Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-29 / 274. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN ENSZ-bírálat Budapestnek Budapest. Az ENSZ kínzás elleni bizottságát (CAT) aggodalommal töltik el a Budapesten szeptemberben és októberben történt tüntetések során tanúsított rendőri fellépésről szóló hírek. Erről tegnap a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) tájékoztatott. A testület szerint a magyar államnak jobban kellene ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, és arra, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén ne tűrjék meg a jogellenes intézkedéseket. A CAT megállapította, miközben sok jelzés érkezik a rendvédelmi szervek túlkapásairól, nagyon kevés vizsgálat indul az üyen ügyekben, és még ennél is kevesebb ítélet születik. (MTI) Nemzet lett a québeciekből Ottawa. Megszavazta a kanadai képviselőház (helyi idő szerint) hétfőn azt az indítványt, amely nemzetnek ismeri el a francia nyelvű Quebec tartomány lakóit. Az indítványt a múlt héten beterjesztő Stephen Harper miniszterelnök a szeparatista Québeci Blokk vitorlájából akarta kifogni a szelet, egy nappal azelőtt, hogy a párt indítványt készült benyújtani a képviselőházban a tartomány nemzetként történő elismertetéséről. A nagy többséggel elfogadott javaslat, amely nemzetnek nevezi a québecieket az egyesült Kanadán belül, inkább csak jelképes jelentőségű, nem kíván meg alkotmány- vagy törvénymódosítást. Az ellenzék is támogatta, így könnyen átment a parlamenti szavazáson. Ellenzői szerint kétélűnek bizonyulhat, mert erősítheti a szeparatista törekvéseket. (MTI) Maradnak a békefenntartók New York. Az Irakban szolgáló 160 ezer fős többnemzetiségű erő mandátumának meghosszabbítását kérte Núri al-Máliki iraki miniszterelnök az ENSZ BT-től. Mint levelében írta, kormánya elsődleges feladatának tekinti a felelősség teljes átvállalását Irak biztonságáért, de ehhez több időre van szüksége. Az USA olyan határozattervezetet terjesztett be a BT-hez, melynek értelmében a békefenntartók jogosítványát 2007. december 31-ig meghosszabbítanák, de ezt az iraki kormány kérésére június 15-ig felülvizsgálnák. Bagdadban tegnap legkevesebb 40, kínzások nyomait viselő, megölt ember tetemére bukkantak. (MTI) Adakozó Ahmadinezsád Teherán. Irán kész megosztani az atomenergetikában szerzett ismereteit Algériával. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ezt Sakib Helil algériai energetikai miniszterrel közölte Teheránban. Bécsi források szerint hat arab ország részéről észlelhető élénk érdeklődés atomprogramok indítása iránt, ezek egyike Algéria. (MTI) Nem várható egyetértés az afganisztáni szerepvállalás ügyében - mindenki szívesebben ad ötleteket, mint harcoló katonát NATO-értekezlet egy kihalt városban Riga történelmi óvárosa tegnap. Máskor itt embertömegek hömpölyögnek. (SITA/AP-felvétel) Riga. Munkavacsorával kezdődött meg tegnap este a lett fővárosban a NATO-tag- országok vezetőinek kétnapos csúcsértekezlete, amelyen az afganisztáni helyzet a vezető téma. A résztvevők megpróbálják a szerepvállalással kapcsolatos vitákat is elsimítani. ÖSSZEFOGLALÓ Szinte teljesen kihalt utcák és bezárt boltok fogadták tegnap a csúcsértekezletre érkező állam- és kormányfőket. A szlovák küldöttséget Ivan Gasparovic államfő vezeti, tagjai: Ján Kubis külügy-, Frantisek Kasicky védelmi miniszter és Lubomír Bulik vezérkari főnök. A csúcs helyszíneként szolgáló Olimpiai Sportcentrumot hermetikusan elzárták a világtól, az egész környéket vaskorlátokkal vették körül, még a lezárt területen lévő focipályán is ötméterenként álltak a rendőrök. A csúcs résztvevőinek biztonságára összesen kilencezer rendőr és katona vigyáz: a lett biztonsági erők mellett a NATO is kétezer fegyverest telepített az országba. Riga felett helikopterek köröznek, a város kikötőjében pedig két hadihajó horgonyoz, készenlétben bármilyen eshetőségre. A lett intézmények a közalkalmazottakat háromnapos szabadságra küldték, s számos magáncég is hasonlóan döntött. A gyerekek sem mentek iskolába. Riga nem fővároshoz, hanem kihalt városhoz hasonlított. Bush a vízumügyről Az amerikai elnök, aki útban Rigába hétfőn megállt az észt fővárosban, Tallinnban, megígérte, mindent el fog követni, hogy enyhítsen az EU új közép-európai tagországaival szembeni amerikai vízumpolitikán. George Bush megfogalmazása szerint az észt polgárok számára hamarosan lehetőség nyílik arra, hogy vízum nélkül utazhassanak az USA-ba, de ehhez el kell érni azt, hogy az elutasított vízumkérelmek száma ne haladja meg az összes folyamodvány három százalékát. Berlin nem enged Németország is sietett közvetlenül a csúcs előtt leszögezni, hogy nem változtat Afganisztánnal kapcsolatos politikáján. Frank-Walter Steinmeier külügy- és Franz Josef Jung védelmi miniszter egyaránt elutasította a NATO-nak azt a követelését, hogy a német katonák Afganisztánban állomásozó egységei a déli békefenntartásban is vegyenek részt. A Bundeswehr-kontin- gens - 2900 fő - évek óta az ország északi részén teljesít békefenntartó szolgálatot, s a német kormány mindeddig visszautasította azt, hogy az ostromlott déli körzetekbe is csapatokat vezényeljenek. Főleg Washington és a brüsszeli NATO- központ igyekszik nyomást gyakorolni a tagállamokra a nagyobb szerepvállalás érdekében. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő rámutatott, ha a szövetségesek konszenzussal megállapodtak egy meghatározott feladat elvállalásáról, akkor a szolidaritás jegyében a szövetségeseknek segíteniük kell egymást a küldetés végrehajtásában. Úgy vélte, az ideális helyzet az lenne, ha minden ország feloldaná a csapatai mozgását és bevethetőségét korlátozó utasításokat. Párizs Iránt is bevonná A korlátozott szerep vállalása miatt bírált Franciaország köztársasági elnöke, Jacques Chirac - mint előre bejelentették - „kontaktcsoport” létrehozását javasolja. Ennek az összekötő csoportnak az lenne a feladata, hogy hozzáalakítsa az észak-atlanti szervezet stratégiáját az egyre romló közbiztonság és a sokasodó erőszakcselekmények jellemezte helyzethez az ázsiai ország Afganisztánban. Párizs szerint az egyre nehezedő afganisztáni feladatra nem jó megoldás az ISAF létszámának növelése, inkább Hamid Karzai afgán elnök kormányát, az afgán rendőrség és a hadsereg kiképzését, a kábítószertermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet kell jobban támogatni. Párizs ráadásul úgy gondolja, hogy ebbe a stratégiába be kell vonni a környező országokat, így Iránt is. A házigazda Vaira Vike-Frei- berga lett elnök kijelentette: „A katonai szövetség vagy küzdjön teljes szívvel és kemény munkával Afganisztán és kormánya stabilitásának megteremtéséért, vagy hagyja sorsára az országot.” Scheffer, az optimista Pár órával a csúcs kezdete előtt Jaap de Hoop Scheffer NA- TO-főtitkár egy rigai konferencián azt mondta, a NATO afganisztáni hadművelete nincs eleve kudarcra kárhoztatva, igenis van esély a sikerre. Arról győzködte hallgatóságát: a tálibok erős ellenállása és a magas veszteségek ellenére (az év eleje óta több mint 150 külföldi katona vesztette életét) nem szabad elbizonytalanodni. Afganisztán a katonai szövetség első Európán kívüli missziója, de biztos, hogy nem az utolsó. A főtitkár egyben a NATO megreformálását sürgette, hogy a katonai szövetség a XXI. századi kihívások megválaszolásának stratégiai eszközévé válhasson. A főtitkár azt is jelezte, hamaro- sán, valószínűleg 2008 tavaszán újabb csúcstalálkozót tart a katonai szövetség. (MTI, t, ú) XVI. Benedekre jobban vigyáznak, mint az amerikai elnökre - az egyházfő szerint Ankara hidat képez a vallások között Törökország uniós csatlakozását támogatta a pápa XVI. Benedek és Erdogan történelmi kézfogása Kemal Atatürk portréja előtt (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Kivételes és fontos diplomáciai gesztusként a török miniszterelnök fogadta tegnap az ankarai repülőtéren a négynapos látogatásra Törökországba érkezett XVI. Benedeket. A pápa a katolikus egyház fejeként először utazott muzulmán többségű országba. Recep Tayyip Erdogan a repülőgép lépcsőjénél várta a pápát, majd a repülőtéren rövid megbeszélést folytattak. A találkozó után Erdogan elmondta, XVI. Benedek támogatásáról biztosította Törökország uniós csatlakozását. „Azt mondta, nem vagyunk politikusok, de azt kívánjuk, hogy Törökország váljon az EU tagjává” - tájékoztatott Erdogan. Ugyanis a német születésű Joseph Ratzinger bíboros, mielőtt pápává választották, tavaly azt mondta, Törökország muzulmán lakossága miatt nem tartozhat az EU-hoz. Az Erdogannal folytatott megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy Törökország hidat képez a vallások között, és a kultúrák közötti szolidaritásra szólított fel. „Ez (Törökország) egy demokratikus, iszlám ország és hidat képez. Pápaságom kezdete óta el akartam jönni Törökországba, mert szeretem kultúráját” - hangoztatta a pápa, aki látogatásával megpróbálja enyhíteni azt a dühöt, amelyet két és fél hónappal ezelőtti, az iszlám bírálataként értelmezett kijelentéseivel váltott ki a muzulmán világban. Még Rómában, indulása előtt a pápa a párbeszéd, a testvériség és a megbékélés útjának nevezte török- országi látogatását. Hangsúlyozta, az a célja, hogy „párbeszéd alakuljon ki a különböző dimenziók, a kultúrák, a kereszténység és az iszlám között, valamint keresztény testvéreinkkel, különösen az ortodox egyházzal”. Még a pápa megérkezése előtt, hasonlóan békülékeny hangvételű nyilatkozatban Erdogan is reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek látogatása előmozdítja a civilizációk szövetségét és világbékét. A pápa törökországi látogatását a legszigorúbb biztonsági intézkedések kísérik, mivel a 78 milliós országban még mindig meglehetősen puskaporos a hangulat XVI. Benedek szeptemberi regensburgi beszéde miatt. Török illetékesek közlése szerint a biztonsági intézkedések még annál is szigorúbbak, mint George Bush amerikai elnök 2004- es látogatásakor. Háromezer rendőrt vezényeltek Ankara utcáira, s a repülőtérről a városba vezető mintegy harminc kilométeres utat már két órával azelőtt lezárták, hogy a pápa megérkezett. XVI. Benedek tegnap ellátogatott a modem Törökország atyjának tartott Kemal Atatürk mauzóleumába. Ezt követően Ahmet Necder Sezer török államfő fogadta őt, Vatikán állam vezetőjének minőségében. A pápai látogatás ellen néhány tucatnyian tüntettek az ankarai vallásügyi és kulturális minisztérium előtt. (MTI, t) Célzatos ajándék az államfőtől Ankara. II. (Hódító) Mehmed szultán „türelmi rendeletének” másolatával és az oszmán uralkodó portréjával ajándékozta meg a pápát Sezer török államfő. Az említett dokumentumot azután adta ki II. Mehmed, hogy 1453-ban meghódította Konstantinápolyt, ami egyben a Bizánci Birodalom bukását jelentette. Mehmed megparancsolta alattvalóinak, „türelmesen és testvéri érzéssel viszonyuljanak a soknemzetiségű város nem muzulmán polgáraihoz”, és elrendelte mindenfajta vallás szabad gyakorlását. (MTI) Hárompárti reformkormanyt javasolnak a szocdemek Folytatódik a cseh huzavona Litvinyenko-ügy: már öt helyszínen vizsgálódnak a Yard szakemberei Nyomok Berezovszkij irodájában is KOKES JÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ London/Moszkva. Már öt helyszínen talált sugárzásnyomokat a Scotland Yard londoni lapértesülések szerint. A Yard a polonium 210-es radioaktív izotóppal megölt egykori orosz titkosügynök, Alek- szandr Litvinyenko halála ügyében nyomoz. A szennyezett helyiségek egyike Borisz Berezovszkij ellenzéki orosz pénzember irodája. Moszkvában egyesek ebből azt a következtetést vonták le, hogy Berezovszkijnak köze lehet Litvinyenko meggyilkolásához. A milliárdos Berezovszkij, Borisz Jelcin volt orosz elnök egykori közeli bizalmasa évek óta Londonban él, ahol - az orosz hatóságok kiadatási kérelme ellenére - három éve politikai menedékjogot kapott. Ezt arra hivatkozva kérte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette Kreml az életére tör. Hivatalosan Berezovszkijt több tízmillió dolláros csalás vádjával köröztetik az orosz hatóságok. A korábbi brit rendőrségi közlés szerint három helyen mutatták ki a szintetikus izotóp sugárzó nyomait: a londoni Piccadilly egyik szusi- éttermében, a Millennium szállodában, valamint a dezertőr titkos- szolgálati exügynök észak-londoni otthonában. John Reid brit belügyminiszter előző este az alsóházban tett hivatalos nyilatkozatában még csak annyit mondott, a rendőrség az addig ismert három helyszínen kívül több más londoni címen is sugárzást észlelt. (MTI, ú) Prága. Hárompárti - polgári demokrata, szociáldemokrata, kereszténydemokrata - cseh kormány létrehozását javasolta hétfőn este a Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD). A CSSD azután állt elő az ötlettel, hogy Mirek Topolá- nek javaslata a négypárti koalícióról megbukott, s a kormányalakítási tárgyalások újra zsákutcába jutottak. Václav Klaus államfő ezért hétfőn lemondta találkozóját Topolánekkel. Jifí Paroubek szocdem pártelnök hétfőn késő este tárgyalt Topolánek kormányfővel. Azt a botrányt is megvitatták, amely azután robbant ki, hogy Marek Dalik, Topolánek legfőbb tanácsadója a Mladá fronta Dnes című lap rejtett kamerával készített felvételén azt állította: az ODS az orruknál fogva vezeti a szociáldemokratákat, s nem célja a megegyezés. A botrány tovább dagadt, mert Topolánek kiállt Dalik mellett. Václav Klaus államfő tegnap délután váratlanul fogadta Paroubeket.
