Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-23 / 295. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Lövöldözés Palesztinában Náblusz. Újabb lövöldözés­hez vezetett pénteken a fe­szültség Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök és Iszmáil Haníje kormányfő emberei között; Nábluszban kilenc ember megsebesült. Szemtanúk be­számolója szerint az elnök fegyveresei tüzet nyitottak a Hamász mozgalom felvonulá­sára, amelyet állítólag annak ellenére tartottak meg, hogy korábban megállapodás szü­letett az elhalasztásáról. A se­besültek civilek. (MTI) A második rém az igazi London. A kelet-angliai Ipswich kisvárosban elköve­tett sorozatgyilkosság máso­dikként őrizetbe vett gyanúsí­tottja ellen emeltek vádat csü­törtök este; az elsőként elfo­gott korábbi gyanúsítottat szabadlábra helyezték. A rendőrség hétfőn még azt je­lentette be, hogy aznap kora reggel őrizetbe vette a 37 éves Tom Stephens Tesco-áruházi alkalmazottat, egykori rend­őrt, mind az öt gyilkosság el­követésének gyanújával. Alig egy napra rá azonban közöl­ték, hogy őrizetbe vettek egy másik gyanúsítottat, a 48 éves Stephen Wright villástargon­ca-kezelő személyében. (MTI) Az ETA is tárgyalt Madrid. A Baszk Haza és Szabadság (ETA) vezetője, Josu Ternera is részt vett a baszk szeparatista szervezet és a spanyol kormány közötti találkozón. A baszk függet­lenségért küzdő szervezet képviselői a március 22-én meghirdetett tartós tűzszünet óta először ültek tárgyalóasz­talhoz a kormánnyal. (MTI) Jöhet a fekete elnök Washington. Amerika kész arra, hogy fekete elnö­köt válasszon 2008-ban, de ez nem jelenti azt, hogy meg­szűnt volna a faji kérdés - nyilatkozott Condoleezza Rice külügyminiszter, a leg­magasabb kormányzati pozí­cióban levő afro-amerikai tisztségviselő. „Egy fekete po­litikust szerintem elnökké vá­laszthat az ország” - mondta egy interjúban a külügymi­niszter, aki a közvélemény­kutatások szerint jó eséllyel szállhatna az elnöki posztért megkezdődött versenybe. Vé­leménye szerint az első fekete elnököt az alapján fogják megítélni, hogy egyetérte- nek-e vele, osztják-e az általa vallott értékeket. (MTI) Merénylet Afganisztánban Kabul. Öt rendőrt ölt meg egy út menti pokolgép robba­nása Afganisztán déli részén, egy afgán parlamenti képvise­lőt célzó kabuli öngyilkos me­rényletben pedig egy ember életét vesztette és heten súlyosan megsebesültek. A pokolgép Tarinkót várostól 15 kilométerre északra robbant fel egy rendőri őrjárat jármű­ve mellett. (MTI) Az amerikai haditengerészeti jelenlét az utóbbi hetekben erősödött a Perzsa-öböl térségében Amerikai veszteségek és sikerek Irak 2003-as amerikai megszállása óta 2964 amerikai esett el (Reuters-felvétel) Bagdad. Öt amerikai katona meghalt Irakban bevetés közben, az ország különbö­ző részein pedig razziák­ban elfogtak 25 feltétele­zett terroristát, miközben Robert Gates új amerikai védelmi miniszter befejezte háromnapos látogatását az országban. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai hadsereg pénteki közleménye szerint három tenge­részgyalogos és a haditengerészet egy tagja esett el előző nap a nyu­gati el-Anbár tartományban, szun­nita felkelők elleni katonai akciók során. Az ötödik pénteken esett el Bagdad nyugati részében, amikor járőrözés közben kézifegyverekből rálőttek. Társa megsebesült. Mmt arról a hadsereg szintén beszámolt, pénteken rajtaütések során megöltek egy terroristát, és elfogtak 25 gyanúsítottat az ameri­kai katonai egységek. A gyanúsí­tottak gépkocsiba rejtett pokolgé­pekkel végrehajtott robbantáso­kért, valamint iraki civüek és a ko­alíciós erők katonái elleni közvet­len támadásokért tehetők felelős­sé. Decemberben 76 amerikai ka­tona vesztette életét, Irak 2003-as amerikai megszállása óta 2964 amerikai esett el. A helyzet nagyon nehéz Irakban, de jól alakul - je­lentette ki újságírók előtt Robert Gates új amerikai védelmi minisz­ter pénteken, háromnapos iraki lá­togatásának végén a Bagdad mel­letti amerikai főhadiszálláson, mi­közben távolról lövések zaja hal­latszott. Gates szerdán, két nappal azu­tán érkezett iraki látogatásra, hogy hivatalba lépett. „Széles stratégiai egyetértés van az iraki hadsereg, a kormány és az Egyesült Államok között abban a tekintetben, hogy milyen döntéseket kell meghozni a biztonság megteremtése érdeké­ben. Az irakiak tervei alapján, amelyekről nekem beszámoltak, teljesen biztos-vagyok abban, hogy képesek vagyunk megvalósításuk­ra, és tudunk javítani a bagdadi biztonsági helyzeten. A vitákat és az ajánlásokat a legpontosabban Washingtonban lehet lefolytatni és megtenni” - mondta Gates. Közölte, hogy az amerikai hadi­tengerészeti jelenlét az utóbbi he­tekben erősödött a Perzsa-öböl­ben, amivel azt akatják bizonyíta­ni, hogy az Egyesült Államok még sokáig a térségben akar maradni. „Nem gondolom, hogy ez bárki vi­selkedésével összefüggne” - vála­szolta arra a kérdésre, hogy esetleg az iráni atomprogram miatt van-e erre szükség. Kitért az elől a kérdés elől, hogy az Egyesült Államok az öbölbe vezényel-e még egy repülő­gép-hordozót. Eltökélt az EU-hoz való csatlakozás mellett Törökország nem duzzog MTl-HÍR Ankara. Törökország eltökélt az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás érdekében tett erőfe­szítések folytatása mellett - jelen­tette ki Abdullah Gül török kül­ügyminiszter pénteken. „Elfogad­hatatlan, hogy az EU a ciprusi kér­déshez hasonló kifogások mögé bújva a török-EU kapcsolatok lé­nyegével és szellemiségével ellen­kező módon viselkedik“ - véleke­dett a külügyminiszter az üzlet­embereket tömörítő török gazda­sági kamara, a Tüsiad tagjai előtt tartott beszédében. Válaszul arra, hogy Törökor­szág - előzőleg tett kötelezettsé­gei ellenére - nem hajlandó meg­nyitni kikötőit és repülőtereit az EU-tag Ciprus járművei előtt, az unió vezetői december elején úgy határoztak, hogy a 35 csatlakozá­si fejezetből nyolcat felfüggeszte­nek, illetve a tárgyalás alatt álló 27 fejezetet sem zárják le addig, amíg a ciprusi kérdést nem rende­zik. Gül kijelentette, hogy Török­ország nem fog „duzzogni” az EU szankciói miatt, sőt mindenkép­Abdullah Gül (SITA-felvétel) pen folytatja a küzdelmet a teljes jogú tagságért. A miniszter bizto­sította az EU-tagságot szintén ha­tározottan támogató üzletembe­reket, hogy Ankara folytatja az or­szág átalakítását az EÜ elvárásai­nak való megfelelés érdekében. „A reformokat folytatjuk, ahogy eddig is tettük” - mondta. A szónok irányítja a Mahdi Hadserege nevű milíciát Már nem bojkottál Szadr MTl-HÍR Bagdad. Muktada asz-Szadr ra­dikális iraki síita hitszónok bele­egyezett abba, hogy mozgalmának képviselői háromhetes bojkottot követően felújítsák tevékenységü­ket az arab ország nemzeti egység­kormányában. Muktada asz-Szadr mozgalmának képviselői azt köve­tően függesztették fel parlamenti és kormányzati tisztségeik ellátá­sát, hogy Núri al-Máliki iraki kor­mányfő három hete találkozott Ge­orge Bush amerikai elnökkel. A hit­szónok a találkozót ugyanis provo­kációnak tekintette. Szadr a jelek szerint síita honfi­társai nyomására döntött a bojkott beszüntetése mellett. A hitszónok döntését azt követően jelentették be, hogy a tavaly decemberi parla­menti választásokon győztes, kon­zervatív siíta Egységes Iraki Szö­vetség néven tömörült irányzat képviselői Nedzsefben találkoztak Szadr tanácsadóival, s pénteken vagy szombaton magával a hit­szónokkal is tárgyalni kívánnak a bojkott feladásáról. Az amerikai megszállást hevesen ellenző Muk­tada asz-Szadr mozgalmának 5 minisztérium áll az ellenőrzése alatt és 30 képviselővel rendelke­zik az arab ország parlamentjében. Szadr irányítja a Mahdi Hadserege nevű müíciát is, amelyet gyakran vádolnak a szunnita közösség és a szövetséges erők elleni támadások elkövetésével. Muktada asz-Szadr (CTK-felvétel) Villepin: „Boldog vagyok, hogy tanúskodhattam Kihallgatott kormányfő MTl-HÍR Párizs. Tizenhét órán át tartott Dominique de Villepin francia kormányfő kihallgatása a Clearst- ream-botrány ügyében. A francia jobboldal immár hivatalos elnök­jelöltje, Nicolas Sarkozy belügy­miniszter elleni 2004-es lejárató kampány ügyében nyomozó bírák csütörtök reggel 9 óra körül kezd­ték meg a miniszterelnök tanú­ként való kihallgatását a párizsi igazságügyi palotában, amelyet Villepin végül pénteken hajnali 3 órakor hagyott el. „Boldog va­gyok, hogy tanúskodhattam eb­ben az ügyben, amely miatt hóna­pok óta rágalmak és hazugságok áldozata voltam. A maratoni ki­hallgatás során igyekeztem min­den kérdésre a lehető legponto­sabban válaszolni, hogy kiderül­jön az igazság“ - mondta távozá­sakor Villepin. A bírák arra keres­tek választ: mi vezette őt még bel­ügyminiszterként arra, hogy ti­tokban nyomozást rendeljen el a Clearstream luxemburgi pénzin­tézetnek tulajdonított, később ha­misnak bizonyult listákról, ame­lyek összesen 800 francia közéleti személyiséget kevertek pénzmo­sás gyanújába. Az érintettek, köz­tük a lista szerint Sarkozy is, állí­tólag francia fregattok 1991-es el­adásából befolyó összeget próbál­tak „legalizálni“ a Clearstreamen keresztül. Ugyancsak érdekli a bí­rákat, hogy a titkos vizsgálatot miért a francia hírszerzés tapasz­talt szakértőjére, Philippe Ron- dot-ra bízta, aki hierarchikusan a védelmi minisztérium alárendelt­je volt. Rondot a Le Monde című párizsi napilapban április végén megjelent írásában elmondta, hogy egy 2004. január 4-i, Ville- pinnel való találkozón külön meg­említették Sarkozy nevét. A vizs­gálat arra is fényt akar deríteni, hogy miért nem tartotta fontos­nak a vizsgálatról tájékoztatni Jean-Pierre Raffarin akkori kor­mányfőt, és hogy tudta-e: honnan származnak a hamis listák. 40% nő kell Női kvóta a spanyoloknál Madrid. Legalább negyven szá­zalékot kell kitenniük a női politi­kusoknak egy-egy párt képviselője­löltjei között a jövőbeli spanyol vá­lasztásokon egy pénteken megsza­vazott esélyegyenlőségi törvény ér­telmében. A szabályozás pontosabban úgy fogalmaz, hogy egyik nem képvi­selőinek aránya sem haladhatja meg a hatvan százalékot. A tör­vényjavaslatot első olvasatban szavazták meg a madridi parla­mentben, a konzervatív Néppárt (PP) tartózkodott a szavazástól. A törvény a nagyvállalatokat is ösz­tönzi arra, hogy legalább negyven százalékban női munkaerőt alkal­mazzanak. Az állam szerződéses partnerei­nek kiválasztásánál előnyben ré­szesíti majd azokat a cégeket, ame­lyek ezt a gyakorlatot követik. Az apáknak 15 nap, 2015-től négy hét apasági szabadságot biztosít a tör­vény, ha gyermek születik. (MTI) Csapás a Nyugatra Kiszabadult a terrorista Dzsakarta. A Nyugatra mért csapásnak minősítette felmentő íté­letét pénteken Abu Bakar Bashir szélsőséges indonéz iszlámista pap, akit alsóbb fokon terrorista össze­esküvésben találtak bűnösnek. „Ez bizonyíték arra, hogy bár a Nyugat azt hiszi, alávetheti Indonéziát, mégis van néhány muzulmán és in­donéziai, akinek van bátorsága igazságot tenni” - mondta a fel­mentő ítéletet kommentálva. Bas­hir 26 havi börtönbüntetést töltött le, miután elítélték két báli éjszakai szórakozóhely felrobbantására szőtt összesküvésben való szerepé­ért. Bashir szerint azért ítélték el, hogy kielégítsék az USA-t, amely eredményeket várt Indonéziától a terrorizmus elleni harcban. Mind Washington, mind Ausztrália azzal vádolta a papot, hogy ő az egyik legfontosabb vezetője az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kapcsolódó indonéz csoportnak, a Jemaah Islamiyah-nak. (MTI) A felét kivonják Csökkentik a haderőt Szarajevó. Jelentősen, több mint ötven százalékkal tervezik csökkenteni jövő tavasszal a Bosz­niában állomásozó európai uniós haderő (Eufor) létszámát - közölte pénteken a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője és az Eufor parancsnoka. Christian Schwarz-Schilling és Hans-Jochen Witthauer ellentengernagy közö­sen jegyzett közleményükben azt írták, a 6 ezres csapatlétszám 2 ezer 500 főre csökkentése - amelyről 2007 februárjában hoznak végső döntést - a régió és Bosznia bizton­sági helyzetének értékelésén ala­pul. Leszögezték, hogy az EU nem fogja veszélybe sodorni a bizton­ságnak az 1992-1995 közötti hábo­rú lezárulta óta a balkáni ország­ban elért szintjét. A huszonötök külügyminiszte­rei nemrégiben jutottak arra a kö­vetkeztetésre, hogy a helyzet ele­getjavult Boszniában ahhoz, hogy fontolóra vegyék az ott állomásoz- tatott európai haderő csökkenté­sét. Az Eufor 2004-ben vette át a NATO-tól az 1995-ös daytoni bé­keszerződés alapján a volt jugo­szláv tagköztársaságban állomá­sozó békefenntartó erők feletti pa­rancsnokságot. (MTI) Kinyitott a piac Gyászolják a türkménbasit a türkmének Asgabat Türkmenisztánban Saparmurat Niyazov elnöke halála másnapján, péntek reggel is nyu­godt volt a helyzet, de a lakosság érezhetően tart a jövőtől, minthogy a tekintélyelvű, „örökös” államfő nem jelölt ki utódot. A december 30-áig meghirdetett nemzeti gyász ellenére pénteken minden fővárosi üzlet és piac kinyi­tott. Az állami televízióban tovább­ra is csak gyászzenét játszanak, amelyet csak rövid hírműsorok szakítanak meg az előző napi in­formációkkal. Mint már csütörtökön ismertté vált, az államfői tisztséget Gurban- guly Berdimukhammedov minisz­terelnök-helyettes tölti be ügyveze­tőként december 26-ig, amikor a legfelsőbb népképviseleti szerv megválasztja az új elnököt. Az ellen­zék bizonytalanságtól tart. (MTI) Veszélyes karácsony Ausztrália terrorveszélyre figyelmeztet Adelaide. Indonéziában terror- cselekményektől kell tartani kará­csonykor az ausztrál kormány in­formációi szerint - közölte pénte­ken újságírókkal Alexander Dow­ner külügyminiszter. Mint mondta, az információk konkrét merénylettervekről szól­nak, viszont semmilyen részletet nem említett, csak felhívta a figyel­met arra, hogy a korábbi években például templomokban és más val­lási intézményekben, intézmények­nél követtek el terrortámadásokat a délkelet-ázsiai országban. Az ausztrál hatóságok nemrég hivatalosan figyelmeztették üyen veszélyre az Indonéziába látogató állampolgárokat. Az indonéz vezetés szerint nem kell tartani terrortámadástól kará­csonykor, mindazonáltal összesen több ezer katonát vezényelnek ki a templomok védelmére az ünne­pekkor. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents