Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-13 / 286. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 13. www.ujszo.com _>k RÖVIDEN Dárfúrról Genfben Genf. Rendkívüli ülést tart a svájci Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa. A testületnek a szudáni Dárfúr tartományban elkövetett emberiesség elleni bűnöket vizsgálva kell döntenie két - egy európai és egy afrikai - határozattervezetről is. A négy éve tartó, közel 200 ezer ember halálával járó konfliktus megvitatása kemény feladat a hat hónappal ezelőtt alakult testület számára, amely az Emberi Jogi Bizottság utódaként jött lére. Ez a bizottság teljesen elvesztette hitelét, mivel tagjai lettek az emberi jogok sárba tiprásáról hírhedt államok - köztük Kína, Kuba, Szaúd-Arábia - képviselői is. A mostani rendkívüli ülés az új testület hatékonyságának próbája is. (MTI) Boszniai minta Koszovóban Belgrád. A nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjáéhoz hasonló jogkörrel ellátott polgári adminisztrátort kíván az EU Koszovó élére állítani, ha a szerb tartomány jövőre megkapja a függetlenség valamilyen formáját. A Beta szerb hírügynökség brüsszeli forrásai szerint az ENSZ ideiglenes koszovói adminisztrációját, az UNMIK-ot felváltó Nemzetközi Civü Képviseletet (International Civil Representation - ICR) irányító főképviselő hatályon kívül helyezheti majd azokat a helyi törvényeket, amelyek szerinte nincsenek összhangban a Koszovó státusára vonatkozó rendelkezésekkel. (MTI) Kormányzók a célpontok Kabul. Nyolcán haltak meg Afganisztánban a déli Hü- mend tartomány kormányzójának laskargáhi székhelye elleni, tegnap reggel végrehajtott öngyükos merényletben. Egy férfi az épületkomplexumon belül, sok ember között hozta működésbe a testére erősített pokolgépet, amely négy rendőr, két katona és két polgári személy életét oltotta ki. A kormányzó nem tartózkodott hivatalában. Afganisztánban gyakoriak a kormányzók elleni merényletek, főleg a déli és keleti tartományokban. (MTI) Újabb boszniai tömegsír Szarajevó. Törvényszéki orvos szakértők 114 hiánytalan holttestet és 159 testrészt hántolták ki az észak-boszniai Brcko városban feltárt Gorice tömegsírból. Ezt tegnap közölte a Boszniai Eltűnt Személyek Bizottságának elnöke. A tömegsírban talált dokumentumok alapján feltételezhető: az 1992-95-ös boszniai háború elején meggyilkolt muzulmánok és horvátok holttesteit hántolták ki. Az áldozatok pontos számát DNS-vizsgálatokkal fogják meghatározni. Brckóban közel 500 boszniai muszlim és horvát tűnt el, mi-, után a várost a szerbek 1992 májusában elfoglalták, és 400 eltűnt személy sorsa azóta is ismereden. (MTI) Vagy hatvanan meghaltak és 151-en megsebesültek két, vélhetően összehangolt öngyilkos merényletben tegnap Bagdad egyik központi kerületében. Az egyik pokolgép egy parkoló autót vetett szét egy rendőrjárőr közelében, a másik pedig várakozó építőmunkások mellett robbant. A halottak között hét rendőr is van. Sok sérült állapota válságos. (SITA/AP-feIvétel) A kormányfő beismerte: Izraelnek van atomfegyvere - nem elszólás volt Óimért fejét követelik Jeruzsálem/Berlin. Nagy felzúdulást keltett Izraelben Ehud Óimért hétfő esti állítólagos elszólása, amellyel elismerte, hogy Izraelnek van atomfegyvere. A hazai bírálatok ellenére az izraeli kormányfő ezt tegnap sem volt hajlandó cáfolni. ÖSSZEFOGLALÓ Óimért hétfőn este a Sat.l német tévé riporterének visszakérdezve atomfegyverrel rendelkező országok között sorolta föl Izraelt. Szóvivője rögtön cáfolta, hogy Óimért ezzel elismerte volna, hogy a zsidó állam nukleáris hatalom lenne. Ju- val Stejnic, a konzervatív Likud ellenzéki párt képviselője szerint Óimért felelődén nyelvbodása, amely miatt szerinte a miniszterelnöknek le kellene mondania, csaknem egy fél évszázad politikáját kérdőjelezi meg. Joszi Bejlin baloldali ellenzéki képviselő szintén bírálta a kormányfő „megdöbbentő kijelentéseit”, amelyek, „csak megerősítik a miniszterelnök rátermettségével szembeni kételyeket”. Benjámin Ben-Eliézer, az infrastruktúra ügyeivel foglalkozó miniszter tegnap kijelentette, azt javasolja „mindenkinek, aki a kérdésről szeretne beszélni, Isten és Izrael nevében hagyja abba azt”. Ben- Eliézer hangoztatta, ő a „kétértelműség” politikájának híve, és szerinte Óimért kijelentése nem jelenti a megerősítését annak, hogy Izraelnek atomfegyvere lenne. Óimért azonban tegnap sem cáfolta, hogy országa atomfegyverrel rendelkezik. A német kancellárral folytatott tárgyalásokat követő berlini sajtóértekezleten azt hangoztatta: Izrael nem lesz az első ország a Közel-Keleten, amely atomfegyverre tesz szert. Óimért, aki miniszterelnökként első alkalommal tett látogatást Németországban, csaknem kétórás megbeszélést folytatott vendéglátójával, Angela Merkel kancellárral, mindenekelőtt Iránról és a Közel-Keletről. Mindketten élesen elítélték Irán politikáját, különös tekintettel Teherán nukleáris programjára, valamint az iráni fővárosban zajló holo- kauszt-konferenciára. A holokauszt tagadása mind Izrael, mind Németország számára elfogadha- tadan - hangoztatta Merkel kancellár, élesen elítélve a tanácskozást kezdeményező Ahmanidezsád iráni elnököt. Óimért elengedhe- tedennek nevezte az Irán elleni szankciókat, hangoztatva, hogy országa ennek érdekében már felvette a kapcsolatot az USA-val és más országokkal. Merkel mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti békefolyamat előmozdítása a német uniós elnökség legfontosabb külpolitikai feladata lesz. Ennek alátámasztására Óimért előtt konkrét kezdeményezéseket teijesztett elő, a kvartett közvetítő erőfeszítéseinek felújítását ígérte. (MTI, t, ú) Horvátország lezárta a második fejezetet - Milinkevics átvette a Szaharov-díjat Erdogan szerint igazságtalan az EU ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Brüsszel/Strasbourg. Recep Tayyip Erdogan szerint az EU igazságtalanul járt el Törökországgal szemben. A török kormányfő egy nappal az uniós külügyminiszterek döntése után nyilatkozott. A 25 külügyminiszter hosszas vita után, hétfőn este végül is egyetértett abban, hogy az EB függessze fel az Ankara csadakozásá- hoz szükséges 35 fejezetből a közlekedéssel és kereskedelemmel összefüggő nyolc fejezetnek a megtárgyalását. Ezt ajánlották jóváhagyásra az állam- és kormányfők holnap kezdődő csúcsértekezletének. Ha ezt megerősítik, Törökország csatlakozási tárgyalásai jelentős mértékben lassulnak. Horvátország lezárta a második fejezetet az unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon, megelőzve ezzel Törökországot, amely egyelőre még csak egy fejezeten van túl a 35-ből. Noha az EU azt állítja, a horvát és a török csadakozás két teljesen külön folyamát, megfigye- \ Milinkevics az Európai Parlamentben (SITA/AP) lök szerint a hétfői brüsszeli lépés jelképes jelentőségű: szétválasztotta egymástól a csadakozási tárgyalásokat tavaly ősszel ugyanazon a napon megkezdő két országot, megmutatva: Ankarának mekkora politikai árat kell fizetnie azért, hogy nem hajlandó megnyitni kikötőit és repülőtereit az EU-tag Ciprus előtt. Strasbourgban tegnap az Európai Parlament elfogadta Bulgária és Románia EU-biztosainak kinevezését. A szavazás értelmében a bolgár Meglena Kunévá kapja a fogyasztóvédelmi EU-biztos hivatalát, míg a romániai Leonard Orbán lesz az unió első többnyelvűségi biztosa. Ugyancsak Strasbourgban, ünnepélyes keretek között adták át tegnap Alekszandr Müinkevics fehérorosz ellenzéki vezetőnek a Szaharov-díjat. Az EP ezzel a kitüntetéssel méltatta Milinkevics harcát az emberi és szabadságjogok megsértése ellen Fehéroroszországban. Müinkevics tegnap felszólította az uniót, ne emelje a schengeni térségbe való belépéshez szükséges vízum árát, mert az „a fehéroroszok többsége számára megfi- zetheteden”. Az EU belügyminiszterei ugyanis az idén döntöttek a vízumok árának egységesítéséről, az új tarifák január elsején lépnek életbe. Milinkevics szerint az új vízumárak számukra új vasfüggönyt jelentenének. (MTI, TASR, SITA) Bagdadban a halálos ítélet jóváhagyására várnak Szaddámot rögtön kivégzik MTl-HÍR Bagdad. Szaddám Húszéin volt iraki elnököt és két társát azonnal kivégzik, ha halálos ítéletüket a fel- lebbviteli bíróság is jóváhagyja, a volt diktátort pedig talán titokban temetik el. Erről az iraki kormány egy névtelenséget kérő tisztségviselője számolt be tegnap. „Nem vesztegetjük az időt. A biztonsági helyzetet figyelembe véve haladéktalanul végrehajtjuk a halálos ítéletet, mihelyst azt a feüebbviteli bíróság jóváhagyja” - fogalmazott a kormányzati forrás, aki a halálbüntetés jóváhagyására számít. Jelenleg azt a lehetőséget vizsgálják, hogy a három halálra ítélt személyt azonos időpontban végezzék ki. Azt is lehetségesnek mondta, az egykori diktátort titkos helyen temetik el, s a kormány garantálni fogja, hogy nem állítanak neki emlékművet a hívei. A volt iraki elnököt és féltestvérét, Barzán at-Tikrítit, a hírszerzés egykori főnökét, valamint Avad al-Bandart, a „forradalmi törvényszék” volt elnökét november 5-én ítélték akasztás általi halálra 148 síita falusi lakos 1980-as - egy merényletkísérlet megtorlásául végrehajtott - lemészárlása miatt. A küenctagú feüebbviteli bíróság még nem tűzte ki a határozat- hozatal időpontját. Ha a bíróság megalapozottnak találja a fellebbezést, új tárgyalást kell tartani. Az első fokú ítélet jóváhagyása esetén azonban harminc napon belül végre kell hajtani az ítéletet. A bíróságok jogállásáról szóló törvény értelmében senki, még a köztársasági elnök sem gyakorolhat kegyelmet, nem kímélheti meg a halálraítéltek életét. Szaddám hat más egykori iraki vezetővel együtt jelenleg azzal a váddal áll a bíróság előtt, hogy elrendelték és véghezvitték a 180 ezer halálos áldozatot követelő hadjáratot az iraki kurdok eüen 1987-1988-ban. Holokauszttagadó konferencia Teheránban Nemzetközi felháborodás MTl-HÍR Vatikánváros/London/Brüsszel. Az EU, az USA, a Vatikán, a brit és a francia kormány s még sokan mások is elítélték tegnap a teheráni holokauszttagadó konferenciát. A Vatikán szerint a holokauszt olyan rettenetes tragédia, amely előtt senki sem maradhat közömbös, s a szörnyű események emléke intő jelként kell hogy álljon az emberek lelkiismerete előtt. A Szentszék tegnap, a kétnapos iráni konferencia zárónapján tette közzé a szokatlan teheráni találkozóra reagáló közleményét. Tony Blair brit kormányfő „hi- hetedenül megdöbbentőnek” nevezte a holokauszt megtörténtét kétségbe vonó teheráni konferenciát, amelyre meghívták az amerikai Ku Klux Klan szélsőjobboldali fajüldöző szervezet volt vezetőjét is, és amely szerinte mindennél jobban bizonyítja az iráni rezsim szélsőségességét. „A konferencia a szektarianizmus és a más vallású népek iránti gyűlölet szimbóluma” - mondta Blair, aki kédi, hogy az iráni lakosság többsége támogatná a kezdeményezést, hozzátéve: „mindazonáltal (az iráni) egy mélyen szélsőséges rezsim, és ellenséges az érdekeinkkel szemben”. A brit kormányfő szerint nincs értelme tárgyalni Iránnal mindaddig, amíg Mahmúd Ahmadinezsád elnök kormányából ennyire hiányzik minden építő szellem. „Irán jelenleg szándékosan a lehető legtöbb problémát okozza a mérsékelt kormányoknak és nekünk magunknak is a térségben, Palesztinában, Libanonban és Irakban.” Blair rövidesen közel-keleti békéltetésre utazik. Teheráni bejelentés szerint 30 országból - köztük Magyarországról - több mint hatvan „kutatót” hívtak meg a kormány rendezte konferenciára. Az iráni elnök szerint a második vüágháborús zsidóirtás „mítoszát” a zsidók és az európaiak túlozták el Izrael létrehozásának alátámasztására. Zavargásoktól tartottak a chilei hatóságok Eltemették Pinochetet ÖSSZEFOGLALÓ Santiago. Több mint hatvanezer chüei rótta le kegyeletét Au- gusto Pinochet exdiktátor ravatala előtt a santiagói katonai főiskolán, helyi idő szerint hétfőn és a tegnapra virradó éjszaka folyamán. Tegnap helyezték végső nyugalomra, csupán katonai tisztelet- adás mellett, a család és a híveinek kérése ellenére sem kapott állami temetést (ami egyébként Chüe volt elnökeinek kijár). Pinochet egyik fiának közlése szerint a holttestet - az elhunyt kívánságának megfelelően - elhamvasztották. Állítólag azért kívánta így Pinochet, mert tartott attól, hogy „ellenségei rendszeresen meggyaláznák a sírját”. Mindez jelentős rendőri készültség mellett zajlott. (MTI, ú) A palesztin kormányerő, a Hamász fegyveresei tegnap tüzet nyitottak a rivális Fatah mozgalom tüntetőire a Gázai övezet déli részén, megsebesítve négy embert. A tüntetők annak a három gyermeknek a halála ellen tiltakoztak, akiket hétfőn gyilkoltak meg apjuk autójában, útban az iskola felé. (SITA/AP-felvétel)
