Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-28 / 273. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 28. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Halál a síneken Pőstyén. Egy 16 éves lány lelte halálát a vasúti síneken. Pénteken éjjel Pöstyén és Vágdebrőd (Drahovce) között egy tehervonat mozdonyvezetője lett figyelmes a síneken fekvő testre. A gyorsfék használata ellenére a szerelvényt csak akkor sikerült lefékezni, mikor már a negyedik kocsi állt az áldozat felett. A helyszínelő orvos szerint a hálál oka egy erős ütés a fejtetőn. A tehervonat előtt ezen a szakaszon haladt el a Báthory gyorsvonat, ám a zsolnai vasúti rendőrségi ellenőrzés során nem találtak balesetre utaló nyomokat a mozdonyon. A halál pontos okát a boncolás után állapítják meg. (SITA) Kizárták az idegenkezűséget Poszony. A rendőrség lezárta JánV. (56), neves szexológus halálának ügyét. A vizsgálat során a szakértők kizárták az idegenkezűséget. Az áldozat főbe lőtte magát. (TASR) Nem sült el a fegyvere Kassa. Zsarolással, lopással, magánlaksértéssel és engedélynélküli fegyvertartással vádolnak egy 23 éves férfit a Tőketerebesi járásban. Kristián B. csütörtökön este Perbenyik (Pribeník) községben támadt rá a 42 éves Michal R.-re annak családi házában. Puskát szegezett rá, meghúzta a ravaszt, de a fegyver nem sült el. Az áldozatnak ezek után sikerült megütnie támadóját és kilökdöste a házból. A támadó erre betörte a konyhaablakot és elvitt egy televíziót. Az elkövetőt pénteken letartóztatták. (TASR) Marihuánával üzletelt Privigye. Marihuánával üzletelt egy 23 éves férfi. A kana- biszhoz egy privigyei kocsmában jutott hozzá, majd megkínált vele három fiatalkorú fiút is. Őket kórházba kellett szállítani a drog elszívása után. A vádlott szabadlábon védekezik. (SITA) Huszonketten lettek rosszul lgló. Huszonkét ember került gyomorrontással a korompai kórházba, mindannyian romlott hústerméket fogyasztottak. Egy 35 éves nő egy 51 éves asszonytól vette a sonkát, aki valószínűleg a szepesvéghelyi (Hranovnica) hentesnél vásárolta. Egészségre ártalmas élelmiszer forgalmazása ügyében indítottak eljárást. (SITA) F. Zoltán koldulásból tartotta fenn magát Holtan találták az utcán ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombat. Valószínűleg az ital végzett azzal a 61 éves rima- szombati férfival, akinek holttestét tegnap találták meg a városi rendőrök a városközpontban, a Daxner tér és a Fő tér közötti sétálóutca egyik padján. Az elhunyt F. Zoltán információink szerint már évek óta betegeskedett, ennek ellenére nagyon sok alkoholt fogyasztott, s nem volt hajlandó elfogadni sem családtagjai, sem pedig a szociális gondozói hálózat által nyújtott segítséget. A Dúsa utcai telepen lakott egy korábban kamraként szolgáló helyiségben, igen rossz körülmények között. A férfi a nyugdíja mellé koldulással próbált meg pénzt szerezni, közismert alakja volt a városnak, a nagy üzletházak előtt koldult rendszeresen. F. Zoltán holttestét reggel találták meg a rendőrök, délután egy órakor még a halottszállító autót várták, az előírások szerint ugyanis ilyen esetben kötelező a törvényszéki boncolás, (szász) A rendőrök találták meg (Szekeres Éva felvétele) A lelkipásztorok is véradásra buzdítják a híveket, a transzfúziós osztályok sms-ben kérnek segítséget Akut „vérszegénység” a megyében Kassa. Még mindig kevés a véradó a kassai transzfúziós osztályokon. A Louis Pasteaur egyetemi kórházban az utóbbi hetekben több műtétet el kellett halasztani, a Szív- és Érrendszeri Betegségek Kelet-Szlovákiai Intézetében pedig előfordult, hogy egy egész napot kellett várni egy sürgős operációval. JUHÁSZ KATALIN Az intézetben napi három-négy műtétet végeznek, és vészhelyzetben más megyékből szoktak vér- konzervet kérni. Egy operációhoz legalább négy véradó vérére van szükség, ezért legtöbbször a várakozó páciensek családtagjait szólítják meg. Az ötlet bevált, naponta ádagosan egy család sorakozik be a véradók közé. „Tapasztalataink szerint az emberek szívesebben adnak vért, ha személyesen is érdekeltek a dologban, ha rokonuk vár komoly műtétre. Mi fogyasztjuk a legtöbb vérkészítményt a megyében, tudni kell azonban, hogy a szomszédos megyékből is érkeznek hozzánk betegek, mivel intézetünk országos hírnévnek örvend” - mondta lapunknak Frantisek Sabol igazgató, hozzátéve, hogy mostanában szinte versengnek a véradókért az egyetemi kórház transzfúziós szolgálatával, és újabban sms-ben kérik az adatbázisukban szereplő lakosok segítségét. A városban jelenleg heti 220 vérvételre kerül sor, a zökkenő- mentes műtéti beavatkozásokhoz viszont legalább napi nyolcvan véradóra lenne szükség. A szolgálat ugyanis négy kórházat lát el vérkonzervekkel. A tavalyi sikeres „térítést” követően idén is az egyházakhoz fordultak segítségért. „A lelkipásztorok tudnak hatni a hívőkre, az istentiszteleteken már eddig is többen hangoztatták a véradás fontosságát. Reméljük, ezeken a csatornákon keresztül is sikerül megszólítanunk a lakosságot” - mondta lapunknak Lucia Cangárová, a Vöröskereszt regionális kirendeltségének vezetője. Szeptemberben - egy országos kampánynak köszönhetően - megnőtt ugyan az egyetemista véradók száma, az adakozási kedv azonban megcsappant az utóbbi hetekben. A közlekedési és egyéb balesetek száma viszont nem csökkent a megyében. Egy szabadnap sokat érne A SZNF lakótelepi egyetemi kórház transzfúziós szolgálata munkanapokon fél hét és déli tizenkettő között, keddenként pedig délután ötig tart nyitva. A város környékéről érkezők útiköltség-térítést is kapnak, igazolt szabadnapra azonban a régi gyakorlattól eltérően ma már nem jogosultak. A kórház illetékese szerint a szabadnap újbóli bevezetése jelentősen növelné az önkéntes véradók számát; sokan ugyanis ügyes-bajos dolgaik elintézésével kötnék össze a véradást. Fennállt a veszély, hogy a nedvesség tönkreteszi a nagykaposi intézményben őrzött relikviákat Átköltöztetik és bővítik a múzeumot LECZO ZOLTÁN A nagykaposi múzeumban főleg olyan, a 19. és a 20. századból származó tárgyakat gyűjtöttek össze, melyeket a helyiek valamint a környező települések lakosai ajándékoztak az intézménynek (Szabó Bernadett felvétele) Nagykapos. Az Ung-vidék központjában kénytelenek voltak egy másik városi ingadanba költöztetni a helyi múzeumot, fennállt ugyanis annak a veszélye, hogy a nedvesség és a levegő magas páratartalma tönkreteszi az abban őrzött relikviákat. Stefan Tövis, a művelődési központ igazgatója elmondta, az intézmény eddig a kultúrház alatti - eredetileg óvóhelynek szánt - helyiségekben működött, ám a szakemberek azt ajánlották, a tárgyak épségének megóvása érdekében sürgősen találjanak másik helyet a tárlat számára. Erre a célra a legmegfelelőbbnek a Fő utcán található Junior Kulturális Központ alagsora mutatkozott, melyet a múlt évvégén nyitottak meg. A nyár folyamán ezeket a helyiségeket kitakarították, és a falakat speciális, víztaszító festékkel színezték. A múzeumban őrzött tárgyak addigra olyan rossz állapotba kerültek, hogy azok nagy részét restaurálni kellett. A főleg a régióra jellemző hagyományos népi mesterségeket bemutató helytörténeti kiállítást új helyén holnap nyitják meg, s ezzel egy időben rendezik meg a mesterségek napját is. Stefan Tövis elárulta, a nagykaposi múzeumot a jövőben bővíteni szeretnék. Az előtérben egy olyan állandó kiállítást hoznak létre, mely az Ung- vidéki települések történelmi nevezetességeit mutatja be. A régió ugyanis rendkívül gazdag régészed lelőhelyekkel rendelkezik, ám ezek népszerűsítésére eddig nem volt mód, így a szakembereken és a helyieken kívül szinte senki nem tud a létezésükről. Az Abarán talált 4000 éves Vénusz szobor a legrégebbi bronzkori leletek közé tartozik az országban. Iskén a legnagyobb kelet-szlovákiai kelta temetőt tárták fel, itt a sírokból szinte felbecsülheteden értékű fegyverek, ékszerek és kerámiák kerültek elő. Hasonló őskori és ókori kincseket találtak egyebek közt Vajánban, Kis- és Nagyráskán, Abarán, Deregnyő- ben, Csicserben és Bésben is. Kevesen tudják, hogy a mokcsamo- gyorósi ötvösök régen a magyar uralkodók számára készítettek ékszereket, és hogy a Kaposkele- csenyen tenyésztett lovak a királyi lovardák büszkeségei közé tartoztak. Nagykaposon a tervek megvalósításához különböző pályázatok útján próbálnak meg pénzt szerezni, a szakmai munkát pedig a nagymihályi múzeum munkatársainak segítségével végzik majd el. Híres kaposi mesterek Stefan Tövis szerint mostanra talán már kevesen tudják az itt élők közül, hogy valamikor a nagykaposi kézművesmesterek országszerte híresek voltak. A helyi szitakészítők és csizmadiák ügyességéről Mikszáth Kálmán is említést tesz egyik művében, (leczo) Több párt színeiben is indulnak roma származású jelöltek a vegyes lakosságú községben Romák is ringbe szállnak a voksokért KOZSÁR ZSUZSANNA Jászó. Több roma származású jelölt is található a képviselőjelöltek névsorában, sőt egy jelölt van a polgármesteri posztért indulók között is. A községben már korábban is voltak kísérletek, hogy a roma származású lakosokat bevonják a közügyek igazgatásába. A mostani választási időszak elején még működött az öttagú roma tanács, mely megfigyelőként volt jelen a községi képviselő-testület gyűlésein. Sőt minden komisszióban a gazdasági komissziótól a kulturálisig volt egy ember a roma tanácsból is. Ám a kezdeményezés egy idő után „halódni kezdett”, a roma tanácstagok nem jártak el az ösz- szejövetelekre. A megtárgyalni való ügyek iránt kevés érdeklődést mutattak, nem volt saját véleményük, illetőleg a községi költségvetés felét követelték maguknak, ám ebből a közös költségekre, mint például a közvilágítás, nem áldoztak volna, csupán a roma közösség érdekeit akarták képviselni. A mostani választásokon azonban nagyobb a közügyek iránti érdeklődés, a 38 induló képviselőjelöltből három roma származású képviseli a Smert, és indulnak romák más pártok, például a KDH és a Nádej színeiben is, az MKP szórólapján azonban hiába keresnénk őket. A hat polgármesterjelölt között pedig megtalálható a roma közösség egyik jelentős tagja is, aki többször kisegítette már anyagi szükségben lévő roma polgártársait. A község csaknem 1800 szavazópolgárának mintegy negyven százaléka roma származású, ezért érdekes eredményre lehet számítani. Helyi elemzők szerint nem valószínű, hogy bárki is „meg akarná vásárolni” mondjuk a roma szavazatokat, hiszen a szavazólapok az urnába kerülnek, tehát senki sem bizonyíthatja karikázás után, kire voksolt. A parlamenti választások esetében ugyanis volt, ciki a maradék szavazólapok ellenőrzése után kapta meg szavazata ellenértékét. Erre most nem kerülhet sor, ezért legfeljebb csak ajándékokat és ígéreteket kaphatnak a szavazópolgárok néhány nappal a voksolás előtt, ám az esetleges „ajándékozók és ígérgetők” számára nincs garancia a voks biztosítására. A községben a lakosság száma körülbelül 2800 fő, a roma lakosság létszáma 300-400-zal haladja meg a nem roma származásúak számát. Pontos adat a gyakori migráció miatt nem áll rendelkezésre.
