Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-09 / 6. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 9. Agrárkörkép 15 Az Európai Bizottság a terménypiac élénkítése érdekében a szemeskukoricára vonatkozó intervenciós felvásárlás megszüntetését javasolja A kukorica-intervenció megszüntetését tervezik Illusztrációs felvétel Az Európai Bizottság decemberben javaslatot tett a kukorica intervenciós rendszerének eltörlésére a 2007/2008-as gazdasági évtől. A 2005/2006-os gazdasági idény végére az uniós intervenciós kukorica készletek 5,6 millió tonnára nőttek, ami az összes intervenciós készlet 40 százaléka. EU-1NFORMÁC1Ó Ha a jelenlegi rendszer változatlan maradna, 2013-ra ezek a közpénzen vásárolt és tárolt készletek becslések szerint 15,6 millió tonnára növekednének. A rohamosan emelkedő kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas. A világpiacra hagyományosan kukoricát exportáló térségek ma a termésük nagy részét közvetlenül intervenciós felvásárlásra kínálják fel. A kukoricára vonatkozó intervenció megszüntetése új egyensúly megteremtését tenné lehetővé az uniós gabonapiacon, és az intervenció, mint biztonsági háló visszanyerné eredeti rendeltetését. A javaslat ezután kerül a Tanács és az Európai Parlament elé. „A termelőknek döntéseikben figyelembe kellene venniük a piaci jelzéseket, ahelyett hogy egyszerűen intervenciós felvásárlásra termelnek” - mondta Mariann Fischer Boel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „Éppen ez volna a 2003-ben bevezetett reformok lényege. Amennyiben nem tesszük meg ezt a lépést, az intervenciós készletek tovább fognak emelkedni és sok termelő továbbra is csak a közraktárak számára termeli majd a kukoricát. A rozs kapcsán szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az intervenció 2003-as megszüntetése dinamikusabb piacot és jobb árakat teremtett a termelőknek. A kukoricát érintő mostam változás ellenére az intervenció továbbra is a gabonatermelők biztonsági hálójaként működik majd olyan más gabonafélék tekintetében, mint a búza és az árpa.” Nehéz értékesíteni Az intervenciós kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott. Az összes gabonaféle közül a kukoricának a legalacsonyabb a nemzetközi ára, a világpiacon történő viszonteladás pedig igen magas költségekkel jár. Az unión belüli értékesítés a magas szállítási költségek akadályába ütközik és a belső piac hatékony működését is megzavarhatja. A kukorica tartós tárolásra nem alkalmas. A minőség hamar romlásnak indulhat, ami a szemek biológiai károsodásához vezethet, beleértve a penészgombák és a rágcsálók elszaporodását. Bár a Bizottság nemrég szigorúbb tá- mogathatósági követelményeket fogadott el annak biztosítására, hogy az intervenció alá vett kukorica alkalmasabb legyen a tartós tárolásra, ez mégsem oldja meg véglegesen a kukoricakészletek felhalmozódásának problémáját. A javaslat hozzájárulna az EU gabonapiacának integrációjához. A közép-európai többlettermelő térségekben termesztett kukorica visszanyeri versenyképességét mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A javaslat a sertés- és baromfitenyésztés versenyképességét is megnövelné ezekben a térségekben, lecsökkentve a takarmányköltségeket, ezáltal elősegítve az érintett térségek gazdasági fejlődését. Az intervenciós készletek általános szintje jelentősen csökkenne. A jelenlegi rendszer megtartása mellett 2013-ra összesen 18,9 millió tonna készlet (ezen belül 15,6 miihó tonna kukorica) halmozódna fel. A kukoricának az intervencióból való kivonása révén viszont a 2013-ig felhalmozódó készletek mennyisége mindössze 10 millió tonna körüli volna. Ezek a készletek pedig csak tartós tárolásra alkalmas gabonafélékből állnának, és elhelyezkedésük jobban megfelelne a kereskedelmi céloknak. Míg a jelenlegi helyzet fenntartása mellett a gabonafélék intervenciós raktározásához kapcsolódó éves kiadás meghaladná a 300 millió eurót, a kukoricára vonatkozó intervenció megszüntetése révén a 2008-2014-es időszakban összesen 617,8 millió eurót lehetne megtakarítani. A 2008-as költségvetési évtől 300 millió euro, 2012-től pedig 200 millió euro alá csökkenne az éves kiadás. Mivel kukoricát csak tavasszal vetnek, e javaslat időzítése teljes mértékben megfelel a 2007-es kukoricavetés tekintetében döntést hozó mezőgazdasági termelőknek. Az intervenciós rendszer háttere Az EU gabonaintervenciós rendszere 101,31 eurós tonnánkénti egységes ár alkalmazását írja elő - ennyit kap a termelő az intervenciós raktározás céljára eladott gabonáért, ha azt a piacon nem tudja értékesíteni. Jelenleg a kenyérbúzára, a durumbúzára, az árpára, a kukoricára és a cirokra alkalmazzák. A legtöbb tagállamban általában magasabbak a piaci árak e fel- vásárlási árnál. A mostani intervenciós ár igen vonzó azonban a fő fogyasztási területektől messze eső térségekben, ahol alacsonyabbak a termelési költségek. Ezekben a térségekben a felvásárlás már nem a biztonsági háló szerepét tölti be, hanem valóságos üzletággá vált. Ennek eredményeképpen a Közösség hiányban szenvedő területein magas a gabonafélék ára, míg a többlettermelő régiókban nagy mennyiségeket ajánlanak fel intervencióra. (eu-sajtóközl.) A nálunk termesztett génmódosított kukorica a kukoricamoly elleni rezisztenciával rendelkezik Idén már jelentősen növekszik a vetésterülete ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Illusztrációs felvétel Fokozott ellenálló képesség jellemzi Mi a Bt kukorica? Az Európai Unióban a spanyol, német, francia, portugál és cseh kukoricatermesztők után 2006- ban nálunk is megkezdték a genetikailag módosított kukorica termesztését. Miután a jogszabályok nálunk is lehetővé tették ezeknek a növényeknek a termesztését és forgalmazását, idén három helyen, összesen 30 hektáron szereztek tapasztalatokat a kukoricamollyal szembeni ellenálló képességgel rendelkező MON 810-es kukoricával, amelyet az uniós előírások is erre a célra alkalmasnak tartanak. Ezt az ún. Bt-kukoricát például 1998 óta vetik Spanyolországban, ahol a leginkább elterjedt a génmódosított növények termesztése. Boros Imre tardoskeddi agrár- vállalkozó szintén egy spanyolországi tanulmányúton ismerkedett meg vele, s miután felkérést kapott a növény hazai termesztésére, habozás nélkül beleegyezett. A DKC4442 YG (YieldGard) kukoricából a társaság bajcsi parcelláján 10 hektárt vetettek. Agrotechnikai szempontból teljes mértékben a hagyományos termesztéstechnológiát követték, beleértve a trágyázás szintjét is. Ugyanakkor olyan speciális követelményeknek is meg kellett felelniük, amelyek a génmódosított növények termesztésekor kötelezően betartandók. A feltételek meghatározásakor a csehországi mintát vették alapul. Többek között ki kellett alakítaniuk a megfelelő izolációs távolságot a többi növényállománytól, hogy az esetleges nem kívánt megtermékenyítésnek a lehetőségét is kizárják. „A vegetáció alatt folyamatosan kapcsolatban álltunk a vetőmagot forgalmazó Monsanto céggel, ugyanakkor a környezetvédelmi hivatal és az ÚKSÚP is rendszeres ellenőrzéseket tartott. A terméshozamot illetően alapvetően bejött a számításunk. A génmódosított kukorica ugyanazon feltételek között 24 százalékkal magasabb terméshozamot adott, mint a hagyományos termesztésű ugyanolyan genetikai alapálománnyal rendelkező beépített rezisztencia nélküli társa. Pénzben kifejezve ez a jelenlegi áüagos árakon hektáronként 3600 koronával növelte a bevételeinket, miközben egyértelmű volt, hogy az állomány nem szenvedett a kukoricamoly károsításától”, hangsúlyozta Boros Imre a decemberben tartott sajtótájékoztatón. A génmódosított kukorica termesztését, illetve az erre kiválasztott termőhelyeket az év elején még meglehetős titkolózás fedte. Boros Imre szerint előzetes megegyezés alapján, amit a jogszabály is lehetővé tesz, a helyszíneket üzleti titokká nyilvánították, ezért nem hozták azonnal nyilvánosságra. De a környezetében nem volt titok, hogy milyen kukoricát termesztenek, s a betakarítás például Bajcson már nyilvánosan, mintegy 250 meghívott agrárszakember részvételével zajlott. A Pőstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet Borovice-i kísérleti telepén szintén nyilvános betakarítás keretében értékelték az eredményeket. Dr. Ján Kraic a kutató- intézet munkatársa ugyancsak kedvező eredményekről számolhatott be. A kontroli-állományokhoz viszonyítva a rezisztenciával rendelkező Bt kukorica itt is 14 százalékkal jobb terméshozamot produkált. A kedvező eredmények nem csak a terméshozamokra értendők, hanem a kukorica minőségében is jelentős javulást értek el, lévén, hogy a csuhé alatti szemeket már nem károsította a kártevő lárvája. Amint megtudtuk az eddigi kedvező tapasztalatok alapján jövőre például Boros Imre cége immár 400-500 hektárnyi területen tervezi az említett génkezelt kukorica termesztését, mivel az értékesítésben is meglehetősen jó lehetőségek mutatkoznak. Maga a cégvezető is meg van győződve arról, hogy a génkezelt kukorica termesztésében és kihasználásában komoly lehetőségek rejlenek. Egyrészt állati takarmányként, hiszen a károsítóktól mentes kukorica és a belőle készült takarmány mentes a különböző mikotoxinos fertőzésektől, másrészt a termék iránti keresletben a hazai bioetanol gyártás várható felfuttatása után a kukoricának várhatóan ezen a területen is tovább nő majd a keletje, (szil) ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az ún. Bt kukoricát a növény egyik legveszélyesebb károsítója, a kukoricamoly elleni fokozott ellenállóképesség jellemzi. Az eredeti kukorica génjének módosításával a növényben olyan tulajdonságot fejlesztettek ki, amely egy baktérium, a Bacillus thuingiensis (Bt) által előállított fehéije hatásához hasonló. A Bt kukorica CrylA (b) nevű fehérjét tartalmaz, amely speciális receptorai révén a kukoricamoly lárvájának emésztőrendszerében levő receptorokhoz kapcsolódik, és ott fejt ki toxikus hatást. Ha az ilyen fehérjét tartalmazó kukorica szárát vagy levelét eszik a kukoricamoly lárvái, az általa kifejtett toxikus hatás következtében elpusztulnak. A Bacillus thuringiensisban meglévő fehérje toxikus hatását már eddig is kihasználták a növényvédelemben, főleg a vegyszermentes környezetkímélő gazdálkodás elveit megvalósító ökotermesztésben. A fehérje azokra a szervezetekre, amelyeknek nincsenek ilyen specifikus receptoraik, hatástalan, tehát nem pusztítja el a hasznos élő szervezeteket, rovarokat sem. Az említett kukoricafajta jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a kukoricamoly a növény termesztésében egyre komolyabb károkat okoz. Szakértői vélemények szerint az intenzív termesztési feltételek között ennek nagysága elérheti a 30 százalékot is. A kukorica szárán, majd a friss kalászok között hámozgató lárvák egyrészt a kukoricaszár törékenységét okozzák, másrészt a megrágott kalászokon utat nyitnak a különböző gombás és egyéb fertőzések kialakulásának, ami a termés minőségének romlásához vezet. Ez egyrészt a kukorica értékesítésében okoz gondot, másrészt a belőle készített takarmány is elértéktelenedik, mivel a fertőzött kukoricában különböző miko- toxinok alakulnak ki, amelyek mind az állatok, mind pedig az emberek egészségére ártalmasak. A génmódosított kukorica ennek a veszélyes károkozónak a terjedését és károsítását gátolja, (sz) Illusztrációs felvétel
