Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-09 / 283. szám, szombat
6 Fókuszban: a fico-csomag ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 9. www.ujszo.com A Fico-kormány megalakulását követően mindenki a második adókulcs bevezetését várta Mi számít magas jövedelemnek? Hogyan csökken az adómentes jövedelem Havi Adóalap Éves adómentes Az adó Az adó az új Különbség bruttó bér jövedelem ma rendszerben 79 500 875023 95 616 148 087 148 087 0 80 000 881 023 95 476 149227 149 254 27 85 000 941 023 80 476 160627 163 504 2 877 90 000 1 001 023 65 476 172 027 177 754 5 727 95 000 1 061 023 50 476 183 427 192 004 8 577 100 000 1121 023 35 476 194 827 206 254 11427 105 000 1181 023 20476 206227 220 504 14 277 110 000 1 241 023 5476 217 627 234 754 17127 112 000 1 265 023 0 222187 240 354 18167 Forrás: pénzügyminisztérium, adatok koronában Az adómentes jövedelem fokozatos csökkenése Havi bruttó bér Adóalap Éves adómentes jövedelem : Az adó ma Az adó az új rendszerben Különbség 47 500 497 247 95 616 76 310 76 310 0 50 000 523 647 89 204 81 326 82 544 1 218 55 000 581 023 74 860 92 227 96171 3 944 60 000 641 023 59 860 103 627 110421 6 794 65 000 701 023 44 860 115 027 124 671 9 644 70 000 761 023 29 860 126427 138 921 12 494 75 000 821 023 14 860 137 827 153171 15 344 79 500 875 023 1 360 148 087 165 996 17 909 80 000 881 023 0 149 227 167 394 18167 Forrás: pénzügyminisztérium, adatok koronában A nyugdíjpénztárváltás jövőre nem lesz ingyenes Megéri várni a szüléssel! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Megéri januárig „várni” a szüléssel azoknak a kismamáknak, akik első gyermeküket hozzák világra, az új évben ugyanis az elsőszülött után 15 460 korona jár a jelenlegi 4460 korona helyett. A gyermek születésekor járó támogatáshoz - egy gyermek esetében az említett 4460 korona - ugyanis 11 000 koronás kiegészítést tesz hozzá az állam. Még jobban járnak azok a kismamák, akiknek első alkalommal ikreik születnek, a kiegészítés ugyanis minden gyermek után jár, és így a kettes ikrek után 35 380 koronát kapnak majd a szülők. Az ikrek után gyermekenként ugyanis 6690 korona az alaptámogatás összege, ehhez kell hozzászámítani a kétszer 11 000 koronát. Az ellenzék ugyan bírálta a kormánynak ezt a javaslatát is, a végszavazáskor azonban nem voksolt ellene, az SDKÚ és a KDH tartózkodott, az MKP pedig igennel szavazott. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter szerint az első gyermek sokkal nagyobb kiadásokat okoz a szülőknek, mint a sorban utána következők. Iveta Ra- dicová (SDKÚ) szerint azonban a folyamatos támogatásokat, a családi pótlékot és az adóbónuszt kellene növelni, ez hatékonyabb segítséget jelentene a kisgyermekes szülőknek. A kiegészítő támogatás csak akkor jár, ha a gyermek megérte a 28. napot, és ha az anya a szülést megelőző 12 hónapban Szlovákiában fizette az egészség- biztosítási járulékot. Igazgatói tanács helyett vezérigazgató A kormány a Szociális Biztosító vezetőinek cseréjére készül, a kormánypárti képviselők módosították a nyugdíjtörvényt, átalakítva ezzel az intézmény vezetését. A biztosítót ma 5 tagú igazgatói tanács irányítja, ennek hatáskörét veszi át legkésőbb január végétől az új vezérigazgató, akit a kormány nevez majd ki. Módosul a felügyelőtanács összetétele is, a jelenlegi 15 tag helyett 11-en ellenőrzik a biztosító működését, a tanács élén továbbra is a mindenkori szociális ügyi miniszter áll majd, háromhárom tagot a szakszervezetek, a kormány és a munkaadók jelölhetnek, egy tagot pedig a nyugdíjasok érdekképviseleti szerve adhat. Ötszáz korona az átlépésért A nyugdíjpénztárváltás jövőre már nem lesz ingyenes, 500 koronába kerül majd a Szociális Biztosító által kiállított igazolás, mely bizonyítja, hogy az ügyfél már legalább 2 éve tagja az adott pénztárnak. Az átlépésnek ugyanis feltétele, hogy az ügyfél legalább 2 évig legyen tagja egy pénztárnak. Mindkét rendelkezés - a 2 éves határidőt még az előző kormány fogadta el - azt célozza, hogy csökkenjen az átlépők száma, mely augusztusig az összes ügyfél tizede, mintegy 146 ezren váltottak pénztárat. A képviselők korlátozták a nyugdíjügynököknek az új szerződésekért fizethető díját, mely legfeljebb a két évvel korábbi havi átlagkereset 6 százaléka, jövőre 1036 korona lehet. Csökkennek a pénztárak reklámra fordítható költségei is, jövőre legfeljebb 17,274 millió koronát költhetnek erre a célra, (poc-) A Smer választási programjának egyik súlypontját képezte az előző kormány idején bevezetett egykulcsos adórendszer bírálata. A párt árnyékkormányának pénzügyminisztere, Igor Sulaj többször próbálta bizonyítani, hogy az egységes, 19 százalékos adókulcs a jövedelemadó esetében csak a gazdagoknak kedvez. LAJOS P. JÁNOS Azt mindig elmulasztotta hozzátenni, hogy a legalacsonyabb jövedelműeket nem terheli adó, mivel a létminimum 19,2-szeresé- ig, jövőre 95 616 koronáig, a bevétel adómentes. A kormány megalakulását követően mindenki második adókulcs bevezetésére számított a jövedelemadó esetében is, ez az elképzelés azonban fokozatosan halványult, majd a pénzügyminiszter tanácsadója Richard Sulik elárulta, hogy a társadalmi szolidaritás növelésének érdekében csak az adómentes összeget csökkentik, illetve törlik el a legmagasabb jövedelműek esetében. Az ellenzék részben fellélegezhetett, mivel az adóreform csak kis mértékben módosul. Ugyanakkor felesleges kozmetikai módosításnak tartja a kormány javaslatát, ezért nem támogatta azt. A kérdés az volt, hogy hol húzzák meg a határt, mi számít magas jövedelemnek a „szocialista” kormány számára. A végeredmény 47600 (pontosan 47 571) korona havi bruttó bér. Az összeg meghatározásánál sokat számított, hogy a módosítás így érinti a parlamenti képviselőket is, igaz a havi adójuk mindössze 300 koronával emelkedik majd. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy ezzel a magas képesítésű, jó beosztású alkalmazottakat sújtják, vagyis megkérdőjelezik azt, hogy érdemes-e tanulni, jól dolgozni, ha az állam magasabb adóval bünteti őket. Ebbe a kategóriába esnek ugyanis a nagyobb vállalatok középvezetői, egyes egyetemek tisztségviselői, nagyobb települések polgármesterei, bank- tisztviselők stb. Az adómentes összeg mintegy havi 80 ezer (pontosan 79 953) koronás fizetés esetén csökken nullára. A nem dolgozó feleség (házastárs) Igénybe veheti nem dolgozó, jövedelemmel nem rendelkező partnere adómentes jövedelmét a jobban kereső házastárs. Ebben az esetben - ha például a feleségnek egy korona bevétele sincs -, az adómentes rész csak 79 953 koronánál kezd csökkenni. A házastársra leszámítható összeg ugyancsak 95 616 korona (2007- ben), ez fokozatosan csökken, a nullát 111 825 koronás bruttó fizetésnél éri el. A kormánypárti képviselők is egyetértettek Iveta Radicová (SDKÚ) javaslatával, ennek köszönhetően az alacsony jövedelmű családok egyesíthetik az adómentes alapot abban az esetben, ha az egyik házastárs havi fizetése alacsonyabb 8795 koronánál. A rosszabbul kereső házastárs ebben az esetben nem meríthetné ki teljes mértékben a rendelkezésére álló adómentes összeget, a fennmaradó részt a jobban kereső házastárs érvényesítheti. A kisiparosok 60%-ot írhatnak le A kisiparosokra vonatkozó átalányadó nem változik, egyes foglalkozások esetében továbbra a bevételeik 60 százalékát írhatják le költségek címén. A kormány eredetileg 40 százalékos szinten akarta egyesíteni minden átalányadót alkalmazó vállalkozó esetében a leírható összeget, de részben az ellenzék, részben a HZDS ellenállása miatt elállt ettől a szándékától. A hatvan százalékos körbe tartoznak például az egyes fémmegmunkáló kisiparosok, az autószerelők, órások, asztalosok, vízvezeték-szerelők, pékek, fodrászok stb. Az egyik legnagyobb és leghangosabb ellenállást kiváltó tervezett változás a 2 százalékos adófelajánlás megszüntetése volt a cégek esetében Mit árul el a Fico-csomag a magát szocialistának nevező kormányról? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A parlament kormánytöbbsége szerdán megszavazta a költségvetés elfogadásához szükséges, azt befolyásoló jogszabályokat. Egyes elemzők ezt úgynevezett Fico- csomagnak nevezik, mivel a költségvetéssel együtt többet árul el a kormány valódi szándékából, mint a kormányprogram. Az egyik legnagyobb és leghangosabb ellenállást kiváltó tervezett változás a 2 százalékos adófelajánlás megszüntetése volt a cégek esetében. Ez több százmillió korona bevételtől fosztotta volna meg a ci- vü szervezeteket. A tervezet még szeptemberben szivárgott ki, és rögtön az ellenzék, valamint az érintett civil szervezetek erős ellenállásába ütközött. A szerdán elfogadott változat egyfajta hibrid, „van is rajta ruha, meg nincs is.” Jövőre még szinte minden marad a régiben, csak a természetes személyek, vagyis az alkalmazottak számára emelkedik meg az adomány alsó határa, a jelenlegi 20 korona helyett 100 korona lesz. Ahhoz képest, hogy a kormány jövőre meg akarta szüntetni ezt a lehetőséget a cégek számára, ez nem is mondható változásnak. Kellemeden, de viszonylag enyhe megszorítás a civil szervezetekkel szemben, hogy jövőre megszűnik a gazdasági tevékenységből származó bevételre - a 300 ezer koronáig - érvényes adó- mentességük. Ez évente akár 60 ezer korona kiesést jelent a vállalkozó szervezetek esetében. Az alapítványoktól, pályázati úton programok megvalósítására elnyert összegekből nem kell adózni. Egy évvel később, 2008-ban újabb változás várható, a felajánlás szabályai nem változnak, de az adományok felhasználási köre szűkül. Meglepő módon kimarad belőle az oktatás támogatása, ami kedvezőtlenül érint sok iskolát, szülői szövetséget, melyeknek nem kis segítséget jelentett ez a támogatás. A 2 százalékos felajánlás 2009-ben szűnik meg, már ha valóban megszűnik. A pénzügyminiszter ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy újra átgondolják a civil szektor finanszírozását, ebbe belefér az is, hogy megmarad a 2 százalékos felajánlás. Kétkulcsos áfa A jövedelemadóval ellentétben az áfa jövőre kétkulcsos lesz, a gyógyszerekre és az egyes gyógyászati segédeszközökre 19 százalék helyett csak 10 százalékos adót vet ki a kormány. Ennek köszönhetően csökkenhet a gyógyszerek ára, és ezzel a térítési díj összege is. Az ellenzék ezt a javaslatot sem támogatta, Ivan Miklós korábbi pénzügyminiszter szerint ugyanis ez csak megbontja az egységes rendszert, lehetőséget ad a gyógyszergyártók mellett más csoportok számára is, hogy lobbizzanak további termékek áfájának csökkentése érdekében. Emellett a betegek alig érzik majd meg a változást. A térítési díj mintegy 200-300 millió koronával csökken, vagyis egy beteg alig 50 koronát takarít majd meg, számolta ki Viliam Novotny (SDKÚ). Jelentősebb megtakarítással számolhatnak azonban az egészségbiztosítók és a kórházak, mivel az áfa csökkentésének teljes hatása mintegy 2,3 milliárd koronát tesz ki. Ez az összeg éppen hogy csak pótolja a marginális - 20 és 50 koronás - térítési díjak szeptemberi megszüntetése miatt kieső bevételt. A kétkulcsos áfa nehezíti a gyógyszerészek munkáját, főleg azért, mert január 1-jén lép életbe, vagyis egy időben az újabb gyógyszerár-változással. Az állam többet fizet Az egészségügyi törvények egyik legvitatottabb pontja volt az állam által fizetett egészségbiztosítási járulék mértékének meghatározása. Ez azokra a biztosítottakra vonatkozik, akik helyett a törvényből kifolyólag az állam fizeti a biztosítási járulékot, vagyis a gyerekekre, nyugdíjasokra, gyesen lévő kismamákra, munkanélküliekre stb. A kormányprogram szó szerint kimondja, hogy 2007-től az állam az átlagbér a 4 százalékáról 5 százalékra emeli a járulék mértékét. Hogy a program betartásának látszatát fenntartsák a kormány salamoni megoldást választott: 5 százalékot fizet, de csak az első négy hónapban, májustól újra az átlagbér 4 százalékát kapják a biztosítók ezen ügyfeleik után. A miniszter állítja, hogy év végéig 5 százalékos lesz a járulék, de erről csak ő van meggyőződve, az egészségbiztosítók is egész évre osztják szét a négy hónapra kapott növekményt. A minisztériumnak át kellene ugyanis alakítania az egészségügyi intézmények, kórházak még mindig pazarló hálózatát, vagyis be kellene zárni, át kellene alakítani az intézmények jelentős részét. Ez Rudolf Zajacnak sem sikerült négy év alatt, kérdéses, hogy a magas támogatottságának megőrzésére törekvő Fico-kormány ezt a fájdalmas döntést meghozza-e. Az egy százalékpontos emelés, négy hónap alatt mintegy 2,1 milliárd koronát jelent, ebből kellene fedezni az egészségügyi dolgozók béremelését. Az bizonyos, hogy ez az összeg 30 százalékos béremelést nem tesz lehetővé, kérdés, hogy milyen álláspontra helyezkednek majd a szakszervezetek. Művészeti iskolákat az önkormányzatoknak Január elsejétől az önkormányzatoknak saját adóbevételeikből kell majd finanszírozniuk a nem állami művészeti alapiskolákat és egyéb oktatási intézményeket, köztük a speciális pedagógiai tanácsadókat. Az állam ezentúl nem biztosít fedezetet működtetésük költségeire, döntött a parlamenti többség az ellenzék heves tiltakozása ellenére. További változás, hogy jövő évtől az iskolának járó állami támogatás a tanerő bértábla szerinti besorolásától is függ majd. Az önkormányzatok elfogadhatatlannak tartják, hogy „pénz”, forrásfedezet nélkül kapják meg ezt a feladatot, az érintett intézmények vezetői pedig lassú megszűnéstől tartanak, mivel szerintük az önkormányzatok nem tartják majd el a magánintézményeket. Egy átmeneti, hároméves időszakban az önkormányzatok kötelesek biztosítani az intézmény fenntartásához szükséges összeg 90 százalékát. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) a köztársasági elnökhöz fordul, és kéri, hogy ne úja alá a törvényt. (1-p-j, -cze) Parlamenti pillanatkép - nem kötötte le túlságosan a költségvetés vitája a képviselőket (TASR-felvétel) HOGYAN VÁLTOZIK A 2%-OS ADÓFELAJÁNLÁS? 2007 (a 2006-ban befizetett adóból) ♦ Továbbra is adójuk 2 két százalékával támogathatják a civil szervezeteket a természetes és jogi személyek (cégek) is. ♦ Egyetlen változás, hogy a természetes személyek által adományozható összeg alsó határa 20 koronáról 100 koronára emelkedik. 2008 (a 2007-ben befizetett adóból) ♦ Az adófelajánlás 2008-ban létezik utoljára. ♦ Szűkül a támogatás felhasználásának köre. ♦ A felajánlott összeg ebben az évben már nem fordítható:- oktatási programokra,- szellemi értékek ápolására,- az emberi jogok védelmére,- környezetvédelemre. ♦ Az adófelajánlás csak a következő célokra, programokra fordítható:- egészségvédelem,- ifjúság sportolási lehetőségei,- szociális segítségnyújtás,- kulturális értékek védelme. 2009 ♦ Az adófelajánlás lehetősége megszűnik. ♦ Az adózók adóalapjuknak legfeljebb egy százalékával támogathatják a civil szervezeteket, a természetes személyek esetében az alsó határ 500, a cégek eseté-
