Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-22 / 268. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 22. Kultúra 9 Tánciskola 2. című előadását mutatta be a pozsonyi Astorka Színházban az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Velük volt az Erő (Somogyi Tibor felvételei) Több mint két tucat délszlovákiai előadás után hétfőn este Pozsonyban, az Astorka Színházban mutatta be Tánciskola 2. című műsorát az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes. Visszatért a színpadra a Magyar tánciskola című előadásban megismert pajkos és jókedvű „diákcsapat”, és folytatta a táncot. MISLAY EDIT Csakúgy, mint a Magyar tánciskola, a Tánciskola 2. kerete is egy rendhagyó tanóra, amely játékos, élvezetes formában ismerteti meg a gyerekeket, a fiatalokat a néptánccal, a népzenével. Ha nem lenne túlságosan komoly a szó az Ifjú Szivek önfeledt és élvezetes szórakozást nyújtó előadása kapcsán, akkor azt írnám, hogy ezekkel az előadásokkal egyfajta misz- sziót teljesítenek, hiszen a népzene, a néptánc a hagyományaink, a gyökereink szerves része. Csak hát nálunk még nem tartozik az iskolai tananyagba, mint Magyarországon. Ez azonban nem gond, amíg itt van az Ifjú Szivek (most már) két remek előadása, amely kifejezetten a gyerekeknek szól. Akik pedig nagyon élvezik a rendhagyó táncos tanórákat. Annyira, hogy a Tánciskola 2. kifejezetten az ő „követelésükre” született meg. Ami szintén jó dolog, mert azt mutatja, hogy az olykor több évszázados népi zene és tánc a mai, interneten, számítógépen felnövő gyerekeket is le tudja kötni. A magyar néptáncokra épülő első rész után a Tánciskola 2. egy kisebb tánctörténeti utazás a Kárpát-medencében, magyar, szlovák, román és cigány táncokkal. A műsort ezúttal is a lányok és fiúk csúfolódós mondókái indítják, majd a fergeteges táncok veszik át a főszerepet. (Egyáltalán nem mellékes szerepben a zenekar nyújt kiváló alakítást.) A pásztortánc, amelyhez a szelíd birkanyáj asszisztál, ismerős lehet azok számára, akik látták az együttes Felföldi levelek című műsorát, de jó ödetnek tartom átmentését a Tánciskola 2.-be, mivel humorával, kedvességével magával ragadja a fiatal közönséget. Izgalmasan fűszerezi az előadást a STOMP ütőscsapatot idéző ritmuscsíny, vagy a Csillagok háborúját parodizáló fénykardos jelenet is. Az Ifjú Szivek táncosai mindig lenyűgöznek azzal a hihetetlen spontaneitással, azzal a hamisítatlan oldottsággal, amely a táncukat jellemzi. Amitől úgy érzi a néző, hogy most nem „produkciót” lát, hanem egy mulatság kellős közepébe csöppent. Sőt: egyáltalán nem csupán tánc zajlik a színpadon. Ennél több. Energiaátadás. A bizonyíték: a partnereiket az előadásra kötelezően, munka után fáradtan, lerobbanva elkísérők a Tánciskola 2. befejezése után meglepődve észlelték magukon, hogy a fáradtságuknak nyoma veszett, és egészen fel vannak villa- nyozódva. Hát igen. Az Erő ezúttal is az Ifjú Szivekkel volt. Ezt a csillagháborús, lézerkardos Luke Skywal- ker is tanúsíthatja. A Független Színházak és Kultúra Fesztiválja külföldön nagyobb elismerésnek örvend, mint idehaza Nyolcadszor találkoznak Kassán a függetlenek JUHÁSZ KATALIN Kassa. Hat város, tizenegy színpad, húsz társulat, huszonhat előadás november 25-től december 2- ig. Számokban kifejezve ezt kínálja az igényesebb közönségnek a Füg- geden Színházak és Kultúra Fesztiválja, amelyet nyolcadik alkalommal rendez meg a kassai Óvárosi Színház. Az „európai” jelzőt idén kihagyták a névből, ugyanis egy kongói bábszínház is vendégszerepei Kassán, a „kultúra” szó pedig a hathatósabb anyagi támogatás reményében került a plakátra. A szervezők szerint ugyanis rendkívül nehéz pénzt „koldulni” erre a seregszemlére, amely a hazai színházi központoktól távol, a keled végeken zajlik. „A döntésben illetékes pozsonyi szakemberek nemcsak hogy nem vették a fáradságot ideutazni és megnézni néhány előadást, de látadanban kijelentették, hogy a fesztivál dramaturgiáját nem találják érdekesnek” - meséli Tuba Blaskovicová fesztiváligazgató, akinek szavait a fesztivál nemzetközi presztízsének növekedése is igazolja. A kassai seregszemlét ma már a kontinens legfontosabb független színházi eseményei között jegyzik. A legfontosabb támogató, a Visegrádi Alap 22 ezer euróval járult hozzá a fesztivál megrendezéséhez, azzal a feltétellel, hogy a helyiek ugyanekkora önrészt teremtenek elő. Az Óvárosi Színház elsősorban Kassa vezetésének segítségére számított, a város jelenlegi főpolgármestere ugyanis nagy előszeretettel dicsekszik ezzel a rendezvénnyel a sajtóban, és kampányát is részben arra építi, hogy Kassát „benevezte” az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó harcba. Információink szerint azonban az ötlet még az előző főpolgármestertől származik, a nevezés feltételei felől pedig annak idején épp Tuba Blaskovicová tájékozódott Brüsz- szelben. A szervezők remélik, hogy a megnyitó nem fajul „helyi politikusok felvonulásává”. „Bár a kassai közélet szereplői valamennyien meghívót kaptak a megnyitóra, igyekszünk megakadályozni az önreklámozást, annál is inkább, mivel a készbe mindenki szívesen beleül, a szervezésben, illetve a finanszírozásában azonban csak vonakodva vállalnak részt. Pozitív tapasztalataink vannak viszont a Cseh Kulturális Központtal és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetével, akik önzetlenül és ellenszolgáltatást nem várva vállaltak közösséget velünk” - tudtuk meg a fesztiváligazgatótól. Magyarországot a Hólyagcirkusz nevű társulat képviseli majd november 29-én, akik tavaly elnyerték az évad legjobb független előadásának díját. Tuba Blaskovicová szerint nem érdemes kihagyni a 26-án fellépő szentpétervári Shki- dy színház előadását sem, valamint a norvég vendégtársulat Hamletját, amelyet december 1-én Kassán, egy nappal előtte pedig Iglón mutatnak be. A szervezők idén is igyekeztek a lehető legváltozatosabb műsort összeállítani, a kortárs független színház valamennyi vonulatát bemutatva. A hagyományos kőszínházi produkciókhoz viszonyítva ezen a fesztiválon minden más, még a közönség öltözködése is. „Ezekre az előadásokra egy csomó fiatal jár, farmerben, pulóverben. A hangulat sokkal felszabadultabb. És mivel a legtöbb előadás nem szövegközpontú, mindenki mindent megért. Nyolc év alatt a közönségünk fokozatosan megismerkedett a műfaj széles lehetőségeivel, a különböző irányzatokkal. Találkozott klasszikus művek modern megvalósításával, kísérleti darabok közérthető előadásaival, illetve egyedi, avantgárd produkciókkal. Ha úgy tetszik, kineveltünk egy igényes, érzékeny közönséget, akik véleményt tudnak alkotni a látottakról, és nem érdekli őket, hogy az adott társulat amatőr vagy profi, csak a végtermékre kíváncsiak” - állítja a fesztiváligazgató. A rendezvény fővédnöke a kulturális miniszter, a megyei önkormányzat pedig nemrég határozatot hozott a fesztivál állandó támogatásáról. A város hozzáállásáról már volt szó, ám Blaskovicová szerint említést érdemel az a tény is, hogy a jelenlegi, kereszténydemokrata Frantisek Knapík főpolgármestersége alatt az önkormányzat sokkal többet költött templomok rekonstrukciójára, illetve a templomok melletti parkolók építésére, mint az úgynevezett élő kultúrára. Az eredetileg megítélt egymillió korona helyett idén csupán háromszázezer koronát kapott a fesztivál a városi költségvetésből, azaz szponzorok nélkül komoly nehézségekbe ütközött volna az említett 22 ezer eurós önrész előteremtése. RÖVIDEN Kubicka Kucsera Klára a Szalonban Pozsony. Ma 17 órától Kubicka Kucsera Klára művészettörténész lesz a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Múzeumi Szalon című rendezvénysorozatának a vendége. A Besztercebányán élő művészettörténésszel Hushegyi Gábor esztéta, műkritikus beszélget, (tb) Balassi Bálint versei törökül Budapest. Balassi Bálint versei, illetve a költő életét és korát bemutató írások szerepelnek abban a török nyelvű könyvben, amely az Akadémiai Kiadó és a Magyar-Török Baráti Társaság gondozásában jelent meg. A műben a XVI. századi költő húsz válogatott istenes és vitézi éneke, valamint virágéneke olvasható. Balassi költészete bemutatja az oszmán-török hódoltság alatti Magyarország kultúráját és a két nép kulturális kapcsolódási pontjait. A török nyelvű Balassi-kötet ötlete 2004-ben, a Balassi-emlékévben, a költő születésének 450. évfordulója kapcsán született meg. (MTI) Noé bárkája - elkészült Sándor Pál legújabb filmje A zaklatott mai élet ritmusa MT1-H1R Budapest. Elkészült Sándor Pál rendező legújabb filmje; a Noé bárkája című alkotást jövőre, a 38. Magyar Filmszemlén mutatják be. A Balázs Béla-díjas filmrendező az elmúlt 18 évben nem készített játékfilmet. Sándor Pál elmondta: a Noé bárkájának megírására az elmúlt évek élettapasztalata, valamint barátjának, Simó Sándornak az elvesztése késztette. Hozzáfűzte, hogy nem szeretne még egyszer ilyen hosszú szünetet tartani. „Eddig nem állt össze bennem olyan történet, amit el tudnék mesélni. Most olyan film született, ami erről az országról és ezekről az emberekről engem érdekel” - fogalmazott. Beszámolt arról, hogy a Noé bárkája különbözik eddigi munkáitól, a zaklatott mai élet ritmusát mutatja. A történet egy pesti bérházban játszódik, ahol az egymást utáló emberek felkészítik a nyugdíjas möziigazgatót egy televíziós vetélkedőre, amelynek kapcsán megszűnik a gyűlölet, és újra egy közösséggé áll össze a ház. A főszereplők Törőcsik Mari, Garas Dezső és Kállai Ferenc, a forgatókönyv „rájuk íródott”. A film operatőre Szabó Gábor, zenéjét Yonderboi, vagyis Fogarasi László szerezte. Sándor Pál utolsó nagyjáték- filmje az 1988-ban készült Miss Arizona volt. Megjelent az Irodalmi Szemle novemberi száma Századnyi idő mocorgása LAPAJÁNLÓ „Fogyóban a magyar paraszti lét, természetes életformája, tárgyi világa, szellemi kultúrája és erkölcse eltűnőben”- állapítja meg Duba Gyula abban a terjedelmes értekezésében, melyben Sellyéi József munkásságát elemzi. A két világháború között élt autodidakta felvidéki parasztíró a maga korában is meglepetésszámba ment. Az a tény, hogy egyik első írását (Zsellérminiatűrök) az ismert erdélyi folyóirat, a Korunk 1930-ban folytatásokban közölte, már maga is rangot jelentett. Duba a felfedezés erejével most abban kutakodott, mi a rokonság a sellyei parasztíró és García Márquez világhírű kolumbiai író között. Minthogy kettőjük között csaknem két évtizednyi a különbség, a kutakodás akár fiktívnek is tűnhet, előzmény és következmény vonatkozásában mindenképpen. Mégis tiszteletre méltó az a következetes makacsság, mellyel Duba Gyula „körüljárja” témáját, bizonyítva, hogy az 1935-ben közölt Hatszögletű föld című kisregény (Sellyei József alkotása) „intuíciós készségben”, „mitizáló képességben” „mintegy száz év történetét fogja egybe”, s „a századnyi idő hátterében mintha Márquez „száz év magánya” mocorogna. (Márquez Száz év magány című regénye 1967-ben jelent meg, magyarul 1971-ben adták ki először.) A „mocorgás” érzékelésében nem az azonosság felmutatása a tét, hanem - vélhetően - a kánonok könyörtelenségével szembeni „különvélemény” vagy elutasítás. Az értekező próza terén Grendel Lajos tanulmányát említjük, melyben a szerző (Magyar líra a két világháború között címmel) József Attila munkásságát elemzi. Csanda Gábor írása FejeXLDLÉVF. ~i 11..SZÁM/2006. NOVEMBER O ÁRA 20,- SK Aich Péter: Hangverseny Parasztirónk a múlt századból IVjezelok a szlovákiai magy ar iroda lomból (1) Orhan Pamuk török író az idei irodalmi Nobel-díjas Magvar líra é« epika a 20. mázadban (11) Magyar líra a ké/ vrlághtlboni közátt IRODALMI SZEMLE 2006 11 IRODALOM Cl KRI TIKA J TÁRSADALOMTUDOMÁNY zetek a szlovákiai magyar irodalomból címmel jelent meg, s elemzésében Dobos László és Tálamon Alfonz egy-egy regényét vizsgálja, nemcsak alkotás-lélektani, hanem a realista, illetve posztmodern poétika vonatkozásában is. Tájékoztat a folyóirat az idei Nobel-díjas, Orhan Pamuk török író munkásságáról is. A könyvkritikai rovatban Aich Péter Szerelmek című kötetével (Szalay Zoltán írása), illetve Mécs László válogatott verseivel (Duba Gyula) foglalkozik a lap. A szépirodalmi rovatban Vladimír Holan és Gyüre Lajos versei mellett két bemutatkozással is (Béres Csilla és Sipos Janka versei) szembesülhetünk. Hangverseny címmel pedig; Aich Péter elbeszélését olvashatjuk. A Tallózó rovatban egy antológiás „névsorolvasás” melléfogásairól (Elek Tibor írása), valamint egy tragikus sorsú költő (Szilágyi Domokos) megzsarolásáról olvashatunk (Pécsi Györgyi tollából). Bodor Béla írása Tőzsér Árpád Léggyökerek című kötetét mutatja be. A lapszámot Horváth Péter 1956-os felvételeivel illusztrálták, (zsolt)
