Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-09 / 6. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2007. január 9., kedd 11. évfolyam 1. szc * Céltudatos vetésváltással az állomány védelméért A növények monokultúrás termesztése a károsítok elterjedését váltja ki 14. oldal A kukorica-intervenció megszüntetését tervezik Az Európai Bizottság az intervenciós felvásár­lás megszüntetését javasolja 15. oldal Stratégiai vidékfejlesztési tervezet Uniós forrásokból több mint 90 milliárd koro­nára számíthatunk a következő 7 évben 16. oldal Februártól a házi disznóölést is be kell jelenteni a regionális állategészségügyi igazgatóságon Hurka, kása engedéllyel? Az új állategészségügyi tör­vény nálunk is kötelezővé teszi a fogyasztásra kerülő állati eredetű termékek laboratóriumi vizsgála­tának elvégzését. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az unióba való belépésünkkor kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a hazai jogrendet fokozato­san hozzáigazítjuk a közösségben alkalmazott jogszabályokhoz. A mezőgazdasági termelést és gaz­dálkodást érintő kérdésekben a legtöbb változtatást az állategész­ségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdésekben kellett végrehajtani. Az állattartóknak már a belépés­kor is számtalan új követelmény­nek kellett megfelelniük, amely­hez az egyes vállalkozások közös­ségi támogatást is igényelhettek. A legújabb törvényi módosítások viszont már nemcsak a piacra ter­melőket, hanem a háztáji önellátó gazdaságokat is érintik. Az illeté­kesek azt állítják, hogy az intézke­dések célja a lakosok egészségé­nek védelmét szolgálja, de feltéte­lezhető, hogy mindez várhatóan nem váltja majd ki a háztáji gaz­dálkodók tetszését. Annál is in­kább, mert a rendelkezés gyakor­lati megvalósítása sem teljesen egyértelmű. A lényeg, hogy az új állategész­ségügyi törvény február elejétől nálunk is kötelezővé teszi a háztá­ji állattartók számára, hogy a re­gionális állategészségügyi hiva­talban bejelentsék, ha saját fel- használásra le szeretnék ölni az állatokat. A rendelkezés célja, hogy az illetékes állatorvos a levágás napján mintát vegyen a levágott állat húsából, és azt el­lenőrzés céljából az ületékes labo­ratóriumba küldje, és a vizsgálat eredményétől teszi függővé, hogy a hús felhasználható-e emberi fo­gyasztásra. Az Állami Állategész­ségügyi Igazgatóság központi igazgatójának sajtóban megjelent véleménye szerint ezeket a vizs­gálatokat igyekezni fognak minél gyorsabb határidőn belül elvégez­ni, s így feltételezhető, hogy még aznap este, vagy másnap reggelre meglesz az eredmény. Hogy eddig mi lesz a levágott állat húsával, egyelőre senki nem tudja. Úgy­szintén felmerül a kérdés, hogy az adott régióban tevékenykedő ál­lllusztrációs felvétel latorvos hogyan győzi majd a fő­ként télen jelentős számban meg­szaporodó házi disznóölések ke­zelését. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a háztáji gazdálkodás és ezen belül a sertéstartás jelen­tősen visszaesett, egyes vélemé­nyek szerint az országban évente még mindig mintegy 40-50 ezer tonna sertéshúst termelnek ki háztáji formában, (sz) Brüsszelben elfogadták az egyszerűsített támogatási rendszer meghosszabbításáról szóló határozatot 2010-ig marad a SAPS az új tagországokban Illusztrációs felvétel EU-HÍR Áz Európai Bizottság tudomásul vette a Mezőgazdasági Tanács ha­tározatát az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamok közül nyolcban alkalmazható egyszerű­sített közveüen támogatási rend­szer 2010-ig történő meghosszab­bításáról. A Közös Agrárpolitika igazgatását megkönnyítendő, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Ma­gyarország, Lengyelország és Szlovákia további két évvel, 2010 végéig meghosszabbíthatja az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) alkalmazását. A SAPS keretében bármely régióban a regionális pénzügyi keretből egységes, hektáronkénti jogosult­ságokat nyújthatnak. Mariann Fischer Boel, mező- gazdasági és vidékfejlesztési biz­tos szerint „a SAPS rendszer meg­hosszabbítása igen ésszerű lépés, mert a rendszert működető orszá­gokban igen egyszerűnek és haté­konynak bizonyult a mezőgazda- sági termelők támogatására.” A gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetések rendszeré­nek javítása érdekében a Bizott­ság javaslatán alapuló megálla­podás kitér a közvetlen kifizeté­sek rendjét szabályozó előírások­ra is: ♦ az új tagállamok 2008 he­lyett 2010 végéig alkalmazhatják az egységes területalapú támoga­tási rendszert (SAPS), amelynek keretében egyszerűen részesíthe­tik jövedelemtámogatásban a me­zőgazdaságból élőket. ♦ az egyszerűsített közvetlen támogatási rendszert fenntartó országokban 2009 elejétől kezdve a gazdálkodóknak ugyanúgy be kell majd tartaniuk a kölcsönös megfelelés szabályait, mint a töb­bi tagállamban, így a környezet- védelem, az állat- és növény- egészségügy, valamint az állatok kímélete területén, amennyiben a közvetlen támogatási rendszerek vagy a vidékfejlesztési intézkedé­sek keretében kifizetésekben sze­retnének részesülni. ♦ az olajfákkal beültetett terü­letek egységes támogatási rend­szerében a jogosultság feltételeit egyszerűsíteni kell. ♦ egyértelművé kell tenni, hogy az új tagállamokban a köz­vetlen kifizetések fokozatos beve­zetése nem vonatkozik a cukor­ágazatban nyújtható közvetlen tá­mogatásokra. ( www.eu.com ) Új uniós szabályozás az állami támogatások terén Könnyítést jelent a szükséghelyzetekben EU-OSSZEFOGLALO Az Európai Bizottság új szabá­lyozást fogadott el az agrárágazat­ban nyújtott állami támogatások odaítéléséről. E szabályozás két részből áll: egy mentességi rende­letből - amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok meghatározott felté­telek teljesülése esetében ne je­lentsék be a mezőgazdasági ter­mékek termesztésével foglalkozó kis- és középvállalkozások számá­ra nyújtott állami támogatásokat - valamint a bejelentett támogatá­sokra alkalmazandó szabályokat meghatározó és így az e rendeletet kiegészítő iránymutatásokból. E két szöveg a 2007-2013-ig tartó időszakra vonatkozik. Mariann Fischer Boel, a mező- gazdasági és vidékfejlesztési biz­tos üdvözölte az új szabályozást. Véleménye szerint: „A vidékfej­lesztésre vonatkozó szabályokkal összhangban lévő ezen új szabá­lyozási keret hosszú távú, ki­egyensúlyozott fejlődést lehetővé tévő hatékony és biztos eszköz az agrárágazat számára. Az egyes ál­lami támogatásokra vonatkozó mentesítési lehetőség többek kö­zött könnyítést jelent az ágazat számára, különösen amikor a me­zőgazdasági termelők tényleges szükséghelyzetben találják magu­kat.” Az új szabályozás kidolgozása beleillik a Bizottság által folyta­tott vidékfejlesztési politikába. „A közös agrárpolitika egyszerűsíté­séről és jobb szabályozásáról” szóló bizottsági közlemény által elindított egyszerűsítésre irányu­ló eljárás egyik lépcsőfokát is je­lenti. Ezen egyszerűsítés keretében hatályukat vesztik a reklámra, a szarvasmarha szivacsos agyvelő- bántalmak szűrésére, a döglötten talált állatokra és a vágóhídon ke­letkezett hulladékra vonatkozó iránymutatások, csakúgy mint a támogatott rövid lejáratú mező- gazdasági hitelek formájában nyújtott támogatásokról szóló bi­zottsági közlemény. Az agrárága­zatban 2000-2006-ig tartó idő­szakban nyújtott állami támoga­tásokról szóló iránymutatások 2007. január 1-jét követően pon­tosan meghatározott esetekben korlátozott ideig továbbra is alkal­mazandók. Az új iránymutatásokban beve­zetett új támogatási kategóriák között szerepelnek a normák be­tartásához kapcsolódó támogatá­sok, a „Natura 2000” és a 2000/60/EK irányelvben (vízpo­litika) előírt kifizetésekre vonat­kozó támogatások, a 2003/96/EK irányelvben (az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási kerete) előírt jövedéki adó alóli mentességhez kapcsoló­dó támogatások, valamint az er­dészeti ágazati támogatások. A mezőgazdasági termékek fel­dolgozásának és értékesítésének területén az állami támogatások odaítélésére ezentúl az ipari ága­zatban nyújtott állami támogatá­sokra alkalmazandó rendelkezé­sek vonatkoznak. A mentességi rendelet a támo­gatásoknak a mezőgazdasági ter­melők részére történő gyorsabb odaítélését teszi lehetővé, ami igen fontos például a kedvezőtlen időjárási körülmények vagy állat-, illetve növénybetegségek miatt bekövetkezett károk esetében. E két szabályozás mellett to­vábbra is hatályban marad egy de minimis rendelet, amelynek értel­mében a tagállamok továbbra is odaítélhetnek bizonyos küszöbér­téket (mezőgazdasági termelőn­ként 3000 EUR 3 év vonatkozásá­ban) meg nem és meghatározott feltételek fennállása esetében ál­lami támogatásnak nem minősülő támogatásokat, (eu-sajtóközl.) Illusztrációs felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents