Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-05 / 279. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. www.ujszo.com A friss trágya átalakítására szolgáló eljárás Új szervestrágya TÁJÉKOZTATÓ A Szlovák Tudományos Akadémia zoológiái intézetében a szervestrágya új feldolgozási technológiáját fejlesztették ki a szakemberek. Az eljárás során a friss ürülékre olyan legyek lárváit helyezik, amelyek képesek ebben a közegben is kifejlődni. Ez a lárvák fejlődési időszaka alatt, amely 7 napig tart, szagtalan komposzt- szerű anyaggá alakul, amely a növények trágyázására is alkalmas. A friss trágya feldolgozására szolgáló kísérletek nálunk még 1989-ben megkezdődtek, de a rendszerváltás után a pénzhiány miatt ideiglenesen abbamaradtak. Később az eljárás iránt a spanyol- országi Alicantei Egyetem tudósai kezdtek el érdeklődni, majd a két ország szakemberei közös európai projektet dolgoztak ki, amelynek elfogadása után tavaly óta újra beindultak a kísérletek. A tervezethez folyósított pénzforrásokból elkészültek a technológiai berendezések, amelyeket a Pozsony melletti Miloslavovban működtetnek. Egyelőre hetente mintegy 150 kg trágyát dolgoznak fel ezen a farmon, ahol a tervek szerint rövidesen 500 kg mennyiség kezelésére lesznek képesek. A telep mintaüzemként szolgál majd a hasonló telepek létesítése iránt érdeklődők számára. Az elképzelések szerint Spanyolországban rövidesen ilyen típusú, de már nagy kapacitású berendezésekkel működő telepek létrehozását tervezik, (sita) A repcében növekedésszabályozó használata ajánlott Még nem állt le a vegetáció ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Az idei télbe húzódó meglehetősen meleg őszi időjárás következtében az ősszel elvetett növényállományok vegetációja még nem állt le. Az őszi gabonafélék számára ugyanis a vegetációs nyugalom időszaka, az ún. kriptovegetáció akkor áll be, ha a környezet hőmérséklete legalább öt napon át 5° C- nál alacsonyabb szinten van, s tovább csökken. A szakemberek véleménye alapján a novemberi és december eleji hőmérsékletek következtében az ősziek megfelelő állapotban várják a telet, gondok csak ott várhatók, ahol a tervezettnél később került földbe a mag. A kedvező időjárás hatására az olajrepce állományai azonban meglehetősen túlnőnek, főleg ott, ahol túlságosan sűrű az állomány. Ezek az állományok az erős fagyok hatására károsodhatnak, ezért a termelők számára a veszélyeztetett parcellákon növekedésszabályozó készítmények (morforegulátorok) alkalmazását ajánlják a növénytermesztési szakemberek, (kmemi) A nagy repcebolha csaknem mindenütt károsít (Illusztrációs felvétel) A lárva károsítása miatt megnő a kifagyás mértéke Őszi kártevők a repcében ISMERTETŐ A repce növényvédelmében a védekezés súlypontja főleg a tavaszi időszakra összpontosul, ugyanakkor nem elhanyagolható a kikelt állományban károsító őszi kártevők elleni védekezés sem. Az őszi repce kártevői közül a nagy repcebolha (Psylliodes chry- socephala) csaknem mindenütt károsít. Gyakorlatilag .minden évben megjelenik a kikelt állományokban. A bolha imágója ősszel a kelő repce sziklevelem lyuggat, ezáltal a növényt nagyobb párologtatásra készteti, így - elsősorban száraz őszelőn - a súlyosan károsított növény el is pusztulhat. A lárva károsítása miatt a kifagyás mértéke megnő. A lárvák ősszel és télen az alsó levelek nyelében furkálnak, majd kora tavasszal a szárba vagy a növény gyökémyaki részébe húzódnak, és ott járatokat rágnak. A lárvákkal erősen fertőzött levelek sárgulnak, majd elfonnyadnak. Az elsárgult levél könnyen letörik a szárról. A repce felszívódó hatóanyagú inszekticiddel történő csá- vázása a kelés után 1-2 hétig védelmet nyújt. A későbbiekben ellene szerves foszforsavészter vagy piretroid hatóanyagú készítményekkel célszerű védekezni. Fontos a károsítok túlélésében nagy szerepet játszó keresztes virágú gyomnövények irtása. A repcedarázs (Athalia rosae) úgyszintén általánosan elterjedt faj, egyes évjáratokban ősszel nagy károkat okozhat. Ősszel a 3- 4 leveles állapotú repce levelem eleinte kis lyukakat rág, később a rágás nyomán csak a levél fő- és mellékerei maradnak meg. Megfelelő tápanyagellátás, talaj-előkészítés és megfelelő időben végzett vetés a kártétel mérséklését jelenti, mivel a növény növekedése gyors a kedvező körülmények hatására. Súlyos kártétel esetén inszekticides állománykezelést kell alkalmazni, (agn) (Illusztrációs felvétel) Idén csak mintegy 582 ezer hektáron termeltek kalászos gabonaféléket a gazdálkodók A kevesebb is fedezi a szükségletet A statisztikai felmérések szerint az utóbbi évtized legkisebb vetésterületéről takarították be idén a termést a kalászos gabonafélék termesztői. A gabona- termelők csupán alig valamivel több mint 582 ezer hektáron termelték a kalászosokat, s a zabon kívül gyakorlatilag az összes gabonafélének csökkent a vetésterülete. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az előzetes felmérések alapján az idei terméshozam 2,243 millió tonnát tesz ki. Ez a mennyiség az előző évek megszokott átlagához viszonyítva hozzávetőlegesen mintegy 300 ezer tonnával kevesebb, de még mindig elegendő a hazai szükségletek fedezésére. A terméshozamok alakulásában az is szerepet játszott, hogy az előző télen több mint száz napig hótakaró alatt voltak az ősziek, s a szakemberek joggal tartottak attól, hogy a rendkívül hosszú áttelelési időszak kedveződen hatásai a terméshozamokban is megmutatkoznak. A tavalyi kedvező őszi időjárás és a jól megalapozott, az áttelelésre kedvező állapotban felkészült növényzet azonban meglehetősen jól vészelte át a telet. Tavasszal azonban nagyon sok térségben árvizek és belvizek is károsították a növényállományokat, s ez már jóval kedvezőtlenebbül befolyásolta a fejlődésüket. Nem beszélve arról, hogy az ár- és belvizek miatt a tavaszi munkák időbeni elvégzése is veszélybe került. A lemaradás nemcsak az időszerű növényápolási munkák késésében, hanem leginkább a tavasziak vetési előkészületeinek elhúzódásában és a vegetációs időszak lerövidülésében nyilvánult meg, amely 10-15 nappal is megrövidítette a tavaszi fejlődéshez szükséges nagyon fontos időszakot. Ráadásul a júniusi és júliusi forróságok is negatívan befolyásolták a terméshozamokat. Mindez nemcsak a mennyiségi, hanem minőségi mutatókban is megmutatkozott. Az agrárkamara felmérése alapján gabonafélékből a legjobb terméshozamok a Nagyszombati és a Nyitrai kerületben születtek, a leggyengébb eredményeket a keleti országrészekben érték el. Az időjárási viszonyok kedvezőtiensége ellenére a termesztők az egyes gabonafélékből többnyire átlagos, vagy ennél némileg magasabb hozamokat értek el. A termékszerkezet átalakulásával ugyanakkor a legnagyobb mértékben az olajnövények vetésterülete növekedett, a repce meglehetősen magas hozamai révén a termelők minden idők egyik legmagasabb repcetermését takarították be az idén, állítja az agrárkamara összefoglalója. Az őszi káposztarepcéből az idei termésmennyiség becsült értéke meghaladja a 278 ezer tonnát, a hazai igények fedezésére mind élelmiszeripari, mind pedig nem élelmiszer-ipari célokra hozzávetőlegesen 197 ezer tonnára lesz szükség. Az értékesítéssel az előrejelzések szerint nem lesz gond, hiszen a szomszédos országok piacain már most is meglehetősen nagy a kereslet az olajnövények iránt, (agk) (Illusztrációs felvétel) Új gént fedeztek fel, amely befolyásolja a termesztett búza tulajdonságait Magasabb tápértékű búzát nemesítettek ki (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Amerikai tudósok nemrégiben jelentették be, hogy a vadbúzában sikerült felfedezniük azt a gént, amely a búza háziasítása és nemesítése során egyelőre ismeretlen okokból már évezredekkel ezelőtt elvesztette funkcióját és működő- képességét, a vadbúzában viszont ez a gén biztosította az eredeti növényjóval magasabb tápértékét. A kaliforniai tudósoknak sikerült természetes nemesítési eljárással ezt a gént újra beültetniük a mostani búzafajták génállományába, s ezáltal növelhető a gabona fehér- . je-, valamint vas- és cinktartalma. A tudósok hangsúlyozzák, nem génmódosító eljárással, hanem hagyományos nemesítéssel sikerült a gént bevinni a mostani búzafajtákba, s az eddigi eredmények alapján a belőle készült kenyérnek 10-15 százalékkal magasabb a fehérjetartalma. Ráadásul az említett gén hatásának következtében a növény gyorsabban, erőteljesebben növekszik. A tudósok véleménye alapján a búza ennek a génnek a hatására jobban képes kihasználni és érvényesíteni a benne levő potenciált, amelynek eredményeként a búzaszemekbe nagyobb mértékben koncentrálódik a tápérték, s nem marad a növény szárában, leveleiben. A felfedezésnek azért is nagy a jelentősége, mivel a gabonafélék közül a búza adja a világ élelmiszerforrásainak mintegy egyötödét. Az emberek által fogyasztott kalóriaérték húsz százaléka belőle származik. A megnövelt tápértékű és több vasat, valamint cinket tartalmazó búzafajták megoldást jelenthetnek az emberiséget sújtó éhezési problémákra, hiszen a világban több mint 160 millió öt évnél fiatalabb gyermeknek nem jut elegendő fehérje, és mintegy kétmilliárd ember élelmezésében az ajánlottnál jóval alacsonyabb a cink- és vastartalom, (sz)
