Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-21 / 267. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 21. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Ellenzik az autonómiát A román nemzetállam egy­ségét és szuverenitását veszé­lyeztető kísérletnek tekinti Székelyföld területi autonómi­áját, ezért a hét végén tiltako­zását fejezte ki a Hargita és Kovászna Megyei Románok Polgári Fóruma (FCRHC) - ír­ta tegnap a romániai magyar sajtó. A fórum szerint a romá­niai magyarságot képviselő szervezetek által javasolt etni­kai alapú területi önrendelke­zés irredenta, revizionista és szeparatista jellegű. A tanács-' kozás résztvevői egy memo­randumot fogadtak el. Sérel­mezik a magyar nyelvhaszná­latot a közigazgatási intézmé­nyekben, s azt, hogy a külön­böző intézmények alkalma­zottai esetenként előbb ma­gyarul szólalnak meg, és csak kérésre váltanak át román nyelvre, (m) Elvtársak! Már a múltkor is mondtam, hogy ötnél több családtagot nem tudunk elhelyezni! (Peter Gossónyi karikatúrája) A Hamász palesztin szervezet rugalmasnak mutatkozik a damaszkuszi javaslatokkal szemben Szíria fokozza a nyomást Palesztin illetékesek és elemzők szerint Szíria fo­kozza a színfalak mögött a diplomáciai nyomást a Hamász palesztin szerve­zetre a hatalommegosztás ügyében, hogy megmutas­sa: Damaszkusz még min­dig kulcsszereplő a közel- keleti játszmában. MTI-ELEMZÉS Szíria, amely nyitott a Nyugat­hoz való közeledéshez, óvatosan arra ösztönzi szövetségesét, a Hamászt, hogy oldja meg nézetel­téréseit Mahmúd Abbász palesztin elnökkel egy új kormány megalakí­tásának kérdésében. A Hamász po­litikai kudarca rossz fényt vetne Damaszkuszra, amely kinyilvání­totta készségét az Izraellel való tár­gyalások felújítására a közel-keleti békés rendezés keretében, és amely meg akarja mutatni az Egye­sült Államoknak, hogy továbbra is kulcsszereplője a regionális politi­kának. Egy új palesztin kormány arra sarkallná a Nyugatot, hogy enyhítsen a Hamász választási győ­zelme és márciusi hatalomra jutása után elrendelt szankciókon. A cso­port, amelynek vezetője, Háled Mesaal Szíriában él, már nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy az új kor­mányt is vezesse, de senki sem ké­telkedik abban, hogy továbbra is számolni kell vele a palesztin politi­kában. Amikor Iszmáil Haitije kormány­fő felajánlotta lemondását, egyesek engedményt, mások pedig a Ha­mász kudarcát látták benne: annak beismerését, hogy képtelen kormá­nyozni, miután sem a palesztinok, sem pedig a külföld nem fogadta el kormányát. Vannak azonban Ha­itije ellenlábasai között - nem csak Izraelben, az Egyesült Államokban és Európában, de a Fatah részéről is - olyanok, akik szerint a legrosz- szabb esetben is csak ideiglenes meghátrálásról van szó. Mint Musztafa Barguti függeden palesz­tin honatya, aki közvetít a Hamász vezetői és Abbász elnök között, el­mondta, Szíria szeretné módosíta­ni azt a nézetet, amely szerint a Hamász száműzetésben élő vezeté­se szélsőséges. A Hamász legutóbbi engedmé­nyei közelebb hozták a megállapo­dást Abbász Fatahjával egy majda­ni „technokrata egységkormány­ról”, annak ellenére, hogy megma­Az utóbbi hetekben több európai politikus, köztük Tony Blair kérte Szíria se­gítségét a palesztin vita megoldásához. radtak a nézeteltérések annak poli­tikai programját illetően. Az utóbbi hetekben több euró­pai küldött, köztük Tony Blair brit kormányfő egyik magas rangú ta­nácsadója látogatott Damaszkusz­ba, hogy Szíria segítségét kéije a palesztin vita megoldásához. Az európai országok a nyári izraeli-li­banoni háború nyomán kezdik helyreállítani a magas szintű kap­csolatokat Szíriával, bár Franciaor­szág továbbra is távolságot tart. A Hezbollahnak és a Hamásznak nyújtott damaszkuszi támogatás, A Hamász nyilvános nyi­latkozatai mögött ott rej­tőzik a kompromisszum lehetősége, látják a prag­matizmus szükségességét. valamint azok az állítások, ame­lyek szerint az ország megengedi, hogy gerillák és fegyverek jussa­nak át rajta Irakba az amerikai haderők elleni lázadás erősítésére, viszont arra késztette az Egyesült Államokat, hogy megpróbálja ki­közösíteni Szíriát. „A szíriaiak biztosítottak műiket afelől, hogy pozitív szerepet játsza­nak a Hamászt illetően, de többet nem mondanak” nyilatkozta egy nyugati diplomata. Egy magas ran­gú palesztin politikus viszont el­mondta, hogy Szíria odáig ment, hogy azt javasolja a Hamásznak: fogja el az Arab Liga „bejrúti dekla­rációként” ismert békekezdemé­nyezését. Damaszkusz kezdetben fenntartásait hangoztatta a 2002- es dokumentummal kapcsolatban, de az később a szíriai külpolitika egyik központi eleme lett azután, hogy az Egyesült Államok, Izrael legfőbb szövetségese, megpróbál­kozott Szíria elszigetelésével. A nyilatkozat a kapcsolatok nor­malizálását ajánlja Izraelnek, amennyiben kivonul az 1967 óta megszállt valamennyi területről, beleértve a Szíria által követelt Go- lán-fennsíkot, és elfogad egy „igaz­ságos megoldást” a palesztin me­nekültek problémájára. „A Hamász nemet mondott az arab kezdeményezésre, de a szíriai­ak biztatására rugalmasságot mu­tat” - mondta egy névtelenségbe burkolózó palesztin politikus. Egy gázai Hamász-szóvivő a múlt héten úgy nyüatkozott, hogy a tervezett kormány programja nem ismeri el Izraelt, és nem fogadja el a közel-keleti konfliktus „két álla- mos” megoldását sem. Ezzel szem­ben Ali al-Badvan, vezető palesztin politikai kommentátor szerint a Hamász nyilvános nyilatkozatai mögött ott rejtőzik a kompromisz- szum lehetősége. „A szálaknak a háttérből való mozgatásának va­gyunk tanúi. Szíria sürgeti a Ha­mászt, hogy mutasson nagy fokú rugalmasságot, a Hamász pedig el­ismeri a pragmatikus magatartás szükségességét” mondta. Elképzelhető, hogy a közel-keleti rendezést felügyelő „kvartett” (USA, ENSZ, EU, Oroszország) mégis olyan palesztin kormánnyal kerül szembe, amely nem teljesíti legfőbb feltételeit. De az sem ki­zárt, hogy a Hamász félreáll, és to­vábbra sem hajlandó elismerni Iz­raelt. Ezzel elvhűnek mutatkozna hívei előtt, és a szegénységet foko­zó szankciók ellenére megmaradna ugyanaz a támogatottsága, műit a januári választások előtt. Az USA elnökének meggyilkolására állítólag maga Hruscsov adott parancsot A KGB ügynöke gyilkolta meg Kennedyt MT1-F1GYELŐ A KGB titkos ügynökeként gyil­kolta meg 1963-ban John Fitzge­rald Kennedy egykori amerikai el­nököt Lee Harvey Oswald állítja Ion Mihai Pacepa, a román Secu- ritate volt főnöke, aki a Kennedy- gyilkosságról szóló új könyvéhez majdnem nyolcszáz dokumentu­mot kutatott fel levéltárakban. A volt kémfőnökkel a Jumalul National című bukaresti napilap tegnapi számában közölt interjút abból az alkalomból, hogy az 1963- as tragikus esemény 45. évforduló­jára a Nicolae Ceausescu rettegett titkosszolgálatának volt vezetője könyvvel készül előállni. Pacepa az interjúban felidézi, hogy a KGB-nek a Kennedy-gyil- kosságban betöltött szerepéről elő­ször az orosz titkosszolgálat akkori vezetőjétől, Alekszandr Szaha- rovszkitól hallott. A tragédia után két nappal ugyanis az orosz kémfő­nök Romániába utazott - állítja Pa­cepa, hogy ottani titkosügynököket is bevonjanak a gyilkosság kapcsán a KGB-re összpontosult figyelem el­terelése céljából kitalált műveletbe. Az Egyesült Államokba 1978­ban emigrált volt román kémfőnök 1992-től végez kutatásokat, köny­véhez szavai szerint azt követően kezdte el gyűjteni a dokumentu­mokat, hogy „a Kreml a Szovjet­unió megszűnése után is homály­ban tartotta az ügy részleteit”. Pacepa szerint az általa összegyűj­tött majdnem nyolcszáz irat cáfol­hatatlan tényeket tartalmaz, ezek pedig azt bizonyítják, hogy Oswald a KGB megbízásából gyilkolta meg az amerikai elnököt. Az egykori tit­kosszolgálati főnök azt állítja, hogy Kennedy eltávolítását maga Hrus­csov parancsolta Szaharovszkinak. Fejtegetése szerint az amerikai el­nök azzal lobbantotta haragra az orosz vezetőt, hogy ez utóbbit rákényszerítette a berlini fal meg­építésére, illetve a nukleáris raké­ták Kubából való visszavonására. A Ceausescu-diktatúra leleplezéséről szóló Vörös Horizontok szerzője anélkül, hogy pontos időpontot kö­zölt volna elmondta: új könyve elő­ször Romániában kerül piacra. Az angol nyelvű kiadás várhatóan csak két év múlva, a tragédia 45. évfor­dulója alkalmából jelenik meg az Egyesült Államokban, úja a Jur- nalul National. KOMMENTÁR Viktorok szövetsége JARÁB1K BALÁZS Keleti szomszédunknál dübörög a demokrácia. Egyrészt a bankomat egyszeriben Raiffasenről OTP-re nevezték át, miután a magyar test­vérek megvették az osztrák sógoroktól. Dől hát a lé, nő a befektetési láz, a nyugati bankok körében kapósak lettek az ukrán pénzintéze­tek. Mindemellett a Viktor Janukovics miniszterelnök vezette krízis­koalíció szépen kezdi visszavezetni az országot oda, ahol a naran­csos forradalom előtt volt - Kelet (Oroszország) és Nyugat (az EU) közé. Teszi mindezt immáron a másik Viktor, Juscsenko elnök egyre nyíltabb támogatásával. Kettejük szövetsége azzal kezdődött, hogy Juscsenko még a nyáron - nem lévén más lehetősége az addig a na­rancsos koalícióba tartozó szocialisták átállása és az ún. kríziskoalí­ció megszületése után - aláírta a nemzeti egyetértés paktumát. Az egyezség eredményeképpen a Mi Ukrajnánk, Juscsenko eredeti párt­ja a kormánykoalíció része lett. Ráadásul életbe léptek a narancsos forradalom után megszavazott alkotmányos reformok, amelyek az elnöki rendszert felhígítva utat engedtek a parlamenti demokráciá­nak. A reform egyik legfontosabb eredménye, hogy az elnök immá­ron nem hívhatja vissza a miniszterelnököt, amikor a kedve tartja. A folyamatosan ülésező ukrán parlament és az új kormány lépései egy­értelművé tették, hogy Janukovics nem elégszik meg egyfajta egyeszséggel a narancsosokkal, hanem a hatalom egészét akarja. Juscsenko tehetetlenségét és tespedtségét látva, immáron saját pártja is ellene fordult, pontosabban magára hagyja őt abban a póz­ban, amelybe a narancsos forradalom idején sikerült belemereved­nie. Első kormányának nyugati retorikájából mára csak az általa ki­nevezett Borisz Taraszjuk maradt - hírmondónak. Három év alatt a narancsos koalíció jobbára saját magával volt elfoglalva, és gyorsan felsejlett, hogy az új elit igazából a régi leképezése, melynek esze ágában sincs reformokkal bajlódni. Ehhez képest a Janukovics- kormány legalább azt csinálja, amit mond. A NATO-ról döntösn népszavazás - mondják ők. Elvégre demokrácia van, meg lehet győzni az istenadta népet. Arról már nem szólnak, hogy a NATO csatlakozásról szülte sehol nem döntött népszavazás. Emellett vi­szont - kis túlzással a Janukovics-kormány három hónap alatt töb­bet tett Ukrajnának a Világkereskedelmi Szervezethez való csatla­kozásáért, mint Juscsenko két előző kormánya együttvéve. Ráadá­sul Ukrajna az új kabinet alatt sem fog jobban Keletre húzni, mint ahogy attól tartani lehetett. A Régiók Pártjában ugyanis több frak­ció van, mint az ukrán parlamentben. Főleg az Ukrajna leggazda­gabb embere, Rinat Ahmetov vezette pragmatikus oligarcha szárny berzenkedik az egyre nyíltabban autokratává váló Oroszországtól. Azt ugyanis az adót egyébként csak a narancsos forradalom óta fi­zető Ahmetov és társai is pontosan tudják, hogy jobb a pénzt az OTP-ben tartani, mint a lepedő alatt... JEGYZET Demokrácia viperával BUCHLOVICS PÉTER Gergényi Péter marad. A buda­pesti rendőrfőkapitány jó katona módjára szolgál tovább. Helyes. S főképp azért, amit az SZDSZ is szorgalmazott: mindaddig, amíg részletes és alapos vizsgá­lat után ki nem derül, hogy szak­mailag ki a felelős a rendőri túl­kapásokért, miként lehet azono­sítószám nélkül valakit viperá­val, tehát tiltott eszközzel ható­ságilag fejbe verni, megbilincsel­ve fekvő embereket fejbe rug­dosni, gumilövedékkel hazafelé igyekvő embereket pár méterről szembe lőni, a letartóztatott tás­káját a Dunába dobni stb., egy­szóval mindaddig amíg fény nem derül arra, hogy kik azok, akiknek szakmailag semmi ke­resnivalójuk a rendőrségnél, sem beosztottként sem pedig ve­zetőként, addig Gergényi Péter minimum maradjon a helyén. Nemcsak azért tehát, mert Demszky Gábor elismeri a főka­pitány eddig végzett munkáját, s mert Budapest sokkal biztonsá­gosabb város lett, mint a kilenc­venes évek elején volt. Hanem azért is, hogy soha többé ne for­dulhasson elő, hogy a rendőr az inkognito védelmében a saját privát kis szadizmusát és hata­lomőrületét, dühét is kiélhesse, gátlástalanul megszeghesse a szabályzatot - hangsúlyozom: olyanokon, akik korántsem so­rolhatóak a szélsőséges, csak a balhét kereső, tévészékházat gyújtogató, autókat lángba borí­tó, tudatosan romboló és provo­káló csőcselék közé. Horribile dictu: a randalírozókat is azért csukják le, mert gyújtogatnak, rombolnak, s nem azért, mert reinkarnálódott ötvenhatos hő­söknek hiszik magukat ami ugye már az elmekórtanra tarto­zik. Ne lehessen már a túlkapá­sokat magyarázva akkora hülye­ségeket mondani, hogy leesett az azonosítószám. Na de uraim, mindenkiről??? S mióta a de­mokrácia védelmezése az, ha nem engedünk nyüatkozni egy általunk összevert jezsuita papot egy lengyel tévéstábnak, sőt, a tévéstábot sem engedjük forgat­ni, hanem elküldjük őket a jó k.... édesanyjukba? Hát persze, hogy a Fidesznek ez most jól jött, hát persze hogy ezt most gátlástalanul kihasználja, hát persze, hogy ebben is mártírkodik, hát persze hogy Or­bán Viktor életében nem hazu­dott - mondta ő, hát most hogy­hogy nem nyílik meg alatta a föld? kérdem én. Egyazonban biztos: azért maradjon Gergényi, hogy személyesen vonja majd le a konzekvenciá­kat, igenis büntesse meg és rúg­ja ki azokat, akik nem valók rendőrnek, mert izomagyú bar­mok, akik egyben hasonlítanak az utca söpredékére: elélveznek az erőszaktól. Persze, nem min­den rendőr ilyen. Mint ahogy nem műiden ember volt szélső­séges állat azok közül sem, akik október 23-án kimentek Buda­pest az utcáira. Elkenésekkel, meg hirtelen jött csoportos nyugdíjkérelmekkel viszont nem lehet lezárni ezt az ügyet. Mert a mundér becsülete és a demokra­tikus jogállamiság is ezt kívánja.

Next

/
Thumbnails
Contents