Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-30 / 299. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Hidat akartak robbantani Moszkva. Nagyszabású ter­rorcselekményt hiúsítottak meg Csecsenföld fővárosában, közvetlenül az új év beköszön­te előtt. A csecsen belügy teg­nap arról tájékoztatott, a rend­őrök 320 kg trotil robbanóere­jének megfelelő nagyságú po­kolgépet találtak Groznijban, a Szunzsa folyón átívelő híd alatt. Doku Umarov, a csecsen szakadárok vezére nemrégi­ben arra utasította fegyverese­it, hogy terrorcselekmények sorozatát hajtsák végre szil­veszter előtt. (MTI) 50 kilogramm plutónium Szöul. Súlyos fenyegetés­nek minősítette Észak-Koreát a dél-koreai védelmi tárca teg­napi jelentése, amely szerint a kommunista ország valószínű­leg ötven kg plutóniummal rendelkezik, s ez 7 atombom­ba előállítására elegendő. Aje- lentés megállapítja továbbá, Phenjan valószínűleg képes bi­ológiai fegyverek - köztük antrax - előállítására, és kü­lönböző eszközökben ötezer tonna mérgező anyaggal is rendelkezik. (MTI) Putyin népszerű(tlen) Moszkva. Az orosz elnök változatíanul vezeti a népsze­rűségi listát hazájában, de a sereghajtók közé tartozik Nyu­gaton. A Kommerszant szerint Vlagyimir Putyin az idén 65,2 százalékos támogatással nyer­te az Összorosz Közvélemény­kutató Központ felmérését azokról, akik a legnagyobb szolgálatokat tették a hazá­nak. Putyin állandó éllovasa a hat éve készülő elitlistának. Ugyanakkor a Harris nemzet­közi közvélemény-kutató uni­ós tagországokban és az USA- ban végzett szondázása sze­rint Putyin a harmadik legnép- szerűdenebb államférfi Geor­ge Bush amerikai és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök után. (MTI) Putyinnál Nyugaton még Hu­go Chávez és Fidel Castro is népszerűbb (Képarchívum) Nemzeti gyásznap Crawford. George Bush el­nök nemzed gyásznappá nyil­vánította a jövő keddet, ami­kor végső búcsút vesznek a hé­ten elhunyt Gerald Ford volt elnöktől. Az intézkedés követ­keztében a szövetségi hivata­lok kedden zárva tartanak. A kaliforniai Palm Desertben a család részvételével tartandó gyászszertartás után a volt el­nök hamvait Washingtonba szállítják. (MTI) Irakban nagy a titkolózás, egyesek szerint még/már ma meglesz a kivégzés, mások szerint csak január végén Senki sem tudta, mikor akasztanak Pakisztánban jogvédők felhívására tüntetők követelték Szaddám szabadon bocsátását (Reuters-felvétel) Bagdad. Teljes volt a zűrza­var tegnap Irakban Szad­dám Húszéin kivégzésének dátuma körül. Először egy amerikai tisztségviselő mondta azt, lehet, az exdiktátort már ma felkö­tik, később Szaddám egyik ügyvédje is megismételte ezt. Iraki kormányilletéke­sek tagadtak. Este egy bíró azt közölte, a mai nap nem a legkorábbi, hanem a leg­későbbi időpont. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU finn elnöksége tagnapi nyilatkozatában közölte, nem tart­ja helyesnek Szaddám kivégzését, rámutatva, hogy az unió elvből el­lenzi a halálbüntetést. Korábban a Vatikán is tett hasonló nyüatkoza- tot. Núri al-Máliki iraki kormányfő erre azt nyilatkozta, a volt elnököt ki kell végezni, mert aki szembe­száll az ítélet végrehajtásával, az a legyilkolt áldozatok becsületét sérti meg. „Az emberi jogok iránti tiszte­letünk megköveteli, hogy kivégez­zük őt, és nem lesz felülvizsgálata vagy halasztása az ítélet végrehaj­tásának” - idézte őt az al-Irakíja ál­lami televízió. Máliki tegnap az exdiktátor uralma alatt megöltek hozzátartozóival is találkozott. Amerikai és iraki források egy­másnak ellentmondóan nyilatkoz­tak a halálos ítélet végrehajtását il­letően: míg egy nevének elhallga­tását kérő amerikai kormányilleté­kes a texasi Crawfordban úgy vélte, a kivégzést feltehetően már ma végrehajtják, iraki illetékesek sze­rint egy hónapon belül nem várha­tó a kivégzés. Egy kabinetminiszter szerint az egy hétig tartó vallási ün­nep késleleti az ítélet végrehajtá­sát. Az iraki igazságügyi tárca ille­tékese pedig azt közölte, január 26- a előtt nem végzik ki Szaddámot. Boso Ibráhim igazságügyminisz- ter-helyettes cáfolta azokat a sajtó- értesüléseket, melyek szerint az amerikai erők átadták az elítéltet az iraki kormány őrizetébe, ami nyilvánvalóan egy további lépés lenne a kivégzéshez vezető proce­dúra keretében. Az átadás megtör­téntét egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd közölte a sajtóval. Az elítélt egy másik ügyvédje, Halü ad- Dulaimi korábban állította: ameri­kai tisztségviselők megkérték őt, hogy szedje össze Szaddám Húszéin és Barzán at-Tikríti - a volt diktátor egyik féltestvére, volt hír­szerzőfőnök - személyes tárgyait. Utóbbit szintén halálra ítélték. Dulaimi hozzátette, ő sem tud ar­ról, hogy Szaddám Húszéin már iraki kézben lenne. Chris Garver al­ezredes, az amerikai erők szóvivője azt közölte, hogy jogilag már több mint egy éve átadták Szaddámot az iraki hatóságoknak, de az utób­biak kérésére „fizikaüag azóta is amerikai őrizetben van biztonsági okokból”. Szaddám Huszemt a Camp Cropper amerikai börtönben tartják fogva. Bagdadban és országszerte je­lentős biztonsági intézkedések be­vezetésére készülnek az exdiktátor kivégzésének idejére - jelentette be tegnap a belügyminisztérium mű­veleti igazgatója. (MTI, t, ú) Etiópia az Egyesült Államok támogatásával indította meg offenzíváját a szomszédos országban Szomália egyfajta afrikai Irakká válhat ÖSSZEFOGLALÓ Mogadishu. A15 éves polgárhá­ború sújtotta ország újjáépítésének hatalmas feladata áll a Szomáliái átmeneti kormány előtt - jelentette ki tegnap Ali Mohamed Gedi mi­niszterelnök, akinek kabinetje vis­szatért a fővárosba. Mogadishuban tegnap reggel nyugodt, de feszült volt a helyzet. A jelentős etióp tá­mogatást élvező Szomáliái kor­mányerők csütörtökön ellenállás nélkül bevonultak a fővárosba, né­hány órával azután, hogy az iszlámista lázadók fél év elteltével kivonultak onnan. Az ENSZ támogatásával 2004- ben létrehozott átmeneti kormány reméli, hogy a következő egy hét­ben fel tudja állítani hivatalait és a fővárosi rendőrőrsöket. Abdirah- man Dinari szóvivő azt mondta, az ország stabilizálására békefenntar­tókat kellene vezényelni Szomáliá­ba. A parlament várhatóan ma sza­vaz arról, bevezetnek-e három hó­Mohamed Gedi (SITA/AP) napos statáriumot az országban a fegyverek elhallgattatására. A kor­mány már korábban felszólított minden rendőrt, hogy azonnal ve­gye fel a Szolgálatot. Melesz Zenavi etióp kormányfő két- és háromezer közé tette azon iszlámista milicisták számát, akik életüket vesztették az Etiópia által támogatott Szomáliái kormány­erőkkel az elmúlt napokban vívott harcokban. A Szomáliái kormány­erők és az etióp csapatok vesztesé­geiről nem beszélt. Szakértők szerint fennáll a ve­szélye annak, hogy az etióp csapa­tok elmerülnek az egyfajta afrikai Irakká váló Szomáliában, rendkí­vül ingatag helyzet alakul ki Afrika szarván. Sally Healy, a londoni Catham House szakértője szerint Etiópia és az általa támogatott Szo­máliái ideiglenes kormány hadere­je számára a fő nehézséget Moga­dishu megtartása jelenti majd. A Szomáliái kormányerők több ezer - harckocsikkal és nehéztüzérséggel felszerelt, Mig vadászgépekkel ren­delkező - etióp katona döntő jelen­tőségű támogatásával egy hét alatt összeroppantották az Iszlám Bíró­ságok Tanácsa milicistáinak ellen­állását. Ezentúl Etiópia és szövetsé­gesei számára az a kihívás, miként kezeljék e katonai győzelmet a had­uraknak kiszolgáltatott és a polgár- háború mocsarába süllyedt Szomá­liában, ahol 1991 óta már több mint 300 ezer halálos áldozatot kö­vetelt az ellenségeskedés. „Az etió­pok azt kockáztatják, hogy ugyan­az történik velük, mint az amerika­iakkal Irakban: katonákat veszíte­nek, végül pedig az ország elhagyá­sára kényszerülnek” - mondta Healy. Roland Marchal párizsi kutató szerint a dilemma a következő: ha Etiópia fenntartja Szomáliái kato­nai jelenlétét, a lakosság előbb- utóbb megszállóknak fogja tekinte­ni az etióp katonákat. Ha viszont az etióp katonák gyorsan kivonulnak Szomáliából, ismét felbukkanhat­nak az iszlám milicisták. A keresz­tény többségű Etiópia ugyanis az USA támogatásával indította meg Szomáliái offenzíváját; Washington mindenekelőtt attól tart, hogy Szo­mália az al-Kaida menedékévé vál­hat. (MTI, ű) A látogatás oldott légkörben zajlott, és ahol csak megfordult, éljenző írek tömegei kísérték Írországban is meg akarták ölni Kennedyt? MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Dublin. Öt hónappal a végzetes dallasi merénylet előtt hárman is életveszélyesen megfenyegették John F. Kennedy amerikai elnököt 1963-as írországi útja előtt. Ez áll az ír igazságügyi minisztériumban őrzött rendőrségi jelentésekben, amelyeknek 43 év után oldották fel a titkosságát. Az USA első ír katolikus szárma­zású elnöke 1963. június 26-29. között látogatta meg ősei hazáját. Az elnöki vizit legfontosabb ered­ménye a The American Irish Foun­dation (Amerikai ír Alapítvány) lét­rehozása volt Eamon de Valera ak­kori ír államfővel közösen. A láto­gatás oldott légkörben zajlott, és ahol csak megfordult Kennedy, él­jenző írek tömegei kísérték, így Dublinban, Corkban, Galwayben és a Kennedy család Wexford me­gyei ősi fészkében is. A dokumen­tumok szerint azonban a háttérben igencsak nagy volt a feszültség, ha­talmas erőket mozgósítottak az amerikai elnök biztonsága érdeké­ben, mert a látogatás előtt néhány héttel három, egymástól független életveszélyes fenyegetés érkezett Kennedy részére. Két névtelen telefonhívás a rend­őrséghez futott be, a harmadik pe­dig az Irish Independent szerkesz­tőségébe. Az első telefonáló arról értesítette a rendőrséget, hogy egy orvlövész meg fogja ölni Kennedyt, amint a dublini repülőtérről de Valera rezidenciájára utazik nyitott elnöki limuzinján, a második pedig azzal, hogy bombát helyezett el a délnyugat-írországi Shannon repü­lőtéren, amely akkor fog robbanni, mikor az elnöki gép felszálláshoz készül. A szerkesztőségbe érkező hívás arról szólt, hogy a dublini re­pülőtéren készül merénylet az ép­pen megérkező Kennedy ellen. Daniel Costigan országos rend­őrkapitány jelentéséből kiderül, hogy az ír hatóságok rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a Kennedy-látogatásnak, és nem­csak az amerikaiakra, hanem az 1922-ig az országban uralkodó britekre is mély benyomást akar­tak tenni. 6404 rendőr volt szol­gálatban, mikor az Air Force One megérkezett, a dublini repülőtér és Eamon de Valera elnök rezi­denciája között pedig 2690 rend­őr vigyázta az utat. A tetőket messzelátókkal felszerelt rend­őrök figyelték orvlövészek után kutatva, és pontosan meg nem határozott számú rendőrt revol­verrel, puskával és géppisztollyal szereltek fel, holott normális esetben az ír rendőrök lőfegyver nélkül teljesítenek szolgálatot. Elítélt bolgár ápolónők Líbia vádolja a Nyugatot Tripoli. Líbia tegnap azzal vádol­ta meg a Nyugatot, hogy a líbiai jogrendszerre fittyet hányva nyo­másgyakorlással meg akarja sem­misíteni öt bolgár ápolónő halálos ítéletét. „Az Európai Unió és a NA­TO államainak nyilatkozatai a más országok jogrendszere iránti tiszte­let hiányáról tanúskodnak” - áll a líbiai külügyi közleményben. Öt bolgár ápolónőt és egy palesztin or­vost december 19-én Tripoliban pe­rük újratárgyalása után másodjára is halálra ítéltek azon a címen, hogy egy bengázi kórházban 426 gyere­ket fertőztek meg szándékosan az AIDS vírusával és közülük több mint ötvenen már meg is haltak az­óta. Az ítélet felháborodást váltott ki Európában és az USA-ban. Szak- vélemények szerint a hat vádlott ár­tatlan, bűnbaknak kiáltották ki őket, és a megbetegedésekért való­jában az áldatlan líbiai egészség- ügyi állapotok és az intézményes hanyagság okolhatók. (MTI) Óimért engedékenyebb Szíriái békeüzenet Jeruzsálem. Módfelett érdeklő­dik az Izraellel folytatandó béke­tárgyalások iránt Bassár el-Aszad szíriai államfő. Legalábbis ez áll abban az üzenetben, amelyet egy amerikai szenátorral küldött Ehud Óimért izraeli kormányfőnek egy izraeli tévécsatorna jelentése sze­rint. Az üzenet továbbításáról ma­ga a szenátor, Arien Specter szá­molt be. Spectert még kedden fo­gadta a szír elnök Damaszkusz- ban. Óimért a közelmúltban több­ször is elutasította a 2000-ben megfeneklett izraeli-szíriai béke­tárgyalások felújítására vonatkozó felhívásokat, mondván, azokat mindaddig nem lehet komolyan venni, amíg Damaszkusz be nem szünteti a libanoni Hezbollahnak és a palesztin Hamásznak nyújtott katonai támogatást. De csütörtö­kön már azt mondta, Izrael odafi­gyel minden békesuttogásra a szomszédainál éppúgy, ahogy minden fenyegető nyilatkozatra is. „Ha ellenségeink igazán és őszin­tén békét akarnak komi, bennünk olyan partnerre lelnek, aki eltökélt arra, hogy békés és baráti kapcso­latokat teremtsen velük.” (MTI) Történelemhamisítás Görög-macedón ellentétek Athén. Történelemhamisítással vádolta meg Dora Bakojannisz gö­rög külügyminiszter Macedóniát, miután sajtóhírek szerint Szkopje Nagy Sándor makedón uralkodó­ról és hadvezérről nevezi el a fővá­rosi repülőteret. Bakojannisz asz- szony figyelmeztetette a macedón kormányt, hogy ezzel veszélyez­tetné országa euroatlanti integrá­ciós törekvéseit. „Ez a magatartás összeegyeztethetetlen a jószom­szédi kapcsolatok szabályaival, és nem szolgálja (Macedónia) EU- és NATO-tagsági törekvéseit.” Athér már másfél évtizede vitázik Szkop­jéval a Macedónia országnév mi­att, mondván, az Szkopje terület: igényére utal az észak-görög tartó mányra, Makedóniára vonatkozó an. A névvita miatt 1994-ben Gö rögország egy évig kereskedelm blokád alatt tartotta Macedóniát súlyos károkat okozva az amúg} sem tehetős szomszéd gazdaságé nak. Ma viszont Görögország i legnagyobb befektető Macedónt ában. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents