Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-29 / 274. szám, szerda
6 Fókuszban: az önkormányzatok ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Az önkormányzatok több forrásra támaszkodhatnak T-» ZZ 1*1 ff • 1 •* •• 1 Bővülő jogkorok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A közigazgatási reform keretében a helyi önkormányzatok - és velük együtt az akkor létrejött megyei önkormányzatok - hatásköre jelentősen bővült. A feladatok egy részét úgynevezett eredeti hatáskörként kapták meg, más részüket átruházott hatáskörként. Az első csoportba tartozók költségeit saját bevételeikből kell fedezniük, emiatt bővültek bevételeik is, megkapták a természetes személyek jövedelemadójának jelentős részét. A helyi önkormányzatoké az adó 70,3 százaléka, a megyei ön- kormányzatoknak 23,5 százalék jut. Ez már önmagában többmilli- árd korona - 2006-ban mintegy 28 milliárd korona - bevételt jelent a helyi önkormányzatoknak. A másik csoportba tartozó feladatok ellátását a kormány közvetlenül, az egyes minisztériumok költségvetésén keresztül finanszírozza. Ilyen például az oktatásügy, az alap és középiskolák fenntartására ily módon kapnak évente több tízmilliárd koronát a testületek. Ezt a támogatást természetesen csak arra a célra fordíthatják, melyre az állam azt adta. Az önkormányzatok további bevételekkel is rendelkeznek, ők szabhatják meg és az ő kasszájukba folyik be a az ingatlanadó, de jövedelmük származhat az önkormányzati vagyon bérbeadásából, eladásából, és természetesen őket illeti az önkormányzati cégek bevétele is. Opj) Az önkormányzatok egyes hatáskörei: ♦ óvodák ♦ alapiskolák, középiskolák ♦ egészségügyi intézmények, kórházak, járóbeteg-ellátók ♦ kulturális intézmények, múzeumok, színházak ♦ helyi tömegközlekedés ♦ gondozói szolgálat ♦ anyakönyvi hivatalok ♦ építésügy, környezetvédelem Az alacsonyabban lévő települések kevesebbet kapnak A határ 277 méter ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jövőre csökken a síkvidéki települések költségvetése a magasabban fekvő városok és falvakjavára. A Fico-kormány ugyanis nagyobb mértékben akarja figyelembe venni a tengerszint feletti magasságot az éves adóbevételek meghatározásakor, üyen értelemben módosította az elosztást szabályozó kormányrendeletet. A községek éves költségvetésük legnagyobb részét a természetes személyek jövedelemadójából kapják, az elosztást kormányrendelet határozza meg. A tengerszint feletti magasságot már a jelenlegi szabályozás is figyelembe veszi, idén 2,792 milliárd koronát osztanak el ily módon, a módosítás szerint ez az összeg 3,616 milliárd koronára nő. „A magasabban fekvő falvak és városok költségvetése számára ez 219,9 millió korona pluszt jelent” - áll a kormányrendelet indoklásában. Ebből több mint 90 millió koronát az úgynevezett hegyi települések, vagyis a 600 méternél magasabban fekvő községek kapnak majd. A határ 277 méter tengerszint felett, a magasabban fekvő települések többet, az alacsonyabban fekvők kevesebbet kapnak jövőre. A rendelet magasabban fekvő községek nagyobb energiaigényével, az iskolák és az oktatási intézmények fenntartásának magasabb költségeivel, a közutak drágább karbantartásával indokolja a változtatás szükségességét. Hasonló tervezetet már januárban a korábbi kormány is készített, akkor azonban levették a napirendről. Egyes városok költségvetését akár néhány millió koronával is csökkenti a rendelet, a legrosszabbul Pozsony jár, mely több mint 36 millió koronával kap kevesebbet. Csökken azonban az alacsonyabban fekvő kisebb városok és falvak jövő éves költségvetése is. „Jobb lett volna komplex módon értékelni a 2005-ös évet, amikor a pénzügyi decentralizáció életbe lépett” - mondta lapunknak Olga Gáfriková, a Szlovákiai Városok és falvak Társulásának (ZMOS) szóvivője. Az előző kormány által bevezetett finanszírozási rendszer a ZMOS szerint jó, de kisebb módosításokat elképzelhetőnek tart. Farkas Iván (MKP) parlamenti képviselő szerint a kormányrendelet botrányos. „Az előző kormány idején igyekeztünk betartatni azt az elvet, hogy a déb, alacsonyabban fekvő községek kárára ne támogassuk az északibb településeket” - mondta lapunknak Farkas. A kormány a magasabb fűtési és a hideg miatti egyéb kiadásokkal indokolja a módosítást. Farkas szerint ez az indoklás is megkérdőjelezhető. „Igaz, hogy ott tovább tart a fűtési szezon, de a hőenergia egységnyi ára 10-15 százalékkal alacsonyabb” - magyarázta az MKP ön- kormányzati szakértője. Ugyanakkor a nyári trópusi melegek a déli községeknek magasabb költségeket okoznak, főleg abban az esetben, ha a községi intézményekben működik klimatizáció. Farkas szerint hiba volt kormányrendeletben szabályozni a személyi jövedelem- adó elosztását, be kellett volna építeni a vonatkozó törvénybe. „így ellenzékként csak a partvonalról bírálhatjuk a kormányt, igazi beleszólásunk nincs” - mondta Farkas. A kormány indoklása szerint a rendelet 1581 települést érint negatívan, a bevételei 1306-nak nőnek. A lakosság tekintetében még rosszabb az arány, mindössze 37,6 százaléknak kedvez, 62,4 százalékot érint hátrányosan. A rendelet a 2007. január 1-jén lép életbe. (lpj) Hogyan változik egyes városok költségvetése* Település Adóbevétel az új rendelet szerint Jelenlegi adóbevétel Különbözet Komárom 174942,49 178749,22-3806,73 Léva 177844,59 180407,33-2562,73 Vágsellye Dunaszerdahely 128163,62 135143,87 130581,09 137468,22-2417,47-2324,35 Párkány 64245,63 65408,66-1163,03 Királyhelmec 45135,82 45862,03-726,21 Tornaija 43343,58 43809,35-465,76 Csaca 150634,74 148277,76 2356,97 Zsolna 443872,67 440370,54 3502,13 * ha a rendelet már idén is élne, ezer koronában forrás: pénzügyminisztérium Egyre több a feladatuk, de évről-évre nő a hozzá rendelt pénz összege is Foto: Miroslava Cibulková A helyi önkormányzatok bevétele évente több milliárd koronával nő, idén 87,8 milliárdról döntenek Jót tett a pénzügyi decentralizáció Pozsony. Az előző két választási ciklus egyik legfontosabb eredménye a közigazgatási reform volt. Az első Dzurinda-kormány 2001- ben létrehozta a megyei önkormányzatokat. Igaz a felosztás nem sikerült tökéletesre, de mivel az újonnan létrejött testületek viszonylag jelentős jogköröket kaptak, megkezdődhetett a központi hatalom decentralizációja. LAJOS P. JÁNOS Ezt erősítette, hogy a helyi ön- kormányzatokra is egyre több feladatot ruházott át az állam, biztosítva hozzá többé-kevésbé a szükséges pénzt is. A reform - egyelőre - utolsó állomása a pénzügyi decentralizáció volt, tavaly már saját bevételként számolhattak a helyi és megyei önkormányzatok a rájuk ruházott feladatok megvalósításához szükséges pénzeszközökkel. Ez azt jelenti, hogy anyagilag függetlenné váltak a mindenkori kormányzattól, mivel bevételeikről nem a kabinet dönt. A legnagyobb pénzcsomag a természetes személyek jövedelemadójából származik, idén mintegy 38 milliárd koronára számíthatnak a területi önkormányzatok. Ebből több mint 28,3 milliárd jár a helyi önkormányzatoknak, és közel 9,5 milliárd korona sorsáról a megyei testületek döntenek. A helyi önkormányzatok idén közel 88 milliárd korona felett döntenek, a megyei önkormányzatokkal együtt ez az összeg 100 milliárd korona fölé emelkedik. Ez már anyagi szempontból is jelentős ellensúlyt képvisel a mindenkori kormánnyal szemben. Már a pénzügyi decentralizáció első évében, 2005-ben is jól jártak az önkormányzatok, a települések 4,72 milliárddal, a megyei önkormányzatok 1,57 milliárddal kaptak többet a tervezettnél, köszönhetően a bérek jelentős emelkedésének. A növekményt megerősítette Jozef Turcány, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnökhelyettese is. A magasabb össztámogatás ellenére Türcsány nem tartja kizártnak, hogy akadnak olyan kistelepülések, melyek ráfizettek a közigazgatási reform pénzügyi részére. A kormány a 2004-es támogatás 87 százalékát garantálta az önkormányzatoknak, a és 58,6 millió koronát használt fel arra, hogy kiegészítse azok költségvetését, akik tavaly ennél kevesebbet kaptak. Tavalyjavult a pénzügyi helyzete Párkány önkormányzatának is. „Megerősíthetem, hogy a tervezettnél nagyobb összegből gazdálkodhattunk - mondta lapunknak Ján Ora- vec polgármester. A ZMOS szerint a kormány a jövő éves költségvetésben ugyan tartja magát a pénzügyi decentralizáció szabályaihoz, de több kérdés is felmerül az adatokkal kapcsolatban. „Az önkormányzatok személyi jövedelemadóból származó bevételei a dokumentum szerint 13,7 százalékkal, azaz mintegy 3,5 rml- liárd koronával nőnének, szerintünk ez nem reális” - jelentette ki Michal Sykora, a ZMOS elnöke. A személyi jövedelemadó az önkormányzatok egyik legfontosabb forrása, idén ebből 28,2 milliárd korona bevételük lesz. Jövőre mintegy 10 milliárd koronát jelent számukra a helyi adókból - ingatlanadó stb. - származó bevétel, 25 milliár- dot az államtól kapnak az átruházott feladatok elvégzésére. „A törvény alapján azonban ennek csak egy része, mintegy 16,5 milliárd korona kifizetése kötelező” - mondta az elnök. Mennyi jár az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadóból (milliárd korona) 2005 2006* 2007* 2008* Helyi önkormányzat 25,0 28,568 31,311 34,636 Megyei önkormányzat 8,36 9,547 10,467 11,578 Összesen 33,36 38,115 41,778 46,214 * előrejelzés Forrás: pénzügyminisztérium, A rendes havi fizetésük felét jutalomként megszavazhatja számukra az önkormányzat Nem élnek rosszul a polgármesterek ÚJ SZÓ ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nagyvárosok polgármesterei gyakran nagyobb fizetést vihetnek haza, mint a kormányfő. A miniszterelnök alapfizetése ma 77800 korona, Tren- csén polgármestere azonban már tavaly is 87 ezer korona bruttó fizetést kapott. Az ország legnagyobb városainak polgármesterei számláját havonta százezer korona feletti összegek gazdagítják, a poprádi Anton Danko havonta 183 ezer koronát kap havonta. Feltehetően ő a „leggazdagabb”, még a pozsonyi főpolgármester, Andrej Durkovsky is csak 114 ezer koronát keres havonta. Nem csoda tehát, hogy a városokban, nagyobb településeken nincs hiány a polgármesteijelöltekben. A fizetés azonban nem minden, az év végéhez közeledve a legtöbb önkormányzatban megvitatja a polgármester éves jutalmát. Akadnak olyan települések, melyek a törvény szabta keretek felső határán osztanak prémiumot a község első emberének, ami nem ritkán több százezer korona is lehet. Púhó (Púchov) polgármestere például 467 ezer koronát tehetett zsebre, ami a teljes évi fizetésének a fele. „A jutalmakat a polgármesterek jogállását és fizetését szabályozó törvény határozza meg” - tájékoztatta lapunkat Olga Gáfriková, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) szóvivője. A jutalom nagyságát a helyi önkormányzat dönti el, a törvény csak határokat szab a képviselőknek. „A törvény szerint a jutalom nem haladhatja meg a figyelembe vett időszakban kapott fizetés 50 százalékát” - mondta Gáfriková. Ha tehát valaki hat hónapos időszak alapján kapja a jutalmat, akkor a jutalom nem lehet magasabb, mint a hat havi fizetése összegének fele. „Ez az úgynevezett általános jutalom, emellett a polgármesterek kaphatnak még rendkívüli jutalmat is, ennek összege nincs meghatározva” - mondta a szóvivő. Ez a jutalom azonban csak valóban rendkívüli problémák sikeres megoldása miatt adható, mint például természeti katasztrófa, vagy más olyan esemény, mely emberéleteket veszélyeztetett. Kisebb városokban sem ritka, hogy a polgármester hatszámjegyű jutalmat szavaztat meg magának. A tavaly sikeres gazdálkodásért 200 koronás jutalmat vihetett haza Rimaszombat polgár- mestere, Stefan Cifrus. Tavaly 200 ezer koronát kapott. Losonc polgármesterét is megjutalmazta az önkormányzat, tavalyi sikeres munkáját 100 ezer koronás jutalommal honorálták. Gáfriková szerint a polgármesterek nem kaphatnak jutalmat kétszer ugyanarra az időszakra. „Ez ellentétes a törvény szellemével” - mondta a szóvivő. Az a polgármester tehát, aki az első félévért már kapott jutalmat júliusban, nem kaphat egész éves jutalmat decemberben, legfeljebb csak a második félévben végzett munkáját jutalmazhatja a képviselőtestület. A pontos összeg mindig a képviselőkön múlik, de javaslatot tehet bárki, aki részt vesz az adott ülésen. „Bárki tehet javaslatot, képviselőnek sem kell lennie” - állítja a szóvivő. Legtöbbször természetesen valamelyik képviselő, vagy az önkormányzat munkatársa vállalja magára ezt a „hálás” feladatot, (lpj, p) Mekkora a polgármester fizetése A település nagysága Szorzó* A fizetés 2006-ban 500 lakosig 1,65 28 600 501-1 000 lakos 1,83 31 700 1 001-3 000 lakos 2,2 38100 3 001-5 000 lakos 2,41 41 700 5 001-10 000 lakos 2,6 44 900 10 001-20 000 lakos 2,81 48 600 20 001-50 000 lakos 3,21 55 500 50 001-100 000 lakos 3,54 61 200 100 000 lakos felett 3,98 68 800 * a fizetés összegét az előző éves átlagbér és a szorzó szorzataként kapjuk meg, felkerekítve egész százasokra, az országos átlagbér tavaly 17 280 korona volt
