Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-04 / 254. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Moszkva vétózna a BT-ben Moszkva. Oroszország nem támogatja az ENSZ BT- ben az Iránnal kapcsolatos eu­rópai határozattervezetet - kö­zölte tegnap Szergej Kiszljak orosz külügyminiszter-helyet­tes. Szerinte a Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által előteijesztett indítvány „nagyszabású finomításra szorul”. Az Iránnal szemben szankciókat előirányzó terve­zet egyebek között tiltaná az Iránnak való rakéta- és atom- teqhnológia-eladásokat. A szankciók bevezetése keresz­tülhúzná az első iráni atom­erőmű megépítéséhez hatha­tós segítséget nyújtó Oroszor­szág számításait. (MTI) Megátkozta Van Goghot Hága. Nyomozást indítot­tak egy holland muzulmán vallási elöljáró ellen, aki állító­lag megátkozta a később gyil­kosság áldozatává vált film­rendezőt, Theo Van Goghot. Fawaz Jneid sejk, a hágai As- Soennah mecset imámja egy 2004-es imájában a gyüleke­zet előtt kikelt Van Gogh és Ayaan Hirsi Ali Szomáliái szár­mazású holland képviselőnő ellen. A rendezőnek gyógyít­hatatlan betegséget, Hirsi Ali­nak rákot kívánva fohászko­dott Istenhez. Egy terroriz­mussal vádolt férfi egy amsz­terdami bíróság előtt a hét ele­jén azt vallotta, Van Gogh gyil­kosa, Mohammed Bouyeri va­lószínűleg ott volt akkor a me­csetben, amikor a sejk imája elhangzott. A bűnügyi vizsgá­lat célja tisztázni, hogy az imám törvénysértést követett- e el szavaival. (MTI) Korrupt first lady Tajpej. Korrupció és okirat­hamisítás miatt vádat emeltek tegnap Csen Suj-pien tajvani elnök felesége ellen. A vádak olyan ügyhöz kapcsolódnak, amelyben 448 ezer dolláros károkozás történt. Az ügyész­ség szerint maga az elnök is érintett lehet az ügyben, de 2008-ban lejáró hivatalos mandátuma alatt mentelmi jog védi. Az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy 2002júliusa és 2006 márciusa között Csen feltehetően több mint 448 ezer dollárnak meg­felelő összegben sikkasztott el állami pénzeket. A legna­gyobb ellenzéki párt, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) a tiltakozók százezreihez csat­lakozva Csen azonnali lemon­dását követeli, mondván: az elnök eljátszotta a nép bizal­mát. A párt szorgalmazza, hogy Csen pártja, a Demokra­tikus Haladó Párt maga távo­lítsa el az elnököt. (MTI) A korrupcióval vádolt first lady (Reuters) Már 23 palesztin halt meg a gázai övezeti hadműveletben - valóságos ostromállapot az egyik mecsetnél Asszonyok - élő pajzsként Gáza/Bét-Hanún/Náblusz/ Jeruzsálem/Rámalláh. Izraeli katonák megöltek kilenc palesztint tegnapra virra­dóra a Gázai övezetben és Ciszjordániában, köztük két nőt - közölték palesztin források. Egy nappal ko­rábban hét palesztin halt meg a harcokban. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli légierő tegnap Gáza városában rakétát lőtt ki egy gép­kocsira, amelyben az Ezzeddín el- Kasszám Brigádok - a kormányzó Hamász fegyveres szárnya - egyik elit egységének tagjai utaztak. A detonáció a jármű négy utasát megölte, öt másik személyt megse­besített. A Gázai övezet északi ré­szén fekvő Bét-Hanún‘határában izraeli katonák agyonlőttek három palesztint, akik egy kb. 400 fős tün­tetésen követelték a város izraeli ostromának beszüntetését. A tün­tetők között számos Hamász-tag volt, a halálos áldozatok között is legalább egy, és az egyikük nő. Egy közeli kórház orvosa elmondta, 15 további tüntető megsebesült a lövé­sektől, közülük egy nő a klinikai halál állapotában van. A tüntetők fele nő volt. Tőlük háromszáz mé­terre foglaltak el harcállást az izra­eli katonák páncélozott harcjármű­veikkel. A hadsereg két helikoptere gépfegyverekből leadott lövésekkel próbálta szétkergetni a tömeget. A mecsetben elbújt fegyvereseket védték Legalább tucatnyi palesztin fegy­veres az éjszaka bemenekült Bét- Hanún egyik mecsetébe az izraeli katonák elől. Ezután a Hamász rá­diójának felhívására nők mentek a mecsethez, hogy előtte élő pajzs­ként védjék a bent lévő fegyverese­ket. Az izraeli hadsereg harckocsik­kal és páncélozott szállítójárművek­kel körbevette az épületet. A hadse­reg közlése szerint a nők tömegé­ben volt két fegyveres férfi is, őket lelőtték. Palesztin források szerint azonban eltaláltak több nőt is. Egyi­kük meghalt, tíz megsebesült. Ez­után szemtanúk szerint a hadsereg buldózerrel lerombolta a mecset külső falát, és füst-, illetve hanggrá­nátokkal próbálta megadásra bírni a bent lévő fegyvereseket. A ciszjordániai Náblusz közelé­ben fekvő Balata menekülttábor­ban egy körözött palesztin férfival végeztek katonák. Az áldozat a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah mozgalomhoz kötő­dő al-Aksza Mártíijamak Brigádjai fegyveres szervezet tagja volt. A gázai övezeti izraeli hadműve­let szerda reggel kezdődött, teg­nap délutánig 23 palesztint öltek meg. A hadsereg ezt az újabb mű­(Re u te rs-f e I véte I) veletet is azért indította, mert a pa­lesztinok tovább támadják házi ké­szítésű rakétáikkal az izraeli terü­leteket. Izraeli katonák a ciszjordániai Rámalláhban hajnalban őrizetbe vették Abder-Rahmán Zeidán pa­lesztin szállítási minisztert. Azóta, hogy a Hamászhoz kötődő fegyve­resek június 25-én Izraelbe beha­tolva megöltek két izraeli katonát, egy harmadikat pedig elhurcoltak, a hadsereg a Hamász-kormány szá­mos tagját, illetve a mozgalom több parlamenti képviselőjét is őri­zetbe vette. (MTI, t, ú) Kompromisszumos egyezséget szeretne az államfő Már Klaus is titkolózik KOKES JÁNOS Prága. Olyan kompromisszu­mos politikai egyezség megkötését javasolta a parlamenti pártok elnö­keinek Václav Klaus cseh államfő, amely megoldaná a júniusi képvi­selőházi választás után kialakult patthelyzetet. Javaslatának részle­teit nem hozták nyilvánosságra. „Egyetértettünk abban, hogy le­hetséges a megegyezés egy valószí­nűleg ideiglenes, átmeneti megol­dásról” - mondta tegnap Klaus, mi­után a Hradzsinban majdnem két­órás megbeszélést folytatott az öt parlamenti párt elnökével. Javasla­tát, amelyről semmiféle konkrétu­mot nem volt hajlandó elárulni, a pártvezetőségek megvitatják, majd kedden újabb találkozót tartanak. A pártelnökök szerint az államfő nem hozta szóba a találkozón, ki­nek ad a második körben kormány­alakítási megbízatást. Az első kor­mányalakítási kísérlet megbukott. A Mirek Topolánek által alakított kisebbségi polgári demokrata kor­mány október elején nem kapta meg a képviselőház bizalmát, ezért benyújtotta lemondását. A cseh al­kotmány szerint három kormány­alakítási kísérletre van lehetőség az új választások kiírása előtt. Destabilizálhatják a térséget az izraeli berepülések Washington aggódik MT1-H1R Jeruzsálem. Washington tele­fonbeszélgetések során bírálta az izraeli légierő berepüléseit Bejrút fölé - közölte tegnap egy neve el­hallgatását kérő, magas rangú izra­eli tisztségviselő. Ő volt az első, aki ilyesmiről beszámolt, mondván: az USA attól tart, hogy a légi akciók destabilizálják a térséget. A libano­ni rendőrség szerint izraeli gépek egészen kis magasságban végeztek berepüléseket kedden Bejrút és Dél-Libanon felett. A bejrúti bere­pülés fő célpontja annak síita kül­városa volt. Dél-Libanon felett a ha­tárvidéket pásztázták végig, azt a körzetet, ahová az ENSZ békefenn­tartó erőit (UNIFIL) telepítették. Öt gép Türosz (Szúr) felett is átrepült, hangrobbanásokat okozva, ame­lyeket a helyiek légitámadásnak véltek. A libanoni légvédelem - a nyári háború óta először - tüzet nyitott az izraeli gépekre. Az ENSZ- főtitkár különmegbízottja aggodal­mának adott hangot. Gier Pedersen kijelentette, az izraeli akciók sértik Libanon szuverenitását és a BT 1701-es számú határozatát. Egyéb­ként a libanoni kormány is úgy véli, még mindig csempésznek Szíriából fegyvereket a Hezbollah részére. Véghajrá a durvuló amerikai kampányban - a tréfa a republikánus szavazókat mozgósíthatja Bush belehúzott, Kerry félrevonult ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hatnapos kam- pánykörútra indult - helyi idő sze­rint csütörtökön - az amerikai el­nök a félidős törvényhozási válasz­tások kampányának véghajrájá­ban. Bush az ellenzéki Demokrata Párt népszerűségbeli fölényét sze­retné ellensúlyozni, különösen most, hogy a demokraták nagy­ágyúja Jóim Kerry szenátor politi­kai öngyilkosságot követett el. Bush tíz olyan szövetségi államot keres fel, amelyekben 2004-es újra­választásakor megszerezte a szava­zatok többségét. Villámkörútjának első állomásán, Montanában azt hangoztatta, Irakban - a háború USA-beli népszerűtlensége ellené­re - fenn kell tartani az amerikai katonai jelenlétet, s arról próbálta meggyőzni hallgatóságát, hogy megfelelő terve van az iraki helyzet kezelésére. Kerry szenátor viszont nemcsak bocsánatkérésre kényszerült, de vissza kellett vonulnia a kampány­ból is félresikerült vicce miatt. Elemzők szerint nem tudni, a győ­zelemre számító demokratáknak milyen veszteséget okoz a botrány. Kerry a 2004-es elnökválasztáson Bush vetélytársa volt, sokan mind­eddig őt tartották az ellenzéki párt egyik legesélyesebb jövőbeni el­nökjelöltjének. Egy hétfői kalifor­niai találkozón felszólította az egyetemistákat, használják ki ta­nulmányaikat, tanuljanak jól, le­gyenek talpraesettek, tanuljanak meg boldogulni az életben, „külön­ben Irakban találják magukat”. A republikánusok, Bush elnökkel az élen, azonnal lecsaptak a félreértel­mezhető megjegyzésre: a Fehér Ház szerint Kerry megsértette az Irakban szolgáló hazafiakat. Kerry először durván visszautasította a kormány támadását, mondván, az elnököt, nem a katonákat támadta. A szenátor eddig a nyugati parttól a keletiig keresztül-kasul beutazta az Államokat, hogy a demokraták győzelmi esélyem javítson. Ezzel a félreértelmezhető viccel viszont el­lenkező hatást ért el. Montanától New York államig a demokrata sze­nátorok sorra elhatárolódtak tőle, Hillary Clinton volt first lady is arra hívta fel, kérjen bocsánatot meg­jegyzéséért. Kerry kelledenül beis­merte: hülye vicc volt, és elnézést kért mindenkitől, akit szándék nél­kül megsértett. Kerry: hülye vicc volt (Képarchívum) Robert D. Novak, az egyik leg­nevesebb konzervatív politikai hírelemzők egyike úgy véli, Kerry politikai öngyilkossága váratlan esemény a választási hajrában. Ő, aki karnyújtásnyira volt az elnök­ségtől 2004-ben, ezzel a tréfájá­val valószínűleg el is intézte saját politikai jövőjét, lemondhat arról, hogy valaha is elnökjelöltségre áhítson. Novak szerint Kerry vic­cének az lesz a következménye, hogy a republikánus választók na­gyobb számban mennek el sza­vazni. (MTI, ú) Többségbe kerülhetnek a demokraták Washington. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a De­mokrata Párt jelöltjei 1994 óta tartó ellenzéki szerep után először ke­rülhetnek többségbe a kongresszus alsóházában, a felsőházban, a sze­nátusban pedig veszélybe sodorhatják a republikánus párti többséget. A jövő kedden a 435 fős képviselőházat teljes egészében újraválaszt­ják, a 100 tagú szenátusnak pedig az egyharmadát, azaz 33 főt. (m) Iráni hadgyakorlat Három újfajta rakétát tesztelt Teherán. Irán sikeres kísérletet hajtott végre tegnap három újfajta rakétával a Perzsa-öbölben. Áz ál­lami televízió be is mutatta a forra­dalmi gárda által végrehajtott tesz­tet a Núr, Kovzar és Naszr elneve­zésű rakétákkal. Hatótávolságuk 120-170 kilométer között van, a fegyverek tengeri harcokban való bevetésre készültek. Szardar Fa- dávi, a forradalmi gárda haditen­gerészetének helyettes parancsno­ka azt mondta, az új fegyverekkel lefedhető a Perzsa-öböl, a Hor- muzi-szoros és az Ománi-öböl is (a Hormuzi-szoroson halad át na­ponta a világ olajtermelésének mintegy húsz százaléka). A ten­gernagy szerint a sikeres rakétakí­sérletek azt az erőteljes üzenetet hordozzák, hogy az USA vessen véget katonai manővereinek a tér­ségben. Az USA és több szövetsé­gese vasárnap és hétfőn szintén gyakorlatozott a Perzsa-öböl vize­in, arra a feltételezett helyzetre ké­szülve, hogy valakik hajókon ille­gális fegyveralkatrészeket akarnak becsempészni Iránba. (MTI) Bin Laden után Bush London. Oszama bin Laden terroristavezér után George Bush amerikai elnököt tartja a legveszélyesebbnek a világ bé­kéjére a britek többsége. A The Guardianban közölt köz­vélemény-kutatási eredmé­nyek szerint az amerikai elnök megelőzte Kim Dzsong II észak-koreai vezetőt és Mah­múd Ahmadinezsád iráni ál­lamfőt is a világra legnagyobb fenyegetést jelentő politikai személyiségek listáján. Arra a kérdésére, hogy az USA veze­tője veszélyt jelent-e a békére nézve, a brit válaszolók 75 százaléka igennel felelt. 87 százalék tartja veszélyesnek a világbékére Oszama bin La­dern, 69 százalék Kim Dzsong lit és 62 százalék Ahmadine- zsádot. A britek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy indoko­latlan volt a Szaddám Húszéin előző iraki elnök rendszere el­leni támadás. (MTI) 56 holttestet találtak Készültségben a hadsereg Bagdad. Újabb megkínzott em­berek holttesteit találta meg teg­nap az iraki rendőrség, az utóbbi 24 órában 56 holttestre bukkantak Bagdad körül. Az áldozatok 20 és 45 év közötti férfiak voltak, felte­hetően a síita-szunnita felekezeti háború halálbrigádjai végeztek ve­lük, azt azonban most sem tudták megállapítani, kik voltak a meg­gyilkoltak és miért kellett meghal­niuk. A hadseregnél készültséget rendeltek el a Szaddám Húszéin volt diktátor perében napokon be­lül - talán már holnap - várható ítélethirdetés miatt. Irakban megkezdték csaknem 31 ezer újabb katona besorozását, hogy gátat vessenek az erőszakso­rozatnak, amely naponta vérbe bo­rítja az országot - jelentette be az amerikai hadsereg egyik szóvivője. Tizenkétezer személyt már behív­tak szolgáltra, a kiképzésük folya­matban van. Az iraki hadsereget meg kell erősíteni, mert az eltávo­zások miatt gyakran képességének csak a 70 százalékán, sőt még ennél alacsonyabb szinten van. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents