Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-28 / 273. szám, kedd
6 Fókuszban: a végrendelkezés ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 28. www.ujszo.com AMIT A VÉGRENDELKEZÉSRŐL TUDNI KELL ♦ Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet. Ez a jog nem zárható ki, és nem korlátozható. Végrendelkezni csak személyesen lehet. ♦ Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát vagy annak meghatározott hányadátjuttatja. Arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, ún. helyettes örökös is nevezhető. ♦ Több módon történhet a végrendelet megírása. Végrendelet készülhet kézírással is. A szöveg végén pontos dátumnak, és természetesen a végrendelkező aláírásának kell állnia. Ha az írásból kitűnik, hogy az egy végrendelet, akkor érvényes a rendelkezés. ♦ Készíthető végrendelet más által is. Ez esetben ügyvéd vagy közjegyző fogalmazza meg a szöveget, melyet a végrendelkező és két tanú is aláír. Végrendelet tanúja írni tudó, nagykorú, a végrendelkező személyazonosságát tanúsítani tudó személy lehet. ♦ Elhelyezhető a végrendelet ügyvédnél, közjegyzőnél, de akár egy otthoni szekrényben is. Érdemes viszont tájékoztatni egy családtagot arról, hol keressék majd a végrendeletet az illető halála esetén. ♦ A végrendelet-készítés semmiféle hátrányt nem jelent „szerzője” számára. Ez egy egyoldalú intézkedés, melyet a szándék vagy az élethelyzet változásával bármikor megváltoztathat az illető. Mindig a legutolsó végrendelet az érvényes. ♦ A végrendelet érvénytelen, ha formailag hibás, illetve ha a végrendelet megalkotásakor az örökhagyó olyan állapotban volt, hogy nem volt meg a szabad végrendelkezési képessége (pl. cselekvőképesség hiányában vagy külső ráhatás folytán), (rv, pa) KITAGADÁS ÉS KIZÁRÁS ♦ Az örökhagyó törvényes örökösét kizárhatja az öröklésből ilyen tartalmú írásos nyilatkozattal, vagy úgy, hogy örökösévé más személyt nevez. A kizárást indokolni nem kell. ♦ Míg a kizárás a köteles részre jogosultakat e részükből nem re- kesztheti ki, addig a kitagadás igen. Ugyanis az örökhagyó a törvényben felsorolt konkrét okok esetén, ezen okokra hivatkozva végrendeletében a köteles részből is kirekesztheti a törvényes örököseit. ♦ A kitagadás csak az örökhagyó által megjelölt személyekre vonatkozik, vagyis a kitagadott/kizárt személy leszármazottja ettől függetlenül örökölhet. ♦ A köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazottját, házastársát és szülőjét, ha végrendelet folytán nem ők örökölnek, vagy kevesebbet örökölnek, mint a köteles rész törvényes mértéke. A köteles rész mértéke a törvényes örökrész fele. Nem jár azonban köteles rész annak, akit az örökhagyó az ok megjelölésével kitagadott, (r. v., pa) VÉGRENDELKEZNI SEM LEHET INGYEN ♦ A közjegyzőnél elhelyezett írásbeli magánvégrendelet elkészítéséért felszámolt illeték 800 korona. ♦ Ha mellékletként kitagadó nyilatkozatot is csatolnak a végrendelethez, a díj 1500 koronára emelkedik. ♦ 40 koronás illetéket kell fizetni az örökhagyó, továbbá a szükséges tanúk személyazonosságának megállapításáért. ♦ A végrendelet központi közjegyzői nyilvántartásba felvételének, okiratba foglalásának díja: 100 Sk. ♦ A letétbe helyezésről készült jegyzőkönyv kiállításáért 150 koronát kell fizetni, (-cz-e, s) AZ ÖRÖKSÉG VISSZAUTASÍTÁSA ♦ A törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy az örökös megtagadja az örökség átvételét. ♦ Az örökség visszautasítása az öröklési folyamat megnyílta után, az örökös által tett egyoldalú nyilatkozattal történik. A visszautasítás szóban is érvényes. ♦ Fontos szabály, hogy a visszautasítás csak az egész örökrészre vonatkozhat, és nem lehet visszavonni. Meghatározott személy javára nem lehet visszautasítani az örökséget, (-cz-e) ve 6-KiTWfteLór A kézzel írt végrendelet is érvényes (Somogyi Tibor felvétele) Sokan azt hiszik, hogy ha végrendelkeznek, előbb meghalnak, úgy érzik, hogy kihívják a sorsot maguk ellen ezzel az intézkedésükkel (Illusztrációs felvétel) Örökölni egyrészt a törvényes öröklési rend, avagy végrendelet alapján lehet, de ilyent kevesen írnak Érdemes előre gondolkodnunk Csak kevesen foglalják írásba végakaratukat, a népesség számához képest elenyésző az arányuk. Sokan azt hiszik, hogy ha végrendelkeznek, előbb meghalnak. Úgy érzik, hogy kihívják a sorsot maguk ellen ezzel az intézkedésükkel. Mások úgy gondolkodnak, hogy életükben nem ruházzák át másra vagyonukat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Természetesen a végrendelet nem erről szól. Abban az foglaltatik, hogy az örökhagyó halálát követően vagyonából kit és mekkora rész illessen. A fiatalok pedig nem foglalkoznak a kérdéssel, fel sem fogják, milyen jelentőséggel bírhat egy végrendelet. Kérdés, vajon mikor érdemes végrendelkeznie valakinek. Nos, van egy régi mondás, mely szerint: az öregnek meg kell halni, a fiatal meghalhat. Nem tudhatjuk tehát, mikor halunk meg, éppen ezért, akinek van örökül hagyható vagyona, érdemes annak sorsáról minél előbb rendelkeznie. Csak ez esetben biztosítható ugyanis, hogy halála után az részesül vagyonából, akit ő arra érdemesnek tart. Egy családtag elvesztése minden esetben szomorú dolog. Még jobban sújtja azonban a bánat a hozzátartozókat, ha bonyodalom keletkezik az öröklés dolgában. Az ember halálával annak hagyatéka örököseire száll. Örökölni egyrészt a törvényes öröklési rend, avagy végrendelkezés alapján lehet. Amennyiben nem foglalta írásba végakaratát az elhunyt, törvényes örökösei - elsősorban gyermekei - öröklik teljes hagyatékát. Annak érdekében, hogy valóban az elhunyt akarata érvényesüljön az öröklés során, érdemes arról rendelkezni. Méghozzá időben! Nem tudhatja ugyanis senki, melyik nap éri utol egy súlyos betegség, vagy hirtelen meghal egy baleset következtében. Jóljöhet a közjegyző segítsége Egy végrendelet elkészítése nem bonyolult, ennek ellenére kevesen szánják el rá el magukat. A statisztikák alapján az örökösödési tárgyalások legfeljebb 10%-ban alapulnak az örökhagyó végrendeletén. Sok emberben él az a téves fel- tételezés, hogy végrendeletet csakis közjegyző jelenlétében tehet. Ezzel együtt igaz, a végintézkedés hátrahagyása során jól jöhet a közjegyző segítsége. Fontos tudni, hogy az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező írhatja maga is, de akár mással is megírathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt elejétől végig maga úja és aláírja. Érvényes akkor is, ha más írja, de az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláírja, esedeg ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják. A harmadik módszer, hogy az örökhagyó a végrendeletét aláírja és akár nyüt, akár zárt hatként a közjegyzőnél -végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és a végrendelkező aláírásával, illetve - ha a végrendelet érvényességéhez tanúkra volt szükség, akkor - mindkét tanú aláírásával. Nem érinti a végrendelet érvényességét, ha a tanú nem ismeri a végrendelet tartalmát. Törvényes öröklés Sokan elzárkóznak a végintézkedéstől, mert attól félnek, esedeg valamit kifelejtenek belőle, attól tartanak, hogy elfelejtenek egy-egy vagyontárgyukról rendelkezni. Ez sem jelenthet azonban problémát. Ha ugyanis a végakarat nem rendelkezik mindenről, ami a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonát képezi, megnyílik az út a törvényes öröklés előtt. A törvényes öröklési rend értelmében törvényes örökösnek elsősorban az örökhagyó gyermeke és a házastárs számít. Ha egyik sincs, akkor a szülők, szülők hiányában a nagyszülők, a nagyszülők hiányában azok leszárma- zói, ezek hiányában a távolabbi felmenő rokonok. Ha a rokoni körben örökös nincs, az örökös az állam. (-cz-e, fm) Bármilyen indokkal nem lehet kitagadni az örököst Az ember halálával hagyatéka átszáll az örökösre Hogyan kell kitagadni? Fél évig is tarthat az eljárás ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kitagadás intézményéről mindenekelőtt azt kell tudni, hogy indokolni kell, s csak a törvényben meghatározott, szigorú esetekben lehet helye. Bármilyen indokkal nem lehet kitagadni a törvényes örököst. Egy konkrét példával élve: a leszármazó (esedeg testvér vagy házastárs) homoszexualitása önmagában nem megfelelő ok a kitagadásra. Az örökhagyó nem teheti meg, hogy gyermekét csupán esedeges melegsége miatt nem részesíti az örökségből. Egy biztos, nem jár köteles rész (a törvényes örökrész fele) annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a vég- intézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Kitagadásnak van helye, ha a köteles részre jogosult:- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;- az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;- az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;- erkölcstelen életmódot folytat;-jogerősen legalább egy év szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja. Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek köteles részre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl. A kitagadással szemben a kizárást nem kell indokolni, ez az örökhagyó alanyi joga, s ez nem más, mint a törvényes örökös köteles részre, azaz: a törvényes örökrészének felére szorítása. Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből, (érvé, pa) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az ember halálával hagyatéka átszáll- az örökösre. Szükséges azonban egy olyan eljárás, amelynek feladata az öröklés időpontjának, tényének, módjának, több örökös esetén az öröklés arányának tanúsítása, és ezeknek megfelelően a hagyaték átadása. A hagyatéki eljárás célja egyfelől az, hogy megállapítsa, mely vagyontárgyak tartoznak a hagyatékba, másrészt, hogy felderítse az örökösök személyét, és az örökség megoszlását az egyes örökösök között. A hagyatéki eljárás végén a közjegyző a hagyatéki eljárás során megállapított örökséget átadja az örökösöknek, akik ettől a pillanattól gyakorolhatják örökösijogaikat. A hagyatéki eljárás az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző folytatja le. Áz eljáró közjegyző a végrendelet alapján, illetve végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai szerint meghatározza az örökösök személyét. A tapasztalatok azt igazolják, a hagyatéki eljárás általában nem tart tovább fél évnél. Törvény vagy rendelet egyébként nem szabályozza, hogy legfeljebb mennyi ideig tarthat az örökhagyó halálának eredményeként bekövetkezett jogi változások tisztázása. A hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak körének és értékének megállapítására hagyatéki leltárt vesznek fel. Az eljárás során az illetékes közjegyző vizsgálja a hagyatékkal kapcsolatos vitákat is. A közjegyző az örökös számára kérelemre öröklési bizonyítványt állít ki, melyben tanúsítja az örökösi minőséget. A hagyaték átadásáról végzéssel határoz. A végzés ellen mindenki, akire nézve sérelmes rendelkezést tartalmaz, tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be. Az ügy jogerős befejezéséig a hagyatékátadó végzés nem hajtható végre. (-cz-e, s)
