Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-14 / 287. szám, csütörtök

11 Polgármesterek tervei ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 14. www.ujszo.com CSICSÓ Földes Csaba polgármester (MKP) A megkezdett munka folytatását ígérete a komáro­mi járásbeli község újraválasz­tott polgármestere, Földes Csa­ba. Az önkormányzat pályázat útján már előteremtette a pénzt a község hosszú távú fejlesztési tervének kidolgozására, amely­nek elfogadása másfél éven belül várható. A későbbiekben ez a terv szolgál kiindulási alapul. Esetükben a helyzetet kissé bo­nyolítja, hogy a község kataszte­rében madárvédelmi rezervá­tum és tájvédelmi körzet is talál­ható, ami meghatározza a terü­let kihasználási lehetőségeit. Egyben ez az egyik előny is, hi­szen a turizmusra építheti a falu jövőjét: a környezetvédelmi szer­vezetekkel karöltve a honi tájvé­delmi körzetben már kijelölték a nyolc kilométeres tanösvényt, és a tájékoztató táblákat is kihe­lyezték. „Sok külföldi használja ki a falun keresztülvezető kerék­párutat, ezért a tervek közt egy korszerű vendéglátóhely, eset­leg szálló felépítése is szerepel - tudtuk meg a polgármestertől. A következő egy-két év feladata lesz egy hulladékgyűjtő telep megépítése, ahol elsősorban a szerves hulladék feldolgozását, komposztálását végzik majd. A benyújtott pályázatok sikerén múlik, mikorra készül el. Cél a csatornahálózat kiépítése is; a tanulmányterveket a szomszé­dos Komáromfüss községgel kö­zösen dolgoztatták ki. A helyi alapiskolában nyelvi laboratóri­umot szeretnének kialakítani, és célul tűzték ki azt, hogy tíz év alatt minden gyermeknek lehe­tősége legyen megtanulni úsz­ni. Az óvodában a hagyomány- őrzésre és a környezeti nevelés­re összpontosítanak. „Szeret­nénk létrehozni egy kört, amely összehangolná a község kultu­rális életét” - mondta Földes Csaba. A sport terén új szakosz­tályok létrehozását helyezte ki­látásba a polgármester, és egy sportház gondolatával is foglal­kozik. (vkm) GEILER Rácz László polgármester (MKP) A következő évek legnagyobb beru­házása a csatorna­hálózat építése lesz. A polgár- mester szerint a kezdődő megbí­zatási időszakban csak a tervdo­kumentáció kidolgozásáig jut­nak, és 2010 után kezdhetik meg a munkálatokat. „A község csa­tornázását uniós pénzből szeret­nénk finanszírozni, tehát be­nyújtott pályázataink sikerén is múlik, mikorra lesz a tervből valóság” - mondta. Bár kisebb beruházást jelent, ennek ellené­re szintén pályázati forráshoz kötött az úthálózat felújítása. „Éves költségvetésünk 3,2-3,5 millió korona körüli, ebből nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy-egy utcát mintegy egy­millió korona ráfordítással ho­zassunk rendbe - mutatott rá Rácz László. - Ezért tehát az utak, járdák felújítására szüksé­ges összeget is pályázat útján szeretnénk előteremtem. Várjuk, müyen kiírások, pályázati felhí­vások jelennek meg a közeljö­vőben.” Már kész tervekkel ren­delkezik a község a tavaly át­adott kultúrház melletti tér be­építésére, parkosítására, vala­mint a temető melletti parkoló megépítésére. A tervezetet uniós pénzből dolgozták ki, és a kivite­lezéshez szükséges pénzre is pá­lyáznak. A lakásépítési program folytatása egyrészt az érdeklődés nagyságán, másrészt a január­ban ismertté váló feltételek függ­vénye. A közelmúltban átadott 16 lakásegység iránt nagy volt a kereslet, a környező falvakból is költöztek ide. „Ha a kormány módosít a bérlakásépítésre nyúj­tott kedvező hitelfelvételi lehető­ségeken, nem biztos, hogy lesz fizetőképes kereslet” - mutatott rá Rácz. Az óvoda üresen álló ré­szét egyelőre nem szeretné más célokra kihasználni a község, ab­ban bízva, hogy az utóbbi évek­ben tapasztalt visszatelepülések­nek és a bérházba költözött fia­taloknak köszönhetően nő az óvodáskorú gyermekek száma is a községben, (száz) SZIMO Bób János polgármester (MKP) Két '^őszak HHkzlS lata és ei nyei szóltak a Vág menti i lés polgármestere, Bób mellett, nem csoda hát. nem akadt ellenjelöltje ; ban. Milyen tervekkel, elképzelé­sekkel kezdi az új, immár har­madik megbízatási időszakot? Először is szeretném megkö­szönni a szímőiek bizalmát, igyekszem megszolgálni, és arra törekszem, hogy a településün­kön élők úgy érezzék, egy folyto­nosan fejlődő falu lakosai, amelynek a vezetése odafigyel az igényeikre, elvárásaikra. Sze­retnénk elérni, hogy falunk ter­mészeti adottságaival és lehető­ségeivel nyújthasson testi és lelki felüdülést. Jedlik Ányos fizikus, feltaláló hagyatékának és a köz­ség kultúrtörténeti emlékeinek kell gazdagítania a szellemet, él­ményt adni minden helyi lakos­nak és látogatónak. Folytatni szeretnénk a bérlakásépítést, ám ahhoz, hogy a fiatalok Szímőn maradjanak, új munkahelyeket is kell teremteni, amit az ipari park bővítésével érhetünk el. Vár ránk a közúthálózat-építés befe­jezése is. Hatékonyabb együtt­működésre törekszünk a helyi szövetkezettel, a Tectum Novum vállalattal és számos kisvállalko­zóval. Nemcsak a kultúrház fel­újításához, hanem a csatornahá­lózat bővítéséhez és a közvilágí­tás felújításának a befejezéséhez is meg kell szerezni a szükséges anyagiakat. Új zöldövezetek ki­alakítására van szükség a köz­ségben. A Vág-part revitalizálá- sához környezetvédelmi progra­mokat akarunk kidolgozni. Szív­ügyünknek tartjuk az önkor­mányzaton belül a község által fenntartott óvodák, iskolák és az egyházközségek jó működését is. Támogatni szeretnénk továbbá azokat a kezdeményezéseket, amelyek a hátrányos helyzetű la­kosok kulturális felemelkedését szolgálhatják, (száz) ________ HBÁP Gőz Imre polgármester (független) Gőz Imre, a Pár­kányhoz közeli, érsekújvári járás­beli kisközség, Libád új polgár- mestere a faluban születt hatvan évvel ezelőtt. Az alapiskola el­végzése után a kassai ipariban érettségizett, majd 1968-ban el­végezte a nyitrai katona főisko­lát. 1968-tól 2002. december 31- ig katonatisztként szolgált, elő­ször a csehországi Cáslavban, 1974-től a lévai kaszárnyában, majd a járási katonai parancs­nokságon. Pályafutása során több funkciót is betöltött, s köz­ben mérnöki diplomát is szer­zett. A katonai karrier végén a lé­vai paracsnokság igazgatója volt. Az akkori hatályos törvény értel­mében - mivel elért egy bizo­nyos korhatárt -, 2002 végén szolgálaton kívülre helyezték. Mivel úgy gondolta, még korai volna a ház előtt üldögélnie, elfo­gadta a lévai autósiskola felkéré­sét, ahol 2003-ban oktatóként dolgozott. 2004-től mostanáig a Párkányi Körzeti Hivatal főosz- tályvezetőjeként tevékenykedett. „Ilyen hosszú pályafutás után úgy értékeltem, hogy az eddig összegyűjtött tudás, tapasztalat és a szervezőképesség hozzáse­gíthet ahhoz, hogy megpróbál­jam Libád ügyes-bajos dolgait polgármesterként intézni” - fejtette ki lapunknak. Célja, hogy a kultúra ápolását a falun belül a Csemadok helyi szervezetével karöltve támogassa. Szeretné megismerni a falube­li fiatalok községükkel kapcsola­tos elképzeléseit, ezért párbeszé­det kezdeményez velük. Az új polgármester a sportélet fellen­dítését is fontosnak tartja. Az idősek számára klubot hozna lét­re, feltéve, hogy erre igény mu­tatkozik. Az alapot a Csemadok helyi szervezete már megterem­tette ehhez egy november 11-i színvonalas rendezvénnyel. Egy- egy üyen összejövetel Gőz Imre szerint arra is remek alkalom le­hetne, hogy idősebbek átadják tudásukat, tapasztalataikat a fia­talabbaknak - például különféle tanfolyamok bevezetésével. Ha mód nyílik uniós támogatások felhasználására, ezekkel a lehe­tőségekkel teljes mértékben élni szeretne a falu. A körzeti munkahivatal kí­nálta lehetőségeket is feltárják (különböző foglalkozások meg­szervezésére a munkahelyte­remtés stb.) A jövőben egy biokomposztálót is létesítenek Libádon, (buch) Mit tervez a polgármester és az önkormányzat? Hétről hétre ezt tekintjük majd át rövid interjúkkal, összefoglalókkal, amelyekben a Nagyszombat és Pozsony megyéhez tartozó települések vezetői vázolják röviden az elképzeléseiket. _____ NAGYÖLVED ' Cseri Zita' polgármester (független) m- vProgramom a rend­ik jKk rendszer-rendsze- HLM resség hármas kö­vetelményén alapszik, hitem sze­rint ezek a közösség megtartó pillérei. Nagyölveden majdnem 1650 lakos él, köztük körülbelül 1340 választópolgár, tehát 300- an 18 évesnél fiatalabbak. A falu tehát elöregedett. Az utóbbi 10- 15 évben egyre kevesebb gyer­mek születik, viszont egyre több fiatal gondolja úgy, hogy máshol keres megélhetést. Elsődleges feladatunk olyan feltételeket ki­alakítani, hogy itthon tarthassuk őket, és kellő biztonságot nyújt­hassunk nekik a gyermekválla­láshoz is. Munkahelyek kialakí­tását főként kisvállalkozások lét­rehozásával látom megoldható­nak, felmérve, hogy müyen szak- képesítéssel bíró egyének, szak­emberek vannak a faluban. Min­denképpen csak a saját, már meglévő értékeinkből kezdhet­jük az építkezést. Új lakások épí­tésével, régi házak felújításával, bérbeadásával az önkormányzat is segíthet a fiatalok lakhatási problémáinak megoldásában. A sportpályák rendbetételére és rendszeres karbantartására is szükség van. Egyéni kezdemé­nyezések alapján bárki ödete ki­vitelezhető, ha megfelelő felelős­ségvállalással társul. A legkiseb­bekre gondolva egy biztonságos, a mai igényeknek megfelelő ját­szóparkot szeretnék kialakítani. A falu közepén amúgy is rende­zésre váró park a fák rendbetéte­lével, a kerítés lebontásával he­lyet is biztosíthatna ennek meg­valósításához. Az iskola épülete és környéke a község felügyelete alá tartozik, tehát annak rend­ben tartása, hatékony kihaszná­lása is közös felelősségünk. A ré­gen jól működő tanműhelyek új­raindításával, a lakosság bevoná­sával segíthetnénk a tanulókat a gyakorlati tudás megszerzésé­ben. Az iskola környékének ren­dezése lehetőséget adna tanös­vények kialakítására. Fontos cé­lom az óvoda játszóterének meg­építése. Az életveszélyessé vált üvegház lebontása sem várhat már sokáig. A meglévő sportpá­lyák rendbehozásával és gondo­zásával, valamint a tornaterem adta lehetőségekkel teret adhat­nánk a helyi sportélet rendezvé­nyeinek, a mozgáskultúra bein­dításának. Kultúrházunk - fel­újítása után - alkalmassá vál­hatna egy sokkal élénkebb és tartalmasabb művelődési élet­re. Csak úgy lesz igénye az em­bernek egy igényesebb életre, ha azt megteremtjük benne. Nem csupán egy rendezvények színhelyéül szolgáló üres épít­ményre van szükségünk, hanem napi szinten életünk részévé váló tevékenységek befogadá­sára szolgáló helyre. A kultúr- házban lehetőség lenne a könyvtár bővítésére, és hogy ne elszigetelten éljünk, be kell biz­tosítanunk a mindenki számá­ra elérhető internet-hozzáfé­rést. • Nagyölvednél rosszabb környezeti adottságokkal ren­delkező falvak is a virágzó falu­si turizmusnak köszönhetően épülnek. Ha élni tudunk a Pár­kány, Léva, Érsekújvár és a gyógyfürdők közelsége adta le­hetőségekkel, beindulhat a fa­lusi turizmus, (buch) UDVARD ' 1 Kálazi József polgármester (független) Második megbíza­tási időszakát kez­di Kálazi József polgármester, akit független je­löltként másodszor is az érsekúj­vári járásbeli nagyközség vezetőjévé választottak. Az elmúlt időszakban felújí­tottuk a Kálvária stációit, és két új szobrot készíttettünk. A köz­ség négymillió koronáért megvá­sárolta a kultúrházat. Sikerült rekultiválnunk a Besenyei úti volt szeméttelepet, melyhez 2,5 millió korona támogatást kap­tunk a környezetvédelmi tárcá­tól. Az oktatásügyi tárcától ka­pott 5,9 millió koronából befe­jeztük a magyar alapiskola épü­letének új, felső szintjét. A falu önerőből renoválta nemcsak az óvoda, az iskola és a kultúrház, hanem az egészségügyi központ tetőszerkezetét is. Megépült az új temető melletti parkoló, és szépült a falu, hiszen pihenőpark és új járdák épültek. Küenc kilo­méter hosszúságú csatornaháló­zat épült 53,9 millió korona ér­tékben az EU strukturális alapjá­ból és a környezetvédelmi mi­nisztériumtól kapott támogatás­nak köszönhetően. Tizenkét bér­lakást adtunk át a fiatal családok számára, és 800 ezer korona ér­tékben futball- és edzőpálya épült Udvardon. Az oktatásügyi tárca anyagi hozzájárulással, 2,4 millió korona értékben műfüves minifutballpályát adtunk át a tá­mogatóink jóvoltából. Térfigyelő rendszert helyeztünk el a falu te­rületén. A bölcsőde épületének tervezett átépítésével rövid időn belül szeretnénk megépíteni az idősek otthonát. Mindent megte­szek, hogy termálfürdő nyíljon, akár a tervezettől eltérő terüle­ten is. Hőszigetelni és bővíteni szeretnénk a helyi szlovák alapis­kola épületét, és felújítani a ma­gyar tanintézmény tornatermét, megoldani annak hőszigetelését. Egy többfunkciós tornaterem megépítését is tervezzük, ahol nagyobb kulturális akciókat ren­dezhetnénk. (száz) NAGYTÚR Hudec Péter polgármester (független) Az Ipolysághoz közeli, 800 lelkes községben, mely Kis- és Középtúr egyesítésével jött létre, negyedszer nyerte meg a választásokat Hudec Péter. A települést 12 és fél éve vezető 40 éves alsó tagozatos tanító kihívó­ja Bartos László, az MKP színei­ben induló jelenlegi alpolgár­mester volt. A részvételi arány 63,6 százalékot ért el, a 413 ér­vényes szavazatból 338-at ka­pott Hudec, 80-at Bartos. A kép­viselő-testületbe 6 MKP-s és 1 független jelölt jutott be. Négy évvel ezelőtt 120 mun­kanélkülit tartottunk nyüván, pillanatnyilag negyvenről tu­dunk. A faluban 49 személynek van vállalkozói engedélye, és 12 cég telepedett meg az elmúlt nyolc évben. Az egyik legna­gyobb a bútoriparban tevékeny­kedő csacai (Cadca) Molitas Kft., amely az eddigi mellé tervezi egy további részleg és egy nagy­raktár felépítését is. Mikrohullá­mú internetes hálózatot alakítot­tunk ki a faluban, igaz, egyelőre ném teljes a lefedettség. Tavaly 280 ezer koronából sikerült fel­újítani a helyi úthálózatot. A jár­dákra már nem futotta a pénz­ből, ezért erre e megbízatási idő­szakban készülünk. Bevált a ta­valy indított szelektív hulladék­gyűjtés, sikerült egy komposztá­lótelepet kialakítanunk, a követ­kező lépés, hogy a háztartásokon belül is kialakuljanak a komposz­tálok, s így a közös telep élettar­tama is meghosszabbodhatna. Több éve bosszantja a falu kö­zéptúri részében lakókat, hogy hiányzik egy buszmegálló, s szükség lenne egy többfunkciós piacépületre is. Sajnos, a terület vagyonjogi helyzete egyelőre tisztázatlan. Tervezzük a sport­egyesület épületének felújítását is. Ebben az időszakban dolgoz­zuk ki a falu szennyvíz-elvezetési koncepcióját, és remélhetőleg a munkálatok is megkezdődnek, de ez a Nyugat-szlovákiai Víz­művek terveitől is függ. (fin) LONTÓ Kuczman István polgármester (MKP) A Zselíz és Ipoly­ság közt fekvő, 721 lelket számlá­ló községet 1976 óta vezeti Kuczman István. Az alsó tagoza­tos tanító 1953-ban született, és alig néhány hónap tanítás után, 23 évesen került a falu élére. Az­óta is közmegelégedésre látja el feladatát, a rendszerváltozás után is folytatta a munkát, és most is egyetlen jelöltként indult a tisztségért. A részvétel 41,8 százalékos volt, és a polgármes­ter 207 érvényes szavazatot ka­pott. A képviselő-testületbe 3 MKP-s és 4, a ES-HZDS színeiben induló jelölt került be. „Az elmúlt két megbízatási időszakban sikerült felújítani a Podhorszky-Jekelfalussy- kriptát, több jeles előd síremlék­ét, valamint a zsidó temetőt. Új­jáépítettük a templomhoz vezető lépcsősort, és a temetőben vízve­zetéket fektettünk le. Befejeztük a kultúrház melletti konyha és garázs építését, felújítottuk a buszmegállókat, a gyermekpark­ba új játékok kerültek, a sportpá­lya mellett pedig 1,5 millió koro­na értékű öltöző épült. Idén, a fa­lu első írásos említésének 770. évfordulója tiszteletére tataroz­tuk a községháza épületét, hogy méltán képviselje az itt élőket. Tavaly a kultúrház tetejét és lép­csőit javíttattuk, de rendeztük az udvart is. Az elkövetkező idő­szakban szeretném megoldani az ivóvízellátás és a szennyvízel­vezetés problémáját; e célra uni­ós alapokból pályázunk. A leg­fontosabb feladatok közé tarto­zik az óvoda épületének és tető­zetének rekonstrukciója, a közvi­lágítás felújítása, a patak medré­nek kitisztítása, a járdák és sán­cok rendbehozatala. Biztosítjuk a közterületek rendszeres kar­bantartását is. Nagy gond közsé­günkben a munkanélküliség, de sajnos üyen kis közösségben ön­erőből ezt nem tudjuk megolda­ni. Szeretném fellendíteni a kul­turális életet, felkarolni az ifjúsá­got, hogy szabadidejüket hasz­nosabban töltsék el. (fin)

Next

/
Thumbnails
Contents