Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-14 / 287. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN A kassai teátrum Miskolcon Miskolc. A Kassai Állami Színház és a Miskolci Nemzeti Színház együttműködésének köszönhetően immáron második alkalommal látogat Miskolcra a kassai teátrum társulata. Ezúttal az operairoda­lom egyik legnépszerűbb darabját, A sevillai borbélyt Blazena Honcarivová rendezésében, olasz nyelvű előadásban tekinthetik meg az érdeklődők december 17-én és 18-án este 7 órakor a Nagyszínház­ban. A két színház közösen nyújtott be pályázatot uniós források el­nyerésére, amelynek révén cserejátékokat valósítanak meg. (ú) Könyvbemutató: Karácsonyi ajándék Dunaszerdahely. Ma 18 órakor lesz a Vámbéry Irodalmi Kávé­házban a Karácsonyi ajándék címmel, Felvidéki klasszikusok tollá­ból alcímmel megjelent antológia bemutatója. A könyv felvidéki - itt született, itt élő vagy alkotó - írók tollából származó műveket (elbeszéléseket, verseket, elmélkedéseket) ad közre. A Lilium Aurum Könyvkiadó műhelyében megjelent kötetet Görözdi Zsolt református lelkész ismerteti, (ú) Szíjjártó Jenőre emlékeznek Pozsony. Szíjjártó Jenő zeneszerző, karmester, népdalgyűjtő életútjáról emlékeznek meg december 16-án 14 órától a Csema- dok Május 1. téri nagytermében halálának huszadik évfordulója alkalmából. Beszédet mond Dr. Simek Viktor, a Magyar Kultúra Lovagja. Szíjjártó Jenőre barátai, pályatársai - Dunajsky Géza, Hecht Anna, Jarábik Imre - emlékeznek. A Zoboralja zsérei női kar és a Csitári Menyecskekórus dr. Simek Viktor vezényletével Szíj­jártó Jenő műveiből és gyűjtéséből énekel. A rendezvényen kerül sor annak a frissen megjelent CD-nek a bemutatójára is, amely a zeneszerző kórusműveiből és népdalfeldolgozásaiból ad váloga­tást. Az emlékest rendezője a Szíjjártó Jenő Művészi Öröksége Egyesület, a Szövetség a Közös Célokért Központi Irodája, a Cse- madok OV és a MEDIAN kiadó, (ú) Az AB-ART könyveinek bemutatói Budapest/Kolozsvár. Budapesten, az Alexandra Irodalmi Ká­véház emeleti termében ma 17 órakor Zirkuli Péter újonnan meg­jelent Válogatott verseinek, valamint Kukorelly Endre legszebb verseinek bemutatójára kerül sor. Az utóbbi kötetet Németh Zol­tán válogatta. Azt est házigazdája Körösi P. József. A kolozsvári Bulgakov Kávéházban Bréda Ferenc: Az elszállt szitakötő című, a nyomdából frissen kikerült kisregényéről beszélget a szerzővel Bürüs János Botond és Boros Lóránd. A kávéházban működő Bretter Kör vendégei voltak nemrég H. Nagy Péter és Balázs F. At­tila, akik a Szőrös Kő c. folyóiratot mutatták be a közönségnek az erdélyi szerzőkjelenlétében. (ú) Elismerő oklevél a Csendes éjnek Elismerő oklevelet kapott Politzer Péter Csendes éj című alkotá­sa az Akira Kurosawa Emlékmúzeum által rendezett rövidfilmes versenyen. A rövidfilmek több hónapig tartó nemzetközi sereg­szemléjére több mint ötszáz pályamű érkezett a világból. A díja­zottak között Politzer alkotása volt az egyetlen film, amely Közép- Európából érkezett. A fesztivált második alkalommal rendezték meg Akira Kurosawa, a világhírű japán filmművész emlékére. A Csendes éj először novemberben mutatkozott be a kísérleti filmek madridi versenyén, ahol a zsűri különdíját kapta. A tízperces, feke­te-fehér fűm főszereplője Vajdai Vümos. (MTI) MOZIJEGY Volver Spanyol vígjáték. Rendező: Ped­ro Álmodóvar. Szereplők: Penélope Cruz (Raimunda), Lola Duenas (Sole), Carmen Maura (Abuela Ire­ne), Yohana Cobo (Paula), Blanca Portülo'(Agustina), Chus Lamprea- ve (Tía Paula), Leandro Rivera (Auxiliär), (port.hu) Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nő­vére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A félje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Rai- mundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda na­gyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közük, édesany­ja visszatért a túlvilágról, hogy Pau­la nénikéjének gondját viselje bete­geskedő éveiben. Penélope Cruz (Képarchívum) Őszi álom - Jon Fosse drámáját ma este mutatják be Komáromban, Lévay Adina rendezésében Lelki purgatórium a stúdióban * (Dömötör Ede felvétele) Huszonkét évesen, kilenc- venegyben világgá ment a Ceausescu utáni Romániá­ból. Aradról Budapestre. Ott tanult meg magyarul. A rendezés alapjait Lon­donban, egy jó nevű iskolá­ban sajátította el. Budapes­ten azután több társulat­ban vitte színre kortárs drámaírók műveit. SZÉL JÁNOS Shopping and Fucking, Prok- rusztész ágya, Pszichózis 4.48. Ke­mény témákról beszélt bátor elő­adásokban. Lévay Adina most Ko­máromban dolgozott. Jon Fosse norvég drámaíró Őszi álom című drámáját ma este mutatja be a Ko­máromi Jókai Színház társulata a Vasmacska Stúdiószínpadon. A rendezőnővel az előadás megszü­letéséről beszélgettünk. Vonzódik a kényes témákhoz? Olyan előadásokat csinálok, amiket szeretek. A Shopping and Fucking című darabbal még Lon­donban, az iskolában találkoztam, és nagyon megérintett a témája. Bátorság is kellett hozzá, mert ta­butémával, a homoszexualitással foglalkozik, és persze nem csak azzal. A kiszolgáltatott emberek­ről szól egy fogyasztói társada­lomban, arról, mennyire szeretet- éhes mindenki, miközben nem si­kerül szeretniük, hiszen félre­csúsztak egymás mellett. A Pszichózis 4.48 sem tarto­zik a hétköznapi történetek kö­zé. Abban a darabban Sarah Kane fiatal angol írónő sorsa érdekelt. Huszonhárom évesen lett híres Angliában, akkor mutatták be az első darabját. Öt év múlva, hu­szonnyolc évesen öngyükos lett. Előtte megírta a Pszichózis 4.48- at, jegyzeteket az öngyilkosságról. Az érdekelt^hogyan küzdött a be­tegségével ez a mániákusan de­pressziós nő, és az, hogy ezt mi­képp tudta művészetté sűríteni. A női szereplő Bandor Éva volt. Rettenetesen szeretek Évával dolgozni, mert egy kivételesen te­hetséges színésznő, és nagyon tudjuk inspirálni egymást. A Prok- rusztész ágyában rendeztem elő­ször. Az előadás alaptémája az volt, mennyire idomulunk a kon­venciókhoz. Sokat improvizál­tunk. Az írónő megnézte az imp­rovizációkat, azután otthon ezek­hez írta a darabot. Nagyon jó volt a próbafolyamat. Az előadás ösz- szességében nem lett olyan jó, de vannak jelenetei, melyeket a mai napig szeretek. A Színházi bestiákat kétszer is megrendezte. A Merlin Színház­ban és az Új Színházban. Anglia első színésznőiről szól. A tizenhetedik századig a női szere­peket is férfiak játszották. Egy anekdota szerint a király egyszer az előadásra várakozva megkér­dezte, hogy miért késnek, mire azt válaszolták neki, azért, mert a ki­rálynő borotválkozik. Károly ki­rály volt az, aki engedélyezte a szí­nésznők jelenlétét a színpadon. Érdekes és bonyolult témája van annak a darabnak is. Arról szól, miképp változik a színház, müyen kiszolgáltatottak a színésznők, szexuális tárgyakká váltak. Valamennyi előadását más­más színházban rendezte. Nem gondolkodott még azon, hogy társulathoz szegődik? Ha meghívnának valahová, el­gondolkodnék rajta. Nyüván len­nének előnyei, hiszen jobban meg­ismerném a színészeket, akikkel dolgoznék. Nem kéne mindig elöl­ről kezdenem. Mert nekem is ne­héz elkezdeni egy próbafolyama­tot. Bandor Éván kívül Komárom­ban nem ismertem senkit. Először meg kellett ismernem, kik ezek az emberek, s csak azután elkezdeni a munkát. Mivel az Őszi álom egy temetőben játszódik, az olvasó­próba helyett sétálni mentünk a temetőbe. Sírfeliratokat olvas­tunk, kitaláltuk, vajon milyenek lehettek az ott nyugvó emberek, amíg éltek. A próbateremben min­denki kapott egy bőröndöt, benne tárgyakkal. A szereplőknek ki kel­lett találniuk, ki az az ember, akit a bőrönd tartalma rejt. A színé­szek úgy kezdték el a történeteket szőni, hogy szinte már akkor ráta­pintottak a lényegre. Azután imp­rovizáltunk, egyre mélyebbre me­A főszereplő a temetőben találkozik a volt szerelmé­vel, és döntenie kell, hogy elhagyja-e a feleségét meg a gyermekét vagy sem. rültünk a karakterekben, és megint csak improvizáltunk. Ami­kor már mindenki érezte, kit fog játszani, elolvastuk a szöveget. Az Őszi álom szövege kijelen­tő mondatok összessége. Nagyon hosszú szabad vers. Én zenének érzem. Ebben a szöveg­ben nincsenek írásjelek. Nem sza­bad úgy mondani, mintha általá­nos szöveg lenne. A sorok mögött van a lényeg. A szereplőknek úgy kell beszélniük, ahogy most mi ketten beszélgetünk, pontot, vesz- szőt, kérdőjelet használva. Pontos szándéknak kell lenni a mondatok mögött. Miről szól az Őszi álom? A főszereplő a temetőben talál­kozik a volt szerelmével, és dön­tenie kell, hogy elhagyja-e a fele- | ségét meg a gyermekét vagy sem. Nagyon nehezen, de úgy dönt, hogy a szerelmével megy. Közben ( a férfi nem tartja a kapcsolatot sem a családjával, sem a szülei­vel. A nagymama temetésén ta­lálkozik ismét velük. Miért a temető a helyszín? Egy kicsit becketti a gondolat, hogy a nők a sír fölött szülnek. Ilyen értelemben párhuzamba ál­lítható a szerelem és a halál. A te­metés végén ismét a férfit és a nőt láthatjuk a temetőben. A férfi be­lefárad, hogy érzelmileg csak kö­vetelnek tőle, próbál megfelelni ( mindenkinek. Ákarja az életet, de az nehéz, ezért lassan lemond ró­la. A végén pedig már a nagy sze­relem is haldoklik. Keresztül- ( megy ezen a lelki purgatóriumon, a végén mégsem a szerelme mel­lett dönt, hiszen átvitt értelem­ben annak is csak az elmúlás len­ne a vége. Fabó Tibor, Bandor Éva, Var­sányi Mari, Németh István, Germán Zille és Gombos Ilona követték a lelki purgatórium- ba? Nagyon jó volt velük dolgozni. Nyitottak voltak, feszegették a sa­ját határaikat. Nagyon akartak valamit létrehozni. Remélem, az 1 előadás olyan jó lesz, mint a pró- ( bafolyamatunk volt. Juhász Katalin új verseskötetét a kassai Márai-emlékszobában mutatták be, családias hangulatban Makacs foltok az emberek lelkében KOZSAR ZSUZSANNA Kassa. Borongós novemberi időben borongós versek. Makacs foltot hagynak talán a leiken. A szerző legalábbis szeretné. Juhász Katalin Makacs foltok című köte­tét szűk körben, családias hangu­latban mutatták be Kassán, a Márai-emlékszobában. A közönség valóban család lát­szatát keltette, nemcsak mennyi­ségileg, hanem korbeli összetéte­lében is. Ahogy egy családban szokás, mindenkinek megvolt a maga szerepe és a maga jelleme, a maga nézete és a maga funkciója. Amitől a kéttucatnyi ember csa­láddá vált röpke két órára, az a költészet és a költő szeretete. A saját bevallása szerint Petri György, Tolnay Ottó, Parti Nagy, Térey, Kukorelly műveivel rokon lelkű szerző számára nem volt egyszerű a túlontúl heterogén kö­zönséggel szót érteni, hiszen a versek mindenkiből mást váltot­tak ki, és felolvasva a hatásuk sem volt olyan, mint mikor otthon búj­ja valaki a verseskötetet. így aztán a sokféle nézet közös nevezőre hozásának szándéka dominált a könyvbemutató folyamán, amiből sok érdekes pillanat és élmény született. A versek mellett az iro­dalom öncélúsága és közéletisé- ge, az anyanyelv fontossága is szóba került, és a kíváncsibbak megtudhattak egyet s mást Ju­hász Katalin Kassához való kötő­déséről, az irodalomról és tömeg- kultúráról alkotott véleményéről, a Szőrös Kő című irodalmi folyó­irat indításában vállalt szerepé­ről, az új, sorrendben már negye­dik kötet formába öntéséről és ü­lusztrálásáról is. Ez utóbbihoz a kötet illusztrátora, Lukács Zsolt is fűzött néhány szakmailag is felet­tébb érdekes észrevételt. A kétórás kellemes társalgás a Básti Andrea tolmácsolásában el­hangzott Juhász-versekről ha ma­kacs foltot nem is hagyott, min­denesetre néhány pénztárcában hagyott némi hiányt, hiszen a kö­tetet szinte szétkapkodták a jelen­lévők, kihasználva természetesen a dedikálás lehetőségét is. A szo­morúan szürke borítón gubbasztó álombéli emberke és az őt körül­vevő makacs foltok, meg a könyv­ben lévő „makacs versek” mellett persze néhány jellegzetesen ,juhászkatis” hangulatot is haza­vihetett a közönség. És törhette a fejét otthon, mondjuk, azon is, miért nincs igazán közege Kassán az irodalomnak, és miért szeretné a költő, hogy versei foltot hagyja­nak a lelken, a költőket pedig leg­alább annyira komolyan vegyék, mint a popsztárt vagy a tévébe­mondót. I I

Next

/
Thumbnails
Contents