Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-02 / 277. szám, szombat
„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (AranyJános) CSALÁDI KOR gazda pedig mond egy szivesjó estét, Leid, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével ” (Arany János) 2006. december 2., szombat 10. évfolyam 47. szám December hatodika ma már a legtöbb helyen gyümölcsöző üzlet és reklámfogás, ám ha úgy akarjuk, csodálatos játékká, örömteli ünneppé is varázsolhatjuk A legszebb mesék a Mikulásról szólnak Ugyancsak szerencsés az, akinél tiszteletét teszi a rénszarvas húzta szánon érkezett apóka A MIKULÁS MEGNEVEZÉSE AZ EGYES ORSZÁGOKBAN Amerikában és Kanadában Santa Gaus Angliában Father Oiristmas Brazíliában és Spanyolországban Papa Noel Dániában Sinter Klaas Finnországban Joulu Pukki Franciaországban Pere Noel Görögországban Nikolausz Hollandiában Kerstman Japánban Jizo Kínában Shengdan Laoren Marokkóban Black Peter Németországban Oiristindl Norvégiában Julenissen Olaszországban Babbo Natale vagy Befana Oroszországban Gyed Moroz Svédországban Jultomten Az én gyerekkoromban - ami nem is volt olyan nagyon régen - még Mikulások tucatjai járták a falut december ötödikének estéjén és nyomukban kormos ördögök ugrándoztak, lepedőkbe burkolt, toliseprű szárnyas angyalok suhantak. Sejtettem persze, hogy átverés az egész, de hittem, mert hinni akartam, és boldogan részt vettem a játékban - egészen addig, amíg tizenévesen már magam is beálltam ördögnek. VRABEC AAÁR1A Ma már a legtöbb gyerekhez éjjeljön a Mikulás, és cipőbe rejti az ajándékot. Legfeljebb az óvodában vagy az iskolában lehet személyesen találkozni vele, és ott sem kell mindenkinek énekkel, verssel megszolgálni a csomagot. Azok a ritka szerencsések, akiknél még otthon is tiszteletét teszi a rénszarvasok húzta szánon érkezett szakállas apóka, szinte kivételezettnek számítanak - náluk még teljes a várázs, és olyan szép a Mikulásnap, amilyen csak a valóra vált mesékben lehet. Mint minden ünnepben, ebben is a várakozás a legszebb. Azok a hetek, amikor a boltokban, utcákon már lehet> Mikulással találkozni, de a gyerek tudja, hogy ez még nem az igazi, az majd csak akkor jön, amikor itt az ideje. Ez az időszak a legalkalmasabb arra is, hogy otthon elmeséljük a régi legendát, amelynek a főszereplője valóságos személy, a Krisztus után 245-ben Patara városában született Miklós püspök volt. Szent Miidós legendája A kis Miklós gazdag család gyermekeként született, de még alig kezdte el iskoláit, amikor szülővárosában nagy járvány tört ki, és elveszítette a szüleit. Örökölt hatalmas vagyonával együtt érsek nagybátyjához költözött a patarai kolostorba, itt nevelkedett, és annyira megtetszett neki a szerzetesi élet, hogy később a papi hivatást választotta. Életét a szegények megsegítésének és a gyerekek tanításának szentelte, és jólelkűségének híre messzi földre eljutott. Az emberek kezdték imába foglalni a nevét, és még fiatal korában Myra városában püspökké választották. Ötvenkét évig volt püspök, egész vagyonát szétosztotta a gyerekek és a rászorulók között. A nép tanítómesterének és vezetőjének tartotta, mert megvetette a gőgöt és a hivalkodást, az egyszerű emberek között élt, és a szeretetet hirdette. Éhínség idején a rendelkezésére álló teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembekerült az egyházzal - halála után ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták, a történelem azonban őt igazolta. Sírhelyét 1956-ban ásatások során fedezték fel Demre városában, a Myra folyó mentén. A folyó az évszázadok során teljesen behordta homokkal, ma három méterrel a felszín felett található a Szent Miklós-templom mellett. 1087-ben olasz tengerészek feltörték és elrabolták a szent csontvázát, de sietségükben néhány csontot ottfelejtettek. Ezeket ma a törökországi Antalyában őrzik. Eredeti sírhelye mellett Dem- rében már a 4. században is állt templom, de a mai szentély a 7. században épült. Az arab-keresztény háborúk folyamán többször megrongálták, majd a 11. században felújították; a templomban ma is látható mozaikok abból az időből származnak. Miklós vüágszerte az egyik legtiszteltebb szent, Oroszország, Görögország és Szicília patró- nusa, a tengerészek, a gabona- és borkereskedők, a pékek, az ügyvédek és a patikusok védőszentje. Eladó lányok segítője A Szent Miklós nevéhez fűződő legismertebb legenda három szegény leányról szól, aki annyira nincstelen volt, hogy kérője sem akadt. Egyik este, amikor épp arról beszélgettek, melyiküket adja el az apjuk rabszolgának, hogy a másik kettő féijhez mehessen, az utcán sétáló Miklós püspök a nyitott ablakon át meghallotta, mire készülnek. Visszasietett a templomba, egy marék aranyat kötött egy keszkenőbe, és bedobta a lányok ablakán. Azok reggel alig hittek a szemüknek a kincs láttán, és amikor egy év múlva újra az ablakon berepült, arannyal teli keszkenőre bukkantak, már tudták, hogy csakis egy jótét lélekkel lehet dolguk. Siettek is az utcára, hogy megnézzék ki az, de már csak a sarkon beforduló ember piros palástjának a szegélyét látták. A harmadik évben, amikor a legkisebb leány került eladósorba, már nagyon hideg lévén Szent Miklós zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott ház kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette a harisnyáját a kandalló szélére száradni, és az ajándék abba poty- tyant bele. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, hogy a hófödte hegyekből jön, de egy idő után mégis kitudódott, hogy maga Miklós püspök az, mert a legkisebb lánynak adott aranyak között volt egy szépen megmunkált ékszer is, amelyet egy helyi kereskedő adományozott a püspöknek. Ennek felismerése után már mindenki tudta, ki a titokzatos segítő, de kiderült ez abból is, hogy a névnapja előestéjén, december 5-én rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. A nép csakhamar elnevezte Noel Babának (ajándékozó apóka), és igen nagy tisztelet övezte. A keresztényüldözések idején őt is elfogták, megkínozták, de kivégezni nem merték, és miután fogságából kiszabadult, hosz- szú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint halála után, 326-ban angyalok vitték a lelkét végső nyughelyére, ahol egy tiszta vizű forrás eredt. Ebből a forrásból áradó szeretettel küldi lelke a mai gyerekekhez az utódait, a vüág minden táján dolgozó Mikulásokat. Mikulás-lógóval bármi eladható Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú, ősz szakállas aggastyánként ábrázolták. Angliában a 17. században jelenítik meg először, Amerikában pedig a 19. században keveredett össze Santa Claus hagyománya a karácsony ünnepével, és a figura folyamatosan terebélyesedett, vidámodott, míg mára egy bohókás, szeretnivaló apóka lett belőle. Az évszázadok folyamán minden nép és nemzet hozzátett valamit a legendához, a saját szokásaihoz igazította az ajándékozás módját; van, ahol az ablakba kitett cipőkbe rakja a Mikulás az ajándékait, máshol a kandallón át engedi le a harisnyába csomagolva, megint máshol személyesen adja át a jó gyerekeknek. Vannak országok, ahol éjszaka közlekedik, máshol fényes nappal, néhol szigorú, de igazságos, máshol jó kedélyű és elnéző. A ruhája sem mindenhol egyforma: míg mifelénk piros kabátban és prémes sapkában ábrázolják, a skandináv országok hófödte mezőm talpig fehérben, a fején püspöki süveggel közlekedik. A lényeg, az ajándékokkal teli puttony vagy batyu és a várva várt vendég jöttét jelző csengő azonban mindenhol ugyanaz. A Mikulás mai ábrázolását a Coca Cola cégnek köszönhetjük; ők találták ki a pocakos, szakállas, piros ruhás apókát, és mára ez a kép annyira beivódott a köztudatba, mintha csak egy valóban létező személy fotója lenne. Mikulás- lógóval ilyentájt bármilyen portéka eladható, és a szemfüles árusok már arra is ügyelnek, hogy a Télapó is mindig trendi legyen - hol zenére illeged magát, hol mobiltelefonál, hol meg politikusok ábrázatát rejti a szakálla. És persze kapható Mikulás-ruha ölebeknek meg szobacicáknak, Mikulás-motívu- mos kötény, alsónemű, bólogató, lépegető, zenélő és villogó Mikulások egész hadserege, és ha a hölgyek épp decemberben ruccannak ki, akkor Mikulás-ruhából vetkeznek még a chippendale-fiúk is. A Mikulás-mesterséget úgy, műit minden mást, tanulni kell, hiszen nem mindegy, hogy reklám, családi, céges vagy karitatív Mikulásról van szó: mindegyiktől másféle képességeket követel meg a szerepe. A legkönnyebb dolguk az utcákon és az áruházakban szaloncukrot osztogató reklám Mikulásoknak van, a családi Mikulás szerepe már komoly helyzetismeretet követel, a (TASR/AFP-felvétel) céges Mikulásnak egyszerre negy- ven-ötven gyereket kell kordában tartani és elvarázsolni, a karitatív Mikulásnak pedig az ajándékkal együtt némi reményt is kellene csempésznie a kórházakba, nevelő- otthonokba. Ilyen fontos és felelősségteljes munka mellett nem csoda, ha a Mikulások rendszeresen tanfolyamokon vesznek részt, konferenciákat tartanak, és szakszervezetük is van, amely kiáll a jogaikért. Rénszarvas pörkölt a Mikulás hazájában Az igazi Mikulás valódi otthona Lappföldön található, ott, ahol télen a nap több műit hetven napon át nem is mutatkozik. A kis falut, ahol a finn Télapó, azaz Joulu Pukki lakik, Korvatonturinak hívják (a nagy fülű manó helye), és a finnek már évek óta kemény harcot vívnak a kanadaiakkal: eldöntendő, melyik országhoz is tartozik. Egyelőre a finnek mondhatják magukénak a tulajdonjogot és vele a hasznot is, mert a Mikulás hatalmas biznisz. Évente dúsgazdag angol és amerikai családok százai érkeznek a Mikulás falujába, ahol minden ajándéktárgy és attrakció rettenetesen drága, de hát végül is azért mennek oda, hogy költekezzenek. Egy ilyen téli kirándulás többe kerülhet, mint egy több hetes nyaralás a Kanári-szigeteken, de a lapp turizmus bizonyos rétegek számára presztízskérdés, mások meg úgysem jutnak el oda soha. Az itteni postáról kb. 20 eurónak megfelelő összegért lehet képeslapot feladni - lehetőleg még november elején, hogy december 6-ig meg is érkezzen a címzetthez a Mikulásüdvözlet. De lehet írni magának az igazi Joulu Pukkinak is, aki a feltüntetett válaszcímre egy csomagot küld a saját képmását ábrázoló matricákkal és képeslapokkal. Aki nem jut el Korvatonturiba, mert a szállodákat már évekre előre lefoglalják, annak se kell búsulnia, Finnországban bárhol láthat rénszarvas húzta, csilingelő szánról integető Mikulást. A gyönyörűen felkantá- rozott állatokat a gyerekek meg is simogathatják, az elkóborolt szarvasokat pedig esténként a rendőrség begyűjti. Egyébként a rénszarvasok nagy része szabadban él, de nem vadon élő állatok - tenyésztik őket. A tenyésztőktől azonban nem illik az állatállomány száma iránt érdeklődni, mert ennek alapján adóznak, és természetesen kevesebbet szoktak bevallani. Azon rénszarvasok, amelyek gazdái nem hisznek a Mikulásban, a vágóhídra, majd a hentespultra kerülnek, ahol egy kiló hús kb. 600 koronába kerül. Lehet, hogy illúzióromboló, de a Mikulás hazájában, Finnországban az egyik legkedveltebb étel a poro käräys, vagyis a rénszarvashúsból készült pörkölt. Az érzékenyebbek csak azzal vigasztalódhatnak, hogy a Mikulás falujában, Korvatonturiban szigorúan tilos ilyen étket felszolgálni, mint ahogy főbenjáró bűnnek számít az is, ha valaki kételkedni mer abban, hogy a rénszarvasok repülni tudnak. (Képarchívum)
