Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-05 / 279. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. Agrárkörkép 17 A dunaszerdahelyi cukorgyár felszabaduló kvótája iránt egyelőre nincs túlzott érdeklődés Karácsonyra vége a kampánynak A cukorrépa termesztése eddig biztos jövedelmi forrást jelentett a dél-szlovákiai gazdáknak, a dunaszerdahelyi cukorgyár felszámolása után új megoldásokat kell keresniük (Illusztrációs felvétel) Az idei cukorrépakampány, amely szeptemberben a dunaszerdahelyi cukorgyár bezárását közzétevő bejelentéssel indult, az előrejelzések szerint karácsonyra, illetve az év végére már véget is ér. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén a termelők mintegy 27 500 hektáron termesztik az egykoron fehér aranynak is nevezett növényt. A felmérések szerint a hektárhozamok 45-50 tonna közötti szinten mozognak. Ez az előző évek összesített átlagához viszonyítva némileg jobb eredménynek számít, noha úgy tűnik, hogy a tavalyi kiváló hozamokat nem fogja túlszárnyalni. A betakarított répa cukortartalma 16,5-17,5 százalék közötti. A termelők idén még három cukorgyárba szállíthatják a répát: Dunaszerdahelyre (ahol a tervek szerint jövőre véglegesen befejezik a gyártást), Szeredbe és Trencsén- teplicbe. A szlovákiai cukorgyárak idén az előrejelzések szerint hozzávetőlegesen 195 ezer tonna cukrot állítanak majd elő, amely megközelítőleg 30 ezer tonnával több, mint amennyire a hazai szükségletek fedezésére szükség van. A fennmaradó felesleg kezelésére várhatóan meg kell találni az unió számára is elfogadható megoldást, mivel a szigorú előírások a megengedett készletek túllépését kemény szankciókkal büntetik. Köztudott, hogy az unió nemrégiben rótt ki szigorú pénzbüntetést négy uniós tagországra - köztük Szlovákiára -, amelyek még 2004-ben túllépték a megengedett készletek színijét. A lehetőségek eléggé korlátozottak, a felesleges mennyiséget vagy átviszik a következő esztendőre, de ezáltal a következő évben ennyivel kevesebbet lehet majd termelni, vagy átminősítik ipari célú felhasználásra, melynek keretében viszont egészen más árviszonyok között értékesíthető. A bezárásra ítélt dunaszerdahelyi cukorgyárban, ahol naponta 15 500 tonna répa feldolgozására képesek, a kampány folyamatosan zajlik. Az ország egyelőre legnagyobb cukorgyárának kapacitása meghaladja a két további cukorgyár teljes kapacitását, hiszen a trencsénteplici gyárban 6 ezer tonna, a szerediben 3,2 ezer tonna a napi feldolgozói mennyiség. Amint azt már lapunkban közöltük, a cukorgyár és a termelők között megszületett az előzetes egyezség a kárpótlás mértékéről, a termelők a cukorgyárnak meg-, ítélt kárpótlás 20 százalékát kapják majd. A dunaszerdahelyi cukorgyár felszabaduló kvótája iránt egyelőre nincs túlzott érdeklődés, noha az itt felszabaduló több mint 70 ezer tonnás cukorkvóta egynegyede továbbra is az ország tulajdonában maradhat. Természetesen, ha lesz iránta érdeklődés a működő cukorgyárak részéről. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, ez iránt a cukorkvóta iránt a hazai cukorgyárak nem nagyon érdeklődnek. Számukra érdekesebbnek tűnik a piacon kínált 10 ezer tonnás szabad cukorkvóta, amelyhez nem kapcsolódnak a meglévő termelők. A szerediben elsősorban a kapacitás korlátozottsága, a trencsénteplici- ben pedig a répatermelőktől való túlzott távolság az érdeklődés hiányának az oka. (sz) Az EU a cukorágazat szerkezetátalakítását szolgáló további erőfeszítéseket sürget A versenyképesség megőrzése érdekében ISMERTETŐ Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa november végén a mező- gazdasági minisztereket és a cukorágazat képviselőit felkérte arra, hogy vigyék sikerre a cukorágazat szerkezetátalakítási folyamatát. Az EU cukorreformjának 2006. július 1-jén hatályba lépett kulcseleme a cukortermelők által finanszírozott szerkezetátalakítási alap kialakítása volt, melyet az ágazat versenyképességének növeléséhez szükséges szerkezetátalakítási folyamat támogatása céljából hoztak létre. A célkitűzés 6 millió tonnás cukorkvóta megszüntetése annak érdekében, hogy négyéves átmeneti időszak után a piaci egyensúly biztosítható legyen. Az alkalmazás első évében a szerkezetátalakítási program keretében körülbelül 1,5 millió tonnás cukorkvótát szüntettek meg. A 2007/2008-as időszakra vonatkozóan a kérelmezés határideje 2007. január 31-e, de mivel az érdekelt felekkel folytatott konzultáció 45 napig is eltarthat, a szerkezetátalakítási szándékot december elejéig be kell jelenteni. Sajnos, azonban a 2007/2008-as időszakra vonatkozóan megszüntetni szándékozott kvóta mennyisége jelenleg csak 0,7 millió tonna, amely messze a piaci egyensúlyhoz szükséges mennyiség alatt marad. „Azoknak a cukortermelőknek, akik nem versenyképesek, saját érdekükben, valamint az átfogó piaci egyensúly érdekében ki kell vonulniuk a piacról - ez a reform logikája - mondta Fischer Boel. - A visszavont mennyiség eddig messze a kezdeti elvárásaink alatt van.” Ha ez a végeredmény, 4,5 millió tonna többletünk lesz, amely a 2007/2008-as gazdasági évre rendelkezésre álló kvóta 25%-ának felel meg. A Bizottság nem fogja kisegíteni az ágazatot. A tagállamokkal együttműködésben a cukorágazatnak felelősséget kell vállalnia a szerkezetátalakítási folyamatért. Ha a szerkezetátalakítási program megbukik, a következmények mindenki számára világosak - nem fog rendelkezésre állni más pénzügyi eszköz a cukorágazat szerkezet- átalakításának elősegítéséhez, és 2010-ig a kvóták lineáris csökkentését leszünk kénytelenek alkalmazni.” A szerkezetátalakítási program keretében eddig körülbelül 1,5 mü- lió tonnás cukorkvótát szüntettek meg. A megszüntetett kvóta minden tonnája után 730 euró/tonna kárpótlást fizettek ki a szerkezetátalakítási alapból. A 2007/2008-as időszakra marad ez az összeg, azonban a szerkezetátalakítási támogatás a 2008/2009-es időszakra 625 euró/tonnára, a 2009/2010-es időszakban, a negyedik és utolsó évben 520 euró/ tonnára csökken. Azoknak a cukorvállalatoknak, amelyek nem képesek 400 euró/ tonna körüli árszinten termelni, ebben az évben igénybe kell venniük 730 euró/tonna szerkezetátalakítási támogatást. A termelők támogatása céljából, vagyis hogy az alap alkalmazásának második évében, tehát a 2007. október 1-jén kezdődő 2007/2008- as időszakban lemondjanak a kvótáikról - a kárpódás 730 euró/tonna marad. A 2007/2008-as időszakra a kérelmek benyújtásának határideje 2007. január 31-e. Azonban a 2007/2008-as időszakra vonatkozóan megszüntetni szándékozott kvóta mennyisége jelenleg csak 0,7 millió tonna, amely mesz- sze a piaci egyensúlyhoz szükséges mennyiség alatt van. A konzultációhoz szükséges idő miatt a szerkezetátalakítási szándékot december elején be kell jelentem. Az alap forrása a cukor-, izoglükóz és inu- lintermelők által a termelési kvótáiknak megfelelően befizetett ösz- szeg. Azok a termelők, akik abbahagyják a termelést, szerkezetátalakítási támogatást kaphatnak az alapból. A szerkezetátalakítási támogatás összege a termelési létesítmények szétszerelésének mértékétől függ, és egy négyéves szerkezetátalakítási időszak alatt fokozatosan csökken. Az alap és a program négy év után megszűnik. A reform további sorsának alakulásáról a Bizottság cukorreformról szóló honlapjáról szerezhetők információk. (eu-info) (Illusztrációs felvétel) Korkedvezményes nyugdíj is jár a gazdáknak A kezdő agrárvállalkozók hatékonyabb támogatása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Intenzíven zajlik a 2007-2013- as időszakra tervezett stratégiai vidékfejlesztési programok előkészítése, amely során az egyes agrár-érdekvédelmi szövetségek is kifejezik véleményüket az elkövetkező időszakra vonatkozó tervezettel kapcsolatban. A Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulása a magángazdák és a fiatal kezdő agrárvállalkozók hatékonyabb támogatását szorgalmazza. Állásfoglalásukban az Európai Tanács 1698/2005 sz. rendeletére hivatkozva, amely a vidékfejlesztést szolgáló támogatásokról szól, elsősorban azt emelik ki, hogy a rendelet lehetővé teszi, a kezdő, fiatal agrárgazdálkodók különkedvezményeket kapjanak a vállalkozásuk beindításához, valamint a meglévő vállalkozások szerkezetátalakítási programjának megvalósításához. Ennek keretében támogatás járhat azoknak a negyven évnél fiatalabb gazdálkodóknak, akik most kezdenek el vállalkozni, vagy már vállalatot vezetnek, és megvan hozzá a képesítésük. A támogatás maximális mértéke személyenként 55 ezer euró lehet. Az uniós rendelet lehetővé teszi a tulajdonhányad növelését is a mezőgazdasági vállalat modernizálása keretében. Az említett rendelet szerint ugyanakkor az ötvenöt évnél idősebb agrárgazdálkodónak és az agrárvállalatban tevékenykedő alkalmazottnak is lehetősége volna a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra. A kérvényezőnek ezt megelőzően legalább 10 évi mezőgazdasági tevékenységgel eltöltött időszakot kell igazolnia, egyúttal fel kell hagynia az agrár- vállalkozói tevékenységgel, amit a gazdaság, a farm tulajdonjogának átruházásával, tehát annak fenntartásával is alátámaszt. A 70 éves korig folyósítandó támogatás maximális összege a tulajdonjog átruházásához kapcsolódva 18 ezer euró, alkalmazott esetében 4 ezer euró évente. A társulás érvelése szerint a hazai szaktárcának az előkészített tervezetben javasoltaknál jóval hatékonyabb támogatást kellene biztosítania a kezdő agrárvállalkozók számára, hogy ezáltal is jobbak legyenek a vidéken élők megélhetési és megmaradási esélyei. (sz) Az unió vidékfejlesztési költségvetése Közös programozási és finanszírozási eszköz ISMERTETŐ Az Európai Bizottság még szeptemberben döntött a 25 tagállam 2007-2013. közötti éves vidékfejlesztési költségvetéséről. Erre azután kerülhetett sor, hogy az Európa Tanács 2005 decemberében elfogadta a pénzügyi tervet. A nyilvánosságra hozott intézményközi megállapodás 69,75 milliárd eurót (2004-es árakon) irányzott elő vidékfejlesztésre a 2007-2013-as időszakra (beleértve Bulgáriát és Romániát). A döntést Románia és Bulgária csatlakozását követően módosítják. E két ország számára további pénzösszeg áll rendelkezésre. Az új vidékfejlesztési politika legfontosabb elemei a következők: ♦ Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) mint egyetlen finanszírozási és programozási eszköz. ♦ Új stratégiai megközelítés a vidékfejlesztésben az EU prioritásainak egyértelmű szem előtt tartásával. ♦ Megerősített ellenőrzés, értékelés és jelentéstétel, valamint a tagállami és bizottsági felelősségi körök egyértelmű szétválasztása. ♦ Megerősített, lentről felfelé építkező megközelítés. A tagállamok, a régiók és a helyi munkacsoport nagyobb beleszólási lehetősége a programok helyi igényekhez való igazításábap. A négy legfőbb célkitűzés: 1. tengely: A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása Példák: ♦ Az emberi erőforrás erősítése a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók képzésén és a nekik nyújtott szaktanácsadáson keresztül. ♦ A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra javítása és pontosabb kialakítása. ♦ Az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő termelők támogatása. ♦ Fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdése. ♦ Az önellátásra berendezkedett termelők támogatása az új tagállamokban versenyképessé válásuk érdekében. ♦ Az innováció támogatása. A nemzeti keret legalább 10%-át az 1. tengelyre kell fordítani. Az EU-társfínanszírozás mértéke legfeljebb 50% (75% a konvergenciarégiókban). 2. tengely: Környezet és vidék Példák: ♦ A hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések. ♦ NATURA 2000 kifizetések. ♦ Agrár-környezetvédelmi intézkedések. ♦ Állatjóllét javítására irányuló kifizetések. ♦ A fenntartható erdőgazdálkodást szolgáló intézkedések. A nemzeti keret legalább 25%-át a 2. tengelyre kell fordítani. Az EU- társfinanszírozás mértéke legfeljebb 55% (80% a konvergenciarégiókban). 3. tengely: Az életminőség javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának elősegítése Példák: ♦ Nem mezőgazdasági tevékenységekre való átállás. ♦ Mikrovállalkozások létrejöttének támogatása. ♦ A turizmus elősegítése. ♦ Falvak megújítása. ♦ Olyan alapvető szolgáltatások, mint a gyermekgondozási körülmények javítása a nők munkaerő- piacra történő visszatérésének megkönnyítésére. A nemzeti keret legalább 10%-át a 3. tengelyre kell fordítani. Az EU- társfinanszírozás mértéke legfeljebb 50% (75% a konvergenciarégiókban). 4. tengely: A LEADER megközelítés Minden programnak tartalmaznia kell a LEADER program legalább egy elemét a helyi munkacsoportok helyi, lentről felfelé építkező fejlesztési stratégiáinak végrehajtására. A programfinanszírozás legalább 5%-át a LEADER-nek tartják fenn (2,5% az új tagállamok esetében). (EU-INFO)
