Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-22 / 294. szám, péntek

26 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 23. www.ujszo.com A dióféléket és az olajos magvakat már régóta használják édességkészítésre, de csak az utóbbi időben fedezték fel, hogy sok értékes anyagot tartalmaznak Magvas kalendárium: dió, mogyoró, tökmag... Egészségesek, ízletesek és sokoldalúak: a dióféléket és az olajos magvakat már régóta használják édes­ségkészítésre, de csak az utóbbi időben fedezték fel, hogy sok értékes anya­got tartalmaznak. ISMERTETŐ 1. Kókuszdió A trópusi országok tengerparti vidékem honos kókuszpálma gyü­mölcse gyermekfej nagyságú. Igen kemény héját ketté kell fűrészelni, hogy hozzájuthassunk a fehér gyü­mölcshúshoz és az üdítő kókusz­tejhez. A kókusz bele dióízű, és egészben, reszelve vagy pehely formában, frissen vagy szárítva fo­gyasztható. 2. Kesudió A kesudió a 10 méter magas kesufán, Nyugat-Indiában és Dél- Amerikában nő. Az olajat tartalma­zó mag igen gazdag E-vitaminban és ásványi anyagokban. Édeskés, aromás, mandulaszerű íze miatt önmagában kedvelt csemege. Tisz­títva és sózva kapható. Édes étele­ket, süteményeket és salátákat is ízesíthetünk vele. 3. Földimogyoró Tülajdonképpen a növény föld alatti hüvelytermésében lévő ma­got nevezzük földimogyorónak, amely babhoz hasonló ízű, és csak a pörkölésnek köszönheti jellegze­tes aromáját. Értékes táplálék, hi­szen sok lmolsav, fehérje, szénhid­rát és többféle létfontosságú vita­min is található benne. Sütéshez, főzéshez egyaránt felhasználhat­juk, de magában is fogyasztható. 4. Mogyoró A mogyoróbokor meglehetősen magas (60%-os) zsírtartalmú makktermése sok értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Rendkívül tápláló, de egyben kaló­riadús is. Egészben, darálva vagy szálasra vágva kerül forgalomba. Finom ízt ad salátáknak, desszer­teknek és a csokoládénak. Karácsonykor gyakrabban fogyasztunk magvakat 5. Tökmag A spárga- és a sütőtök lapos, mandula alakú magja szárítva vagy pörkölve kapható. Kb. 40%-a érté­kes tökmagolaj, amelyet sajtolással nyernek ki. A tökmagot sütemé­nyek készítésekor a diófélékhez ha­sonlóan használhatjuk fel, de ro­pogtatnivalónak sem utolsó. 6. Makadámdió Az 5 méter magas makadámdió- fa termésének alakja leginkább a gesztenyére hasonlít. Ezt a drága diófélét főleg Ausztráliában és a Hawan-szigeteken termesztik. Há­mozva, kókuszolajban megpirítva vagy pörkölve, sózva árusítják. 7. Mandula Egy Földközi-tenger melléki, őszibarackkal rokon fafajta termé­sének csonthéjas magja. Kaliforni­ában is termesztik. Édes változatát általában megtörve, héjjal vagy héj nélkül, darálva, durvára vagy szá­lasra vágva sütemények készítésé­hez használjuk. A finomra őrölt mandula a marcipán legfontosabb alapanyaga. 8. Paradió A brazíliai őserdőkben élő fa ter­mésének érdekes formájú, sötét­barna a héja, és világos színű a magja. A paradióbél jelentős ásvá­nyianyag- és vitaminforrás, hat szem paradió tápértéke 20 dkg marhahúsénak felel meg. Lehető­leg frissen fogyasszuk, mert hosz- szabb tárolás során könnyen meg- avasodik. 9. Pekándió Az USA déli államaiban őshonos mag a dióval rokon, annál azonban valamivel hosszúkásabb, véko­nyabb héjú. ízében a dióra, külle­mében inkább óriási mogyoróra hasonlít. 70%-os zsírtartalmát egyik dióféleség sem múlja fölül. Különleges csemegeként főként önmagában fogyasztva kedvelik, de gyümölcssalátákba, édességek­be is tehető. 10. Fenyőmag Az egész Földközi-tenger vidé­kén népszerű, a pineafenyő vaskos tobozában lakozik. Az édeskés, ízre a mandulához hasonlatos fenyő­mag használata elsősorban a közel- keleti, valamint a dél-európai or­szágok konyhaművészetében ter­jedt el: elsősorban nyersen fo­gyasztják. Sütésnél a mandulát he­lyettesítheti. 11. Napraforgómag nagy területeken termesztett nö­vény fészkes virágzatában találha­tó magokat hámozva vagy héjastul, valamint pörkölve árusítják. Fő­ként kenyérfélék és egyéb pékáruk ízesítéséhez használható, jelentős szerepet játszik a teljes értékű táp­lálkozásban. A magokból értékes olajat nyernek. 12. Dió A nálunk is honos, országszerte Amikor megérik, zöld, húsos külső héja megreped, és a dió le­potyog az akár négyszáz évig is élő fáról. A kemény csonthéjban megbúvó dióbelet kissé keser­nyés, vékony, finom hártya borít­ja. A dió egészben, apróra össze­vágva vagy darálva sütemények és reform ételek alapanyagául szolgál. Szőlővel, almával és saj­tokkal együtt fogyasztva valódi lucullusi csemege.

Next

/
Thumbnails
Contents