Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-02 / 277. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 2. www.ujszo.com röviden Prága sem korlátoz Prága. Csehország meg­nyitja munkaerőpiacát az EU- hoz január 1-jén csatlakozó Románia és Bulgária állam­polgárai előtt - döntött a teg­napra virradó éjszaka a cseh kormány. Mirek Topolánek miniszterelnök közölte: Prága mindazonáltal fenntartja ma­gának a jogot arra, hogy a cseh munkaerőpiac veszélyeztetése esetén korlátozó intézkedése­ket hozzon, (-kés) Nem enyhülnek a feltételek Belgrád. Szerbia integráló­dása Európába csak akkor folytatódhat, ha a jövő évi vá­lasztásokon a demokratikus erők győznek. Ezt Olli Rehn bővítési biztos a Vecernje No- vostinak jelentette ki. Az EU tiszteletben tartja a szerb vá­lasztók akaratát, de már most leszögezi: ha nacionalista és az európai integrációt ellenző erők győznek január 21-én, akkor az integráció folyamata leáll. Az EU nem áll el attól a követelésétől sem, hogy Belg- rádnak maradéktalanul együtt kell működnie Hágával Ratko Mladics elfogásában. (MTI) Újabb pofon Juscsenkónak Kijev. Az ukrán parlament leváltotta a Viktor Juscsenko államfő szövetségeseinek szá­mító külügy- és belügyminisz­tert, Borisz Taraszjukot és Jurij Lucenkót. Az államfő, aki az alkotmány értelmében jo­gosult e két posztra miniszte­reket kinevezni, várhatóan az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Taraszjuk eltávolí­tásának közvetlen előzménye: a külügyi tárca jegyzékben le­mondta Viktor Janukovics mi­niszterelnök küszöbön álló washingtoni látogatását, arra hivatkozva, hogy a kormány­főnek se a kormánytól, se az államfőtől nem volt meghatal­mazása a látogatásra. (MTI) Nagyobb önállóság Gibraltár. Gibraltár lakói új, Nagy-Britanniával szem­ben nagyobb önállóságot biz­tosító alkotmányt fogadtak el. A népszavazáson elfogadott új alaptörvény nem kérdőjelezi meg a 30 ezer lakosú brit koro­nagyarmat hovatartozását, de megnyirbálja az angol király­nő által kinevezett kormányzó jogköreit, a gibraltári kormány pedig nagyobb hatáskört kap az eddiginél. (MTI) Nem elég a szankció Tokió. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) fő­igazgatója szerint nem elég szankcionálni, hanem ösztö­nözni is kell Észak-Koreát ah­hoz, hogy visszatérjen az atomprogramjáról szóló hat­párti tárgyalásokhoz. Mo­hammed eí-Baradei egyebek mellett gazdasági és humani­tárius segítségnyújtást tart szükségesnek. Phenjannak pedig el kell fogadnia, hogy a NAÜ ellenőrizze atomprog­ramját. (MTI) Akár 500 halálos áldozata is lehet a Fülöp-szigetek északi és középső részén a Durian tájfunnak és az azt követő földcsuszamlásoknak. Tegnap délutánig 388 ember holttestét találták meg, 96 személyt eltűnt­ként tartanak nyilván. Tizenegyezer ember vált hajléktalanná. Az aktív Mayon tűzhányó mellett több fa­lut betemettek a sárlavinák és a nedves vulkáni hamu. (Reuters-felvétel) Isztambulban hagyta szívének egy darabjat Sikeres volt a ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Befejezte négynapos törökországi látogatását tegnap XVI. Benedek pápa. Hazautazása előtt reményét fejezte ki, hogy láto­gatása hozzájárult a vallások kö­zötti jobb megértéshez. Mielőtt fel­szállt a Rómába tartó repülőgépre, azt mondta, Isztambulban hagyja szívének egy darabját. Tegnap délelőtt az isztambuli ka­tolikus Szendélek-székesegyház- ban, ahol bemutatta törökországi látogatásának utolsó miséjét, azt hangsúlyozta, hogy a Vatikán sem­mit nem akar ráerőltetni senkire. A katolikus egyház csak azt kéri, hogy szabadon működhessen - tette hoz­zá a misén, amelyen részt vett I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a világ orto­dox keresztényeinek szellemi veze­tője. A két egyházfő a pápai vizit alatt többször találkozott. Három hónappal azután, hogy XVI. Bene­dek egy előadásával megsértette a muzulmánokat, mostani törökor­szági látogatásán több alkalommal papai ut próbálta meggyőzni az iszlám vilá­got arról, hogy együttműködést szeretne a konfrontáció helyett. De egyértelművé tette azt is: elvátja az iszlám országoktól, hogy javítsanak a keresztény kisebbségek emberi jo­gi helyzetén és védelmén. A tegnapi mise előtt a 160 éves Szentlélek-székesegyház udvarán a pápa felavatta az 1958 és 1963 kö­zött uralkodott XXIII. János pápa szobrát, amelyet Törökország emelt ott, mert a hajdani egyházfő nagy tiszteletnek örvend az ország lakossága előtt. Még mint Giu­seppe Roncalli 1935 és 1944 között ő volt az isztambuli apostoli nunci- us. „Szeretem a törököket, kedve­lem a természetes tulajdonságait ennek a népnek, amelynek szintén megvan a helye a civüizációk út­ján” - írta XXIII. János 1939-ben. Az idézetet XVI. Benedek felolvasta a szoboravatáson, majd a béke jele­ként felröptetett néhány fehér ga­lambot. A pápa előző nap a híres isztambuli Kék-mecsetben muzul­mán szokás szerint Mekka felé for­dulva elmélkedett. (MTI, ú) Állítólag Scaramellát is megmérgezték - Budapestnek nincs köze Gajdar megbetegedéséhez Moszkva nem ellenzi Fociszurkolókat gyanúsít a Yard Senín London/Moszkva/Róma/ Budapest/Dublin. Százkarú poliphoz lett hasonlatos a Litvinyenko-ügy. A volt orosz kém meggyilkolása kapcsán elképesztő feltéte­lezések látnak napvilágot a nemzetközi sajtóban. Moszkva közölte: kész vála­szolni a nyomozást vezető Scotland Yard minden kér­désére. ÖSSZEFOGLALÓ Háborús övezetre jellemző su­gárbiztonsági előkészületek köze­pette kezdődött meg tegnap Lon­donban a polonium 210-es radioak­tív anyaggal megölt Alekszandr Litvinyenko halottkémi vizsgálata. A vizsgálat fő célja annak kideríté­se, miként került az orosz állambiz­tonság (FSZB) dezertőr alezredesé­nek szervezetébe a halálos adag po­lonium 210-es izotóp. A The Guardian azt írta, a brit nyomozók kizárják, hogy Putyin elnök kormá­nyának hivatalosan része lett volna a merényletben. A Scodand Yard fi­gyelme egy olyan csoportra irányul, amelynek tagjai a CSZKA Moszkva focicsapat szurkolótáborával érkez­tek a múlt hónapban Londonba, az Arsenallal vívott BL-mérkőzésre. A meccs november 1-jén volt, aznap, amikor Litvinyenkót nagy valószí­nűséggel megmérgezték. A Jegor Gajdar volt orosz kor­mányfőt kezelő moszkvai orvosok szerint „természetellenes” mérge­zés érte páciensüket. Erről Valerij Natarov, Gajdar szóvivője tájékoz­tatott. Csak azt nem tudják, hogy a mérgezés mivel történhetett. Na­tarov közölte: a jövő hét elejénél előbb nem tudják elkészíteni a pon­tos diagnózist, mert pódólagos in­formációkat kértek attól a dublini kórháztól, ahol Gajdart múlt pénte­ki elájulása után kezelték. Ha bebi­zonyosodik, hogy Gajdart megmér­gezték, akkor az alátámaszthatja azokat a latolgatásokat, amelyek Gajdar esetét összefüggésbe hoz­zák Litvinyenko halálával. A Reuters arról számolt be, egy ír újságíró szerint Gajdaron már Dublinba utazása közben betegség tünetei jelentkeztek, kiváltképpen a budapesti reptéren történt átszál­lásakor. A budapesti orosz nagykö­vetségtől az MTI azt a tájékoztatást kapta, Gajdar a konferenciára nem Budapesten keresztül ment - a konferenciáról hazatérőben uta­zott a magyar fővároson át Moszk­vába. Magyarországra nem lépett be, a tranzitban csak rövid ideig tartózkodott. Mario Scaramella professzor, Litvinyenko olasz kapcsolata az itá­liai sajtó szerint annak idején, ami­A gyanúsított csoport tagjai a CSZKA Moszkva szurkolótáborával érkez­hettek a múlt hónapban Londonba. kor az olasz törvényhozás egyik bi­zottságának a tagjaként dolgozott, Romano Prodi későbbi kormányfő ügyei után nyomozhatott. A lapok úgy tudják, a nápolyi bíróság vizs­gálatot folytatott Scaramellának és Paolo Guzzantinak, a volt minisz­terelnök, Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia szenátorának az év ele­jén folytatott telefonbeszélgetései­ről. Ezek során szó esett arról is, hogy olyan nyomok kerültek elő, amelyek arra mutatnak: Romano Prodi kapcsolatban állt az egykori szovjet KGB-vel. Ebben az időszak­ban Guzzanti az olasz parlament úgynevezett Mitrohin-bizottságá- nak az elnöke, Scaramella pedig a tanácsadója volt. Scaramella november 1-jén egy londoni szusi-étteremben találko­zott Litvinyenkóval, állítása szerint azért, hogy átadja neki azt a listát, amely az orosz biztonsági szolgála­tok célszemélyeinek a neveit tartal­mazta. A brit sajtó megszellőztette, hogy Scaramella csempészhette Litvinyenko ételébe a mérget, de ezt az olasz határozottan cáfolja. A Sky News brit hírtelevízió még na­gyobb szenzációt közölt tegnap: a jelenleg Nagy-Britanniában tartóz­kodó Scaramella vizeletmintájá­ban jelentős mennyiségű polonium 210-est találtak az orvosi vizsgálat során. Az olaszon ugyanakkor nem jelentkeztek olyan sugárfertőzéses tünetek, mint amelyek Litvinyenko halálához vezettek. (MTI, t, ú) Ammán/Párizs. Oroszország nem ellenzi, hogy olyan szankció­kat fogadjanak eí Irán ellen, ame­lyek meggátolják az atomfegyverek kifejlesztésében, de nem támogat azon túlmenő szankciókat. Ezt teg­nap közölte a jordán fővárosban Szergej Lavrov orosz külügyminisz­ter, hozzátéve: a jövő hét elején is­mét találkoznak az Irán elleni bün­tetőintézkedésekről tanácskozó hat nagyhatalom képviselői. Hozzáfűz­te: Moszkva nem ellenzi, hogy megtiltsák a nukleáris anyagok és érzékeny technológiák Iránba irá­nyuló exportját. Az azonban aláás­ná a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) iráni ellenőrző tevé­kenységét, ha a BT az amerikaiak által szorgalmazott kemény szank­ciókat fogadná el. (Lavrov feltehe­tőleg arra utalt, hogy - mint Tehe­rán többször figyelmeztetett rá - Irán kiléphet az atomsorompó- szerződésből, és kiutasíthatja a NAÜ ellenőreit.) A franciák olyan áthidaló javaslatot teijesztettek elő, amely szerintük figyelembe veszi a hat állam mindegyikének aggodal­mait. E javaslatokról részleteket nem közöítek. (MTI) Hatalmas készültség Bejrútban, a szélsőségesek százezreket vittek az utcákra Kormányt döntene a Hezbollah Brandon Mayfieldet tévesen tartóztatták le Kétmilliót fizet az FBI MTl-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Bejrut. A hadsereg több alaku­latát és különleges rendőri egysé­geket is az utcákra vezényeltek teg­nap a libanoni fővárosban. Meg­erősített védelem alá helyezték Fuád Szinjóra kormányfő reziden­ciáját. Tegnap délutánra az ellen­zék - az Irán és Szíria által támoga­tott síita Hezbollah tüntetésekre szólította az ország lakosságát az­zal a céllal, hogy megdöntsék a „nyugatias” kormányt. Néhány órával a délutánra meg­hirdetett tüntetés kezdete előtt Bejrútban már több tízezer, libano­ni zászlót és transzparenseket len­gető tüntető gyűlt össze a kormány épülete előtt. „Szinjóra, tűnj el!”, „USA, kifelé Libanonból!” - állt egyebek között a tábláikon. A Hezbollah az ország minden részé­ben mozgósította híveit, több hely­ről autóbuszokat indítottak a fővá­rosba. A Nyugat támogatását élvező Fuád Szinjóra kijelentette: sem ne­ki, sem kormányának nem áll szándékában távozni (november közepén hat Szíria-párti - a Hez- bollahhoz kötődő - miniszter le­mondott). Szinjóra a televízióban hangsúlyozta: „Libanon független­sége fenyegetésnek van kitéve, de­mokratikus rendszere veszélyben van.” Felszólította a libanoniakat, álljanak ki kormányuk mellett, melynek megbízatását csak a par­lament vonhatja vissza. (MTI, t, ú) Washington. Kétmillió dollá­ros kártérítést fizet az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy terrorizmus gyanúja miatt té­vesen letartóztatott személynek, akitől még bocsánatot is kértek. A bostoni The Christian Science Mo­nitor internetes kiadása „zavarba ejtően nagynak” nevezte a kárté­rítési összeget, azt pedig példa nélkül állónak, hogy az FBI bocsá­natot kérjen valakitől téves letar­tóztatásért. Brandon Mayfield iszlám hitre áttért oregoni ügyvédet a 2004 márciusi madridi terrormerényle­tek után fogta el és zárta börtönbe az FBI. Két hetet töltött fogdában terroristagyanús személyként an­nak ellenére, hogy a spanyol kor­mány úgy informálta az amerikai­akat, nincs köze a robbantások­hoz. Az FBI kinyilvánította: nem vallási előítéletek miatt csukták le a férfit, aki korábban az amerikai hadseregben is szolgált, s hadna­gyi rangfokozatot ért el. A nyomo­zó hatóság biztosította az ügyvé­det, hogy megsemmisítik az ösz- szes anyagot, amelyet titkos meg­figyelése során készítettek róla otthonában és irodájában. Mayfieldnek az FBI téves akció­ja után joga van ahhoz is, hogy megtámadja a terrorizmus elleni USA PATRIOT törvényt, amely szerinte alkotmányellenes, az alaptörvény negyedik kiegészíté­sébe ütközik. Ez a cikkely az ál­lampolgárok indokolatlan ellen­őrzését és letartóztatását hivatott megakadályozni. Mayfield szerint a terrorellenes törvény alapján a kormány a bűntény elkövetésének alapos gyanúja nélkül is őrizetbe vehet embereket. „Szörnyű fájdal­makat okoztak, kínzásban és megaláztatásban volt részem” - mesélte az ügyvéd, akivel szem­ben a fenyegetéseken kívül alvás­megvonást is alkalmaztak. Állítja: azért tartóztatták le, mert muszlim hitre tért és mert koráb­ban több, terrorizmussal kapcso­latos perben járt el a védelem kép­viselőjeként. Bejrutban kora reggeltől építették a drótakadályokat. A biztonsági erők mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy a tüntetők megostro­molják a kormányépületeket. (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents