Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-29 / 298. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 29. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Kockázat a populizmus A populizmus növekedése - főként Európában - az egyik legnagyobb kockázatot jelentette 2006-ban a külföldön működő amerikai cégek, iskolák és civil szervezetek biztonsága szempontjából az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint. Az Afrikában terjedő korrupció, a szellemi tulajdon eltulajdonítása és a közel-keleti terrorizmus állandó kockázata is szerepel a tíz legnagyobb veszély között, amely a külföldön működő amerikai érdekeltségeket fenyegeti - áll a külföldi biztonsággal foglalkozó, 1985-ben létrehozott OSAC szervezet által közzétett jelentésben. „Az elmúlt év során az OSAC a populizmus rendszeres növekedését figyelte meg Európában, amelyet az iszlám radikalizmus, valamint a neonáci, illetve szélsőjobboldali mozgalmak táplálnak” - áll a dokumentumban. A Közel-Keleten az Izrael és a Hez- bollah libanoni suta szervezet közötti háború volt „az év legjelentősebb eseménye” az OSAC szerint. A Közel-Kelet más részeiben 2006-ban számos fenyegetés, letartóztatás, illetve a szaúd-arábiai és jemeni olajipari létesítmények elleni támadási kísérletek „arról tanúskodnak, hogy az öbölmenti országokat továbbra is fenyegeti a terrorizmus veszélye”. „Az amerikai magánszektor a kereskedelmi veszteségeket jelentő legnagyobb fenyegetésnek (a szellemi tulajdon terén) a nemzetközi kereskedelem szempontjából a két legnagyobb ázsiai tényezőnek számító Indiában és Kínában van kitéve”. A korrupció és az erőszakos bűncselekmények jelentik a legnagyobb kockázatot az Afrikában működő amerikai vállalatok számára, Latin-Amerikában pedig - ahol az emberrablás valóságos iparággá vált - a politikai erőszak és a társadalmi nyugtalanság a legnagyobb veszélyforrás. Ford ellenezte az iraki háborút Indokolatlannak tartotta az iraki háborút, és hevesen bírálta Washington Irak-politi- káját a minap elhunyt volt amerikai elnök, Gerald Ford, akinek ez a véleménye csak most, halála után láthatott napvüágot. A The Washington Post című amerikai napilap közzétette internetes kiadásában a Forddal 2004júliusában készített négyórás beszélgetés szemelvényeit. Az interjú eredetileg egy később megjelenő kiadványhoz készült, de a kedden elhunyt politikus az interjú adásakor hozzájárult ahhoz, hogy véleményét halála után bármikor közzétegyék. „Nem hiszem, hogy én belevágtam volna a háborúba” - szögezte le Ford az interjúban. Bob Woodward az intetjúré- szeket tartalmazó cikkében megjegyzi, a beszélgetés egy évvel az iraki invázió után készült, amelyet mellesleg olyan washingtoni politikusok - Dick Cheney alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter - vezényeltek le, akik már az 1974-76-os Ford-kor- mányzat idején is a Fehér Ház prominens hivatalnokai voltak. (mti)- Oké főnök, ahogy gondolja. Most megyek, szólok az asszonynak, hogy nem lesz fizetésemelés. Velem könnyebb dolga lett volna... (Peter Gossónyi rajza) Türkménbasi távozásával megindult a hatalmi harc Asgabatban Türkmén árnyékvilág Alig pár nappal August» Pinochet volt chilei elnök halála után Szaparmurat Niyazov, az inkább hírhedt, mint híres Türkménbasi hagyta itt a földet és országát. Ez utóbbit jelentős bizonytalanságban. Fidel Castro sincs ugye, jó bőrben... Nem a diktátorok karácsonya volt az idei. JARÁB1K BALÁZS Türkménbasi halála azonban a lehető legrosszabbkor jött - mindenki számára. A régió már így is egy puskaporos hordóra hasonlít: Afganisztán és Irán nemigen stabil, Üzbegisztánt Karimov diktátor és az iszlám radikálisok fenyegetik, Kirgizsztán egyik politikai válságból a másikba zuhan. Asgabatban sem rózsásabb a helyzet: nem lévén kijelölt utóda, egyelőre Kurbanguli Berdimuhamedov miniszterelnök-helyettes és egyben Niyazov orvosa vette át a helyét, aki a helyi pletyka szerint Türkménbasi házasságon kívüli gyermeke. Ez megmagyarázná a különös „funkcióhalmozást”, illetve, hogy miért őt választották ki az ideiglenes kormányfő tisztjére, miután gyorsan dutyiba zárta a türkmén parlament elnökét, Oraz Atajevet, akinek az alkotmány szerint járt volna az ideiglenes kormányfő pozíciója. Mivel két nappal ezelőtt Berdimuhamedov jelölése kedvéért a Népek Tanácsa még a türkmén alkotmányt is megváltoztatta, úgy néz ki, megvan az új basi. Eddig ugyanis az alkotmány szellemében csak 100 százalékban türkmén származású jelöltethette magát, Kurbanguli apjának származásáról azonban nincsenek hiteles információk, anyja viszont zsidó származású. Egyébként a türkmén klánok állam- igazgatásba való átmentése, illetve a diktátor halála felerősítette a politikai vetélkedést elsősorban Agageldi Mamedgeldiev hadügyminiszter, Geldimuhammed Asirmuhamedov, a KGB (igen, még így hívják) főnöke és Akmu- rat Redzsepov, az elnöki testőrség feje között. Az eredetileg fogorvos végzettségű Berdimuhamedov mellett elég militáns társaságnak látszik. Am az is valószínű, hiába vetélkednek, a győztes már megvan. Biztosra azonban nem lehet menni, még az orosz sajtó is nyíltan hirdeti tanácstalanságát. Niyazov külpolitikája meglehetősen egyszerű volt: a szinte teljesen izolált országában a „külföld” tilos volt, már ami nem az olaj- és/vagy a gáziparhoz kapcsolódott. A nyugati demokrácia labdába sem rúgott, de Niyazovnak egyre kevésbé tetszett, hogy képtelen a világ legnagyobb gáztartalékával a feneke alatt eljutni a világpiacra Moszkva közvetítése nélkül, vagyis az oroszok diktálták az árat és a feltételeket. Éppen három nappal a halála előtt tárgyalt az EU különmegbízottjá- val. De igazán a legközelebbi munkatársaihoz sorolt török üzletemberrel, Ahmet Calittal tervezett Törökországba irányuló gázvezetékverte ki igazán a biztosítékot Moszkvában. Annyi biztos, hogy a halála remek időzítés volt - Moszkva számára. Amerika és Európa karácsonyozik, addig meg szépen le lehet „faggyúzni” a következő türkmén vezetés külpolitikáját. Valószínűsíthető, hogy a türkmén politikai elit megegyezik Niyazov utódában. Türkménbasi politikáját, vagyis az ország teljes ellenőrzését azonban minden bizonnyal nem adják fel „a militán- sok”. Kérdéses azonban, hogy személyi kultusz nélkül tartható lesz- e a vasfegyelem, amellyel a türk- mének atyja megtanította saját népét potom havi harminc dollárból élni - igaz adott nekik ingyen gázt. A Niyazov teremtette türkmén mese, vagy inkább árnyékvilág addig folytatódik majd, amíg a türkmén türelem el nem fogy. Változások állnak be január elsejétől a határon tüli magyarok támogatásában Hatékonyabb és olcsóbb rendszer MTl-JELENTÉS Január elsejétől hatékonyabb támogatási rendszer segíti a határon túli magyarokat, miután átalakul az intézményrendszer - tájékoztatott a magyar kormány szóvivője. „Takarékosabb intézmények és átláthatóbban, egyúttal hatékonyabban működő támogatási rendszer segíti 2007. január 1-jétől a határon túl élő magyarokat. A magyar kormány legutóbbi ülésén döntött a határon túli magyarokkal foglalkozó intézmény- rendszer, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó szervezetek átalakításáról is“ - írta közleményében Danks Emese. A döntés értelmében január 1- jétől megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Mindkét szervezet feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága veszi át. Változás továbbá, hogy január 1-jével létrejön a Szülőföld Alap Iroda, és átalakulnak a határon túli magyar közalapítványok is. Az iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámíthatóságát biztosítja. A szervezetrendszer átalakítása része a kisebb és olcsóbb államot megvalósító kormányzati intézkedéseknek. A két hivatal megszüntetése mind a személyi kiadások, mind a működési költségek tekintetében jelentős megtakarítást eredményez. Az átalakítás eredménye egy háromszintű, egymástól összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer, melyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a kollégiumok, a végrehajtó szintet pedig az alap kezelő szervezete képviseli. A szervezeti átalakításokkal az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. A szakmai és a politikai szült elválasztásával megalapozottabbá válnak a döntések. A támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. Ugyanakkor a jelenleginél nagyobb arányban hasznosulnak majd a támogatási források azzal, hogy megszűnik a jelentős működési költséget felemésztő, szétaprózott intézményi struktúra - írta a magyar kormányszóvivő. KOMMENTÁR Koronás gondjaink MOLNÁR IVÁN A pénzpiaci elemzők vetélkedésében, hogy ki képes a lehető legpontosabban eltalálni a folyamatosan erősödő korona elleni jegybanki beavatkozás időpontját, azok nyertek, akik még az idei árfolyamletörésre tették meg tétjeiket. Fizetőeszközünk az elmúlt hetekben olyan vágtába kezdett, amit már a jegybank sem nézhetett ölbe tett kézzel. Tegnap délelőtt a szlovák koronának már csak hat fillér hiányzott a 34 korona/euró árfolyamhoz, ami soha nem látott történelmi rekordnak számít. Ugyanekkor egy dollárért csak 26 koronát kértek. így nem csoda, ha a jegybanknak tegnap pattantak el az idegei. A korona erősödése elleni idei első beavatkozását követően ugyan enyhén visszaesett az árfolyam, a korábbi beavatkozások tapasztalatait figyelembe véve azonban nem számíthatunk jelentős gyengülésre. Az elmúlt hetek pénzpiaci mozgásait figyelve elmondható, hogy a korona az év elejétől nagyjából tíz százalékkal erősödött. Kinek jó ez? Elsősorban azoknak, akik az elkövetkező hetekben külföldön üdülnek vagy vásárolnak. A koronát ugyanis jóval előnyösebb feltételek mellett válthatják be, mint korábban. Ugyanilyen okok miatt járnak jól azok a külföldi cégek is, amelyek Szlovákiába exportálják a termékeiket. Jogosan siránkozhatnak ugyanakkor azok a hazai cégek, amelyek külföldön adják el áruikat, hiszen az euróbán vagy dollárban értékesített termékeikért kapott valutáért kevesebb szlovák koronát kapnak, mint korábban. Az elmúlt hetekben több ipari érdekvédelmi szervezet is a médiákon keresztül hívta fel a jegybankot, hogy avatkozzon be a további erősödés ellen. Mindeközben azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni azokról, akik külföldön dolgoznak, és a fizetésüket euróbán vagy dollárban kapják. A statisztikai adatok szerint több mint 200 ezer emberről van szó, akik a korona erősödése miatt csak az elmúlt egy évben minden megkeresett eurón négy, a dolláron és fonton pedig öt koronát vesztettek. A legrosszabbul azok jártak, akik az Egyesült Államokban vállaltak munkát. Míg öt évvel ezelőtt egy dollárért több mint ötven koronát kaptak, mára ez 26 koronára apadt. Aki csak teheti, így inkább külföldön költi el a pénzét. A külföldön dolgozóknak - legalábbis azoknak, akik euróbán kapják a fizetésüket - azonban várhatóan nem kell sokáig aggódniuk az árfolyammozgások miatt. Ha a Fico kormánynak sikerül betartania az euró bevezetésének ütemtervét, két év múlva Szlovákiában is euróval fizethetünk. Megnyugodhatnak az exportőrök és a külföldön dolgozók is. A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz velünk, többiekkel, az itthon munkát vállalókkal és a nyugdíjasokkal, ha a kelet-európai viszonylatokban már most is szégyenletesen alacsony béreinket euróbán kapjuk majd, az árak pedig a kormány délibábos ígéretei ellenére az egekig szöknek. JEGYZET Az év mértékegysége NÉMETH ZOLTÁN Ha lenne valamiféle mértékegység, amellyel értékelni lehetne az egymás után sorjázó éveket, úgy az az emberi bol dogság lehetne. Na de miben rejlik az emberi boldogság? Lehet valamiféle képletet találni? Az egyik összetevője minden bizonnyal a szeretet lehetne. Viszont akkor felvetődik a kérdés: van-e olyan emberi szeretet, amely nem okoz egy második, harmadik embernek gyötrelmet? És ha ezt visszafordítjuk: az emberi boldogság nem egy másik ember boldogságából hasít ki jókora darabot? De hogyan értelmezhető az az alapállás, amikor azért boldog valaki, mert látja a másik boldogságát? Tudunk mi, emberek ennyire önzetlenek lenni? Például a politikai boldogság... Szlovákia idei éve a helyi nemzeti párt boldogságáról szólt, hiszen kormányra kerültek. Nyolc évig a magyarok és a velük partneri viszonyban álló szlovákok voltak boldogok: boldog volt-e akkor az ország másik fele? Most megfordult minden: vajon boldogok vagyunk-e, örülni tudunk-e a másik párt sikereinek? Például a szakmai boldogság... Ülnek az írók a díjátadáson, s közülük valaki díjat fog kapni. Vajon boldogok a többiek? Vagy félhangosan megjegyzéseket tesznek a díjazottra? Tudunk-e még örülni másikunk szakmai sikereinek? Például a magánéleti boldogság... Mi lehetne az elmúlt év mértékegysége? A globális felmelegedés? A szlovákiai kormányváltás? Maiina Hedvig? Az őszödi beszéd? Csehy Zoltán Hecatelegiumának megjelenése? Ronaldinho és az FC Barcelona? Egy megszületett gyermek? Pálfi György Taxi- dermia című filmje? Az olasz futballválogatott? Szaddám Húszéin halálra ítélése? A budapesti utcai zavargások? Az idei bortermés és a gyönyörű ősz? Alfred Hitchcock Psycho című filmjének van az a híres jelenete, amikor kicsapódik az ajtó, megjelenik a pszichopata gyilkos felemelt, harminccentis késsel a kezében, és rohan lefelé a lépcsőn, emeli a kést, majd belehasít a levegőbe, belehasít a felügyelő húsába, és csak szúr és szúr, szeletel és szeletel. Az év vége felé közeledve folyton ott érezni a szúrást a vállbán, nyaktájon, az idő, mint egy univerzális, megállíthatatlan tömeggyilkos egész évben emeli kését, majd az évvége felé jól láthatóan szúr egyet, levág egy évet az életünkből, és átadja azt az enyészetnek.
