Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-14 / 287. szám, csütörtök
f r i KOMAROMI JÁRÁS LÉVAI JÁRÁS NYITRAI JÁRÁS .«£ Ilosvai, Kisbéri Bakony, Szőttes U9ib » tíj/rt _ néptáncegyüttesek előadásában »Wf/l ff fwl" ja. íkoreográfusok * ^ ”vJ'uJ'ainndég:Smrik Takacs András jubileumán ° és Csám Attila dudási először W smpadoo: Takács András „ mmtotmuttoatíato Műsorvezető: SKUKHfR Márta % Jegyelővétel; Kultúra könyvesbolt, 02/52 962 065 a CSEMA1 Richtarcsik Mihály »>« koreográfiái SZIOVM Rát/Oímgy koncertterem. Mytna I. tawy (Mrnttems) u » I # • r f r VAGSELLYEI JÁRÁS ERSEKUJVARI JÁRÁS AZ OPERATÍVA GONDOL A KARÁCSONYRA ÉS ÖNRE. JÖJJÖN, ÉS VÁSÁROLJON ÖSSZE MINDENT, AMIT CSAK LEHET AZ OPERATÍVA HAGYOMÁNYOS 17. KARÁCSONYI VÁSÁRJÁN! MARKAS RUHÁK, CIPŐK, TÁSKÁK, FEHÉRNEMŰ - MINDEN EGYRE ALACSONYABB ÁRON! KARÁCSONYIG MINDEN NAP 1%-KAL NŐ AZ ÁRKEDVEZMÉNY MINDEN ÁRURA! NE FELEDKEZZEN MEG AZ OPERATÍVA KARÁCSONYI VÁSÁRJÁRÓL - SOMORJA, SZENCI ÚT 2006. december 14., csütörtök Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 1. évfolyam, 11. szám www.ujszo.com Mit tervez Csicsó, Geller, Színto, Libád, Nagyöfved, Udvard, Nagytúr és Lontó polgármestere? Interjúk, összefoglalók Mobil laboratórium segítségével próbálják megtudni, milyen eredetű és összetételű anyagokról van szó, s keresik a tetteseket is Földbe ásott vegyszerek Negyeden Egyelőre nem tudni,ki és mikor ásta el azt a nagyobb mennyiségű vegyszert, amelyet névtelen bejelentés nyomán fedeztek fel a negyedi földműves-szövetkezet udvarán. GAÁL LÁSZLÓ A rendőrök és a környezetvédelmi hivatal munkatársai december 7-én találták meg azt a kétszer három méteres gödröt, amelyben ismeretlen eredetű és összetételű, de minden bizonnyal az egészségre és a környezetre is veszélyes vegyi anyagok voltak. Jancsó István polgármester közelebbi részleteket egyelőre nem tudott közölni az üggyel kapcsolatban, ám azt elmondta: a közegészségügyi intézet nyitrai kerületi képviseletének alkalmazottai már körülbelül egy hónappal ezelőtt megjelentek Negyeden azzal, hogy ismeretlen telefonáló figyelmeztette őket a földbe rejtett vegyszerekre. Akkor még semmit sem találtak. Csak azután, hogy hozzájuk is hasonló bejelentés érkezett, kezdtek a rendőrök is behatóbban foglalkozni az esettel, és ezt követően fedezték fel az említett gödröt. A nagyjából egy méter vastag földréteg eltávolítása után bukkantak elő a folyékony és szilárd halmazállapotú anyagokat tartalmazó üvegpalackok és műanyag flakonok. „Olyan átható, csípős szag áradt a gödörből, hogy csak távolabbról lehetett szemlélni, ahogyan a védőruhába öltözött szakember ott dolgozik” - tájékoztatott Petro- nela Vizd’áková, a Vágsellyei Körzeti Hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője. Elmondta, mivel nem tudják, milyen és mennyi anyag van a föld alatt, a gödör feltárását sem folytathatták - azt az erre szakosodott szakemberekre kell bízniuk. Ám ahhoz, hogy tudják, melyik céget bízhatják meg a munkával, előbb a föld alatt lévő A körülbelül egy méter vastag földréteg eltávolítása után bukkantak elő a folyékony és szilárd halmazállapotú anyagokat tartalmazó üvegpalackok és műanyag flakonok (Rendőrségi felvételek) anyagok összetételét kell ismerniük. Éppen ezért a speciális besztercebányai környezetvédelmi laboratóriumot kérték fel a vegyelemzés- re. E felkérés alapján egy gépkocsiban felszerelt mobil laboratórium érkezett Negyedre, hogy mintát vegyenek a vegyi anyagokból, és megállapítsák, milyen mennyiségről lehet szó. A szakértők ugyanis olyan műszerekkel rendelkeznek, amelyek - anélkül, hogy kiásnák a gödröt - a föld alatt rejlő vegyi anyagokat is ki tudják mutatni. „Akkor állapíthatjuk majd meg, hogy környezeti katasztrófáról beszélhetünk-e, ha ismerni fogjuk a mintaelemzések eredményeit, és tudjuk, mennyi és milyen anyaggal van dolgunk, szennyezték-e azok a talajvizet stb.” - nyilatkozta az Új Szónak Vizd’áková. Hogy mióta vannak a földben a vegyszerek, azt pontosan nem tudni, de a polgár- mester szerint legalább egy vagy másfél esztendeje ott lehettek. A gödör helyén ugyanis már összefüggő növényréteg volt, éppen amiatt volt azt nehéz megtalálni. A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen indított eljárást környezet- károsítás és általános veszélyeztetés miatt, amiért három év szabadságvesztés is kiszabható. RÉGIÓINK 2006-BAN é Mi történt idén Dél-Szlovákia tájain Pozsonytól Nagykaposig? é Kronológia és a fontosabb események, történések összefoglalói a C7T n ŐFOLDUNK december 28-án megjelenő nyolcoldalas számában! ISKOLÁINK ÉLETÉBŐL Megújult az alsószemerédi iskola Alsószemeréd a Lévai járás alig 500 lakosú községe. A lakosság száma itt is - mint a legtöbb kisközségben - a fiatalok elvándorlása miatt nem növekszik. Míg a legtöbb falusi iskolában csökken a tanulók száma, addig ez az alsószemerédi alma materben nem tapasztalható. Az egyosztályos intézménynek két pedagógusa van. A 2003/2004-es tanévben 22 tanulója volt, a 2006/2007-es iskolai évben a tanítást 28 iskolással kezdtük. Az utóbbi időben sok tanintézmény küzd gondokkal. Az alsószemerédi szerencsés helyzetben van: fenntartója az épületet kfvül- ről-belülről felújította. A tetőszerkezetet 2005-ben rekonstruálták, ezt követte a nyílászárók cseréje. A nagy és modem ablakok tágasabbá tették a helyiségeket. A higiéniai kívánalmaknak eleget téve szociális helyiségeket alakítottak ki az épületen belül. Új talajborító került a folyosóra és a tanterembe. A faborítás otthonosabbá tette a belső teret. A legrégebbi bútorokat újakra cserélték. A gyermekek legnagyobb örömére tévét, videót és magnetofont is kapott az iskola. A számítástechnika oktatását nem lehetett bevezetni az épületen belül, ehhez a községháza biztosított szaktantermet. Az önkormányzatnak gondja volt arra is, hogy az immár felújított épületet megóvja a hívadan vendégektől, és modern riasztóberendezéssel is ellássa. Gazdag József iskolaigazgató ISKOLÁINK ÉLETÉBŐL Várjuk beszámolóikat, helyzetjelentéseiket tanintézményeinkről és az azokban folyó munkáról! regio@uiszo.com Morgás a szemetelésről SZTAKÓ ZSOLT Gyermekkoromból még emlékszem, hogy egykor falun az emberek nemcsak a házuk tája, hanem tágabb környezetük, községük tisztaságára is kényesek voltak. Emlékszem, bizony rászóltak arra, aki az utcán szemetelt. Mára ez is megváltozott, az emberek nem annyira igényesek, ami a tisztaságot illeti. Már azt is természetesnek veszik, ha a falu szélén illegális szeméttelep van. Lehet, páran még morgolódnak, de a többség vállrándítással teszi túl magát ezen a dolgon. Sőt, maguk is oda hordják a felgyűlt szemetet, mert az mégis olcsóbb megoldás, mint a községtől kukát bérelni. Tegyem hozzá: kivált annak, aki amúgy is szociális segélyből él. Ám mindez nem csupán pénzkérdés (bár az is), mert mit mondjak akkor, amikor végigmegyek a falun, és az utat mindenhol eldobott csomagolópapírok, flakonok szegélyezik. Még akkor is inkább a földre dobják a csomagolást, amikor éppen van a közelben kuka. Közönyösek, nem érzik magukénak a falut. Régebben egy-egy falu közössége kompakt társadalom volt, ahova csak néha-néha költözött be egy-egy család, most az ember alig tudja követni a ki- és beköltözéseket. Sokan valamelyik városból indultak „földönfutásukra”; ott még lakásuk volt, de nem bírták fizetni, és kirakták őket. A városok pedig még fizettek is a községeknek, hogy egy szociális problémától megszabaduljanak. Ezzel azonban felhígították a település évszázadok alatt kialakult társadalmát, amely képtelen integrálni őket. Őket, akik csak átmeneti szállásnak tekintik azt a helyet, ahol éppen élnek, ezért nem is vigyáznak lakóhelyükre. Persze, sok „őshonosról” is elmondható ugyanez a tisztesség kedvéért legyen mondva... 9
