Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-23 / 269. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 23. Kitekintő - hirdetés 13 Tizennégy évesen már kocsikat épített a gyilkos fegyver feltalálója: Stevens Maxim Ki a gépfegyver atyja? Sir Hiram Stevens Maxim élete során 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, képünkön a legvéresebb valamennyi közül (Képarchívum) Kilencven éve, 1916. november 24-én halt meg Sir Hiram Stevens Maxim amerikai születésű brit feltaláló, akinek az első gépfegyvert „köszönhetjük”. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ 1840. február 5-én született a Maine állambeli Sangerville-ben, egy műszerész legidősebb fiaként. Tizennégy évesen már kocsikat épített, s élete következő évtizedét különféle vasipari munkákkal töltötte, s számtalan bizonyságát adta találékonyságának. 1864-ben műszaki rajzoló lett nagybátyja gyárában, de nem hagyott fel a kísérletezéssel sem. Huszonhat évesen rukkolt elő első találmányával, a hajsütő vassal, ezt gyors ütemben követte a mozdonyjelzőlámpa és a vüágítógáz gyártására szolgáló szerkezet. Talentumát látva egy világítással foglalkozó nagyvállalat csábította főmérnökének, ebbéli minőségében kidolgozta a villanykörtében használatos szén fűtőszál előállítási módszerét. (Ezen a téren még magát a nagy Edisont is megelőzte.) Pályafutásának első csúcspontját 1881-ben érte el, amikor a párizsi világkiállításon elektromos nyomásszabályozóját kü- löndíjjal tüntették ki. 1881-ben a nagyobb lehetőségekkel kecsegtető Angliába költözött, és már nem is tért többé visz- sza hazájába. Számítása bevált: 1900-ban megkapta a brit állam- polgárságot, egy évvel később lovaggá ütötték az első teljesen automata gépfegyver megtervezéséért. A legenda szerint 1883-ban ajánlotta neki egy barátja: „Hagyd a csudába az elektromosságot. Ha meg akarod csinálni a szerencsédet, találj ki valami olyat, amivel ezek a bolond európaiak gyorsabban tudják kiirtani egymást.” A vén kontinens viszonyait egyre jobban megismerő Maxim megfogadta a tanácsot, és 1885-re előállt találmányával. Az ödet nem volt új: már az amerikai polgárháborúban használatos volt a több (kezdetben hat, később tíz) csövű Gatlin-gépfegyver, amelyet egy kurbliszerű fogantyúval, kézzel hajtottak. A forgó csövekre a melegedés miatt volt szükség, amíg az egyik „dolgozott”, a többi hűlt. A Gatlin-löveg percenként mintegy 200 lövés leadására volt képes, a fegyver tetejére helyezett tárból a nehézségi erő adagolta a lőszert. Maxim legnagyobb újítása az volt, hogy kihasználta a kilőtt golyó hátrasiklását: ez lökte ki az üres hüvelyt és rántotta be a földön fekvő hevederből a következő töltényt. Megoldotta a hűtést (levegővel, illetve vízzel) is, így immár egy csőből ki lehetett az összes golyót lőni. A hatékonyság további növelése érdekében Maxim saját lőport is kifejlesztett, amelyet cordite-nak nevezett el. Gépfegyvere percenként és elméletileg 500, a gyakorlatban 300 lövésre volt képes, ami 100 puska tűzerejével volt egyenlő. Találmányának gyártására, amelyet 1889-ben megvett a brit hadsereg, gyárat alapított és szó szerint dőlt hozzá a pénz. A hadviselést forradalmasító fegyvert sorra bevezette az osztrák-magyar, a német, az olasz, a svájci és az orosz hadsereg, Maschinengewehr és pulemjot Maxima néven. A gépfegyver el- borzasztó fölénye már első alkalmazásakor bebizonyosodott: 1893- 94-ben a matabele háborúban 50 brit gyarmati katona négy Maximmal 5 ezer bennszülöttet győzött le. A gyár később a Vickers vállalatba olvadt, ahol Maxim az igazgatói címet kapta, az első világháború kitörésekor a Vickers gépfegyver volt a brit hadseregben rendszeresítve. Élete során 271 találmánnyal gazdagította az emberiséget, közülük említésre méltó egy másfajta küzdelemben bevetett csodafegyvere: neki tulajdonítják a klasszikus, önmagától záródó egérfogót, amelynek segítségével számos malmot sikerült a kártékony rágcsálóktól megszabadítani. Tervezett még hangtompítót, gázmotort, megszállottan (és sikertelenül) próbálkozott könnyű, gőzgéppel hajtott, felszállásra képes repülőgép megépítésével. Egy másik konstrukciója mégis a levegőbe emelkedett, így nevét angol nyelvterületen a repüléssel (is) társítják: ő építette az első, a vidámparkokban oly nagy népszerűségnek örvendő repülőgépes körhintát. A gépfegyver nagyban hozzájárult az első világháború addig soha nem látott borzalmaihoz, mindkét oldalon bakák százezreit kaszálta le, iszonyatos ereje ellen csak a tank megjelenése nyújtott némi védelmet. Maga Maxim elég sokáig élt, hogy mindezt láthassa: 1916. november 24-én, néhány nappal a rendkívül véres, milliónyi életet követelő somme-i csata befejeződése előtt halt meg az angliai Streat- hamben. Pisztrángok csoporton belüli magatartását vizsgálták a liverpooli egyetemen Változik a halak személyisége MTl-HÍR A halak a jelek szerint képesek változtatni a személyiségüket, amennyiben ezt a külső körülmények megkívánják - állapították meg brit kutatók a szivárványos pisztrángok személyiségét figyelve. A tudósok a wissenschaft.de című német tudományos hírportál beszámolója szerint a pisztrángok csoporton belüli magatartását, majd harcait vizsgálták. A bátornak induló halak egy elvesztett ütközet után kevesebb merészséget mutattak, ezzel szemben a kezdetben gyáva halakban egy csata megnyerése után megnőtt a bátorság. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy egy állat, jelen esetben egy hal személyisége nagyon is rugalmas lehet, és a szociális státusztól, valamint a többiek viselkedésétől függ. A liverpooli egyetem munkatársai egyébként a kísérleteknél ismert tesztet alkalmaztak, a véletlenül kiválasztott pisztrángok bátorsági fokának meghatározására: mérték az időt, amelyet az állat egy új, ismeretlen objektum megközelítésére fordít, vagyis amely alatt bizonyos távolságba (közelségbe) kerül ahhoz. Minél rövi- debb ez az idő, annál merészebb a hal és fordítva. A bátorságteszt segítségével a kutatók ellenőrizték a személyiségváltozásokat a kísérletek után is, és rájöttek, hogy maguk a pisztrángok is megfigyelik társaikat, hogy azok hogyan közeledtek az új tárgyakhoz, vagy az újfajta táplálékhoz A tudósok abból indultak ki, hogy egy egyed személyiségtípusa jelentős tényező a viselkedési mintákban is, különösen a merészség foka van hatással a döntésekre, előre nem látható helyzetekben, és arra a végső következtetésre jutottak, hogy a bátrabb halak rugalmasabban tudnak alkalmazkodni és változtatni személyiségükön - írta a német internetes lap. A bátornak induló halak egy elvesztett ütközet után kevesebb merészséget mutattak (Képarchívum) MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MADARSKEJ KOALÍCIE SJ3ÍJ VSJTJI r’ I i r* OnAUí' 2D0Q DüinbBi' 2. BP-6-15085
