Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-29 / 274. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 29. Kultúra 9 Jó pár magyar alkotást és számos független filmet kínál péntektől a Vili. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Moziláz nagy nevekkel Csányi Sándor és Schell Judit, a Csak szex és más semmi főszereplői (Fotó: Filmunió.hu) Pozsony. E héten pénteken kezdődik és december 9-ig tart az Auparkban lévő Palace Cinemasban a Po­zsonyi Nemzetközi Film- fesztivál, amely Szlovákia nemzetközileg is elismert, legrangosabb mozimust­rája. E késői, téb időpont előnye, hogy a programba bekerülhet az egész évi ter­més legjava. TALLÓSl BÉLA Idén ötvenöt országból több mint kétszáz nagyjátékfilm érke­zett a mustrára: ezeket a verseny­programon kívül több információs szekcióban mutatják be. A verseny­be tizenkilenc filmet válogattak be első- és másodfilmes rendezőktől, köztük Kocsis Ágnes Friss levegő cí­mű munkáját, amelynek főhőse, Viola (Nyakó Juli) egy nyüvános vécé alkalmazottja. Tini lánya, An­géla (Hegyi Izabella) szégyelli, hogy anyja üyen helyen dolgozik. Elhidegül tőle, ha lehet, kerüli vele a társalgást, szeretne kitörni, mint ahogy anyja is szabadulni szeretne a magányból, görcsösen keresi a szerelmet. A film azokat az érzelmi rezdüléseket ábrázolja, amelyek Angélát visszaterelik édesanyjá­hoz. Versenyben lesz filmjével az olaszok mesehercege, a Fantaghiró sorozat Romualdója, Kim Rossi Stuart is, akit számtalan tévéfilm­ből, köztük a Vörös és fekete vagy a Mikor felmegy a nap, illetve A ház kulcsai című mozifilmből ismerhe­tünk. Barbora Bobulová főszerep­lésével az Anche liberó va bene cí­mű első rendezői munkáját láthat­juk majd Pozsonyban. A Made in Europe szekcióban két magyar fűmet is bemutatnak. Gárdos Péter Az igazi Mikulás cí­mű rendezését, amelynek felnőtt főhősét, a kisiklott sorsú bárzon­gorista Misut (Cserhalmi György) felkérik, hogy Mikulás napján öl­tözzön be Mikulásnak. Ugyanezen a napon Liza (Szilasi Blanka), a nyolcéves árva kislány megszökik az intézetből, mert valamikor ré­gen az anyukája azt ígérte, hogy nyolcéves korában biciklit hoz ne­ki a Mikulás. Liza bele is botlik Misuba, aki nincs olyan anyagi helyzetben, hogy kerékpárt aján­dékozzon idegeneknek. A nap vé­gére aztán minden megváltozik... A másik film a több nemzetközi fesztiválon díjazott, a szakma és a közönség részéről is elismert Fe­hér tenyér, Hajdú Szabolcs mun­kája, amely egy tornász fiú megha­tó karriertörténete. E szekció érde­kességei közül figyelmet érdemel egyebek között Stephen Frears leg­újabb rendezése, a II. Erzsébet ki­rálynőről szóló életrajzi dráma, a The Queen. Fernando León de Aranoa Princesas című filmje is ér­deklődésre tarthat számot: két prostituált kapcsolatáról szól, akik igazi „hercegnők” a saját piacai­kon. Vera Chytilová új filmje, a Szép percek, jótállás nélkül is ma­gán viseli az európaiság védjegyét, ezért került ebbe a szekcióba. Chytilová tragikomédiája munka­helyi szorongásainkról szól, arról, hogyan ne kergessünk illúziókat a karrierünket illetően. A Nemzeti fümslágerek kategó­riában olyan alkotásokat vetíte­nek, amelyek saját hazájukban a legnagyobb közönségsikert érték el. A magyar filmet egy könnyed szórakozást, öröm- és bánatköny- nyeket megfelelő arányban fa­kasztó, finom humorú, romanti­kus vígjáték, Goda Krisztina Csak szex és más semmi című mozija képviseli. A tavaly bemutatott tör­ténelmi témájú, magas művészi színvonalon elkészített focifilm, a Nagypályások után az idén Orosz­ország „Vietnam-filmjét”, A 9. szá­zad című orosz-finn-ukrán kop­rodukcióban készült opust sike­rült megszerezni, amely a 9. szá­zadnak az afganisztáni háborúban megélt borzalmas „kalandjait” vil­lantja fel. A filmet Fjodor Bon- darcsuk rendezte. A Vüágidő szekcióban Kína, Taj­van, Dél-Korea, Irán és a Fülöp-szi- getek jutnak el egy-egy mozgókép erejéig a pozsonyi szemlére. Itt lesz a „sztárrendező”, Kim Ki-duk idei alkotása, a Shi gan (Idő), amely egy fiatal szerelmespár vi­szonyáról szól. A lány attól retteg, hogy idővel alábbhagy a fiú iránta érzett szenvedélye, ezért úgy gon­dolja, plasztikai sebész kése alatt kell megújulnia, hogy ébren tartsa kedvese szerelmét. De ebbe a kate­góriába sorolták a múlt héten el­hunyt Robert Altman utolsó mozi­ját, Az utolsó adás című zenés víg­játékot is, mely egy parádés sze­reposztású rádiós varietéműsor színpadra alkalmazott változatá­nak a felvétele. És még két nagy név ebből a szekcióból: Ridley Scott és Woody Allen. Az előbbi Bor, mámor, Provance címmel ké­szítette el új filmjét, mely egy köt­vénykereskedelemre specializáló­dott londoni bankárról szól, aki át­meneti időre kénytelen elhagyni Angliát. Franciaországba utazik, hogy elrendezze az elhunyt bácsi- kája után örökölt szőlőbirtok körü­li ügyeket. A hirtelen ölébe hullott hagyaték azonban elképesztő bo­nyodalmakat okoz az életében. Woody Allennek idén mutatták be nálunk Match Point című romanti­kus drámáját, s már itt lesz a feszti­válon következő munkája, a Füles. Folytathatjuk a nagy nevek so­rát a függetleneket, és a legtöbb mozgóképet bemutató Az árral szemben szekcióból: Gus Van San (Elefánt, Last Days), Kim Ki-duk (Az íj), Steve Buscemi (Facér Jim­my), Aki Kaurismáki (Laitakau- pungin valót). Az árral szemben „úszik” majd a pozsonyi fesztivá­lon Nemes Gyula önéletrajzi ele­meket tartalmazó Egyetleneim cí­mű mozgóképe is. A szemle nézői retrospektív ve­títéssorozaton kerülhetnek köze­lebb az angol Michael Winter- bottom rendezői profiljához. A nagy nevek mellé egy kis „egzoti­kumot” is kínál a szemle: Más Bal­kánt a Fókusz szekcióban, és nem­csak a Bal-kan-kán című opussal, hanem még tizenöt mozgóképpel. A fesztivál részletes programja a www.iffbratislava.sk honlapon olvasható. A XX. Pozsonyi Városi Kulturális Napok záró rendezvénye egy kortárs balett-est volt Mozart táncok rafinált rokokó erotikával * VOJTEK KATALIN A Mozart-év jegyében született az a három koreográfia, amelyet szombaton láthatott Pozsonyban a Szegedi Kortárs Balett és a Nemze­ti Táncszínház együttesének elő­adásában a Hviezdoslav Színház közönsége. „Fiatal alkotókat kértem fel arra, hogy közösen hozzunk létre egy táncestét, mivel kíváncsi voltam, hogyan gondolkodnak, hogyan éreznek Mozart zenéjével kapcso­latban. Olyan műveket választot­tunk, melyek könnyedségükkel, táncosságukkal a mozarti életmű vidám, buffo oldalát mutatják meg, annak sokszínűségét, virtuo­zitását” - olvashattuk a műsorla­pon az együttes vezetője, Juronics Tamás érdemes művész sorait. Ezek egyben választ adnak arra, miért sikerült kissé egysíkúra az egész produkció, amelyből épp az ígért sokszínűség hiányzott. Néhol - a túl gyakran ismétlődő mozdu­latsoroknál - a könnyedség is, az invenció, a sziporka. Inkább a helyszínek, a szituációk ötletesek, a „zuhanyozás Mozarttal” (Kis semmiségek, koreográfus: Fodor Zoltán) vagy az uszoda (A piacere, koreográfus: Nagy Zoltán), rizspo­ros parókákat idéző fehér úszósap­kákkal, Mozart-korabeli viselethez hasonló fürdőköpennyel. Gyakran támadhatott a nézőnek olyan be­nyomása, mintha nem okvetlenül a felhasznált Mozart-műben gon­dolkodtak volna az alkotók, külö­nösen az est nyitó száma, a Kis semmiségek keltett olyan érzést, mintha Mozart zenéje bármüyen mással helyettesíthető lenne. A legszellemesebb az utolsóként be­mutatott Púder volt, Barta Dóra koreográfiájában, a címben sze­replő púderrel bőven élő, bájosan nyegle ösztönlény-rokokó dámát is ő alakította. Ennek a darabnak volt a legváltozatosabb a mozgás­nyelve. Barta a ma használatos mozgásvüág gazdag tárházából merített, megfűszerezve a klasszi­kus balett olyan lépéseivel - entrechat trois, cabriolete stb. -, amelyek már Mozart korában is léteztek. Üdítően hatottak a felvü- lantott kultúrtörténeti mazsolák is: a minden hevesebb mozdulat­nál elszabaduló, tüsszögésroha- mot kiváltó rizsporfelhő, a paróka alatt nyüzsgő tetvek okozta visz­ketés „kezelése” a hosszú elefánt- csont pálcikával stb. Lényegében mind a három da­rab a flörtről, az unaloműző ka­landról szólt, a rokokó rafinált ero­tikáját, frivolságát állítva közép­pontba, néhol összekötve azt a 21. századi reality show-k gátakat és gátlásokat átlépő attitűdjével. Az est egészét tekintve az aktuá­lis trendet szorosan követő produk­ciót láthattunk, amelyből nem hiá­nyoztak a „modernség” máris ki­alakult kliséi, felszínes sztereotípi­ái, de a szépen megformált részle­tek, érdekes megoldások sem. A kortárs tánc technikáját jól bíró, nagyon jól képzett táncosokat lát­hattunk, megérdemelték a közön­ség lelkes tapsát. (Fotó: Szegedi Kortórs Balett) RÖVIDEN Bemutatták a Van Gogh-tárlatot Budapest. Csaknem teljes a Szépművészeti Múzeum új kiállításá­nak anyaga: Vincent van Gogh művei közül 64 megérkezett, már csak 13 képet várnak; az épülő tárlatot tegnap mutatták be az újság­íróknak. A pénteken megnyíló bemutatón a látogatókat két híres kép fogadja majd a bejáratnál: az Önarckép pipával című festmény már látható, míg a Fiatal nő hoűand főkötőben című alkotás ezután érke­zik meg Bemből. Az alkotásokat a múzeum három csarnokában állít­ják ki. A látogatóknak törhetetlen üvegből készült zsüipkapun keű belépniük, ez egyrészt biztonsági célokat szolgál, másrészt a klímavi­szonyokat szabályozza. (MTI) Francia film kitüntetése Beriin/Varsó. Phüippe Garrel francia rendező Les amants regu­liere című filmje kapja az Európai Filmakadémia és a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) 2006. évi közös díját. Az Európai Filmakadémia díjait évenként adják át, vagy Berlinben, vagy valame­lyik európai városban. Az idén Varsóban lesz a díjátadási ünnepség december 2-án. Andrej Plahov, a FIPRESCI elnöke a döntést egyebek között azzal indokolta, hogy „Philippe Garrel 16 évesen készítette el első filmjét, s húszévesen már a francia új huUám csodagyerekeként emlegették, Godard kisöccseként. Kifinomult, egyedülálló filmstílus­sal rendelkezik, filmjei olyanok, mint az áldetektív történetek, ahol a rejtélyesség nem a történetben, hanem a stílusban rejlik”. (MTI) Határ Győző hatalmas életművet hagyott hátra A magyar nyelv virtuóza volt MII PORIRL TT A 93 éves korában elhunyt Kos- suth-díjas magyar író, költő, filozó­fus: Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Eredeti neve Hack Viktor volt. Apja erdélyi szász volt, a gyomai nyomda műve­zetője, fia a betű bűvöletében élt gyerekkorától. Iskoláit Pesten kezd­te, 15 évesen írt egy értekezést, me­lyet elküldött Márai Sándornak. Ezt a választ kapta az Újság hasáb­jain: Később, máskor... Csak 1978- ban találkoztak személyesen, San Diegóban. 1938-ban a budapesti műegyete­men szerzett építészmérnöki diplo­mát, s Borbíró Virgil mellett dolgo­zott, közben hegedülni is tanult. Ebben az évben írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszé­lyes fordulatszámot a hatóság elko­bozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglal­ták, s öt év fegyházra ítélték, ebből a háború miatt csak másfelet töltött le, de jelen volt a sátoraljaújhelyi börtönlázadásnál. 1945-től újra publikálhatott, de 1949-ben kizárták az írószövetség­ből. 1947-ben írta Heliáne című szatirikus regényét, amelyet az új, kommunista hatalom zúzatott be (néhány példány megmaradt). Ver­seskötete Liturgikon címmel jelent meg, ebből nem lett baja, de 1950- ben két és fél év börtönre ítélték til­tott határátlépés miatt. „Egész ha­tár határvadász üldözte a Határt” - írta ezután magáról. Horthyék után Rákosiék is lecsukatták. Szabadulása után építészmér­nökként működött és angol, né­met, orosz, francia és spanyol nyelvből műfordított, bár e nyelvek nem mindegyikét bírta teljesen. Huxley, Határ és Márai - sorolta fel Keszi Imre a kártékony burzsoá iro­dalom képviselőit. Egy másik kom­munista kultúrpolitikus, Király Ist­ván „iránykritikában” ítélte el mű­ködését, ez egyenlő volt az elhall­gattatással. 1956-ban emigrált, 1957 óta Londonban, Wimbledon­ban élt. 1957-76 közt a BBC ma­gyar adásának munkatársa volt, s 25 évig tanított angol diplomatákat magyarra a brit külügyminisztéri­um megbízásából. Majd műiden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Színművei közül említendő a kilencrészes Golghelógi misztéri­umjáték (1976), mely filozófiai esz­közökkel beszél a világban uralko­dó sátánról és a „sánta korongolóvá degradálódott” istenről. A kétré­szes Mangún parabolikus tragédia, (Fotó: lndex.hu) mely bemutatja, hogy a zsarnok iránti feltétlen hűség hogy vezet el a kegyvesztettséghez és bukáshoz. Számos kisebb jelenetet, rádiójáté­kot és mesejátékot, összesen vagy negyven színművet írt. Magyaror­szágon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus Krisztus születé­sét, 1992-ben az Elefántcsordát. A Heliáne a swifti utazóregény és szatirikus, szürreális utópia ha­gyományát elevenítette fel, Az őrző könyve (1948) nagyívű történetfi­lozófiai parabola, melyben balol­dali szimpátiáival szakít. Az 1953- as Anibelt Magyarországon írta, de ez is Angliában jelent meg. A re­génytrilógia vallomás a nőkhöz, de az ötvenes évek Magyarországának kíméletlen tablója is. A Köpönyeg sors (Juliánosz ifjúsága, 1985) óko­ri témájú, történelminek álcázott lélekrajzi regény, mely szabadon bánik a tényekkel. A fontos ember (1989) szatirikus körkép az emig­rációban élő magyarok kisszerű és nevetséges viszályairól, harcáról az érvényesülésért. Verseiben érvé­nyesül leggazdagabban a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése. Füozófiai munkásságát az iroda­lomnál fontosabbnak tartotta. Fő­leg történetfilozófiai és ismeretel­méleti kérdéseket kutatott, e téren inkább konzervatív, bár ateista, vi­lágpolgár s individualista. Háza, a Hongriuscule évtizedek óta a magyar ösztöndíjasok zarán­dokhelye volt. Határ Győző az avantgárd klasszikusa volt, könyvei nem könnyű olvasmányok, nem a tömegek szerzője. Hatalmas élet­művét építészi, kormány-szakértői és rádiós tevékenysége mellett al­kotta. A magyar nyelv virtuózaként nevetségessé tette a népi-nemzeti dagályt, s elmarasztalta a hazai ön­sajnálatot, lassúságot és provincia­lizmust.

Next

/
Thumbnails
Contents