Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-24 / 270. szám, péntek
6 Fókuszban: a társtulajdon ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 24. www.ujszo.com Mikor nem kell szövevényes perekre számítanunk? A leggyakoribb problémák ÚJ SZÓ-TIPP A házastársi vagyonközösség és a társtulajdon egyes formái nem egyszer szövevényes bírósági perekhez vezetnek. Az alábbiakban a leggyakoribb példákat soroljuk fel. 1. A férj és feleség már több éve házastársi vagyonközösségben élnek. A férj elkezdett vállalkozni, a felesége azonban amiatt aggódik, hogy a vállalkozás sikertelensége az egész családot tönkreteheti. Mit tehet a feleség? A Polgári Törvénykönyv szerint a házasság fennállása alatt az egyik házastárs által felhalmozott tartozást a másik házastárs által birtokolt vagyonból is ki lehet elégíteni. A házastársak így közösen felelnek a tartozásokért. Mindez azonban nem érvényes arra az esetre, ha a tartozást az egyik házastárs kizárólagos tulajdonába tartozó vagyonnal kapcsolatban halmozták fel. A törvény ezért lehetővé teszi a házasság időtartama alatt is megosztani a vagyont, ha az egyik házastárs elkezd vállalkozni. Ha a házasfelek közül csak az egyik vállalkozik, az osztatlan társtulajdon megszüntetését egyedül a nem vállalkozó fél, esetünkben a feleség kérheti. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetet a közös lakhelyük szerinti illetékes járásbíróságra kell benyújtani. Ha a házaspár mindkét tagja vállalkozó, az osztatlan társtulajdon megszüntetését bármelyikük kérheti. így mentesülnek az osztaüan közös tulajdonnal összefüggő jogoktól és kötelességektől is. 2. A féijnek a házasság megkötését megelőzően már volt egy lakása, amit jelenleg a feleségével közösen használnak. A félj most a válást fontolgatja, fél azonban attól, hogy a lakást elveszik tőle. Ez esetben a félj van előnyben, hiszen a házasság előtt birtokba vett lakás nem tartozik a házastársi vagyonközösségbe. Eszerint a félj a válást követően is a lakás egyedüli A felvonó javítási költségei az egész lakóközösséget terhelik (Képarchívum) tulajdonosa lehet, vagyis a feleség nem dobhatja ki őt az utcára. 3. Három testvér két családi házat örökölt. Az egyik testvér röviddel ezt követően szerette volna eladni az egyik házat, a másik kettő azonban ezzel nem értett egyet. Fel lehet számolni a társtulajdonosi viszonyt, és hogyan lehet ezt megtenni? A testvéreknek ez esetben két lehetőségük van. Felszámolhatják á társtulajdonosi viszonyt közös megegyezéssel vagy bírósághoz fordulnak. A keresetet ez esetben az ingaüan elhelyezkedése szerinti illetékes járásbíróságon kell bé- nyújtani. A bíróság a társtulajdonosi viszony megszűntetésekor elsősorban azt vizsgálja, lehetsé- ges-e az ingatlant két egyenlő részre osztani. A példánk különleges esetnek számít, hiszen a családi házak esetében ez ritkán valósítható meg. Ha a házakat nem lehet elosztani háromfelé, akkor a bíróság dönt arról, hogy az ingatlant el kell adni. Az eladásból befolyt összeget ezután a felek közt egyenlő arányban osztják el. 4. Ha társasházban van lakásunk, tulajdonrészt szerzünk a közös helyiségeken is. A lakás eladásával a közös helyiségek tulajdonjoga is átszáll az új tulajdonosra? Ha lakást vásárlunk egy társasházban, akkor nem csak az ezzel járó jogokat élvezhetjük, de szembe kell néznünk az ezzel járó kötelességekkel is. A lakás megvételével ugyanis a ház közös helyiségeinek a felújításában is részt kell vennünk. A közös tulajdonba tartozó épületrészek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni. A tulajdonostársak külön tulajdonában állnak a lakások, közös tulajdonban általában a ház szerkezetén kívül azok az épületrészek, gépek, berendezések állnak, amik a ház használatához elengedhetetlenül szükségesek (pl. lépcsőházak, lift, közüzemi fővezetékek). A tulajdonostárs a külön tulajdonában álló lakást szabadon birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, illetve rendelkezhet vele, azonban e jogait nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogainak és törvényes érdekeinek a sérelmére, így a közös tulajdonba tartozó tárgyak használatából egyik tulajdonostársat sem lehet kizárni. A közös tulajdonba tartozó épületrészek, berendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni, mégpedig főszabály szerint a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. A lakás eladásával természetesen a közös helyiségek tulajdonjoga is az új tulajt illeti. 5. Feloszthatják a testvérek a szülőktől örökölt földet? A hatályos törvények szerint a földet csak abban az esetben oszthatjuk fel, ha a felosztással 2 ezer négyzetméternél nagyobb földterületek jönnek létre a mezőgazda- sági hasznosítású telkek esetében. Ha az örökölt telek erdőterület, akkor a felosztott telkek nem lehetnek 5 ezer négyzetméternél kisebbek. 6. A társtulajdonunkat más személyre szeretnénk átíratni. Milyen illetékekkel számolhatunk a kataszteri hivatalban? A kataszteri hivatalban ezért egységesen 2 ezer koronás illetéket kell fizetnünk. Gyorsított eljárás esetén, vagyis ha azt szeretnénk, hogy a hivatal 15 napon belül hozza meg a döntést, akkor 8 ezer koronát kell fizetnünk, (m-i) A legtöbb vagyonjogi probléma azzal a tulajdonnal kapcsolatban merül fel, amit nem egy ember birtokol, hanem többen (Illusztrációs felvétel) A házasság megkötésével a férj és feleség között az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik Közös lónak túrós a háta? A legtöbb vagyonjogi probléma azzal a tulajdonnal kapcsolatban merül fel, amit nem egy ember birtokol, hanem többen. Ráadásul a társtulajdont rendező jogszabályokat csak kevesen ismerik. Milyen jogaink vannak, ha a házastársunkkal vagy a rokonainkkal közösen birtoklunk valamit? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák törvények többféle tulajdonjogi viszonyt ismernek. A legegyszerűbb esetnek az számít, ha valami kizárólag egy személy tulajdonában van. Ez esetben nem kérdés, hogy ki rendelkezik a vagyontárgy felett. Az esetek jelentős részében azonban egy-egy vagyontárgyon, házon, telken, lakáson többen osztoznak. Erre a leggyakrabban akkor kerül sor, ha a testvéreinkkel öröklünk valamit, vagy megházasodunk. A házastársak viszonya A családjogi törvény rendelkezései értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A fentiekből következően a házastársi vagyonközösségnek két feltétele van: egyrészt a házasság megkötése, másrészt a házassági életközösség keletkezése. A társtulajdonosok jogait és kötelességeit a Polgári Törvénykönyv 136. és az ezt követő paragrafusai szabályozzák. A házastársi életközösség a joggyakorlat szerint a házastársak között fennálló érzelmi, gazdasági közösség, amely az együttlakás- ban, közös háztartás vezetésében, a-gyermekek közös nevelésében, a gyermekekről való közös gondoskodásban és nem utolsósorban gazdasági együttműködésben nyü- vánul meg. A házassági életközösség keletkezése tekintetében ritkán van a felek között vita. A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy a házastársak egyikük munkája miatt tartósan, hosszú ideig külön élnek egymástól, ennek következtében az életközösség bizonyos elemei részben vagy teljes egészében hiányoznak, a felek között azonban az összetartozás érzése, így a házastársi életközösség is változatlanul fennmarad. A vagyonközösség felszámolása A házastársi életközösség megszűnésének megállapítása már sokkal nehezebb, mint a keletkezés időpontjának a megjelölése. Gyakran csak az eset összes körülményének gondos mérlegelése alapján lehet ebben a kérdésben állást foglalni. A házastársi vagyonközösség azt jelenti, hogy a házastársak osztadan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyonnak kell tekinteni a házastársi különvagyonnak azt a hasznát is, amely a házassági élet- közösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. A házasfelek eltérő rendelkezése hiányában, a családjogi törvény alapján a házastárs különvagyonához tartozik: a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, A házassági élet- közösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér. Ebben az esetben bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. A házastársi vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy ezekkel összefüggésben olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. Vagyonjogi szerződés A házasulóknak lehetőségük van arra, hogy a házasságkötésüket megelőzően a vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára rendezzék. Házassági vagyonjogi szerződést a házastársak nemcsak a házasság- kötés előtt, hanem a házasság fennállása alatt is köthetnek. A házassági vagyonjogi szerződéssel a felek az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szabályozzák. Ezen túlmenően lehetőség van arra is, hogy a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg, hogy mely vagyontárgy kerül közös-, illetőleg különvagyonba, (mi, p, s) Ha a közösen birtokolt vagyonrészt el szeretnék adni, akkor a többi tulajdonosnak elővételi joga van A társtulajdonosok jogai és kötelességei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha házat vagy egyéb ingatlant több testvér egyszerre örököl, társtulajdonosokká válnak. Ha nem egyeznek meg egyéb módszerben, az ingatlan tulajdonjoga mindenkit azonos mértékben illet. A társtulajdonlás esetében ugyanolyan jogaink és kötelességeink vannak, mint ha a vagyont kizárólag egyedül birtokolnánk, a különbség csak annyi, hogy a tulajdonostársainknak is hasonló jogaik és kötelességeik vannak. A legfontosabb jogunknak az számít, hogy a tulajdonostársakkal együtt szabadon dönthetünk a vagyonról. Egy lakás esetében például közösen kell eldöntenünk, hogy ki fog benne lakni, vagy ha egyikünk sem tart rá igényt, akkor kinek adjuk bérbe, esetleg megválunk-e tőle. A döntést többségi szavazással lehet meghozni, vagyis két testvér nyugodtan leszavazhatja a harmadikat. Kivételnek csak a különlegesen fontos döntések számítanak, amikor a szavazással egyet nem értő tulajdonosok bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Minden tulajdonosnak azonos joga van a tulajdont illetően. A Polgári Törvénykönyv szerint azonban ha a társtulajdonosi hányad átruházásra kerül, a másik társ- tulajdonosnak vagy a többi társtulajdonosnak elővételi joga van. Ez nem érvényes akkor, ha a társtulajdonosi hányad közeli személyre van átruházva. így az egyik társtulajdonos el akarja adni a társtulajdonosi részét idegennek, a törvény rendelkezése Ha házat vagy egyéb ingatlant több testvér egyszerre örököl, társtulajdonosokká válnak (Képarchívum) szerint először a tulajdonostársnak kell felkínálnia azt megvételre egy meghatározott konkrét vételárért. Amennyiben ez nem él elővételi jogával, akkor adhatja el idegennek, ugyanazért az árért, mint a társtulajdonosnak. Ha a társtulajdonosi viszonyt fel szeretnénk számolni, erre kétféle lehetőségünk van. Az első szerint a tulajdonosok írásban megegyeznek a társtulajdon felszámolásáról. Ha a másik társtulajdonos nem akaija megvenni a felkínált tulajdonrészt, és nem sikerül eladni másnak sem, akkor a társtulajdonosok közös megegyezés alapján eladhatják a részeiket, tehát például az egész házat egy harmadik személynek. A másik esetben az a társtulajdonos, aki meg akar szabadulni a részétől, bírósági pert indíthat a társtulajdonosi viszony megszűntetésére. A keresetet az ingatlan elhelyezkedése szerinti illetékes járásbíróságon kell benyújtani, (mi)
