételek közé egyaránt alkalmas. A Zamora a szántóföldi kísérletekben tavaly tíz tonna feletti átlaghozamokkal nagyon szépen szerepelt. Pereden például 26 hibrid közül 11,57 tonnás átlaghozamával a 4. helyre rangsorolták, Gútán 10,67 t/ha-os eredménnyel 21 fajta közül 2. helyezést ért el. Nyárasdon 10,17 t/ha hozama 61 fajta közül a 6. helyhez volt elég. A legnagyobb hozamokat Szímőn (14,41 t/ha, 68 fajta közül 20. hely) és Lakszakállason (13,16 t/ha, 89 fajta közül 13. hely) ért el. A Realli (FAO 420) magas növekedésű erőteljes hibrid, elsősorban a szemek magas keményítőtartalma jellemzi, amihez kiváló terméspotenciál társul. A szántóföldi kísérletekben Szímőn például 15,19 t/ha hozamával 68 fajta közül a 11. lett, Garamkálnán 13,6 t/ha-os hozama 110 vizsgált fajta közül az 5. helyre rangsorolta. Verebélyen 12,58 t/ha eredménynyel 82 fajta közül a 2. helyen végzett, Lakszakállason 13,24 t/ha hozammal 89 fajta közül a 12 lett. A Pardi (FAO 460) erős növekedési erélyű egyszerű hibrid, amely .keléskor jól tűri az alacsonyabb hőmérsékletet is. Nagyméretű kalászai a száron magasan helyezkednek el, terméshozama alapján a nagy hozamú hibridek közé sorolják, ugyanakkor jól alkalmazkodik a különböző termesztési feltételekhez. Mindezt eredményei is igazolják. Tardoskedden például 11,28 t/ha-os hozama a vizsgált 65 fajta közül a legjobb eredményt adta, de Nyárasdon (10,31 t/ha, 51 fajta közül 5. hely), Garamkálnán (13,06 t/ha, 110 fajta, 10. hely) és Szímőn (15,16t/ha, 68 fajta, 12. hely) sem kellett szégyenkeznie az eredmények miatt. A Fleuri elsősorban silókukoricának alkalmas, nagy tömeget adó fajta, a biogáz előállítására is kihasználható. Jellemző tulajdonsága, hogy a kukoricamollyal szemben kiváló toleranciával rendelkezik. A kukoricafajták mellett a napraforgó, a repce és a szója vetőmagját is forgalmazzák. Ä napraforgók közül az idei piacon újdonságnak számít a Fabiola, amely középkorai érésű, a lisztharmat 4 változatával szemben ellenálló, kiváló terméspotenciállal rendelkező fajta, amely a fómás és szklerotíniás fertőzésekre kevésbé hajlamos. A Héroic napraforgó magas olajtartalma miatt lehet az iránta érdeklődő termesztők számára érdekes Olajsavtartalma a kísérletek során meghaladta a 86 százalékot. Előnye az is, hogy a növényállomány ádagos magassága csak 130 cm, ami lehetővé teszi a földön járó gépekkel való kezelést a teljes vegetáció alatt. A csíkos napraforgók közül említést érdemel még a Lüia, amelyre a magasabb fehéijetartalma miatt érdemes felhívni a figyelmet. A szójafajták kínálatában a már ismert Kent, Dorota és Merlin fajták mellett a Cardiff számít újdonságnak. Rendkívül jó növekedési eréllyel rendelkezik, középmagas erős szára van, magas fehéijetar- talma miatt elsősorban élelmiszeripari termékek gyártására ajánlott. Terméshozama a koraiságára utaló 00-ás csoportban kiváló. Az osztrák székhelyű Saatbau Linz cégnek az anyaországon kívül Németországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, Ukrajnában is van képviselete. A szántóföldi növények, gyógy- és fűszernövények vetőmagjának értékesítésével és termeltetésével foglalkozó cég szlovákiai termékkínálatában elsősorban a kukorica, a napraforgó, a repce és a szója valamint a kalászos gabonafélék vetőmagjai a meghatározók. A cég több európai nemesítő céget is képvisel, többek között az Anjou, a Caussade Semences, Danisra, Nickerson fajták is megtalálhatók a kínálatában, (sz)
