Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-17 / 265. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ NOVEMBER 18. Egészségünkre 27 A migrénes fejfájás az esetek többségében féloldali, lüktető fájdalom Ok nélkül is fájhat a fej A megfelelő fájdalomcsillapító kiválasztása szakember feladata Talán nincs is olyan ember, akinek évente legalább egyszer ne fájt volna a feje. Legyen az idős vagy fiatal, a fejfájás minden esetben kellemetlen tünet, melyet van, aki komolyan vesz, míg sokan azt gondolják, hogy úgyis elmúlik, elég csak lenyelni valamelyik sokat reklámozott fájdalomcsillapítót. DR. PÓCZ1K GÁBOR Szinte szuggerálják: bármenynyire is szaggat a fejünk, csak be kell kapni a csodapirulát. Hiszen nincs idő a fájdalomra, mint ahogyan azt már szlogenszerűen tudjuk. Abban az esetben, ha a fejfájás egy fárasztó nap után jelentkezik, vagy ha változik az időjárás, tényleg nem szükséges azonnal orvoshoz fordulni. Vannak azonban olyan tünetek, melyek valamilyen szervi bajra utalnak, így ha ezeket tapasztaljuk magunkon, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A nők egyik leggyakoribb fejfájása a migrénes fejfájás. Ez egy régóta ismert betegség, mellyel számos irodalmi műben, kabaréjelenetekben is találkozhatunk. Igaz, ilyenkor főként humorosan tálalja a szerző ezt a betegséget, amelynek távolról sem örül az, Ne feledjük, a fejfájás csak egy tünet, mely arra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben. aki ebben a betegségben szenved. A migrénes fejfájás az esetek többségében féloldali, lüktető, esedeg dörömbölő fájdalom, mely fokozatosan válik egyre erősebbé, elviselhetetlenebbé. Az erős fény, a zajok még inkább fokozzák a fájdalom erősségét. A beteg üyenkor egy csendes, sötét szobába zárkózik, ahol csökken egy kicsit a fejfájást kísérő hányinger, hányás erőssége. A migrén akár három napig is tarthat, melyhez társulhat még hasmenés, fokozott izzadás, szapora szívdobogás is. Vannak betegek, akik már előre érzik a fejfájás közeledtét, mivel náluk ezt különféle tünetek (úgynevezett aura) előzik meg: szívdobogás, izzadás, szédülés, végtagzsibbadás, színes foltok a szem előtt, rossz közérzet, gyomorpanaszok stb. Többféle oka lehet a migrén kialakulásának: előidézheti az időjárás változása, menstruáció, túl kevés vagy éppen túl sok alvás, lelki panaszok, fokozott fizikai megterhelés, túlhajszoltság, hormonális fogamzásgátlók szedése stb. Gyakran azonban nem sikerül kideríteni a fejfájás pontos okát. A másik gyakori ok a lelki panasz. Ilyenkor a fájdalom gyakran az egész fejre kiterjed. Legtöbbször nyomó vagy szorító fájdalomról van szó, sokszor még a beteg fejbőre is érzékennyé válik. A fájdalom a homlok, halánték esetleg a tarkó táján a legerősebb. Az ember arra panaszkodik, hogy sokszor reggel, felkelés után jelentkeznek a fájdalmak. Gyakran társul a fejfájáshoz levertség, rossz hangulat, depresszió. Hasonló jellegű fejfájás előfordulhat koponyasérülés után is. A középkorú és idősebb embereknél szokott leggyakrabban előfordulni a nyaki gerinc okozta fejfájás. Ilyenkor a fájdalom leginkább a tarkóra korlátozódik, de terjedhet egészen a homloktájra és a szembe is. A fájdalom erőssége bizonyos fejmozdulatokra erősebbé válik, legtöbbször olyankor jelentkezik, ha a beteg hosszú időn keresztül van ugyanabban, a nyak számára megerőltető pózban: pl. varráskor, olvasáskor, íráskor stb. Gyakran talál az orvos elváltozásokat a nyaki gerincről készített röntgenfelvételeken. Az emberek fejfájás esetén mindig a legrosszabbra, az agytumorra gondolnak. Abban igazuk van, hogy az agyi tumoros betegségek döntő többségénél vezető tünet lehet a fejfájás. Ilyenkor azonban Tumoros megbetegedéseknél a fejfájást nagyon gyakran megelőzik a pszichés tünetek: fáradékonyság... kissé más a helyzet, mint az előbb említett fejfájásoknál. A fejfájás intenzív fájdalomként jelentkezik, mely erősebb fekvő helyzetben, valamint köhögésnél, tüsz- szentésnél. A fájdalom erőssége sokkal intenzívebb éjszaka és a hajnali órákban, nappal pedig csökken. Tumoros megbetegedéseknél a fejfájást nagyon gyakran megelőzik a pszichés tünetek: fáradékonyság, feledékenység, hangulati ingadozások, fokozott ingerlékenység, depressziós hangulatváltozások, alvászavarok stb. Gyakori a hányinger, szédülés, bizonytalanságérzés is. Az egyik jellemző tünet a reggeli sugárhányás, melyet sokszor nem előz meg hányinger. A felsoroltakon kívül még számos oka lehet a fejfájásnak. Elég egy rossz fog, arcüreggyulladás, szembetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas láz, idült vashiány, fejsérülések, tüdőbetegségek, szívbetegségek, stb. Ezért van szükség arra, hogy vegyük komolyan a fejfájást, és ne hagyatkozzunk arra, hogy lenyelünk egy-két fájdalomcsillapítót, és megoldódik a gond. Gyakran a fájdalom erőssége nem tükrözi a betegség súlyosságát. Ne feledjük, a fejfájás csak egy tünet, mely arra figyelmeztet bennünket, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben. A fejfájásokkal a legtöbb esetben a körzeti orvost és a neurológust keresik fel a betegek. Manapság számos vizsgálati mód áll az orvos rendelkezésére, mellyel fényt lehet deríteni a fejfájás eredetére. Sokszor azonban semmiféle szervi elváltozást nem sikerül felfedezni, még a legmodernebb kivizsgálási módokkal sem. Szükséges lehet több szakorvos együttműködésére is, főként a belgyógyász, szemorvos, fülorvos, pszichiáter segítségére a helyes diagnózis megállapításához. A különféle kivizsgálások nem azt jelentik, hogy az orvos tanácstalan, és képtelen megállapítani a fejfájás okát, hanem azt, hogy az összes létező kivizsgálással igyekszik kizárni a szervi bajokat, melyek okozói lehetnek a fejfájásnak. Elmondható, hogy napjainkban «zámos modern és biztonságos gyógyszer létezik, mely hatékonyan képes elmulasztani, és megelőzni a fejfájást, beleértve a kínzó migrénes fejfájásokat is. A gyógyszeres kezelés megállapítása fejfájás kezelésében járatos szakorvos feladata, aki ismeri az illető összes betegségét, és így személyre szólóan képes megállapítani a szükséges gyógyszeres kezelést. Sokszor csak az alapbetegség megfelelő kezelése képes megszüntetni a fejfájást. A betegnek mindössze annyi a dolga, szánjon időt arra, hogy felkeresse az orvosát és elvégeztesse a számára megállapított kivizsgálási módokat, illetve hogy pontosan, az orvos utasításának megfélelő- en szedje a számára felírt gyógyszereket. A szerző neurológus Milyen fejfájás létezik? ♦ Hirtelen jelentkező erős ♦ Féloldali kínzó, amelyet hányinger, hányás, fényre, illetve hangokra való túlérzékenység kísér ♦ Olyan fejfájás, melyet eszméletvesztés, esetleg hallucináció kísér ♦ Fejfájás magas láz esetén ♦ Ha megváltozik a fejfájás erőssége, helye, jellege ♦ Éjszaka ismétlődő fejfájás ♦ Olyan fejfájás, amelyik csökkenti a munkaképességet TESTÜNK TITKAI . Az izmok működése 4. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM " ~ A nyak izmai A nyak egyetlen bőrizma a platizma. A nagy oldalsó négyszöget formáló izom a szájzugokat oldalra és lefelé, a nyak bőrét haránt irányú ráncokba, a mellkas bőrét felfelé húzza. A nyak vázizmait elülső, oldalsó és középső izmokra osztjuk. Az elülsőket a nyelvcsonthoz való viszonyuk alapján nyelvcsont feletti és nyelvcsont alatti izmoknak nevezzük. Közülük á legfontosabb a fejbiccentő izom. Egyoldali összehúzódása a fej fordulását eredményezi. Ha az izom mindkét oldalon összehúzódik, lehetővé teszi a fej emelését és lehajtását. Négy nyelvcsont feletti izom van - beleértve a kéthasú izmot is -, és a nyelésben játszanak szerepet az alsó állkapocs lefelé húzásával, valamint a nyelvcsont emelésével. A nyelvcsont alatti négy izom a nyelvcsonttól a mellüregig terjed, és a gége lefelé történő elmozdulásán dolgozik. Az oldalsó nyakizmok a csigolyákon és a bordákon tapadva a mellüreg tágulását teszik lehetővé belégzés- kor, a hátsó nyakizmok pedig a nyaki gerinc mozgásaiban vesznek részt. A törzs fontos izmai A „törzs izmai” kifejezés alatt a test mozgásaiért felelős vázizom- zatot értjük. A sima izmok e helyen való tárgyalásának nincs értelme, mert azok működése szorosan kapcsolódik az egyes belső szervekéhez. A törzsön található vázizmok száma 327, nagy többségük páros izom, azaz a törzs bal és jobb oldalán szimmetrikusan helyezkednek el. A hasüreg izmai A hasüreg izmai has- és hátizmokra oszthatók. A hasizmok közé tartozik a kétoldali egyenes hasizom, a külső és belső ferde hasizom és a haránt hasizom. Az egymásra fekvő izmok hozzák létre a hasfalat. Az egyenes hasizom szalagszerűen húzódik, a szegycsonttól a szeméremcsontig. Feladata a mellkas előre haj- lítása. A medence megemelésével lehetővé teszi a hát kiegyene- sítését is. A ferde hasizmok az alsó bordáktól a csípőcsontig érnek, ezek a kilégzőizmok, a bordák lefelé húzásában és a medence megemelésében vesznek részt. A haránt hasizom összepréseli a hasüreget, jelentős szerepet játszik a székelésben, a hányásban és a szülésben. A hátizmokat a négyszögletű ágyékizom és a farizmok alkotják. Az előbbi hátulról zárja a hasüreget, és lehetővé teszi a gerincoszlop oldalra hajlását. Az utóbbiak a keresztcsonton és a farkcsonton helyezkednek el, és védelmi szerepük Vem. A mellkas izmai Megkülönböztetjük a vállöv izmait, az ún. mellkas-váll izmokat, amelyek a felső végtagot a mellkassal kapcsolják össze, és a gerincoszloptól a bordák felé húzódó, ún. belső mellkasi izmokat. Az előbbi csoporthoz tartoznak a mellizmok. A nagy mellizom a szegycsontról és a kulcscsontról eredve a karcsont felé húzódik, a kart a törzs felé húzza, és a törzset emeli. A nagy mellizom alatt fut a bordákat emelő kis mellizom. Ez is légzőizom, akárcsak az elülső fűrészizom, amely szintén a bordákon tapad. A belső mellkasi izmok - szintén légzőizmok -, főleg a bordaközi izmok, összekötik a bordákat és megemelésükkel, a mellüreg vízszintes irányú tágításával a légzésben játszanak szerepet. Az egyedül álló rekeszizom boltozat- szérűén fedi a hasüreget, és elválasztja a mellüregtől. A bordákon, az ágyékcsigolyákon és a szegycsonton tapad. Beidegzését a rekeszideg végzi. A levegővel megtelő mellkas térfogatát növelve összehúzódása során ellapul. Ezzel fokozza a hasűri nyomást, ami a hasizmokkal közösen elősegíti a bélmozgásokat és ezzel a belek kiürülését, szülő asszonyoknál pedig könnyíti az újszülött világra jöttét. A szülésnél fontos szerepe van még a gátizomzatnak is. A hát izmai A hát izmai között a felületes és a mély hátizmokat különböztethetjük meg. A felületes hátizmok nagy kiteijedésűek, a csigolyákon erednek, és a felső végtagokon tapadnak. A barátcsuha fejvédőjéhez hasonlító, trapéz alakú csuklyásizom a nyakcsigolyákon és a nyakszirtcsonton ered, a lapockacsonton és a kulcscsont külső felén tapad. Felső rostjai emelik, és befelé húzzák a vállat, alsó rostjai a lapockát közelítik a gerincoszlophoz, függeszkedéskor, mászáskor pedig a törzset emelik. Rögzített váll mellett a kétoldali izom nyaki részlete a fejet hátrafelé húzza, az egyik oldali pedig az arcot az ellenkező oldalra és felfelé fordítja. A széles hátizom háromszög alakú izom. Összehúzódásával előre vagy hátra és lefelé húzza a vállat. A hátsó fűrész- izom a csigolyáktól a bordákig húzódik. A felső izom lefelé húzza az utolsó bordákat, az alsó pedig felemeli azokat. A mély hátizmok a bordákat és a gerincoszlopot mozgatják. A csigolya- és borda közti izmok a csigolyák tövisnyúlványa és a bordák között húzódnak, s a légzőmozgásokban vesznek részt. A háti csigolyák közti izmok adják meg a gerincoszlop tartását, és álló helyzetben egyenesen tartják azt. (Forrás: Család és Egészség)
