Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-13 / 286. szám, szerda
6 FÓKUSZBAN: A DEMOGRÁFIAI PROGNÓZIS . ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 13. www.ujszo.com A munkaerő* számának változása 2005-2025 Megye 2004 2025 Változási0/.) Pozsony Munkaerő (ezer fő) 331,4 306,4-7,5 Nők aránya (%) 48,3 46,5-3,7 Átlagéletkor (év) 40,6 41,5 8,4 Nagyszombat Munkaerő (ezer fő) 287,8 306,4-3,4 Nők aránya (%) 45,7 46,5-1,1 Átlagéletkor (év) 39,1 44 8,4 Trencsén Munkaerő (ezer fő) 295,4 270,9-8,3 Nők aránya (%) 45,4 46,1 1,5 Átlagéletkor (év) 38,8 41,6 7,2 Nyitra Munkaerő (ezer fő) 351 319,7-8,9 Nők aránya (%) 45,2 45,4 0,4 Átlagéletkor (év) 38,6 41,4 7,3 Zsolna Munkaerő (ezer fő) 333 333,3 0,1 Nők aránya (%) 44,7 45,3 1,3 Átlagéletkor (év) 38,3 41 7 Besztercebánya Munkaerő (ezer fő) 326,9 309,8-5,2 Nők aránya (%) 45 46,2 2,7 Átlagéletkor (év) 38,8 41,5 7 Eperjes Munkaerő (ezer fő) 373,4 399,3 6,9 Nők aránya (%) 44,2 45,3 2,5 Átlagéletkor (év) 37,9 40,2 6,1. Kassa Munkaerő (ezer fő) 363,1 364,9 0,5 Nők aránya (%) 44,8 45,1 0,7 Átlagéletkor (év) 38,1 40,5 6,3 Szlovákia Munkaerő (ezer fő) 2662 2582,6-3 Nők aránya (%) 45,5 45,6 0,2 Átlagéletkor (év) 38,7 41,5 7,2 * 15 éven felüli lakosság forrás: Népességkutató Központ (VDC) Nem ível a magasba a születési mutató Szlovákiában (Képarchívum) Pozitívumnak mondható, hogy kevesebb a vetélés A növekedés ellen hat, hogy nagyon sok a válás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Folytatódik a lakosság reprodukciós szokásainak átalakulása, a nők egyre később vállalnak gyereket, és sajnos, fokozatosan csökken az egy nőre jutó gyermekek száma is. Míg az 1996-2000 közti időszakban egy nőre átlagosan 1,38 gyermek jutott, addig a következő 5 éves időszakban már csak 1,22. A gyermekvállalás későbbre halasztását mutatja az is, hogy az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora az utóbbi öt évben 23,35 évről 24,92 évre nőtt. A legfiatalabb korban az ország keleti részében szülnek a nők, első gyermeküket általában 23-24 éves korban hozzák a vüág- ra, a legtovább Pozsonyban várnak, itt az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora 29 éven felül van. A népszaporulat növekedése ellen hat az is, hogy növekszik a válások száma. Míg a nyolcvanas években a házasságoknak mintegy 17-21 százaléka végződött a bíróságon, addig napjainkban a párok 36 százaléka válik el. A válások tekintetében az számít egyedül pozitív folyamatnak, hogy csökken a kisgyermekes párok válása. A múlt század kilencvenes éveiben a zátonyra futott családok 75 százalékában élt kiskörű gyermek, mára ez az arány 70 százalék alá csökkent. A legnagyobb a válási kedv 30-34 éves korban, ez a mutató azonos mindkét nem esetében. A válóperrel végződő házasságok hossza az utóbbi öt évben átlagosan 13,9 év, ez mintegy másfél évvel hosszabb, mint a kilencvenes évek végén. Ha a lakosság számához mérjük a válások számát, akkor elmondható, hogy Szlovákiában minden ezer emberből 4 elválik, vagyis a válási index mintegy 4 ezrelék. Ebben is jelentős regionális eltérések mutatkoznak, a legmagasabb indexet, mintegy 6,5 ezreléket Pozsony-Ligetfaluban mérték, kivéve az 1999-2003-as időszakot, amikor a Losonci járás került az élre. Öt ezrelék feletti értéket mutat a főváros valamennyi városkerülete mellett Kassa, a Komáromi, a Lévai, a Rozsnyói járás és néhány középszlovákiai járás. A népesség alakulásának tekintetében szülte egyedüli pozitív folyamat, hogy csökken a vetélések száma, ez igaz műid a művi, mind a természetes vetélésre. A 100 szülésre jutó művi terhesség-megszakítások száma tíz év alatt 27-ről 23- ra csökkent. Sajnos a dél-szlovákiai járások ebben listavezetők, itt általában 100 szülésre 40-50 abortusz jut. (lpj) Csökkenésre számíthatunk Pozsony, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra és Besztercebánya megyékben Menthetetlenül öregszik az ország A nők születéskor várható átlagos élettartama az átlagtól jelentős <n, eltérést mutató járások <74,98; 76,84) (3) <76,84; 77,57) (15) <77,57; 78,33) (19) <78,33; 78,89) (25) <78,89; 79,75) (17) A férfiak születéskor várható átlagos élettartama az átlagtól jelentős ... eltérést mutató járások ^ <65,40; 68,16) (2) <68,19; 69,52) (18) <69,52; 70,26) (31) <70,26; 71,18) (25) <71,18; 73,77) (3) Szlovákia lakossága fokozatosan öregszik, ez a demográfusok szerint megállíthatatlan folyamat, legfeljebb mérsékelni lehet, áll a Demográfiai Kutatóközpont 2025-ig érvényes előrejelzésében. Az első negatív hatások már 2010 után jelentkezni fognak, csökken ugyanis az aktív korú lakosság aránya, 2025-re egyes régiókban a maihoz képest akár 8 százalékkal is visszaeshet a munkaképes lakosok száma. LAJOS P. JÁNOS Az ország egyes régióiban eltérő lesz a folyamat, három megyében nő, 5 megyében pedig csökken a 15 éven felüli lakosok száma. „Csökkenésre számíthatunk Pozsony, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra és Besztercebánya megyékben, növekedés csak Kassa, Zsolna és Epeijes megyékben lesz” - mondta Milan Olexa, a prognózis egyik szerzője. A növekedés azonban Kassa és Zsolna megyékben minimális, alig 0,5 százalékos lesz, egyedül Epeijes megyében várható nagyobb, 6 százalékon felüli emelkedés. A munkaerő számának csökkenésével együtt öregedésre is számítani kell, vagyis egyre idősebb korosztályoknak kell majd kitermelniük a nem munkaképes társadalmi csoportok (gyerekek, diákok, idősek) eltartásához szükséges javakat. „2010-től fokozatosan csökken majd a 34 év alatti korosztályba tartozók száma, és egyre magasabb lesz az idősebbek aránya” - állítja Olexa. 2020 körül a legnépesebb korosztály már a 35-44 éveseké lesz, és ez a korhatár fokozatosan emelkedik majd. Ez komoly gazdasági következményekkel is jár majd, hiszen míg ma 67 nem dolgozó, 15 éven felüli személy jut 100, ugyancsak 15 éven felüli aktív személyre, addig 2025-re ez az arány már 80:100-ra változik. „A következő két évtizedben a lakosság gazdasági terheinek növekedésére kell számítani” - állítja Olexa. Ennek egyik legfőbb oka, hogy napjainkban egyre kevesebb gyermek születik, a legnépesebb évfolyamok is alig érik el a 70-es években született évfolyamok népességének felét. Az akkori, úgynevezett második baby-boom során évente még több mint 90 ezer gyermek született, míg ez a szám mára 50 ezer alá csökkent. A népesség alakulása még kedvezőtlenebb lenne a menekültek nélkül. A népességkutató intézet évente 5-10 ezer nálunk letelepedő bevándorlóra számít. A népesség alakulása is jelentős regionális eltéréseket mutat. A VDC másik, tegnap bemutatott kiadványa, A népesség alakulása 2005-ben című jelentés szerint a legrosszabb helyzetben a déli járások vannak, melyeknek szinte minden mutatója rossz. Az országos átlaghoz képest magas a halandóság, alacsonyabb a várható átlagéletkor és alacsonyabb a népszaporulat is. „Szinte minden déli járás abba a csoportba tartozik, ahol a legalacsonyabb a várható élettartam, a férfiak esetében 68-69,5 év, a nőknél 75-77,5 év” - mondta lapunknak Danusa Jurcová, a jelentés egyik szerzője. Ezt is súlyosbítja, hogy a déli járások népesedési mutatói általában nem követik a legjobb mutatókkal rendelkező járásokban várható trendet - a szakemberek úgynevezett divergensjárásokról beszélnek-, vagyis a regionális különbség tovább nő majd. Magyarázatot nehéz találni erre a jelenségre. „Feltehetően az eltérő kulturális szokások, hagyományok, az aktuális életfeltételek, a gazdasági helyzet okozza ezeket a regionális eltéréseket” mondta Boris Vano, a VDC igazgatója. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden mutató a gazdaságilag fejlettebb járásokban a legjobb. Ilyen például a népszaporulat, mely magasabb a szegényebb régiókban. Nagyon magas a két nem közti eltérés is a várható élettartam tekintetében. A legjobb helyzetben lévő járásokban is alacsonyabb a férfiak születéskor várható élettartama - legfeljebb 73,77 év - a nők legalacsonyabb élettartamánál - 74,98 év. Nem elsősorban a pénzbeli támogatásokat kell emelni, hanem a társadalmi klímát kell javítani Francia példa: meg lehet állítani az elöregedést ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A népesség öregedésének és fogyásának folyamatát, úgy tűnik, megállítani nem lehet, ám jelentősen lehet lassítani. „Példa erre Franciaország, ahol a demográfiai mutatók sokkal kedvezőbbek a többi uniós tagállam mutatóinál - mondta lapunknak Boris Vano, a VDC igazgatója. - Ez korántsem csak a bevándorlásnak köszönhető, a francia nemzetiségű lakosság körében is jóval magasabb a népszaporulat, mint például Németországban.” Ehhez azonban komplex intézkedések kellenek, a társadalmi klímát kell megváltoztatni, ami nagyon hosszú időbe tellik. „Ez nem egyszerű folyamat, Németországban már közel egy évtizede beszélnek a francia példáról, de még mindig nem sikerült életbe léptetni” - mondta az igazgató. Szerinte nem elsősorban a pénzbeli támogatások összegét kellene emelni, hanem a gyermeknevelést könnyítő, családsegítő szolgáltatások hálózatát kellene kiépíteni. „Azt kell elérni, hogy a gyermeket vállaló nők mielőbb vissza tudják szerezni korábbi pozíciójukat” - véli Vano. (1-p-j) Franciaországban több gyermek születik, mint az EU-s átlag (Képarchívum)
