Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-23 / 269. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 23. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ FINANCIAL TIMES Oroszországnak és az Euró­pai Uniónak nem kellene fél­nie a kölcsönös függéstől - je­lentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a brit lapnak. Putyin hangsúlyozta: Moszk­va „természetes tagja az euró­pai családnak, szelleme, kultú­rája és története révén”. „Ami­kor kapcsolataink jövőjét ve­szem szemügyre, nem látok olyan területeket, amelyek ne lennének nyitottak egy közös értékeken és célokon alapuló stratégiai együttműködésre” - mondta. Az orosz elnökkel ké­szült interjú két nappal azelőtt jelent meg, hogy Helsinkiben újabb csúcstalálkozót tartanak az EU és Oroszország között az új együttműködési megálla­podás előmozdításáról. (MTI)- Tudom, nem szokványos, hogy ellenzéki képviselő kormánypártihoz forduljon, de nem segítene? Haj­landó lennék itt-ott átszavazni is... ' (Peter Gossányi rajza) A tíz új uniós tagállam csak nagyon nehezen integrálódik a brüsszeli döntéshozatali folyamatokba Meddig tart a sertepertélés? Két évvel az uniós bővítés után az újonnan csatlako­zott tagállamok még min­dig nem találták meg a leg­jobb módszert arra, hogy igazán befolyással bújának az európai döntéshozatali folyamatokra - véli elemzé­sében a Le Monde című francia napilap. VENCZEL KATALIN A 732 fős Európai Parlamentben (EP) a két évvel ezelőtt csatlakozott tíz tagállam 159 képviselővel ren­delkezik. Balázs Péter egykori ma­gyar EU-biztos szerint szavazat szempontjából az új tagországok befolyása jelentősebb gazdasági súlyuknál. A Le Monde úgy látja, az Európai Bizottságban ráadásul Lengyelország, Észtország és Litvá­nia kiemelkedő jelentőséggel bíró biztosi helyet kapott. A párizsi lap elemzéséből kide­rül, a tíz országot ugyanakkor szá­mos témában érte keserűség az el­múlt két évben. A szolgáltatások szabad áramlásáról szóló irányel­vett - amelyet végül november 15- én fogadott el az EP - a legbefolyá­sosabb Franciaország és Németor­szág ellenezte a liberalizációt tá­mogató tíz új országgal szemben. Amint azonban sikerült a tíz or­szágnak összefognia és együttesen fellépnie, a régiek - Írország és Nagy-Britannia kivételével - végül engedtek a nyomásnak. Amikor vi­szont az új Európa vitatja a maast- richti szerződés kritériumainak he­lyességét az euró-zónába való belé­pés alkalmasságának megítélés­ben, a már európai valutát haszná­ló országok mindenféle rugalmas­ságot elutasítanak. A döntési folyamatokban egye­dül Lengyelország él rendszeresen vétójogával, de az ilyen módszer el­sősorban az általános frusztrációt tükrözi - hangsúlyozta a párizsi új­ságnak Dániel Gros, a brüsszeli Eu­rópai Politikatudományi Központ igazgatója. Egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli hivatalnok úgy véli, hogy az új tagállamok ki­zárólag nemzeti érdekeiket védik anélkül, hogy valamilyen irányt meg kívánnának határozni. Síim Kallas, az Európai Bizottság észt alelnöke szerint az új tagál­lamok kategóriája valójában nem is létezik, hiszen valamennyi or­szág elsősorban saját érdekeit védi. Kereskedelmi ügyekben a lengye­Az új tagállamok kizáró­lag nemzeti érdekeiket védik anélkül, hogy vala­milyen irányt meg kíván­nának határozni. lek a francia-olasz álláspontot tá­mogatják, míg a magyarok inkább a szabad kereskedelem híveiként számon tartott angolokkal és né­metekkel működnek együtt. A rendszerváltás óta a bővítésért har­coló Németország természetes partnere valamennyi kelet-európai országnak, de nehéz támogatását megosztania például az energia­kérdésben, amelyben mind a tíz or­szág európai szolidaritást követel. Nagy-Britanniának az iraki be­avatkozást támogató kelet-európai országokat eleinte sikerült magá­hoz édesgetnie, amikor Jacques Chirac francia elnök kivívta harag­jukat, de ez a vonzás London 2005-ös uniós elnökségének ide­jén hamar elmúlt, amikor Tony Blair brit miniszterelnök a beígért támogatások egy részéről való le­mondásra kérte a kelet-európai kormányfőket. Pawel Herczynski, a lengyel kül­ügyminisztérium Európa-ügyi fe­lelőse szerint a tíz országnak még tanulnia kell, hogyan működik Eu­rópa, és a szakértők köre még na­gyon kicsi. A mozgalmas politikai életből érkezett új tagállamok azt a benyomást keltik Brüsszelben, mintha improvizálnának. Ezt a be­nyomást erősíti a kelet-európaiak hiánya az európai intézmények­ben. Noha sok új tisztviselőt vettek fel Kelet-Európából, az Európai Bi­zottság 25 ezer alkalmazottja kö­zül alig kétezer új uniós állampol­gár, és közülük csak néhány dolgo­zik magas beosztásban - írta a Le Monde, (mti) Franciaország és Nagy-Britannia mellet Kína is „labdába akar rúgni" a Fekete kontinensen Új érdekszférává válnak az afrikai országok ONDREJCSÁK RÓBERT A hónap elején zajlott le az afri­kai országok és Kína találkozója, amely középtávon akár egy új kor­szak nyitányát jelentheti. Ónmagá­ban már az is újdonság, hogy léte­zik egy ilyen fórum. Eddig az afri­kai országoknak csak Franciaor­szággal és Nagy-Britanniával volt hasonló, állandó jellegű platform­ja. Ez természetesen magyarázha­tó azzal, hogy a két ország nagyon komoly gyarmati múlttal rendel­kezik a Fekete Kontinensen, ebből kifolyólag kapcsolatrendszerük Af­rikával az élet minden területére kiterjed, a gazdasági együttműkö­déstől a biztonságon keresztül a humanitárius kapcsolatokig. A francia és brithez hasonló szerte­ágazó kapcsolatrendszerrel egyet­len más hatalom sem rendelkezik, hiszen például az amerikaiaknak Afrikában csak bizonyos régiók fontosak, például Kelet-Afrika, és ezen belül is csak egy-két aspektus­ra, elsősorban a biztonságpolitiká­ra koncentráltak. A francia és a brit pozíciókat utoljára a hidegháború idején veszélyeztették komolyan a szovjet törekvések, amelyek a 70- es évektől váltak különösen inten­zívvé (lásd például Angolát vagy Etiópiát). A Szovjetunió szétesé­sével Moszkva pozíciói jelentősen visszaestek, hiszen Oroszország­nak nincsenek komoly stratégiai vagy gazdasági érdekei Afriká­ban. Az elmúlt években azonban egy perspektivikusan nagyon erős játékos jelent meg az afrikai geo­politikai és gazdasági szférában: Kína. Senki számára nem újdon­ság, hogy Peking az elmúlt évti­zedben viszonylag sok régióban aktivizálódott. A kínai aktivitás­nak elsősorban két oka van: stra­tégiai és gazdasági-energetikai. Eddig azonban Kína elsősorban a Míg Európa nem engedhe­ti meg magának, hogy megkerülje az emberi jogok kérdését, Kínát ez nem korlátozza. vele szomszédos régiókra összpon­tosított. Kelet- és Délkelet-Ázsiá- ban Kína vezérelvei túlnyomórészt stratégiai-geopolitikai jellegűek. A következő régió, Közép-Ázsia ese­tében a kép kicsit bonyolultabb, hi­szen itt a stratégiai okokat kiegé­szítik az energetikai tényezők. Kí­na gyors gazdasági fejlődésének eredményeképpen ugyanis az or­szág energiaigénye drasztikusan nő, évente 7-10 százalékkal. Már­pedig ezt a növekedést egyedül csak külföldi forrásokból lehet fe­dezni, ezért Kína komoly terjesz­kedésbe kezdett az energetikai pi­acon. Rövid idő alatt számottevő tényezővé lépett elő e téren a regi­onális, közép-ázsiai piacon, de már globális méretekben is jelentős be­folyása van. Afrikában több cél vezérelheti Pekinget. Az egyik, nagyon specifi­kus Tajvannal kapcsolatos. Tudva levő, hogy Peking nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat azzal az országgal, amellyel egyidejűleg Tajvan is. Márpedig jelenleg a vüá- gon már nagyon kevés olyan állam van, amely nem Pekinget ismeri el Kína egyetlen képviselőjének. Ezek jelentős része pedig éppen Afriká­ban található. A szimbolikus ténye­zőkön kívül a kínaiak Afrika iránti fokozott érdeklődésének persze egyébb, pragmatikusabb okai is vannak. Ezek közül az egyik leg­fontosabb a már említett energeti­ka, kiegészülve a szélesebben vett nyersanyagok iránti kereslettel. Ha megvizsgáljuk, mely országokban a legerősebb a kínai jelenlét Kelet­Afrikán kívül, ahol Peking már ré­gebben is aktív volt, éppen azokat az országokat találjuk, amelyek az energetika szempontjából is fon­tosak. Ezek közé tartozik Szudán, amely az elmúlt években vált ko­molyabb tényezővé a kőolaj-kiter­melés piacán. Ráadásul Peking- nek van egy jelentős előnye Euró­pával szemben. Míg Európa nem engedheti meg magának, hogy az afrikai országokkal folytatott pár­beszéd során megkerülje az embe­ri jogok kérdését, Kínát ez nem korlátozza. Hiba lenne azonban túlbecsülni a kínai befolyást Afri­kában. Peking egyelőre nem tudja felvenni e tekintetben a versenyt Franciaországgal és Nagy-Britan­niával, illetve újabban az Egyesült Államokkal. Londonnak és Párizs­nak azonban hosszabb távon fel kell készülnie egy olyan Afrikára, ahol befolyásukat egy sor „új játé­kos” fogja veszélyeztetni. Ide tar­toznak a jelentősebb afrikai hatal­mak is, mint például Nigéria vagy a Dél-Afrikai Köztársaság. Közép­távon pedig Kína, sőt India (Kelet- és Dél-Afrikában, ahol történelmi indiai kisebbségek élnek és aktí­vak az üzleti életben is) lehetnek még komoly befolyással bíró „afri­kai hatalmak”. KOMMENTÁR Csapdahelyzet MALINÁK ISTVÁN Az amerikai demokraták két héttel ezelőtti választási győzelme óta romlott a közel-közép-keleti helyzet Az ok a felismerés: gyors és alapvető fordulat az amerikai külpolitikában nem várható, holott Bush helyzete nehezebb lett, és Rumsfeld menesztésére is rákény­szerült. Á republikánusok Irak miatt vesztettek, de az iraki helyzetre a demokraták sem tudnak megoldást, az most mindegy, hogy a de­mokrata honatyák - elenyésző kivétellel - szintén megszavazták a háborút. Csak két rossz megoldás van, s pillanatnyüag nem tudni, melyik a rosszabb, a kivonulás vagy a maradás. Áz USA Irakban a katasztrofálissá vált biztonsági helyzet foglya, s ezt a kilátástalansá- got további tényezők erősítik. Bár a gyakorlati politikában még nem, de a kulisszák mögött már je­lentkeztek a repedések a két fő szövetséges, London és Washington között. London hajlana arra, hogy az iraki helyzet megoldásába be­vonják Iránt és Szíriát, amelyek jelentős támogatást nyújtanak kü­lönböző iraki csoportoknak. A regionális hatalmi ambíciókat dédel­gető Irán feltétele: szüntessék meg a vele szemben alkalmazott kü­lönböző szankciókat és ne szóljanak bele az atomprogramjába. Ez utóbbi nemcsak a Fehér Ház, de az EU számára is elfogadhatatlan. Szíria vissza akarja szerezni az ellenőrzést Libanon felett, és a tavalyi Haríri-gyilkosság nemzetközi kivizsgálásának felfüggesztését köve­teli. Az újabb, keddi politikai gyilkosság, Pierre Dzsemájel (maronita keresztény) Szíria-ellenes miniszter megölése összekuszálta a szála­kat. Bejrútban a többség ismét Szíriát vádolja a merénylet elköveté­sével. A Hezbollah által kiprovokált nyári háborúból fel sem ocsú­dott libanoni kabinet helyzete megrendült, a Hezbollah nemrégiben ' kilépett a kormányból. A Hezbollah fő támogatója, felfegyverzője Irán és Szíria. Ennek a háromnak lehetett érdeke a Dzsemájel- gyilkosság, amely ismét a polgárháború szélére sodorta a félig le­rombolt országot. A még nem is végleges létszámú nemzetközi béke- fenntartó erők pedig igencsak nehéz helyzetbe kerültek. Mindeközben Ahmadinezsád iráni elnök tárgyalásra invitálta szíriai és iraki kollégáját. Aszad biztosan elmegy, és állítólag szombaton Te­heránba repül az iraki államfő, a kurd Talabani is. A kérdés csak az, Washington áldásával-e, vagy pedig az USA által eddig támogatott kurdok külön játszmába kezdenek. Az előbbi volna a jobb: közvetett üzenetváltás is lehetne Teherán és az amerikaiak között. Még az is lehet, Teherán, amely a két legnagyobb iraki síita milíciát látja el fegyverrel, hajlandó lesz a konstruktív lépésekre az iraki biztonsági helyzet javítása érdekében, hogy ezáltal is presztízsveszteséget okoz­zon Washingtonnak. JEGYZET Világszám! SZÁZ ILDIKÓ Pénteken reggel minden máso­dik lámpaoszlopról egy piros or­rú bohóc mosolygott le rám. Cir­kusz van a városban. Csehország legjobb, több generációt felölelő bohóc és akrobata mutatványo­sai fűtött sátorban szórakoztat­ják esténként a nagyérdeműt. Állatkínzás nincs, csak egy hegyi kecske ugrik bakot, és néhány fodros szoknyájú kutyus tologat­ja egymást babakocsiban. A leg­jobb a légtomászcsalád, ahol az anya és apa mellett az apróság is bukfencezik a levegőben. Nagy­érdeműből nincs sok, egyesek azt sem tudták, hogy a cirkusz a városba érkezett. A bohócok azt állítják, megérkezésük napján a lámpaoszlopokra kötözték a pla­kátjaikat. A város egyik polgár­mesterjelöltje azonban éppen olyan formátumban, mint a bo- hócos plakát, és ugyanazzal a technikával (dróttal fel az oszlo­pokra, lehetőleg mindegyikre) igyekezett kampányolni. Embe­rei a cirkusz reklámját még a hétvégi előadások előtt letépték, azok helyébe is a polgármester­jelölt szimpatikus mosolya ke­rült. A cirkuszban gyér közönség előtt, de megtartották a hétvégi előadást. A gálaműsor végén azonban a cirkusz vezetője egy kis figyelmet kért a közönségtől. Elmondta, ilyet még nem értek meg egyetlen városban sem, hogy a polgármesteijelöltek at­tól tartsanak, valaki összekeveri őket a cirkuszi plakátokon látha­tó bohócokkal. Talán ettől való félelmükben távolították el az összes reklámtáblájukat. A mu­tatványosok azt sem tudják, ho­vá kerültek a plakátjaik. Cirkusz van a városban. Ezek most helyi­ek, és december 2-án tartják az egyetlen előadásukat. Az egyik jelölt igazi lokálpatriótának vall­ja magát, holott az egész város tudja, évek óta vidéken él a csa­ládjával. A másik arról győzködi a választókat, hogy sem a pár­tok, sem pedig a vállalkozók tá­mogatta jelölt nem megfelelő ember a számukra, holott nem­rég maga is vállakozó és néhány hete még egy bizonyos párt tagja volt. Mások Aquaparkot, relaxá­ciós központot, idősek otthonát ígérnek a városnak. Csukás Ist­ván klasszikus gyerekregényé­nek legendás feldolgozása, a Hörömpő Cirkusz Világszám jut eszembe, meg a gyerekek küz­delme a gonosz, maszek fagyial­tossal. Mert hát az ígéretek mel­lé, édességképpen lesz itt ám ingyenfagyi is, és a szükségesnél több cukros bácsi. FIGYELŐ ■■■■■■■■■MHMNnNMMMHMIMMIHHIIHMMWMMMMMHMMiMMMMHi További bizalmat szavazott képviselőként folytathatja te- Kelemen Atilla és Kónya-Ha- vékenységét az Európai Parla- mar Sándor képviselőnek, va- mentben - írja az Uj Magyar lamint Szabó Károly szenátor- Szó. A frakcióülésen titkos sza- nak az RMDSZ, így a három vazással döntöttek az eddigi honatya 2007. január 1-jétől EP-megfigyelők mandátumá- májusig teljes jogú parlamenti nak meghosszabbításáról, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents