Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-08 / 5. szám, hétfő

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 8. www.ujszo.com KEPVERSENY Hobot Dórika - Vezekény-Nádszeg Kik nyertek? Légfrissítőt nyert Haris József füleki, Gyömbér Béla tornaijai és Nagy Margit dunaszerdahelyi olvasónk. TUDTA? Az anyatejjel táplált csecsemők jobban tűrik a stresszt Svéd kutatók csaknem kilencezer tízéves gyermek vizsgálata so­rán kiderítették, hogy a tápszeres babák később kevésbé tűrik jól a stresszt. A szerzők azonban hangsúlyozzák: eredményeik nem je­lentik azt, hogy csupán a szoptatással el lehet érni, hogy a gyermek jobban tudjon megbirkózni a különböző élethelyzetekkel. A szopta­tás inkább az anya és a gyermek közötti kapcsolatot, kettejük viszo­nyát befolyásolja. A szoros fizikai kapcsolattól a gyermeknek megnő a biztonságérzete, és valószínűleg ez az oka annak, hogy a későbbi életszakaszban többet kibír, mint tápszeres társai, (informed.hu) Sokan ezeket természetes jelenségnek vélik, pedig valójában sérülések következményei Szülés alatti anyai sérülések Gyakran a szülést követően megváltozik a nő nemi szer­ve, a hüvelybemenet kitá­gul, a méh megsüllyed, eset­leg vizelet-visszatartási rendellenességek lépnek fel. ÖSSZEFOGLALÓ Sokan ezeket természetes je­lenségnek vélik, pedig valójában sérülések következményei. Régi gátrepedés, hüvely- és végbélsérv Különösen nagy magzat, gyors vagy éppen forszírozott szülés, szülésbefejező műtétek során gát­repedés jöhet létre. Ennek „megelőzésére” gátmetszést vé­geznek. A gátrepedések döntő többsége azonban éppen a rosszul ellátott metszések következmé­nye. A szüléskor a gátmetszés és a seb ellátása korántsem steril kö­rülmények között történik. Ezért előfordulhat, hogy a seb nem forr össze, a varratok eltávolításakor a gát kisebb-nagyobb részen szét­nyílik. A szétnyílt sebszélek behámosodásával az összeforrás- ra már nincs esély. Ekkor nevezik a gátrepedést „elöregedettnek”. Az elöregedett gátrepedések za­varokat okoznak a házaséletben, és a hüvelyt fokozottabban teszik ki fertőzés veszélyének. A mellső hüvelyfal kitágulásá­val a hüvely és a hólyag közötti kötőszövet elvékonyodik, meg­gyengül. A hólyag a hüvely felé beboltosul. Ezt nevezik hólyag­sérvnek. Hólyagsérv keletkezése­kor a húgycső megtörik, a hólyag sohasem tud teljesen kiürülni. A hólyagban megmaradt, pangó vi­zelet újra meg újra befertőződik, idült hólyaghurut alakulhat ki. Végbélsérv kapcsán a hátsó hü­velyboltozat süllyed meg, a végbél kitágul, székletürítési zavarok je­lentkezhetnek. A végbélsérv lénye­gesen ritkábban okoz panaszokat. A régi mély gátrepedés, a hó­lyag- és végbélsérv kezelése hü­velyplasztikai műtéttel történik. Ilyenkor a megnyúlt hüvelyfalból, babérlevél alakban annyi szövetet távolítanak el, melynek vízszintes összevarrásával a hüvelyfalak visszanyerik eredeti feszességü­ket. A hólyag alapját szabaddá kell tenni, a hólyagot pedig a nor­mális helyzetében, speciális var­ratsorral rögzíteni kell. A műtét alkalmas a házasélet harmóniájá­nak helyreállítására, az állandó hüvelyfertőzések, hólyaggyulla­dások és az inkontinencia meg­előzésére. Inkontinencia A hólyagsérv másik kínos kö­vetkezménye a vizelet-visszatar­tás képtelensége (inkontinencia). Ennek két alaptípusa, a stressz- és a késztetéses inkontinencia. Közülük a stressz-inkontinencia vezethető vissza hólyagsérvre. A stressz szó az elnevezésben ter­mészetesen nem lelki stresszre, hanem hirtelen hasűri nyomásfo­kozódásra utal. Köhögésnél, tüsz- szentésnél, nehéz tárgyak meg­emelésénél a beteg vizelete el-el- cseppen. Később már a lépcsőn járás is gondot okoz. Az inkon­tinencia legsúlyosabb formájá­ban a vizelet spontán is csorog. A jelenség a következőkkel magya­rázható: A húgycső és a hólyag normálisan hátrafelé nyíló tom­paszöget zár be. Ha ez a tompa­szög nő, kiegyenesedik vagy elő­re nyílóvá válik, a vizelet-vissza­tartás ellenőrizhetetlen lesz. Ad­dig ugyanis a hasüregi nyomás fokozódása azonos mértékben te­vődött át a hólyagra és a hólyag­záró izomra, a tompaszög meg­fordulásakor már jóval nagyobb mértékben tevődik a hólyagra, mint a hólyagzáró izomra. így kö­högéskor, nehéz tárgy emelése, stb. esetén a hólyagban nagyobb lesz a nyomás, mint a hólyagzáró izomban, a fizika törvényei sze­rint a folyadék a kisebb nyomás irányába vándorol, vagyis elcsep­pen. A stressz-inkontinencia haté­kony gyógyítása is csak műtéttel lehetséges. Valamennyi műtét kö­zös célja a tompaszög helyreállí­tása. Ez történhet hüvelyplaszti­kai műtét során, Stoeckel-féle var­rattal. Ezenkívül számos más mű­tétet is kidolgoztak, melyek kö­zött némelyik szeméremcsont fe­letti, mások hüvely felőli feltárást tesznek szükségessé. Mivel a hó­lyagsérv sok esetben csak a válto­zókori kötőszövet-sorvadáskor je­lentkezik, a gyógyulás a kötőszö­veteket regeneráló hormonpótló kezeléssel tehető teljessé, (i-t) A fektetés békés hangulatban történjen, a gyermek tudati állapota félúton legyen az ébrenlét és a szendergés között, amikor ágyba rakjuk Csecsemőkori alvászavarok FELFEDEZÉS Aki nem tanulja meg kisgyerek­ként, hogyan aludjon el magától, felnőtt korában nagyobb valószí­nűséggel fog alvászavarokkal küsz­ködni - állítják amerikai pszicholó­gusok. A nyűgös kisbaba elaltatásá- ra pedig alkalmas lehet szinte bár­milyen módszer, következetes al­kalmazásában rejlik a megoldás - olvasható a The New York Times egészségügyi mellékletében. Személyes tapasztalatokra, ku­tatási eredményekre, vizsgálatok­ra hivatkozva évekig vitatkoztak arról a pszichológusok, alvásszak­értők, hogy melyik a legjobb meg­oldás, mi fogja a babát rászoktatni arra, hogy magától aludjon el, vagy a váratlan éjszakai felébredés után képes legyen csendesen visz- szaaludni. A vita most látszólag nyugvópontra jutott, hiszen 52 ko­rábbi tanulmány összegzéseként az Alvás (Sleep) című folyóirat cik­kében azzal az új teóriával álltak elő a szakemberek, hogy semmi más nem fontos, csak a nevelői kö­vetkezetesség. Mindenképpen rá kell szoktatni a gyereket, hogy magától aludjon el - mondja a dolgozat egyik szer­zője, dr. Jodi A. Mindell (Saint Joseph’s University, Philadelphia). A baba elalvása körüli nehézségek idővel súlyos családi problémává nőhetnek - véli a pszichológus, ezért azt tanácsolja a szülőknek, olyan tervet, stratégiát válassza­nak, mely mellett biztosan ki tud­nak tartani minden este. Hogy mi­lyen nagyságrendű kérdésről van szó, jól példázza, hogy az Egyesült Államokban akadémiai szinten foglalkoznak az alvásorvoslással, és az intézményben (American Academy of Sleep Medicine) dol­gozó munkacsoportnak az a fel­adata, hogy népszerűsítse, teijesz- sze a szakértők célravezető altatási technikáját. Legegyszerűbb megoldás e té­ren is a megelőzés, erre kell felké­szíteni a szülőket. Cél, hogy az el- alvás körül ki se alakuljanak prob­lémák. Minden fektetés békés han­gulatban, következetes rutin sze­rint folyjon le - tanácsolják a szak­emberek. A gyerek tudati állapota félúton legyen az ébrenlét és a szendergés között, amikor ágyba rakják. Majd magára kell hagyni, hogy maga alakíthassa ki sajátos elalvási metódusait. Ha ez nem működik, klinikusra váró feladat annak diagnosztizálása, hogy adott családban miért van problé­mája a gyereknek - mondja a bos­toni gyerekkórházban dolgozó dr. Richard Ferber. Elismeri, hogy nincs olyan meg­oldási mód, amely minden gyerek­nél beválna. Végletesnek tartja azt a nemcsak laikustól, hanem orvo­soktól is elhangzó gyakori taná­csot, hogy az ágyba tett gyerekre rá kell csukni az ajtót és - hacsak nincs nyilvánvaló fizikai veszély­ben a baba -, nem szabad azzal tö­rődni, hogy sír, akár órákon át. A szelídebb megoldások hívei szerint azonban nem szabad telje­sen figyelmen kívül hagyni a baba sírását. Meghatározott időközön­ként be kell menni a szobájába, el­lenőrizni kell, minden rendben van-e körülötte, sőt, néhány percig benn is lehet maradni nála. Aztán a következő este a bekukkantások között teljen el egyre hosszabb idő, az ágya mellett töltött idő pedig fo­kozatosan rövidüljön. A kutatócsoport figyelmét egy népszerű módszer elkerülte. Ä gyerek-szülő együtt alvását nem vonták be a vizsgálatba, mert dr. Mindell és munkatársai nem talál­tak elég adatot a tudományos fel­dolgozáshoz. Ennek az elvnek vi­szont nagyon kemény ellenzői vannak. Az amerikai gyerek­gyógyászok akadémiája elveti, mert szerintük ez megnöveli a böl­csőhalál - a baba álmában, várat­lanul, bekövetkező halálesetek - gyakoriságát. Az együtt alvás ve­szélye, hogy a szülő esetleg ráfek­szik a babára, és véletlenül össze­nyomja. Egy amerikai ügyészi je­lentés szerint 2004-ben 15 csecse­mő halt meg New York-ban azért, mert a szülő, gondozó véledenül ráfordult, vagy a falhoz nyomta. A vizsgálat végül hangsúlyozza, hogy ha egy gyerek nem tanulja meg, miként aludjon el magától, felnőttkorában nagyobb annak va­lószínűsége, hogy alvászavarokkal fog küzdeni. Bár a tanulás folya­mata olykor fájdalmas, a szülőnek meg kell értenie, hogy a gyerek ér­dekét szolgálja az önálló elalvás megtanulása, hangsúlyozza dr. Mindell a The New York Times ha­sábjain. (MTI-Panoráma) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents