Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-28 / 273. szám, kedd
,.rOLD ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Határ Győző London. Határ Győzőt életének 93. évében a londoni St. George’s Kórházban érte a halál - közölte Abelovszky György, Magyarország nagy- britanniai főkonzulja. A Kos- suth-díjas magyar író az 1956-os forradalom leverése után telepedett le a szigetországban. Határ Győző két hete még részt vett azon a nagyszabású megemlékezésen, amelyet Károly brit trónörökösjelenlétében és fővédnökségével rendeztek az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából, (i-r) Újabb pofon Washingtonnak Quito. A baloldali nacionalista, Amerika-ellenes, Hugo Chávez venezuelai elnökhöz közel álló Rafael Correa nyerte meg az ecuadori elnökválasztást a vasárnap rendezett második fordulóban az első nem hivatalos eredmények szerint. A 43 éves Correa 57 százalék körüli eredményre számíthat, míg ellenfele, az 56 éves konzervatív, Amerika-barát Alvaro Noboa, Ecuador „banánbáró“ néven emlegetett leggazdagabb embere 43 százalék körüli eredményt ért el. (MTI) Rafael Correa (Reuters) Berlusconi már jól van Milánó. Péntekre halasztották tegnap a Silvio Berlusconi elleni újabb per tárgyalását a milánói bíróságon, mert a volt olasz kormányfő előző nap rosszul lett egy beszéde közben, és kórházba kellett szállítani. Berlusconi szóvivője közben közölte, főnöke nem készül távozni a politikai életből. Mint kiderült, a volt kormányfőnek szívpanaszai vannak. Tegnap délután kiengedték a kórházból. (MTI) Elitgárdisták halála Teherán. Felszállás közben lezuhant tegnap a tehe- ráni repülőtéren egy iráni katonai repülőgép. Az Antonov 74 típusú, orosz gyártmányú gépen mindenki meghalt: a Forradalmi Gárda elitalakulatának 35 tagja és a 3 fős személyzet. Mind a polgári, mind a katonai repülőgépflotta válságos állapotban van Iránban, mert a gépek elöregedettek, illetve hiányos a karbantartásuk. (MTI) Történelmi bejelentés történelmi helyszínen - óvatosak az első palesztin reagálások, a részletek még nem ismeretesek Óimért önálló államot kínál a palesztinoknak A zsidó állam első, legendás miniszterelnökének, Dávid Ben Curionnak a portréja alatt foglalt helyet a jelenlegi kormány vezérkara. Balról jobbra: Simon Peresz miniszterelnök-helyettes, Ehud Óimért és Iszráel Maimon, a kormány titkárságának vezetője. (Reuters-felvétel) Jeruzsálem/Szde Boker. Izrael a békéért cserébe hajlandó kivonulni több palesztin területről, és hajlandó tárgyalni a fogolycseréről - jelentette be tegnap Ehud Óimért miniszterelnök. Száeb Erekát főtárgyaló szerint a palesztinok készek a végleges rendezésről tárgyalni. ÖSSZEFOGLALÓ Óimért az első izraeli miniszter- elnök, Dávid Ben Gurion emlékére rendezett ünnepségen, a Negev- sivatagbeli Szde Bokerben tartott beszédében mondta ezt. Izrael hajlandó szabadon engedni sok palesztin foglyot, köztük régóta be- börtönzötteket is, azért az izraeli katonáért cserébe, akit palesztin fegyveresek a Gázai-övezetből izraeli területre behatolva hurcoltak el júniusban. Óimért kifejezte reményét, hogy felújíthatják az izraelipalesztin béketárgyalásokat, amelyek eredményeképpen megalakulhatna a palesztin állam Ciszjordá- niában és a Gázai övezetben. „Új utat javaslok önöknek. Tegnapelőtt már elkezdtük” - mondta, a Gázai övezetben megkötött tűzszünetre utalva, és hozzátette: „Ha létrejön önöknél az új kormány, kötelezettséget vállal arra, hogy életbe lépteti a kvartett elveit, beindítja az útitervet, és szabadon bocsátja Gilád Sálit tizedest, javasolni fogok Abu Mázennek (Mahmúd Abbász palesztin elnök mozgalmi neve) egy azonnali találkozót, hogy nyűt, őszinte és komoly párbeszédet folytassunk.” Óimért ígéretet tett arra, hogy e kereteken belül és az útitervnek megfelelően a palesztinok létrehozhatnak egy független, megvalósítható palesztin államot Ciszjordá- niában, amely teljes szuverenitással rendelkezik, és amelynek pontos határai lesznek. Ugyancsak ígéretet tett az erőszak leállítása fejében a befagyasztott palesztin pénzek felszabadítására, a ciszjordániai útlezárások felszámolásával pedig növelnék a palesztinok mozgásterét. Ami a fogolycserét illeti, Óimért hangsúlyozta: ennek a gesztusnak az a célja, hogy megerősítse a felek közti bizalmat, és megmutassa Izrael békés szándékát a palesztinok irányában. Most először beszélt konkrétan arról, hogy Sahtért palesztin elítélteket engednének szabadon. Az izraeli miniszterelnök egyúttal üdvözölte azokat az arab állásfoglalásokat, amelyek az Izraellel való békét és a zsidó állammal való kapcsolatok normalizálását szorgalmazták. Emlékeztetett arra, hogy ez a megközeh'tés bizonyos elemeiben hasonlít a közel-keleti konfliktus rendezését célzó szaúdi kezdeményezésre. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló szerint a palesztinok „teljesen készen állnak” arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek Izraellel „a megszállt területek végleges státusáról, Jeruzsálem sorsáról, a (zsidó) telepekről, a menekültekről és a határokról”. Erekát úgy vélekedett, a tárgyalásoknak „az útiterv alkalmazásához” kell vezetniük, aminek révén véget ér a palesztin területek megszállása, és megvalósul Bush amerikai elnök víziója a két, egymás mellett békében élő államról. „Ha Izrael fel akarja újítani a tárgyalásokat, tudja a címet: Mahmúd Abbászhoz, a palesztin nép választott elnökéhez fordulhat” - mondta Erekát. (MTI, t, s, ú) A Yard eddigi történetének egyik legbonyolultabb vizsgálata következik Elképesztő adatok a Yukos-ügyről Varsót és Krakkót is az ellenzék irányítja Vesztettek a kormánypártok MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ London. Csütörtökön kezdődik meg Alekszandr Litvinyenko néhai orosz titkosszolgálati ügynök halálának hivatalos halottkémi vizsgálata -jelentette be tegnap az illetékes londoni bíróság. Eközben a brit sajtó az orosz Yukos olajcég államosításának és feldarabolásának ügyével hozta összefüggésbe a Litvinyenko-gyilkosságot. A Yukos, az egykor legnagyobb orosz olajcég ellen éppen három éve kezdődött az állami akciósorozat, amelynek központi eleme az volt, hogy az orosz kormány 20 milliárd dolláros adóhátralékot állapított meg a cégnél. Az azóta darabjaira szedett és így értékesített vállalat egykori főrészvényesét, Mihaü Hodorkovszkijt - Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai ellenlábasát - adócsalás címén hosszú börtönre ítélték. A The Times szerint Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat (FSZB) dezertőr alezredese néhány héttel minapi halála előtt Izraelbe utazott, és ott bizonyítékokat adott át egy orosz milliárdosnak arról, hogy Putyin ügynökei miként bánnak az államfőnek a Yukost egykor irányító ellenségeivel. Litvinyenko az erről szóló információt Leonyid Nyevzlinnek, a Yukos volt második emberének adta át. Nyevzlin maga is a Yukos állami átvétele után menekült Tel-Avivba, az életét féltve. Nyevzlin a lapnak csak annyit mondott: Alekszandr olyan dokumentumokat adott át neki és ügyvédeinek, amelyek fényt derítenek a Yukos-ügy legjelentősebb vonatkozásaira. Az ügyet vizsgáló névtelen források is azt mondták a The Timesnak, hogy Litvinyenko elképesztő értesüléseket tárt fel a Yukos-ügyről és arról, mi történt a vállalat kényszerfeldarabolását ellenzőkkel. A lap szerint a céghez kapcsolódó személyiségek közül többen eltűntek, vagy rejtélyes körülmények közepette meghaltak. Eredetileg az keltette fel az orosz titkosszolgálat részességének gyanúját, hogy a hat éve Londonba menekült egykori alezredes nyíltan hangot adott Putyinellenes álláspontjának, a rendőrség azonban most már azt vizsgálja, Litvinyenko nem szerzett-e magának ellenségeket számos oligarchával fenntartott kapcsolatai során. Az ügyet vizsgáló detektívek a Scotland Yard eddigi történetének égjük legbonyolultabb vizsgálataként jellemzik a Litvinyenko- gyilkosság felderítését, és jelenleg éppen a néhai orosz titkosszolgálati tiszt barátainak és ellenségeinek „félelmetes listáját” nézik át, amelyen szerepel a vüág leggazdagabb embereinek némelyike. A Scotland Yard eközben még mindig azt próbálja összerakni, hogy Litvinyenko mit csinált a megmérgezése előtti 72 órában. Azt is vizsgálja, van-e még valahol a polónium-210-es radioaktív izotópból, amellyel a vizsgálatok szerint a volt kémet megölték. (MTI, t, ú) Varsó. A lengyel kormányzó pártok a tegnap közzétett csaknem végleges eredmények szerint vereséget szenvedtek a hely- hatósági választások második fordulójában. A kormány derékhadát képező Jog és Igazságosság (PiS) párt elvesztette egyebek között a varsói és a krakkói polgármesteri posztot, a kormányhoz tartozó két kisebb párt, a populista és a nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligája pedig szinte mindenütt gyengén szerepelt. A varsói versengésben Hanna Gronkiewicz-Waltz, a liberális polgári platform (PO) jelöltje jelentős különbséggel legyőzte a PiS jelöltjét, Kazimierz Marcin- kiewicz volt kormányfőt 53,2:46,8 százalékos arányban. Külön fájdalom a PiS számára ebben a kudarcban, hogy Mar- cinkiewicz számított a párt legnépszerűbb jelöltjének, és a választást közvetlenül megelőző közvélemény-kutatások még az ő győzelmét valószínűsítették. Gronkiewicz-Waltz úgy értelmezte az eredményt, hogy a szavazók piros lapot mutattak fel a PiS-nek. Marcinkiewicz felszólította pártját, vonja le a tanulságokat a kudarcból. Krakkóban a hivatalban lévő baloldali polgármester, Jacek Majchrowski megvédte posztját konzervatív kihívójával, Ryszard Terleckivel szemben. Némi vigaszul szolgálhat a PiS-nek: az ország második legnagyobb városában, Lódzban jelöltjük, Jerzy Kropiwnicki diadalmaskodott liberális vetéfytársával, Krzystof Kwiatkowskival szemben. A helyhatósági választások első fordulójában 1600 polgármesteri poszt talált gazdára, a vasárnapi második fordulóban további 800. A szavazói részvétel az első fordulós 42,5 százalékról visszaesett 38 százalékra a második fordulóban. Az eredmények tanúsága szerint a kormánykoalíció pártjai sokat vesztettek népszerűségükből a 2005 szeptemberi általános választások óta. Megfigyelők a kormánypártok közötti torzsalkodásokkal, valamint a koalíció megvesztegetési ügyeivel magyarázzák ezt. Egyes elemzők úgy vélik, az önkormányzati választások eredményei nem lesznek nagy hatással az országos politikára. Marek Migalski szociológus szerint a vezető kormánypárt veresége nem eléggé súlyos ehhez. Más elemzők valószínűnek tartják a konzervatív PiS és a jobboldali-liberális Polgári Platform közti politikai harc további éleződését. Putyin is járt a bunkerben Tegnap ismét összeült a brit kormány vészhelyzeti tanácskozó testületé, a COBRA. Nevét az ilyen jellegű megbeszélések helyszíne, a műveleti tájékoztató központ - Cabinet Office Briefing Room A - kezdőbetűiből kapta. Az ügy iróniája: ebben a föld alatti bunkerben tárgyalt éppen egy éve a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről Tony Blair brit miniszterelnök Putyin orosz elnökkel, aki az első külföldi vezetőként tekinthette meg a titkos készültségi létesítményt. (MTI) Kirendelt ügyvéddel kezdődött meg a hírhedt csetnik vajda elleni tárgyalás a hágai törvényszéken Seselj nem jelent meg ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Nem jelent meg perének első tárgyalásán az éhségsztrájkoló Vojiszlav Seselj, így kirendelt ügyvéd képviselte a háborús bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust a hágai törvényszéken. A tizenöt napja éhség- sztrájkot folytató 52 éves csetnik vajda tegnap azt állította, távol- maradásának oka az, hogy túl gyengének érzi magát. Az éhség- sztrájkkal épp a védelmére hivatalból kirendelt ügyvédek ellen tiltakozik. A bíróság még korábban, arra az esetre rendelte el alkalmazásukat, ha Seseljtől meg kell vonni azt a korábban neki megadott jogot, hogy ellássa saját védelmét. A tárgyalást előzőleg több alkalommal elhalasztották. A bíróság tegnapi döntését indokolva kijelentette: „a vádlott joga ahhoz, hogy ellássa saját védelmét, jelentős mértékben veszélyezteti a per rendben történő és gyors lefolyását ... ezért ebben a szakaszban indokolt állandó védő útján beavatkozni”. A kirendelt védő ugyanaz a brit ügyvéd, aki ellen tiltakozva Seselj egyszer már távozott égy meghallgatásról. Seselj 2003 februárjában önkoplal ként adta fel magát, de ártatlanságát hangoztatta, megkérdőjelezte a törvényszék legitimitását és fo- gadkozott, hogy a pert cirkusszá változtatja. Kilenc pontban emeltek ellene vádat a Jugoszlávia felbomlásakor kirobbant háború és etnikai tisztogatás során elkövetett bűncselekményekért. A törvényszék életfogytiglani börtönre is ítélheti. Seselj most is a nacionalista Szerb Radikális Párt listavezetője a jövő januári szerbiai parlamenti választáson. Az ellene folyó pert sokan az időközben elhunyt főbűnös, Szlobodan Müosevics peréhez hasonlítják. (MTI, t, ú) „Seselj a politikai manipuláció mestere" - mondta róla tegnap a hágai Ügyész (Képarchívum) CDU-kongresszus Ismét Merkel a pártelnök Berlin. Angela Merkelt újraválasztották a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökévé tegnap. A konzervatív párt drezdai kongresszusán a küldöttek 93,06 százaléka adta le voksát az 52 éves Merkelre, aki az első nő a CDU és egyben a német kormány élén. A párt nem is állított ellenjelöltet, így megválasztásához nem fért kétség. A kérdés csupán az volt, hogy a fizikusból lett politikusasszonyt a szavazatok hány százalékával választják újjá. A keletnémet Merkel 2000 óta áll a CDU élén, egy éve vezeti a nagykoalíciós kormányt. (MTI)
