Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-23 / 269. szám, csütörtök

12 Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 23. www.ujszo.com Szívesen siklok a hullámokon, de kitérek a vihar elől Úgy fektetem be a pénzem, hogy túlságos kockázat nélkül keressek rajta. Az HVB Banknál ezért ajánlot­ták a Pioneer Investments csoport Pioneer Funds - Euro Strategic Bond kötvényalapját. Jól megválasztott alapom van, amely bármilyen időjárásban hosszú távú haszon lehetőségét hordozza. A Pioneer Funds - Euro Strategic Bond a befektetések optimális elosztását jelenti, ennek köszönhetően stabil értéknövekedést lehetőségét kínálja. Fia Ön konzervatív befektető, ez az alap ideális megoldás az Ön befektetési portfóliója számára. + a koronában vezetett befektetés az árfolyamkockázatok ellen is biztosított + minimális befektetés 10 000 Sk + 50 % kedvezményt kap a belépődíjból + más pénzügyi termékektől eltérően azonnali pénzkivevési lehetőség Kísérje figyelemmel az alap és az átlagos betéti termékek értékének alakulását. Pioneer Funds - Euro Strategic Bond euróbán pénzpiac euróbán Az y tengely az aktuális értékeket mutatja 100-ra indexálva. Mindkét görbe kezdeti dátuma az alap megalapításának időpontja. Forrás: Micropal, a Pioneer Investments feldolgozva 2006. X. 6-áig. Figyelmeztetés: A befektetési alapokba való invesztíció kockázattal jár, az eddigi hozam nem garantálja a jövőbeli hozamot. A befektetés feltételeit, s az ezzel összefüggő kockázatokat a Pioneer Funds prospektusában és menedzseri előírásaiban és annak egyszerűsített prospektusában közöljük. Ezek a dokumentumok a www.pioneerinvestments.sk internetes oldalon szabadon hozzáférhetők. A Pioneer Investments a Pioneer Global Asset Management S. p. A. társaságnak és leányvállalatainak a kereskedelmi neve. Az akció 2007. III. 31-éig tart, és a Pioneer Funds bármelyik részalapjába való befektetés esetén érvényes. HVB'Bank PIONEER Investments HVB Call service: 0800 111 777 BP-6-14823 A Nagyon vadon című amerikai animációs vígjátékban visszavágnak az állatok Állati furcsa páros Ha „civilizálódnak” az álla- mukra: a McMóki vezette mókus- Világ alkotói, egyesüljetek! tok, akkor a vadonba törté­nő visszatérés nem megy zökkenőmentesen. Ezt az alapelvet követték a Nagyon vadon című amerikai ani­mációs vígjáték készítői. BORKA ROLAND Boog, egy háziasított, szelíd grizzlymedve, aki nagyon elvan a maga kis világában, Timberline kis­városában: esténként a helyi állat- show-ban szerepel, a gazdája gará­zsában kedvenc műsorait nézi a tv- ben, kis játékmacijával, Dinkel- mannal pedig békésen álomba szendéről. Igazi kisvárosi életet él a helyi vadőr házában. Egy nap azonban hívni kezdi őt a vadon egy nyeszlett, kelekótya, törött agancsú kis szarvas személyében. Eliott esz­méletlenül kerül a házhoz, s miu­tán magához tér, rábeszéb Boogot, hogy oldozza el. A szarvas mentő­akciót eszel ki, és a medvét vissza­vezeti az erdőbe, természetes köze­gébe. Boog először vonakodik, hi­szen jól megvan a maga kis, békés világában, ám végül enged a csábí­tásnak. A furcsa páros nyakába ve­szi az erdőt, ahol mintha eltűntek volna a normális állatok. Mindezt még tetézi, hogy elkezdődik a va­dászidény. Ezt tapasztalva a két ba­rát úgy határoz, mégiscsak vissza kell térniük a vadász házába, a nyu­galmas és békés élethez. Kalandja­ik során olyan furcsa állatokkal hozza össze őket a sors, mint egy heves borz, egy halálfélelmű kacsa, vagy egy ölelkezni vágyó tarajos sül, hogy az üldözési mániától szenvedő kacsáról már ne is essen szó. A hazafelé vezető út nem aka­dálymentes, és a vadon még szá­mos meglepetést tartogat a szá­csapatot. Szőrök szőre Az animációs film 34 ezer váz­latból állt össze. Ebben a mesében van a legtöbb szőr, állítják a készí­tők. A filmben többmilliárd szőr van, melyet egy különleges team rajzolt és készített közel egy éven keresztül. Meg kellett figyelniük, hogyan viselkedik a szőr különbö­ző időjárási viszonyok között: pá­rában, ködben, füstben, vízben és szélben. A csapat egy „dinamikus szőrrendszer” új eljárást is alkal­mazott. Az alkotók szerint meg kellett találniuk a két- és a három- dimenziós grafika közti átmene­tet. A technikai újításon kívül sze­repet kaptak a figurák emberi vo­natkozású karakterei, akik vissza­vágnak a vadászoknak, hogy meg­védjék természetes élőhelyüket, a pazar színekben pompázó erdőt és a festői tájat. A Nagyon vadon egy vicces képregénysorozatból származik, mégpedig a zseniális Steve Moore tollából, aki az Internet The Blea­chers képregényt rajzolta. Ám a film meg sem közelíti az újságban megjelent képregényt. Az ötletgaz­da összefogott Hollywood legjobb alkotóival Jill Cultonnal (Szörny Rt., Egy bogár élete, Toy Story), Anthony Stacchittel (Z, a hangya), Roger Allersszel (Az oroszlánki­rály) és Carter Goodrichcsal (Né- mó nyomában, Shrek), és a szuper­csapat egy fergeteges rajzfilmet ké­szített. Ä mese a nemrég létrejött Sony Pictures Animation égisze alatt készült. Ez esetben a poénok is a helyén vannak, tökéletes ki­munkált animáció mellett ez sem elhanyagolható tényező. Mindez igazán valósághű és hiteles. A Na­gyon vadon izgő-mozgó teremtmé­nyei minden korosztály kedvencei­vé válnak. A határon túli magyar fiatalok jelentkezését is várják a megmérettetésre Fiatal tudósok versenye ISMERTETÉS A Magyar Tudomány Napja 2006 keretében szervezett ren­dezvénysorozathoz csatlakozva a Magyar Innovációs Szövetség, az Oktatási és Kulturális Minisztéri­ummal és a Duna Televízióval kö­zösen 2006. november 8-án hir­dette meg a 2006/2007 évi Orszá­gos Ifjúsági Tudományos és Inno­vációs Versenyt. A verseny győzte­sei képviselhetik Magyarországot az EU Fiatal Tudósok Versenyén, az Intel ISEF tudományos olimpi­án, valamint egyéb tudományos világkongresszusokon. Pályázhat­nak a határon túli magyar fiatalok is. A Magyar Innovációs Szövetség által szervezett Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verse­nyeken díjazásban részesült és a hazai versenyhez kapcsolódó nem­zetközi rendezvényeken részt vett fiatalok 2005 szeptemberében lét­rehozták a Magyar Fiatal Tudósok Társaságát (MAFITUD). Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhat minden 1986. október 1. és 1993. augusz­tus 31. között született fiatal. Egye­temisták, főiskolások közül csak el­sőévesek vehetnek részt a verse­nyen, akkor, ha a pályázati munkát az egyetem, főiskola megkezdése előtt végezték. A pályázat eredményhirdetése 2007júniusában várható. Részletes információ: www.in- novacio.hu c. innovációs portából tölthető le. (ú) SZAMÁRFÜL A Keresztapa Mario Puzo: BÍRÓ SZABOLCS Mario Puzo 1969-ben írta A Ke­resztapa című regényét, mellyel si­keresen elindította azt a bizonyos lavinát, melynek vége a legendás Keresztapa trilógia lett. A könyvből Francis Ford Coppola készített fil­met 1972-ben, majd (továbbra is az hóval karöltve) elkészítette a má­sodik, végül pedig a záró epizódot, méghozzá olyan színészóriások se­gítségével, mint Marlon Brando, AI Pacino, Robert De Niro, Robert Duvall, Diane Keaton, Bridget Fon­da vagy Nicholas Cage (Cage, azaz Nicholas Coppola akkoriban még gyerek volt, és nagybátyjának kö­szönhetően került a filmbe). A regény rögtön egy Balzac-idé- zettel indít, mely szerint „Minden nagy vagyon mögött bűn rejtőzik.” És valóban, ez fémjelzi az egész könyvet. Nem a gyilkosságokon, a kegyetlenségeken van a hangsúly, hanem magán a félelmetesen nagy, korlátlannak tűnő, bűnnel bitorolt hatalmon. A Keresztapa nem egy tipikus tömegszórakoztató regény, és bár valóban rendkívül izgalmas és fordulatos, mégsem tartalmaz kliséket, jól bevált bestseller-jegye­ket és hasonló tömegfogó trükkö­ket, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nem mondvacsinált históriáról van szó. A Corleone fa­mília valóban létezett és uralko­dott, és ez teszi oly hátborzongató­vá az egészet - a valóságos háttér. A regény persze áttétel, hiszen Mario Puzo részéről (aki egyébként közeli kapcsolatban állt a Család­dal) életveszélyes kísérlet lett volna mindent (a neveket, a helyszíne­ket, a titkokat stb.) a maga valósá­gában megírni: valamilyen szinten tehát állatmese-jellegű a dolog. En­nek ellenére valóságos személyek is fel-feltűnnek az egyes fejezetek­ben, olyanok, akiket eleve balgaság lett volna más néven szerepeltetni. Mint például J. Edgar Hoover el­nök, vagy maga A1 Capone. A filmes adaptáció nem hiába vált legendássá, hiszen a zseniális színészi alakításokon kívül a kivite­lezés is tökéletesre sikerült. A re­gény mégis sokkal alaposabb, pon­tosabb, mint a film, sokkal több mindent megtudhatunk és megért­hetünk belőle. A fő cselekményszál mellett pedig Vito Corleone élettör­ténetével is megismerkedhetünk, egy szép, kövér, harminchárom ol­dalas fejezet keretein belül (a film­trilógiában ez csak a második rész­ben tekinthető meg). A téma rajongóinak kötelező ol­vasmány, de bárkit a fotelba szö­gezhet a regény. Nem csak a törté­net izgalmas, de a kivitelezés is mestermunka.

Next

/
Thumbnails
Contents