Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-02 / 277. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 2. Kultúra 9 Bolognában fény derült egy sokéves titokra: szerelmi bánat miatt rövidült meg a Canterbury mesék Szlovákiában továbbra is kapós a szépirodalom Ki miatt „csonkított” Pasolini? Ninetto Davoli és Madaras József A zsarnok szívében (Markovics Ferenc felvétele) Egy évvel azután, hogy a berlini filmfesztiválon Ezüst Medvét nyert Pier Paolo Pasolini Dekameron- ja, az Élet-trilógia következő darabját, a Canterbury meséket ugyanott, 1972- ben Arany Medvével díjazta a zsűri. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bocaccio novellái alapján készült az első, Geoffrey Chaucer írása nyomán született a második rész. Mindkettő, mint ahogy a trilógia záró darabja, Az ezeregy éjszaka virágai is, amely 1974-ben a cannes-i mustra különdíját kapta, kincsesbányaként szolgált Pasoli- ninak ahhoz, hogy komikus, tragikus vagy éppen groteszk epizódjaival az esendő ember életútjának különböző, ideológiai gátaktól és szexuális tabuktól mentes állomásait mutassa meg. A trilógia mindegyik részében feltűnik egy fekete fürtös, örökké víg kedélyű, furfangos, népies figura, akire az olasz röviden csak azt mondja: popolano. A Dekame- ronban egy gazdag ember pórul járt fia, a Canterbury mesékben mindenre kapható csavargó, Az ezeregy éjszaka virágaiban ő a bolondos Aziz. Ninetto Davoli. Amikor a Dekameront forgatta, Pier Paolo Pasolini még rajongva szerette őt. Tíz évig tartó, titkoknak egyáltalán nem nevezhető viszonyuk a Canterbury mesék születésekor ért véget, s amikor Az ezeregy éjszaka virágain dolgozott a rendező, filmes Jolly Jokere már másvalaki mellett ébredt. A mérhetetlen csalódás, a gyógyíthatatlan fájdalom a trilógia második részén is lemérhető. Főleg azok után, hogy Bolognában, a Pasolini-alapítvány- nál „terítékre került” egy levél, amelyet a rendező egy közeli barátjának írt. A sorokból ugyanis kiderül: amikor a Canterbury meséket forgatta, élete egyik legboldogtalanabb időszakát élte. Vidámsággal és vágyakkal teli műnek szánta a filmet, ehelyett komor, helyenként kétségbeesést és kiábrándultságot sugalló alkotás lett. A nagy boldogtalanság oka az az ember volt, akiből ő faragott színészt, aki neki köszönhette minden szerepét, de még a tudását, a műveltségét is. Ninetto Davolit az utcán fedezte fel Pasolini, valahol Róma külvárosában, ahol egy meglehetősen népes família saljaként alkalmi munkából élt. Asztalos édesapja mellett a bútorfényezést tanulta ki leginkább, ezzel kereste kenyerét, amíg meg nem akadt rajta Pasolini szeme. A tizenhat éves fiú sugárzó lénye, fülig érő vigyora annyira lenyűgözte, hogy a sötétből azonnal a fényre vitte. 1964-ben készült alkotásában, a Máté evangéliumában epizódszerepet kap tőle, pásztornak öltözteti. A forgatás megkezdése előtt a helyszíneket is megmutatja neki: magával viszi a festői szépségű Palesztinába. Nagy a szerelem. Az akkor negyvenkét éves rendező (és író, és költő, és esszéista), akinek hősei, szentjei a legtöbbször zsebtolvajok, selyemfiúk, kivén- hedt ringyók, senkivel és semmivel nem törődve formálja hím Pygmalionját, aki testi szépsége mellett a lelkét is neki adja. Tíz évig tart a viszonyuk. Az alatt a tíz év alatt Davoli csaknem az összes Pasolini-fümben ott van. Totó fia, az ifjú páter a Madarak és madárkákban, Otelló a Mik a felhők? - ben, postásfiú a Teorémában. Indiába utazik Pasolinival egy harmincperces úti fűm „szerelmi poggyászaként”, Észak-Jemenbe, amikor Sana falairól forgat tizenhat perces beszámolót. A Canterbury mesékben maga Pasolini is megjelenik, méghozzá Geoffrey Chaucer jelmezében. Eredeti elképzelése szerint az egész filmet ez a figura fogta volna keretbe, kedélyes narrátorként felvezetve a szereplőket és műiden egyes történetet. Szerelmi bánatában azonban, miután Davoli elhagyta őt, úgy esett neki a felvett anyagnak, a már bemutatásra váró filmnek, hogy nem kevesebb, mint harminc percet kivágott belőle. A saját jeleneteit kurtította meg egyetlen éjszaka során. A kivágott részek azóta elvesztek, csupán néhány fotó maradt Pasolini színészi arcait megörökítve. Ninetto Davoli Az ezeregy éjszaka virágai után végérvényesen küé- pett a rendező életéből. Pasolinit, aki hívőnek ateista, marxistának katolikus, filozófusnak művész volt, 1975-ben meggyilkolták. Davoli az ezt megelőző években már másokkal is forgatott. Sergio Citti- vel (Ostia, Gonosz történetek, Bódé, A zöldségleves), Carlo LizzaniA tizenhat éves fiú sugárzó lénye, fülig érő vigyora annyira lenyűgözte, hogy a sötétből azonnal a fényre vitte. val (Nyugodjanak békében), Bernardo Bertoluccival (Partner) és Sergio Corbuccival (Kicsi, de szemtelen). 1981-ben Jancsó Miklós Budapestre hívta egy olasz csepűrágó szerepére A zsarnok szívébe. Akkor már túl van azon az emberi és művészi válságon, amit Pasolini elvesztése váltott ki nála. Magyar partnerei, Gálffi László, Madaras József és Márkus László társaságában szemmel láthatóan jól érzi magát. Az ezt követő években, és főleg mostanában kevésbé ismert rendezők nem éppen jelentős munkáiban vállal szerepet. Pályájának legfényesebb évei Pasolinihez kötik. Szakmai szempontból mindenképpen. A többi pedig már csak az ő titka. Övé a nyitókép a Dekameron- ban. Andreuccio, egy gazdag szicíliai polgár fia lovakat jön vásárolni a nápolyi piacra. Nemes hölgynek adva ki magát ott szedi fel egy csavaros eszű kurtizán. Fészkébe csalogatja, majd kirabolja, de a pórul járt fiú nem marad pénz nélkül. Két tolvaj társaságában kirabol egy sírt, s megtartja a főpap drága gyűrűjét. Davoli valósággal felragyog a szerepben. A felszabadult dalos pacsirtából előbb szerencsétlen flótás lesz, de miután újra rátalál a szerencse, visszatér régi, derűs énje. Az átmenetek, a lelki váltások itt is nagyszerűek. A Disznóólban az ő kezében a fűm utolsó epizódja. Egy német nagyiparos fia, aki gazdagon él pompázatosán berendezett otthonában, furcsa kór, egy különös szenvedély áldozata: barátnője szerelme helyett inkább a disznókat választja. Minden értelemben. És megy ez egészen addig, amíg egy nap az áüatok martalékává nem válik. Ezt a keűemetlen hírt hozza a palotába a beözönlő parasztok élén a nép, az istenverte nép szószólója, akit Ninetto Davoli játszik, de úgy, hogy a „kaland” rémálomként elevenedik meg finom érzékkel megformált játékában. Színészi tehetsége vitathatatlan. Csak egy zseni keűett hozzá, hogy élni tudjon vele, s kibontakoztathassa. Csak egy szenvedélyes szerelem. A Galántai Kodály Zoltán Hangversenykórus koncertje a dunaszerdahelyi református templomban Könyvbarátoknak és zenerajongóknak ELŐZETES Advent első vasárnapján, azaz holnap délután három órakor Gyermek születik Betlehemben címmel ünnepi gálakoncert lesz a dunaszerdahelyi ' református templomban. A Galántai Kodály Zoltán Hangversenykórust Józsa Mónika, a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével kitüntetett karnagy fogja vezényelni. Az ingyenes hangverseny szervezője a Családi Könyvklub, amelynek vezetője, Győry Attila a rendezvény kapcsán elmondta: „A Családi Könyvklub idén ünnepli tizedik születésnapját. Ebből az alkalomból egy nívós ajándékkal szerettünk volna kedveskedni a könyvbarátoknak és a zenerajongóknak egyaránt. Úgy gondolom, ennél szebb, a karácsony hangulatához jobban ülő ajándékról, mint az idén ugyanúgy gondolom, ennél szebb, a karácsony hangulatához jobban illő ajándékról nem is álmodhattam volna. csak jubiláló, megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Galántai Kodály Zoltán Hangversenykórus adventi gálakoncertje, nem is álmodhattam volna. A Családi Könyvklub eddig is szervezett vagy szponzorált kulturális rendezvényeket, karácsonyi koncertet azonban még nem szerveztünk. Az elmúlt egy évtized során a Könyvklub dinamikus fejlődésen ment keresztül. Annak idején egyszemélyes cégként kezdtem a munkát, ma már tíz munkatárssal dolgozom együtt, akik egy jó értelemben vett fanatikus csapatot alkotnak, hiszen a munkájukat a hivatásuknak tekintik. Katalógusunk évente hathét alkalommal jelenik meg, és napjainkban több mint harmincezer klubtagot tartunk számon. Az ő ragaszkodásukat is szeretnénk meghálálni a holnapi ünnepi gálahangversennyel.” (me) (Somogyi Tibor felvétele) Tartós olvasási kedv S1TA-JELENTÉS Pozsony. Nem csökkent a szlovák olvasók érdeklődése a szépirodalom iránt az utóbbi négy évben - erről tanúskodik az a szociológiai felmérés, amelyet 2003 és 2006 között végzett Peter Valcek és Pavol Rankov a Nemzeti Művelődési Központtal együttműködve. A tanulmány készítői négy kategóriában - szépirodalom, szakirodalom, tudományos-népszerű irodalom, perio- dikumok - vizsgálták az olvasáskultúrát. Amint az az évente készített, 1500-as reprezentatív múlta alapján született felmérésből kiderült, a szlovákok 20,1 százaléka rendszeresen, naponta vagy hetente többször olvas szépirodalmat. Hetente egyszer, de legkevesebb havonta egyszer 22,2 százalék nyúl szépirodalmi mű után. A megkérdezettek 17,4 százaléka pedig legalább negyed-, ületve félévente egyszer olvas szépirodalmat. Az olvasók körében a szerelemről, a családi életről szóló könyvek, a detek- tívregények, valamint a történelmi regények a legnépszerűbbek. PENGE Bárczi Zsófia: A keselyű hava AB-ART, Pozsony, 2004 Bárczi Zsófia első könyve, A keselyű hava nem egyetlen nyelven szólal meg, elbeszélései három, viszonylag jól elkülöníthető csoportba sorolhatók: Az elsőbe a mágikus realizmusra többé-kevésbé rájátszó, ún. egzotikus noveűák tartoznak, amelyek néha meseszerűek, máskor nosztalgikusak, történelmi témájúak, de mindenképpen megjelenik a transzcendencia mint élmény - ide tartozónak vélem a kötet első két elbeszélését, a Fián és a Tocino de cielo című szövegeket, de ebbe a csoportba sorolhatók a Legenda, Az örökkévalóság kék köténye, az Anti bácsi, a Nikolai Marín Fe, a Jolán neném és a világvége, Az emléBa*czi Za kezés borostyánjai, A keselyű hava és a Szürke felhők című elbeszélések is, vagyis a kötet több mint felét, meghatározó vonulatát adják ezek a szövegek. Főszereplőik leggyakrabban nők, s a mágikus realizmus titokzatossága gyakran fonódik össze bennük a nőiséggel. A megszemélyesített áűatokkal dolgozó filozófiai mesék, példázatok alkotják a könyv második csoportját, amelybe a kötet négy noveüája tartozik, s A lélek megszemélyesített tája című ciklusba sorolta őket a kötet összeállítója (engem némiképp Hajnóczy Péter „meséire” és Mándy Iván történeteire emlékeztetnek). A kötet harmadik rétegét alkotó Patkányok, Kókó és Az ingo vány olyan történetek, amelyek valamüyen deviáns szereplő és tudatáűapot köré szerveződnek, a határok áthágása és az őrület tematizálódik bennük. Jeüemző technikája a filmszerűség, kihagyások, szaggatottság (például Csáth Géza Anyagyilkosok című noveűájá- nak átirataként is olvasható a Patkányok). Számomra legizgalmasabbak az első és a harmadik csoportba tartozó elbeszélések, közülük is leginkább azok, amelyek több síkon hozzák játékba a női íráslehetőségeket. A kötet első noveűá- ja, a Fián például egyfajta női genealógiát állít szembe a patriarchális, férfiközpontú rend örökléstechnikájával. Ez azt jelenti, hogy a névátadásban is megnyilvánuló férfiuralom eűenében íródik a történet, a férfiak kiiktatódnak ebből a szövegből: marad a nagyanya, a narrátor és végül Zorayda, a boldogtalan sorsú királylány. Mindhárom nő fényképről olvasódik, s ez mintha arra utalna, hogy míg a patriarchális vüág a szövegeken keresztül uralkodik, addig a nőiség tartományai a látáson, a vizualitáson keresztül képesek leginkább meg- nyüvánulni (gondoljunk csak arra, hogy a magazinok képei milyen arányban tartalmaznak női és férfifotókat). A Tocino del cielo címet viselő noveűa a mese ősi szabályai szerint íródik, s ezáltal a műfaj kérdését rendeli hozzá a női írásmódhoz, hiszen a mese talán a leginkább női természetű az irodalom műfajai közül, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka meséire, ületve a meséiére, Seherezádéra. Ebben az elbeszélésben újra feltűnik a férfi természetű szöveg és a nőiséghez kapcsolható képszerűség prob- lematizálása. A három lány varázskönyvet kap ajándékba, melynek csodálatosak a lapjai. Nem szöveget tartalmaznak, hanem folyton változó képeket, amelynek szereplői átlépnek, átfolynak a következő lapokra is. A könyv egységes felfogását tehát Bárczi szövege kettéhasítja, s mintegy benne, ebben az új jelentésben viszi végbe szöveg és kép kettős játékát. A szó valódi értelmében „képeskönyvéről van tehát szó, s ez a könyv válik a három lány végzetévé is, ebben a könyvben pülantják meg a három keresztény lovagot. A történet végén aztán egy egész birodalom bukik bele a nők felett gyakorolt hatalom kinyüvánításába. A keselyű hava jellegzetes első kötet, nincs kialakult elbeszélői nyelve, általában könnyen felismerhető irodalmi mintákat követ, vagyis az egyéni, jól megkülönböztethető elbeszélői hang megtalálása tűnik legfontosabb célnak. Kultivált nyelve, a műveltségélmény összetett felhasználása azonban a kötet több írásában feledtetni képes az előbbi hiányokat. Értékelés: •••••••OOO
