Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-05 / 279. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. Agrárkörkép 19 Magas fehérje- és energiaszinttel rendelkezik, kiegyensúlyozott beltartalmi értéket képvisel Szója a takarmányban (Illusztrációs felvétel) A hazai tejtermelés fejlődé­sével és a termelői potenci­ál növekedésével egyre szükségszerűbbé válik a koncentrált energiadűs ta­karmányok előállítása és felhasználása a mi termelő­ink számára is. Ennek egyik alapanyaga a szója, amelyet nálunk hosszú ideje beho­zatalból fedeznek, de újab­ban a hazai termesztés fel­futásával az itteni termelők is egyre komolyabb érdek­lődést mutatnak a termesz­tése iránta. Annál is inkább, mert a növény behozatalá­nak kiváltásával jelentős költség takarítható meg. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A szója a pillangósok családjába tartozó ma is igen fontos táplálék­adó növény. Melegkedvelő, a te- nyészidő alatt a fajtától függően összesen 2000-33 000 °C-fok hő­mennyiséget igényel. A mag csírá- zási hőmérséklete 6-7 °C-fok, kelé­se 13 fokon megkezdődik, de az optimális hőmérséklet erre a 15-20 °C-fok. A talaj hőmérséklete alap­vetően befolyásolja a vetés idő­pontját, a legfelső rétegének leg­alább 10 °C-nak kell lennie. Ennek alapján nálunk április vége, május eleje a vetésre legalkalmasabb idő­szak. Ott, ahol eddig még nem ter­mesztették, a szója vetőmagját cél­szerű gyökérbaktérium oltóanyag­gal kezeim azért, hogy a növény minél hamarabb önállóan képes le­gyen nitrogénszükségletének ellá­tására. Az alacsony hőmérséklet és a savas talajreakció kedvezőtlenül befolyásolja e gyökérbaktériumok tevékenységét. A tavaszi fagyokat jobban viseli, mint a kukorica vagy a borsó, rövid ideig akár a mínusz 5 fokos hőmér­sékletet is kibírja komolyabb káro­sodás nélkül. A terméshozam szempontjából a virágzástól érésig tartó időszak hőmérsékleti viszo­nyai a döntőek. Ekkor a 20 °C körü­li hőmérséklet az optimális, egyút­tal nagyon fontos a megfelelő csa­padékellátás, ezért bimbózáskor, a hüvelyesedés és a magképződés időszakában feltétlenül öntözni kell. A sikeres termesztés egyik alapfeltétele a gondos gyomirtás, mivel a szója nagyon érzékeny a gyomokra, a vegyszereket pree- mergensen és postemergensen a megfelelő agrotechnikai időkben kell kijuttatni. Termesztése Ázsián kívül leginkább az amerikai föld­rész északi részén számottevő. Eu­rópába csak a 19. század elején ke­rült. A gazdasági állatok takar­mánykeverékeinek ma már szinte nélkülözhetetlen alapanyaga, első­sorban magas fehérje- és zsírtartal­ma miatt. Az emberi táplálkozásra úgyszintén ajánlott, kiváló teljes ér­tékű fehérjéit az élelmiszer-ipari termékekben, főleg a húsok fehér­jéinek részleges helyettesítésére használják. Nálunk az utóbbi években a lévai székhelyű Interagros Kft. szervezi a növény termesztésének és bevált technológiájának elterjedését. A kamocsai mezőgazdasági szövet­kezetben évente szakmai bemuta­tón ismertetik a köztermesztésbe vett és ajánlott fajták termésered­ményeit, tulajdonságait. Az állatok takarmányába külön­böző formában keverik. Egyszerű és hatékony formája a szójával dú­sított süó vagy szüázs. Észak-Ame- rikában és Nyugat-Európában már megszokott és bevált az ilyen típu­sú takarmányok előállítása és hasz­nosítása, Szlovákiában csak az utóbbi években, elsősorban a szója- termelés fajtaválasztékának bővü­lésével, a termesztés fellendülésé­vel vált lehetővé elterjedésük. A szójababos kukoricahüvely- szüázs, mint ahogy a megnevezésé­ből kitűnik, kombinált, süózással konzervált takarmány, melynek alapját szójabab és kukoricahüvely zúzaléka alkotja. Úgy készül, hogy 16-18% nedvességtartalmú szója­babot a kombájntól tisztítás nélkül beszállítják, s zúzóval azonnal (24 órán belül) összetörik. Ezzel egy időben történik a silókukorica ara­tása is, olyan speciális adapterű si­lózókombájnnal, mely csak a fosz- tatlan kukoricahüvelyt töri le és zúzza össze 35^-2 %-os nedves­ségtartalom mellett. Az így előké­szített alapanyagokat 1 : 4 arány­ban homogénen összekeverik, majd begyúrják a süógödörbe, és légmentesen lezárják (fólia és 7-10 cm homok). A megfelelően előké­szített és tárolt alapanyag mester­séges konzerváló anyagok nélkül is 42 nap alatt nagyon jól fermentáló- dik. Nagyon jól hasznosítható tej­termelő szarvasmarha-tenyésze­tekben. A tehenek szívesen fo­gyasztják. Szárazanyag-tartalma 600-700 g, pH-értéke 4, kellemes illatú koncentrált, kiegyensúlyo­zott beltartalmi értékű takarmány, magas fehérje- és energiaszinttel, melyet 10-12 kg mennyiségig beik­tathatunk a fejőstehenek takar­mányadagjába. A szójababos magkukorica-szi- lázs hasonlóan készül, mint az elő­ző. A 16-18% nedvességtartalmú szójababot egyenesen a kombájntól tisztítás nélkül beszállítják, és azon­nal (24 órán belül) zúzóval összetö­rik. A kukorica aratása ezzel egy időben zajlik azzal a különbséggel, hogy nem kell hozzá speciális adapterű süózókombájn. A 32- 40%-os nedvességtartalmú mag­kukoricát klasszikus kombájnnal learatják, és a learatott „nedves kukoricamagot” azonnal (24 órán belül) zúzóval összetörik. A két zúzalékot 1 : 5 arányban homo­génen összekeverik, majd be­gyúrják a silógödörbe, és légmen­tesen lezárják. 42 nap alatt fer- mentálódik. Az így elkészült szó­jababos magkukorica-szilázs szá­razanyag-tartalma 650-700 g, pH-értéke 4, kellemes illatú kon­centrált, kiegyensúlyozott beltar­talmi értékű takarmány, mely 10 kg-os adagban beiktatható a te­henek takarmányadagjába. A szójababos magkukorica-szilázs eredményesen felhasználható a sertéshizlalásban is, ahol a takar­mányadag 15-25%-át képezheti. Mindkét takarmány előállítása során javasolt az „ék alakú begyú- rás”, mert így még a nem megfele­lő időjárás vagy technológiai meghibásodások esetén is folya­matosan takarható a silógödör, és minimális veszteségekkel biztosít­ható a megfelelő fermentációs fo­lyamat. (sz - pomi) Január elsejéig nyújthatók be az igénylések Kérvények a tejkvóta megváltoztatására TÁJÉKOZTATÓ Az Agrárkifizetési Ügynökség a honlapján hívja fel a tejtermelők figyelmét arra, hogy az egyéni tej­kvóták megváltoztatására vonat­kozó kérvények benyújtási határ­ideje legkésőbb 2007. január 1. A felhívás hangsúlyozza, hogy a tej­termelő szállítói vagy közvetlen eladási kvótáját a túllépés esetén az erre vonatkozó illeték megálla­pításakor külön-külön veszik fi­gyelembe, ugyanakkor a megsza­bott határidőn túl beérkező kérvé­nyeket a kvóták megváltoztatásá­ra már nem veszik figyelembe. A tejkvótákkal kapcsolatos rész­letes információkat és az egyéni tejkvóták megváltoztatására vo­natkozó formanyomtatványt a ter­melők az Agrárkifizetési Ügynök­ség honlapjáról tölthetik le. ( www.apa.sk ) Az unió éves tejkvótája 135,5 millió tonna A felosztás szabályai ISMERTETŐ Az EU 2005/2006-os időszakra vonatkozó teljes tejkvóta 135,5 millió tonna volt. Ezt osztották 880 387 egyedi kvótára az Euró­pai Unió (EU-25) tagországai­ban. Létezik egy 2 millió tonnás különkvóta a fogyasztóknak tör­ténő közvetlen eladásokra, ame­lyet 107 000 egyedi kvótára osz­tottak fel. 16 tagállam termelői nem fizet­nek illetéket a szállításokra vonat­kozóan, mivel a nemzeti referen­ciamennyiséget egyikben sem lép­ték túl. A 2005/2006-ra illetéket nem fizető tagállamok közül négy tagállam fizetett illetéket 2004/ 2005-ben (Belgium, Dánia, Hollan­dia és Írország), továbbá hét 2004- ben csatlakozott tagállamra nem róttak ki csatlakozásuk óta illetéket (Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia és Szlovákia). Az Európai Unióban a tehéntejet kvóta alapon hozzák forgalomba a kínálat és kereslet kiegyensúlyozá­sa és a többlettermelés megakadá­lyozása érdekében. Minden egyes tagállam két referenciamennyisé­get kap („kvóta”), az egyiket tejipa­ri termékek szállítására, a másikat a fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra. Ezeket a mennyiségeket osztják fel az egyes tagállamok termelői között (egyedi kvóták). Abban a tagállamban, ahol meghaladják a nemzeti kvótát, a túllépésért fele­lős termelőknek illetéket kell fi­zetniük. Ezt a tehéntejtermelők­nek kell fizetniük arra a tejmen­nyiségre vagy tejjel egyenértékű termék-mennyiségére vonatkozó­an, amennyivel meghaladták az április 1-jétől március 31-ig tartó 12 hónapos időszakra megállapí­tott forgalomba hozatali kvótát. A felhasználatlan kvóták egy adott tagállamon belül átcsoportosítha­tóak más termelők számára. Min­den évben szeptember 1-je előtt a tagállamoknak jelentést kell be­nyújtaniuk a Bizottsághoz a meg­előző időszakra vonatkozó tej­kvótarendszer alkalmazásáról. Ez az értesítés egy olyan kitöltött kér­dőív formájában történik, amely tartalmazza az illeték kiszámításá­hoz szükséges összes adatot. Az ü- leték mértéke 0,3091 euró a túllé­pés kilogrammjaként, (eu-info) (Illusztrációs felvétel) A választott malac törésmentes fejlődését a szoptatási időszakban a szilárd táplálékra szoktatás során alapozhatjuk meg A malacok elválasztáskori takarmányozásának szempontjai ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ismeretes, hogy a malacok emésztőrendszerének fejlődése életük első 3-4 hetében meglehe­tősen lassú. A születéskor meglévő enzimrendszer tulajdonképpen csak az anyatej emésztésére ké­pes. A választás utáni időszakban azonban gyorsan változik az enzi­mek termelése, amely a felvett tápanyagok mennyiségétől függ. A kocatej gyakorlatilag 15-20 na­pos korig képes fedezni a malacok tápanyagigényét. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a ko­cák tejtermelésében, az alomlét­számban, így az egy malac által a tejből felvett tápanyag mennyisé­gében jelentős különbségek van­nak. Ezért fontos, hogy az elvá­lasztás során adott takarmányo­kat körültekintően válasszák meg az állattartók, állítja dr. Gács Pál magyarországi szaksajtóban meg­jelent cikkében. Mikor adjunk először takar­mányt a malacoknak? A választás napján fogyasztott szüárd takarmány mennyisége döntően befolyásolja a malacok további fejlődését és termelését, sőt, életkilátását is. A választott malac törésmentes fejlődése a szoptatási időszakban a szilárd táplálékra szoktatás során alapoz­ható meg. A szakirodalomban általában a 8-10 napos kor az ajánlott idő­pont, amit főleg a malacok termé­szetes kíváncsiságára alapoznak. A takarmány kiválasztása több ok­nál fogva igényel nagy körültekin­tést. Jellemző (helyesen), hogy egy állomány takarmányozása egy koncepción alapuló, egy takar­mánygyártó által forgalmazott, ezáltal nyilván egymásra épülő lépcsőkből áll, melynek első ele­me a prestarter vagy más névvel elnevezett tápszer, amely a hátán kell, hogy vigye a takarmánysor összes többi elemét. Az ember azt gondolná, hogy ezt tudva minden takarmánygyártó cég kiemelten koncentrál az első takarmányra. Az etetési „kísérletek” során azon­ban azt látjuk, hogy az egyes prestarterek között használati ér­tékben döbbenetes különbségek vannak. Már a béltartalom vonat­kozásában a koncepciók kaval- kádjával találjuk szemben magun­kat: a 16% -os fehéijetartalomtól a 28%-ig terjed a kínálat, persze élettani magyarázatokkal kísérve. Ma nyilván nem a fehérjetartalom a lényeg, itt is ez csak példa. Béltartalom vonatkozásában lé­nyeges szempont a limitáló ami- nosavak (kiemelten a lizin, továb­bá a methionin, treonin, cisztin és triptofán) mennyisége, aránya, az emészthetőség, az enzimekkel tör­ténő kiegészítés, az egyes alkotók pufferkapacitása, az íz- és aroma­anyagok, valamint étvágyjavítók, melyet egy kezdeti takarmány nem nélkülözhet. Hogy mitől van az, hogy az egyik prestarter kívá­natosabb, mint a másik, egyelőre nincs rá magyarázat. A fizikai for­ma (dercés - granulát) nem ját­szik komoly szerepet, a béltarta­lom még kevésbé, mint ahogy a ta­karmány ára sem. A preferencia­vizsgálatokat osztott vályúban végzik, egyazon alom 2-3 takar­mányból válogathat. Néhány óra alatt dönt a malac valamelyik mel­lett, a kevésbé preferált takar­mányhoz ezt követően csak kény­szerből fordul. Takarmányos üz­letkötők, tanácsadók szoktak ilyen esetben vérig sértődni, miszerint megbuktattuk a takarmányát. El nem tudom képzelni, hogy mi vi­het rá egy sertéstartót arra, hogy a malacok által előnytelenebbnek tartott anyagot válassza. A malacok 44-46 napos korig 7- 10 kg szüárd takarmányt fogyasz­tanak. Meggondolás tárgya, hogy ezt egy vagy két lépcsőben adjuk. Ha ezt az időszakot kétlépcsősre tervezzük, akkor az első lépcsőben egy ún. „életmentő” tápszert adunk, amely tulajdonképpen csak a halmazállapotában megvál­toztatott kocatej (azaz tejpótló jel­legű), míg a második a klasszikus prestarter. Az „életmentő” tápszer ajánlott adagja 1-2 kg/malac, mellyel az a gond, hogy a válasz­tást követő napokban - leginkább a 4-6. napon - fogy el, és itt kelle­ne tápot váltani. Ezt mindenkinek magának kell kipróbálni. Ha ezt a tápszert arra használjuk, hogy a választást követő két nap étvágyta­lanságát csökkentsük, elképzelhe­tő az alkalmazhatóság. A gyen­gébb malacokból képzett csoport felzárkóztatására az életmentő tápszer kifejezetten alkalmas. Ad­dig etetjük, míg az állatok növeke­dése, takarmányfogyasztása kéz­zelfoghatóvá nem válik. A szakmai közvélemény szerint a malac akkor választható, ha szüárd takarmány­ból az életfenntartó szükségletét fedezni képes, (röv.) A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents