Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-19 / 291. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 19. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LE FIGARO A külföldiek magyarországi termőföld-vásárlásának jövőbeni engedélyeztetése nagy lehetőséget jelent a szocializmus évei után újjászülető tokaji bor számára: négy-ötezer hektárnyi szőlőföld vár külföldi befektetőkre - számolt be a Le Figaro című francia napilap hétvégi számában. A konzervatív újság szerint a tokaji újjászületése a tucatnyi külföldi befektetőnek - melyek között a franciák vannak a legnagyobb számban - és néhány magyar vagyonosnak köszönhető, akik 1995-ben létrehozták a Tokaj Renaissance-ot, a Tokaji Nagy Borok Egyesületét a tokaji bor nemességének újjáélesztésére. Ma négyszer-öt- ször drágábban kel el a tokaji, mint a nyolcvanas években. Akkoriban még a Szovjetunió volt az egyeden felvásárló, ma elsősorban Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba irányul az export. KRÓNIKA Budapest megvonná az erdélyi magyar egyházfők vétójogát a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) irányító alapítványban - közölte Tőkés László ki- rályhágómelléki református püspök, akit az erdélyi magyar napilap tegnapi száma idéz. Tőkés szerint a Gyur- csány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a magyar kormány képviselői többségbe kerülnének. A Sapientia Alapítványt jelenleg egy nyolctagú, az egyházak képviselőiből álló kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. A lap emlékeztet, hogy az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány- kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. DANAS Értelmetlen, a szerbek megalázására kitalált provokációként számolt be tegnap a Danas című belgrádi lap arról, hogy a szerb egyház legszentebb helye, a délnyugat-koszovói Visold Decani kolostor közvetlen közelében egy helyi albán vállalkozó étterem és egyéb turistalétesítmények építésébe kezdett. A 14. században márványból épült, s az UNESCO világörökség-listáján is szereplő ortodox egyházi központ szerzetesei hiába tiltakoztak a helyi albán hatóságoknál a nyugalmukat feldúló építkezés ellen, az folytatódik noha az UNMIK, a koszovói ENSZ-közigazgatás vezetője is kötelezettséget vállalt a kolostor védelmére. Visoki Decani az UNMIK által kijelölt védett zónában van, s a Koszovó jövendő státusáról szóló tárgyalásokon részt vett szerb küldöttség modellnek tekinti a területet: annak sorsa alapján ítélik meg, mi várhat más koszovói ortodox egyházi központokra, s a szerb kulturális örökségnek a tartományban lévő emlékeire. Diszkrimináció éri az európai muzulmánokat egy uniós tanulmány szerint Otthon az EU-ban? Mélyen gyökerező megkülönböztetés éri az európai muzulmánokat az oktatás, lakásszerzés és a foglalkoztatás területén - állítja egy tegnap Bécsben megjelent uniós tanulmány. MTI/REUTERS-1SMERTETŐ Ez elidegeníti a bevándorolt muzulmánokat a helyi többségtől, de egyúttal ők maguk is többet tehetnének azért, hogy integrálódjanak a társadalom szélesebb rétegéhez - olvasható a dokumentumban. A faj- és idegengyűlöletet megfigyelő európai központnak ez az első jelentése az unióban élő muzulmánokról. Egy olyan időszakban készült, amikor sokan egyre kritikusabban szemlélik az EU-tagállamaiban élő muzulmánokat a terrorizmus, valamint az iszlám világból érkező fokozott mértékű bevándorlás miatt. A Muzulmánok az Európai Unióban - diszkrimináció és iszlám- ellenesség című, 115 oldalas tanulmányban interjúk is szerepelnek, ezek általában fiatal muzulmánokkal készültek, akik úgy érzik, a társadalom peremére sodródtak, noha Európában születtek és uniós polgárok. Egy holland muzulmán nő elmondta például: sokszor szegezték neki a kérdést, hogy mikor tér vissza hazájába. „Rotterdamban születtem, hova térjek vissza?” - válaszolta, rámutatva, hogy az ilyen fájdalmas kérdések miatt is „külföldinek” érzi magát, míg végül is elfogadja, hogy „valahol tényleg külföldi”. Európában 15 millió muzulmán él, ez a második legnagyobb vallási közösség a 25 tagállamból álló unióban. A különböző tagállamokban készült tucatnyi felmérés és esettanulmány szerint - olvasEgy rotterdami születésű muzulmán nő elmondta: sokszor szegezték neki a kérdést, mikor tér vissza hazájába. ható a jelentésben - sok muzulmán, különösen a fiatalok társadalmi előrejutását számtalan akadály nehezíti, miközben erősödik bennük a reménytelenség és a kirekesztettség érzete. Az iszlámel- lenesség - amely magában hordozza azt az egyre erősödő tendenciát, hogy a muzulmánokat általában is a terrorista kisebbséggel azonosítsák összekeveredik a már meglévő idegengyűlölettel, és ez tovább szítja a megkülönböztetést az élet különböző területein - állapították meg a tanulmány szerzői. Különböző adatok tanúsága szerint a muzulmánok aránytalanul nagy számban élnek rossz, szegényes lakhatási körülmények között, miközben tanulmányi színvonaluk átlag alatti, munkanélküliség-arányuk pedig az átlagnál magasabb. Ezek a rossz körülmények is okolhatók a bevándorlók által lakott franciaországi külvárosi negyedekben, valamint Berlin iskoláiban elkövetett erőszakos cselekményekért. A jelentés felsorolja a muzulmánokat érő megkülönböztetés számos területét, megemlítve például azt is, hogy a fátylat viselő muzulmán nők nehezebben kapnak munkát. A szerzők végezetül felszólítják az európai politikusokat, hogy - a muzulmánok megbélyegzését elkerülendő - fogadjanak el diszkriminációellenes határozatokat, a rendőrök képzésében kapjon szerepet a sokszínűség, az iskolákban legyenek etnikaüag vegyes osztályok, és támogassák a kiegyensúlyozott tájékoztatást a sajtóban. Megosztja az uniós tagállamokat az európai alkotmány jövője Chirac a féke az EU-alkotmánynak PIETSCH LAJOS Erősen megosztja az uniós tagállamokat az európai alkotmány jövője, s különösen a korábbi szerződést elutasító Franciaország és Hollandia ellenzi a gyors kezdeményezéseket. Erről számolt bejól értesült brüsszeli forrásokra hivatkozva tegnap a Financial Times Deutschland. A tekintélyes német üzleti és politikai napüap által idézett források szerint a múlt heti csúcsértekezleten Jacques Chirac francia elnök és Jan Peter Balkenende holland kormányfő kifejezett haraggal reagált arra a spanyol és luxemburgi közös kezdeményezésre, hogy már januárban, Madridban találkozzanak annak a tizennyolc tagállamnak a képviselői, amelyek ratifikálták a tervezetet. A korábbi szerződésre nem érdemes időt vesztegetni - fejtette ki állítólag Chirac, míg a közelmúltban újraválasztott holland miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Mindketten annak a nézettek adtak hangot, hogy egyelőre le kell fékezni az alkotmá- nyozó folyamatot. Berlini megfigyelők szerint a spanyol-luxemburgi kezdeményezéssel kapcsolatos vita jól jelzi, hogy az európai alkotmány tekintetében milyen nehéz feladatok várnak a hamarosan megkezdődő német uniós elnökségre. A terhet növeli, hogy Angela Merkel nyomatékosan hangsúlyozta: az európai alkotmányozás újjáélesztése a féléves német elnökség egyik legfőbb súlypontja lesz. A kancellár asszony egyfajta minimális célkitűzésként fogalmazta meg, hogy a fél év leteltével legalább egy vüá- gos menetrendet dolgozzanak ki az alkotmány elfogadására. Merkel afelől sem hagyott kétséget, hogy az Európai Uniónak szüksége van az alkotmányra, s azt - a jelenlegi tervezet alapján - legkésőbb a 2009 első felében esedékes európai parlamenti választásokig el kell fogadni. A közös spanyol-luxemburgi kezdeményezés egyébként azt tartalmazza: január végén Madridban tartsanak tanácskozást a szerződést már ratifikált tagállamok vezető képviselői, míg a következő, február végi luxemburgi találkozóra hívják meg azokat az országokat is, amelyek még adósak a ratifikálással. Erre a találkozóra meghívást kapnának Francia- ország és Hollandia vezetői is. Ezzel szemben Párizs és Hága úgy értékelte: a javaslattal valóban nyomást kívánnak gyakorolni Francia- országra és Hollandiára, másfelől erősödne az unió megosztottsága. Értesülések szerint Chirac kijelentette, hogy Franciaország részvételéről ne is álmodjanak. A kényes helyzetbe került Merkel egyelőre nem reagált a kezdeményezésre, amelynek megvalósulásához nélkülözhetetlen a német jóváhagyás. A kancellár kedden Finnországba utazik, s értesülések szerint a leköszönő uniós elnökkel, Matti Vanhannen miniszterelnökkel elsősorban az alkotmá- nyozó folyamat jövőjéről kíván egyeztetni. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR E(U)rősítés JARÁB1K BALÁZS Volt, aki unatkozott a múlt heti soros, félévente megrendezett brüsszeli EU-csúcson, eleve szkeptikusan nézve az egész brüsszeli bagázsra. Valami gond azért lehet az ilyen fejekben. Mintha nem vették volna észre, hogy 1989-ben rendszert váltottunk, és utána 2004-ben Szlovákia az EU tagja lett. Tehát egyáltalán nem mindegy, merre tart - velünk együtt - Európa. Mert ez a brüsszeli csúcs rendkívül fontos lehet az ÉU történetében. Egyrészt jóváhagyta Románia és Bulgária csatlakozását. Ezzel együtt mégis inkább úgy kerülhet be a krónikákba, mint az a csúcs, amelyiken az EU elindult lefele a lejtőn. A további keleti bővítésről való lemondást, illetve a Törökországgal való tárgyalások részleges megszakítását a sajtó és az elemzők többsége ugyanis akkora stratégiai tévedésnek nevezte, hogy emellett még a két kelet-európai ország csatlakozása is eltörpül. Bennünk, szlovákiai magyarokban is sokáig csak az EU-csatlakozás víziója tartotta a lelket, amikor Meciar miniszterelnöksége alatt Szlovákia sorsa, no meg a magyar kisebbségi lét volt a tét. Kelet-Eu- rópának (Belarusz, Moldávia és Ukrajna) a legutóbbi brüsszeli csúcs után ez a remény egyelőre nem adatik meg. Ráadásul, ott Keleten jelen van az egyre agresszívabban politizáló Oroszország, amely a KGB legnemesebb hagyományaira építve alakítja ki saját keleti unióját. Oda a jó keleti szokás szerint jelentkezni sem kell, a belépés ugyanis előbb-utóbb kötelező lesz. Aki nem hiszi, az talán beszéljen a Shell oroszországi képviselőivel, akik éppen most adják el a szibériai Sakhalin 50%+1 részvénycsomagját az állami Gazpromnak. Még nem vüágos mennyit buknak pontosan, de talán örülni fognak, ha megússzák tíz milliárd amerikai dollárral. Az orosz hatóságok egyelőre háromszor ennyit követelnek tőlük környezetvédelmi károkért. Persze ha a Gazpromnak meghatározó része lesz a társaságban, a károkat valószínűleg kevesebbre becsülik majd. Hasonlóan gázos Törökország csatlakozásának kérdése is. A tárgyalások részleges leállítása az egyetlen modernizált iszlám állam elvesztését jelentheti Európa számára, amelynek egyik legnagyobb gondját éppen saját iszlám közösségének integrálása okozza. Amennyiben Európa azt hiszi, hogy a 20. századra kitalált Schen- gen-erőd megoldás a 21. század kihívásaira, téved. Európa csakis akkor állhat ellen keletről az olajdollárokon felturbózott orosz menedzselt demokrácia, délről pedig az iszlám autokrácia nyomásának, ha - paradox módon - nyitott és attraktív marad műid Dél, műid pedig Kelet számára. Ehhez azonban belső reformok és egy új politikus-generáció szükségeltetik. Olyan generáció, amelynek képviselője Brüsszelben nem ásítozik, otthon pedig az EU-t szidja, hanem képes meggyőzni az istenadta népet a népszerűden, ám szükséges dolgokról is. JEGYZET ásássá«® .. -■ sta8 bh $ s ü -• s m Nincs rendjén PÉTERFl SZONYA Nincs rendjén, ha az egyik osztálytárs megtámadja a másikat. Olyan erővel, hogy a kezében lévő ecsettel átdöfi társa tüdejét. Nincs rendjén, hogy tizenhárom évesen egyáltalán kezet mer emelni valakire, hogy nem tud, vagy nem akar úrrá lenni indulatain. De az sem, hogy ennyire zabolátlan, felfokozott indulatai vannak, amelyek eddig rejtve maradtak?! Nincs rendjén persze az sem, hogy a kisvárosi kórház orvosai, miután stabüizálták a sérült életfunkcióit belenyugodtak abba, hogy állapota normalizálódott, s túl vannak a nehezén. Hogy eleve nem számoltak azzal, a látszat csalhat! Hogy megfelelő műszerekkel, ha egyáltalán rendelkezésükre álltak, folyamatosan nem ellenőrizték a kis beteg valamennyi szervének működését. Nincs rendjén, hogy tapasztalat híján nem konzultálták a kezelés folyamatát, a lehetséges problémákat a magasabb szintű kórházakban dolgozó, tapasztaltabb kollégáikkal, gyermekspecialistákkal, akár külföldiekkel is, akik esetleg találkoztak már ha nem is ugyanilyen, de hasonló sérüléssel. Nincs rendjén, hogy a látszatra gyógyuló diákhoz beengedték a médiákat, s engedték nyüatkoz- ni. Sőt, hogy maguk az orvosok is elégedettek voltak a gyógyulási folyamattal. Végképp nincs rendjén, hogy a válságos állapotba kerülő beteget nem a légi mentőszolgálat gépével, hanem rohamkocsival, a kátyúkkal teli közutakon zöty- kölődve szállították Pozsonyba. S ha igaz a hír, megfelelő szakorvosi kíséret nélkül. És persze nincs rendjén az sem, hogy az értelmetlen halál híre azonnal nem késztette úgy az egészségügyi mint az oktatási minisztert sem a nyüvános rész- véttyilvánításra, sem olyan intézkedések meghozatalára, amelyek elejét vennék az erőszaknak, és meggátolnák a fehérköpenyesek felelőtlen hozzáállását. FIGYELŐ Szunniták a síiták ellen A szerintük „hitetlen” síiták elleni összefogásra buzdítják a szunnitákat és a kurdokat iraki szunnita csoportok, amelyek korábban szövetséget hoztak létre Iraki Iszlám Állam néven. A harci felszólítás szerint a szunniták és a kurdok „alkossanak közös frontot a hitetlenek ellen”, mondván a suták jobban megsértették a szunnitákat, műit az amerikaiak. „Vegyétek fejüket, ontsátok vérüket, borítsátok lángba a földet a talpuk alatt, bombák zápora zuhogjon a fejükre az égből” - áll a felhívásban. A jobbára szunnita kurdok a síiták vezette bagdadi kormány mellett állnak, (mti)