Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 29. Kultúra 9 Jó pár magyar alkotást és számos független filmet kínál péntektől a Vili. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Moziláz nagy nevekkel Csányi Sándor és Schell Judit, a Csak szex és más semmi főszereplői (Fotó: Filmunió.hu) Pozsony. E héten pénteken kezdődik és december 9-ig tart az Auparkban lévő Palace Cinemasban a Pozsonyi Nemzetközi Film- fesztivál, amely Szlovákia nemzetközileg is elismert, legrangosabb mozimustrája. E késői, téb időpont előnye, hogy a programba bekerülhet az egész évi termés legjava. TALLÓSl BÉLA Idén ötvenöt országból több mint kétszáz nagyjátékfilm érkezett a mustrára: ezeket a versenyprogramon kívül több információs szekcióban mutatják be. A versenybe tizenkilenc filmet válogattak be első- és másodfilmes rendezőktől, köztük Kocsis Ágnes Friss levegő című munkáját, amelynek főhőse, Viola (Nyakó Juli) egy nyüvános vécé alkalmazottja. Tini lánya, Angéla (Hegyi Izabella) szégyelli, hogy anyja üyen helyen dolgozik. Elhidegül tőle, ha lehet, kerüli vele a társalgást, szeretne kitörni, mint ahogy anyja is szabadulni szeretne a magányból, görcsösen keresi a szerelmet. A film azokat az érzelmi rezdüléseket ábrázolja, amelyek Angélát visszaterelik édesanyjához. Versenyben lesz filmjével az olaszok mesehercege, a Fantaghiró sorozat Romualdója, Kim Rossi Stuart is, akit számtalan tévéfilmből, köztük a Vörös és fekete vagy a Mikor felmegy a nap, illetve A ház kulcsai című mozifilmből ismerhetünk. Barbora Bobulová főszereplésével az Anche liberó va bene című első rendezői munkáját láthatjuk majd Pozsonyban. A Made in Europe szekcióban két magyar fűmet is bemutatnak. Gárdos Péter Az igazi Mikulás című rendezését, amelynek felnőtt főhősét, a kisiklott sorsú bárzongorista Misut (Cserhalmi György) felkérik, hogy Mikulás napján öltözzön be Mikulásnak. Ugyanezen a napon Liza (Szilasi Blanka), a nyolcéves árva kislány megszökik az intézetből, mert valamikor régen az anyukája azt ígérte, hogy nyolcéves korában biciklit hoz neki a Mikulás. Liza bele is botlik Misuba, aki nincs olyan anyagi helyzetben, hogy kerékpárt ajándékozzon idegeneknek. A nap végére aztán minden megváltozik... A másik film a több nemzetközi fesztiválon díjazott, a szakma és a közönség részéről is elismert Fehér tenyér, Hajdú Szabolcs munkája, amely egy tornász fiú megható karriertörténete. E szekció érdekességei közül figyelmet érdemel egyebek között Stephen Frears legújabb rendezése, a II. Erzsébet királynőről szóló életrajzi dráma, a The Queen. Fernando León de Aranoa Princesas című filmje is érdeklődésre tarthat számot: két prostituált kapcsolatáról szól, akik igazi „hercegnők” a saját piacaikon. Vera Chytilová új filmje, a Szép percek, jótállás nélkül is magán viseli az európaiság védjegyét, ezért került ebbe a szekcióba. Chytilová tragikomédiája munkahelyi szorongásainkról szól, arról, hogyan ne kergessünk illúziókat a karrierünket illetően. A Nemzeti fümslágerek kategóriában olyan alkotásokat vetítenek, amelyek saját hazájukban a legnagyobb közönségsikert érték el. A magyar filmet egy könnyed szórakozást, öröm- és bánatköny- nyeket megfelelő arányban fakasztó, finom humorú, romantikus vígjáték, Goda Krisztina Csak szex és más semmi című mozija képviseli. A tavaly bemutatott történelmi témájú, magas művészi színvonalon elkészített focifilm, a Nagypályások után az idén Oroszország „Vietnam-filmjét”, A 9. század című orosz-finn-ukrán koprodukcióban készült opust sikerült megszerezni, amely a 9. századnak az afganisztáni háborúban megélt borzalmas „kalandjait” villantja fel. A filmet Fjodor Bon- darcsuk rendezte. A Vüágidő szekcióban Kína, Tajvan, Dél-Korea, Irán és a Fülöp-szi- getek jutnak el egy-egy mozgókép erejéig a pozsonyi szemlére. Itt lesz a „sztárrendező”, Kim Ki-duk idei alkotása, a Shi gan (Idő), amely egy fiatal szerelmespár viszonyáról szól. A lány attól retteg, hogy idővel alábbhagy a fiú iránta érzett szenvedélye, ezért úgy gondolja, plasztikai sebész kése alatt kell megújulnia, hogy ébren tartsa kedvese szerelmét. De ebbe a kategóriába sorolták a múlt héten elhunyt Robert Altman utolsó moziját, Az utolsó adás című zenés vígjátékot is, mely egy parádés szereposztású rádiós varietéműsor színpadra alkalmazott változatának a felvétele. És még két nagy név ebből a szekcióból: Ridley Scott és Woody Allen. Az előbbi Bor, mámor, Provance címmel készítette el új filmjét, mely egy kötvénykereskedelemre specializálódott londoni bankárról szól, aki átmeneti időre kénytelen elhagyni Angliát. Franciaországba utazik, hogy elrendezze az elhunyt bácsi- kája után örökölt szőlőbirtok körüli ügyeket. A hirtelen ölébe hullott hagyaték azonban elképesztő bonyodalmakat okoz az életében. Woody Allennek idén mutatták be nálunk Match Point című romantikus drámáját, s már itt lesz a fesztiválon következő munkája, a Füles. Folytathatjuk a nagy nevek sorát a függetleneket, és a legtöbb mozgóképet bemutató Az árral szemben szekcióból: Gus Van San (Elefánt, Last Days), Kim Ki-duk (Az íj), Steve Buscemi (Facér Jimmy), Aki Kaurismáki (Laitakau- pungin valót). Az árral szemben „úszik” majd a pozsonyi fesztiválon Nemes Gyula önéletrajzi elemeket tartalmazó Egyetleneim című mozgóképe is. A szemle nézői retrospektív vetítéssorozaton kerülhetnek közelebb az angol Michael Winter- bottom rendezői profiljához. A nagy nevek mellé egy kis „egzotikumot” is kínál a szemle: Más Balkánt a Fókusz szekcióban, és nemcsak a Bal-kan-kán című opussal, hanem még tizenöt mozgóképpel. A fesztivál részletes programja a www.iffbratislava.sk honlapon olvasható. A XX. Pozsonyi Városi Kulturális Napok záró rendezvénye egy kortárs balett-est volt Mozart táncok rafinált rokokó erotikával * VOJTEK KATALIN A Mozart-év jegyében született az a három koreográfia, amelyet szombaton láthatott Pozsonyban a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház együttesének előadásában a Hviezdoslav Színház közönsége. „Fiatal alkotókat kértem fel arra, hogy közösen hozzunk létre egy táncestét, mivel kíváncsi voltam, hogyan gondolkodnak, hogyan éreznek Mozart zenéjével kapcsolatban. Olyan műveket választottunk, melyek könnyedségükkel, táncosságukkal a mozarti életmű vidám, buffo oldalát mutatják meg, annak sokszínűségét, virtuozitását” - olvashattuk a műsorlapon az együttes vezetője, Juronics Tamás érdemes művész sorait. Ezek egyben választ adnak arra, miért sikerült kissé egysíkúra az egész produkció, amelyből épp az ígért sokszínűség hiányzott. Néhol - a túl gyakran ismétlődő mozdulatsoroknál - a könnyedség is, az invenció, a sziporka. Inkább a helyszínek, a szituációk ötletesek, a „zuhanyozás Mozarttal” (Kis semmiségek, koreográfus: Fodor Zoltán) vagy az uszoda (A piacere, koreográfus: Nagy Zoltán), rizsporos parókákat idéző fehér úszósapkákkal, Mozart-korabeli viselethez hasonló fürdőköpennyel. Gyakran támadhatott a nézőnek olyan benyomása, mintha nem okvetlenül a felhasznált Mozart-műben gondolkodtak volna az alkotók, különösen az est nyitó száma, a Kis semmiségek keltett olyan érzést, mintha Mozart zenéje bármüyen mással helyettesíthető lenne. A legszellemesebb az utolsóként bemutatott Púder volt, Barta Dóra koreográfiájában, a címben szereplő púderrel bőven élő, bájosan nyegle ösztönlény-rokokó dámát is ő alakította. Ennek a darabnak volt a legváltozatosabb a mozgásnyelve. Barta a ma használatos mozgásvüág gazdag tárházából merített, megfűszerezve a klasszikus balett olyan lépéseivel - entrechat trois, cabriolete stb. -, amelyek már Mozart korában is léteztek. Üdítően hatottak a felvü- lantott kultúrtörténeti mazsolák is: a minden hevesebb mozdulatnál elszabaduló, tüsszögésroha- mot kiváltó rizsporfelhő, a paróka alatt nyüzsgő tetvek okozta viszketés „kezelése” a hosszú elefánt- csont pálcikával stb. Lényegében mind a három darab a flörtről, az unaloműző kalandról szólt, a rokokó rafinált erotikáját, frivolságát állítva középpontba, néhol összekötve azt a 21. századi reality show-k gátakat és gátlásokat átlépő attitűdjével. Az est egészét tekintve az aktuális trendet szorosan követő produkciót láthattunk, amelyből nem hiányoztak a „modernség” máris kialakult kliséi, felszínes sztereotípiái, de a szépen megformált részletek, érdekes megoldások sem. A kortárs tánc technikáját jól bíró, nagyon jól képzett táncosokat láthattunk, megérdemelték a közönség lelkes tapsát. (Fotó: Szegedi Kortórs Balett) RÖVIDEN Bemutatták a Van Gogh-tárlatot Budapest. Csaknem teljes a Szépművészeti Múzeum új kiállításának anyaga: Vincent van Gogh művei közül 64 megérkezett, már csak 13 képet várnak; az épülő tárlatot tegnap mutatták be az újságíróknak. A pénteken megnyíló bemutatón a látogatókat két híres kép fogadja majd a bejáratnál: az Önarckép pipával című festmény már látható, míg a Fiatal nő hoűand főkötőben című alkotás ezután érkezik meg Bemből. Az alkotásokat a múzeum három csarnokában állítják ki. A látogatóknak törhetetlen üvegből készült zsüipkapun keű belépniük, ez egyrészt biztonsági célokat szolgál, másrészt a klímaviszonyokat szabályozza. (MTI) Francia film kitüntetése Beriin/Varsó. Phüippe Garrel francia rendező Les amants reguliere című filmje kapja az Európai Filmakadémia és a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) 2006. évi közös díját. Az Európai Filmakadémia díjait évenként adják át, vagy Berlinben, vagy valamelyik európai városban. Az idén Varsóban lesz a díjátadási ünnepség december 2-án. Andrej Plahov, a FIPRESCI elnöke a döntést egyebek között azzal indokolta, hogy „Philippe Garrel 16 évesen készítette el első filmjét, s húszévesen már a francia új huUám csodagyerekeként emlegették, Godard kisöccseként. Kifinomult, egyedülálló filmstílussal rendelkezik, filmjei olyanok, mint az áldetektív történetek, ahol a rejtélyesség nem a történetben, hanem a stílusban rejlik”. (MTI) Határ Győző hatalmas életművet hagyott hátra A magyar nyelv virtuóza volt MII PORIRL TT A 93 éves korában elhunyt Kos- suth-díjas magyar író, költő, filozófus: Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Eredeti neve Hack Viktor volt. Apja erdélyi szász volt, a gyomai nyomda művezetője, fia a betű bűvöletében élt gyerekkorától. Iskoláit Pesten kezdte, 15 évesen írt egy értekezést, melyet elküldött Márai Sándornak. Ezt a választ kapta az Újság hasábjain: Később, máskor... Csak 1978- ban találkoztak személyesen, San Diegóban. 1938-ban a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, s Borbíró Virgil mellett dolgozott, közben hegedülni is tanult. Ebben az évben írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglalták, s öt év fegyházra ítélték, ebből a háború miatt csak másfelet töltött le, de jelen volt a sátoraljaújhelyi börtönlázadásnál. 1945-től újra publikálhatott, de 1949-ben kizárták az írószövetségből. 1947-ben írta Heliáne című szatirikus regényét, amelyet az új, kommunista hatalom zúzatott be (néhány példány megmaradt). Verseskötete Liturgikon címmel jelent meg, ebből nem lett baja, de 1950- ben két és fél év börtönre ítélték tiltott határátlépés miatt. „Egész határ határvadász üldözte a Határt” - írta ezután magáról. Horthyék után Rákosiék is lecsukatták. Szabadulása után építészmérnökként működött és angol, német, orosz, francia és spanyol nyelvből műfordított, bár e nyelvek nem mindegyikét bírta teljesen. Huxley, Határ és Márai - sorolta fel Keszi Imre a kártékony burzsoá irodalom képviselőit. Egy másik kommunista kultúrpolitikus, Király István „iránykritikában” ítélte el működését, ez egyenlő volt az elhallgattatással. 1956-ban emigrált, 1957 óta Londonban, Wimbledonban élt. 1957-76 közt a BBC magyar adásának munkatársa volt, s 25 évig tanított angol diplomatákat magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából. Majd műiden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Színművei közül említendő a kilencrészes Golghelógi misztériumjáték (1976), mely filozófiai eszközökkel beszél a világban uralkodó sátánról és a „sánta korongolóvá degradálódott” istenről. A kétrészes Mangún parabolikus tragédia, (Fotó: lndex.hu) mely bemutatja, hogy a zsarnok iránti feltétlen hűség hogy vezet el a kegyvesztettséghez és bukáshoz. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen vagy negyven színművet írt. Magyarországon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus Krisztus születését, 1992-ben az Elefántcsordát. A Heliáne a swifti utazóregény és szatirikus, szürreális utópia hagyományát elevenítette fel, Az őrző könyve (1948) nagyívű történetfilozófiai parabola, melyben baloldali szimpátiáival szakít. Az 1953- as Anibelt Magyarországon írta, de ez is Angliában jelent meg. A regénytrilógia vallomás a nőkhöz, de az ötvenes évek Magyarországának kíméletlen tablója is. A Köpönyeg sors (Juliánosz ifjúsága, 1985) ókori témájú, történelminek álcázott lélekrajzi regény, mely szabadon bánik a tényekkel. A fontos ember (1989) szatirikus körkép az emigrációban élő magyarok kisszerű és nevetséges viszályairól, harcáról az érvényesülésért. Verseiben érvényesül leggazdagabban a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése. Füozófiai munkásságát az irodalomnál fontosabbnak tartotta. Főleg történetfilozófiai és ismeretelméleti kérdéseket kutatott, e téren inkább konzervatív, bár ateista, világpolgár s individualista. Háza, a Hongriuscule évtizedek óta a magyar ösztöndíjasok zarándokhelye volt. Határ Győző az avantgárd klasszikusa volt, könyvei nem könnyű olvasmányok, nem a tömegek szerzője. Hatalmas életművét építészi, kormány-szakértői és rádiós tevékenysége mellett alkotta. A magyar nyelv virtuózaként nevetségessé tette a népi-nemzeti dagályt, s elmarasztalta a hazai önsajnálatot, lassúságot és provincializmust.
