Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-14 / 262. szám, kedd

www.ujszo.com UJ SZÓ 2006. NOVEMBER 14. Gazdaság és fogyasztók 9 Holnap Strasbourgban szavaznak az unión belüli szolgáltatások nyújtásának szabad lehetőségéről Indulhatnak a vízvezeték-szerelők A suszter végre szedheti a kaptafáját, és az unión belül ott sarkal, ahol akar és tud. Ehhez persze az kell, hogy holnap Strasbourgban az EP-képviselőket arra sarkallja egy belső hang, hogy fogadják el a szolgáltatási irányelvről szóló törvénytervezet. (Lubos Pile felvétele) Strasbourg. Az Európai Par­lament várhatóan második olvasatban is áldását adja a szolgáltatások más EU- tagországban történő nyúj­tását megkönnyítő irányelv­re, miután a tagállamok a tanácsban alapvetően tá­mogatták az EP első olva­satban elfogadott terveze­tét. Ha ez megvalósul, ak­kor minden akadály elhárul a képzeletbeli lengyel vízve­zeték-szerelő elöl. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szolgáltatások nyújtásának szabad lehetősége egyszer már zá­tonyra futott, amikor a francia poli­tikusok azzal riogatták a polgárai­kat, hogy a lengyel vízvezeték-sze­relők elárasztják a piacot. Azóta né­mileg módosult a szolgáltatási irányelvről szóló törvénytervezet, amelyről holnap Strasbourgban új­ra, várhatóan utoljára szavaz az Eu­rópai Parlament (EP). Az EP első olvasatban, február 16-án, néppár­ti-szocialista kompromisszumos szöveg alapján fogadta el a jogsza­bályt, melynek célja, hogy meg­könnyítse a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió tagor­szágai között. A jogszabálytervezet értelmében a tagállamoknak tiszte­letben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy szolgáltatást nyújtsa­nak a letelepedési helyük szerinti tagállamtól eltérő EU-s országban. A szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamnak saját területén biztosí­tania kell a szolgáltatás nyújtására való jogosultságot és annak szabad gyakorlását. Az irányelv számos egyéb terület mellett kiteljed pél­dául a reklámtevékenységre, a ke­reskedelemre, az ingadan- és építő­ipari szolgáltatásokra, a létesítmé­nyek üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autóköl­csönzésre és bizonyos idősápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra is. A jogszabálytervezet eredeti szö­vegéből kikerült „a származási or­szág elve”, ehelyett „a szolgáltatás­nyújtás szabadsága” kifejezés köré gyűjtötték a szolgáltatóiéra vonat­kozó szabályokat. A tervezet jelen­legi állapotában kevesebb szolgál­tatásra teljed ki, mint az eredeti ja­vaslat, és a tagállami korlátozó le­hetőségek is bővültek a korábbi verzióhoz képest. A tagállamok saját területükön csak olyan követelményekhez köt­hetik a szolgáltatásnyújtásra való jogosultságot, amelyek nem tartal­maznak hátrányos megkülönböz­tetést: a követelmény sem közvetle­nül, sem közvetve nem lehet diszk­riminatív az állampolgárság, illetve jogi személyek esetén a letelepedés helye szerinti tagállam alapján. Az irányelv nem alkalmazható a kö­vetkezőkre: általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások (pl. bizo­nyos postai, vülamosenergia-, gáz- és vízszolgáltatási, hulladékkezelé­si szolgáltatások); pénzügyi szol­gáltatások, pl. banki, hitelezési, biztosítási és viszontbiztosítási, foglalkozási vagy magánnyugdíj-, értékpapír-, befektetési alapokkal kapcsolatos, fizetési és befektetési tanácsadás jellegű szolgáltatások, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatások. A tagállamoknak a hatálybalé­péstől, azaz várhatóan 2006 de­cemberétől számítva három évük lesz, hogy hatályba léptessék azo­kat a törvényi, rendeleti és közigaz­gatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfelel­jenek az irányelvnek. „A tagállam­ok közötti szolgáltatási tevékenysé­gek fejlődésének útjában álló korlá­tozások megszüntetése elengedhe­tetlen az európai népek integráció­jának erősítése, valamint a ki­egyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében” - áll a jogszabálytervezet bevezetőjében, amely szerint a szolgáltatások a tagállamok többségében a bruttó hazai össztermék (GDP) és a fog­lalkoztatás 70%-át teszik ki. Az Eu­rópai Közösség már 1957-es alap- szerződésében célként jelölte meg a személyek, a tőke és az áruk mel­lett a szolgáltatások szabad áram­lásának útjában álló korlátok le­bontását is. Egy bizottsági jelentés azonban még 2002-ben is több száz adminisztratív akadályt, rej­tetten vagy nyíltan diszkriminatív protekcionista intézkedést sorolt fel, amellyel a tagállamok meggá­tolják a határokon átnyúló szolgál­tatásnyújtást. (Pl, ú) A bioüzemanyagok aránya az EU-ban alig 1 % feletti Lassan pótolható a benzin December elsejétől kezdik a dotációk kifizetését Uniós agrártámogatások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS területekre 1979 korona, a speci­fikus hátrányos területekre 1477 MT1-ÖSSZEFOGLA1Ó Brüsszel. Az unió tagországai nem fogják tudni teljesítem a jelen­legi gazdaságpolitika változatlan­sága mellett a gépjárművek által használt bioüzemanyagok arányá­ra 2010-ig kitűzött 5,75%-os arányt - közölte az unió energiabi­zottságának illetékese. Hans van Steen elmondta, hogy a bizottság várhatóan módosított javaslattal áll elő januárban. Idén a bizottság adatai szerint a biodízel és az eta- nol, vagyis a bioüzemanyagok részaránya alig valamivel az 1% fe­lett lesz az unióban, jóval a tagor­szágokra célként kitűzött, 2005-ig elérendő 2%-os aránnyal szem­ben. Az arány elérése a tagország­oknak nem kötelező, teljesítésének elmaradása esetén nem sújtja őket büntetés. A tagországok nem is rendelkeznek egységes, politikával, egyesek adókedvezményeket nyúj­tanak, mások kötelezővé teszik a bioüzemanyag dízelolajjal, benzin­nel történő keverését. Van Steen az uniós szabályozást szeretné erősí­teni, kötelezővé tenni egyes szabá­lyokat, köztük a bioüzemanyag ke­verését. Az unió mérlegeli a fenn­tartható bioüzemanyag-politika kérdését is, a környezetvédők sze­rint ugyanis az új üzemanyag elter­jedése fenyegeti az élelmezési biz­tonságot, és hátrányosan érinti a biológiai sokféleséget főként az esőerdő térségében. Az ellenzők szerint a (cukor, gabona és növényi olaj-alapú) bioüzemanyagok ter­melése nem növelhető olyan mér­tékben, hogy az enyhítse a kőolaj­tól való függőséget, az alapanyag­ok korlátozott mennyisége, a ma­gas költségek miatt. Nálunk a Slovnaft kútjai már forgalmaznak bioüzemanyagot. Pozsony. Miroslav Jurena ígé­rete szerint idén is december else­jétől kezdik a közvetlen agrártá­mogatások kifizetését. A Fico- kormány agrárminisztere szerint az év végéig az igénylők 90 száza­léka megkaphatja az alanyi jogon járó támogatásokat. Jurena társ­lapunknak, a Rolnícke novinynak elmondta: az Európai Unió költ­ségvetéséből 4,809 milliárd koro­nát kapunk az egységes terület­alapú támogatásokra, a kiegészítő támogatásokra megközelítőleg 2,456 milliárd koronát. Terület­alapú támogatásként tehát hek­tárra vetítve 2459,90 korona jut, ami 360 koronával több, mint a múlt évben. A hegyvidéki terüle­teken gazdálkodók hektáronként 4001 korona kapnak, az egyéb hátrányos kategóriába sorolható korona jár, környezetvédelmi kor­látozások miatt a gazdák hektá­ronként 1584 koronát kaphatnak. A többi támogatás nagysága a mi­niszter szerint a napokban válik ismertté. Csehországban hektáronként 2518 cseh koronát kapnak a gaz­dák, ami egyötödével több, mint tavaly. Szomszédainknál idén 21 ezer vállalkozás kért támogatás összesen 3,493 millió hektárra. Nálunk 14 506 kérvényező kért uniós támogatást, ami 706 igény­lővel több, mint tavaly. Cukortá­mogatást 356 répatermelő igé­nyelt. Erre idén 442 millió koro­nát kapunk Jurena szerint. Ma­gyarországon decembertől kezdik kifizetni a területalapú támoga­tást, mégpedig hektáronként 24- 25 ezer forintot, (gyor) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Olcsóbb lesz a hazai energia? Pozsony. Az energiaipari árak szabályozásáról szóló törvény módosítása a gazdasági tárca ál­tal javasolt jövő év januárja he­lyett csak márciusban léphet életbe. A gazdasági tárca szerint azért késnek, mivel szeretnék be­tartani a törvényalkotási jogsza­bályokat. Eubomír Jahnátek gaz­dasági miniszter szerint a kor­mány által holnap tárgyalandó módosítás olcsóbb energiaárakat jelent majd az ügyfelek számára, és növeli az árszabályozási hiva­taljogköreit is. (SITA) Tankoljunk már a hét elején Pozsony. Megéri még ma vagy holnap tankolni, hiszen ha a rotterdami tőzsdén e héten to­vább nő az üzemanyagok ára, a hét végére nálunk is drágábban juthatunk hozzá a benzinhez. Múlt héten a hazai üzemanyag- árak nem csökkentek olyan mértékben, mint azt a nemzet­közi piac lehetővé tette. Míg a piaci ármozgások alapján a ben­zin literje 50, a gázolajé pedig 90 fillérrel csökkenhetett volna, az üzemanyagok ára egysége­sen 30 fillérrel esett. A rotterda­mi tőzsdén regisztrált múlt heti árugrás miatt azonban az elkö­vetkező időszakban már drágu­lásra számíthatunk. Hogy pon­tosan mekkorára, azt azonban egyelőre az elemzők sem képe­sek előre jelezni. (nt) Milliárdos profit a Mól cégnél Budapest. A Slovnaft többsé­gi tulajdonosa, a magyar Mól ki­emelkedő, 306,9 milliárd forint nettó nyereséget ért el az első há­romnegyed évben, ami 59%-kal haladja meg a 2005. január-szep­temberi nettó profitot. Az elem­zők január-szeptemberre 262,12 milliárd forint nettó profitot vár­tak. A Mól az eredmény növeke­dését a kutatás-termelés, a fel­dolgozás és a kereskedelem üz­letágak kiemelkedő üzleti telje­sítményével, valamint a gáz­tranzakció nyereségével magya­rázza. Hernádi Zsolt, a Mól el­nök-vezérigazgatója a cég közle­ménye szerint az eredmények kapcsán kifejtette: a társaság el­kötelezett a további terjeszkedés­re, amit mutat, hogy új kutatási területeket szerzett Oroszország­ban és Pakisztánban. (MTI) Cukortúltengés Szlovákiában Brüsszel. Az Európai Bizott­ság tegnap további négy uniós tagországgal - Észtországgal, Lettországgal, Ciprussal és Mál­tával - együtt megbüntette Szlo­vákiát, mivel a megengedettnél 10 225 tonnával nagyobbak a spekulatívnak minősülő cukor­tartalékaink. Szlovákiának ton­nánként 499,5 eurót, összesen 4,21 millió eurós büntetést kell fizetnie, míg a legnagyobb bün­tetést, 45 millió eurót, az észtek­nek kell kifizetniük. (CTK) Zuhanóban a Cseh Légitársaság Prága. Bajban a cseh gazda­ság egyik mintacége, a Cseh Lé­gitársaság (CSA). Nyugati szom­szédunk gazdasági elemzői sze­rint a cég még soha nem volt ilyen nehéz gazdasági helyzet­ben. Míg a tervek szerint idén 600 millió koronás nyereséget szerettek volna elérni, a cég vesz­tesége várhatóan félmilliárd ko­ronás lesz. A társaságon már csak az állam segíthet. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta_____________Árfolyam EM U - euró 36,091 Angol font 53,561 Cseh korona 1,284 Dán korona 4,839 Japán ien (100) 23,854 Kanadai dollár 24,756 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona Szlovén tollár (100) Svájci frank ______ US A-dollár 9,424 13,864 3,968 15,055 22,641 28,133 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 35,05-37,05 27,27-28,93 1,26-1,32 13,20-14,50 OTP Bank 35,14-36,98 27,33-28,84 1,25-1,31 13,35-14,37 Postabank 35,12-37,06 27,36-28,90 1,25-1,31 12,06-15,66 Szí. Takarékpénztár 35,11-36,92 27,32-28,75 1,25-1,32 13,23-14,48 Tatra banka 35,12-37,00 27,40-28,86 1,25-1,31 13,31-14,41 UniBanka 35,15-36,99 27,41-28,84 1,25-1,32 13,51-14,21 Általános Hitelbank 35,12-37,00 27,43-28,89 1,25-1,32 13,37-14,40 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2006. nov. 12-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Privatbanka 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,80 2,00 2,00 2,25­2,30 0,55 Istrobanka 2,20­­­­­0,50 Ludová banka 1,40 1,50­1,70­1,70 0,50 UniBanka­0,80­1,00 1,00 1,00 0,10 Postová banka 1,00 1,10­4,00­4,10 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporitelna 2,40-2,60 2,80-3,00­3,60-4,00­2,80 0,10 Vseobecná úverová banka 2,50 2,80­3,70­3,70 0,10-2,40 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2006. nov. 12-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla CSOB 0,20-0,50 1,30-1,90 1,70-2,30 2,05-2,65 2,35-2,85 1,05-1,65 0,20 Privatbanka 0,70 1,80-2,10 2,40-2,70 2,70-3,00 3,80-4,10­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,30 0,90-1,10 1,10-1,35 1,75-1,95 1,75-1,95 2,00-2,20 0,10 OTP Bank 0,50 2,30-2,60 2,60-2,90 2,80-3,10 4,00-4,20 4,05-4,35 0,00-0,75 Istrobanka 0,90-1,05 1,80-2,10 2,40-2,70 2,70-3,00 4,20­0,15 Ludová banka 0,45 1,70-2,10 2,00-2,50 2,50-3,00 3,10-4,10 2,80-3,10 0,20-0,70 UniBanka 0,80-0,90 0,85-1,00 1,00-1,20 1,70-1,90 1,80-2,00 individuális 0,10 Dexia banka­1,20 2,10-2,60 2,40-3,00 3,20-3,80 2,80 0,10 Tatra banka 0,30 1,85-2,05 2,20-2,40 2,85-3,05 3,85-4,05­0,30 Slovenská sporitefna­1,80-2,00 2,40-2,60 2,80-3,00 3,60-4,00 2,80 0,10-1,10 Vseobecná úverová banka­1,75-2,40 2,10-2,65 2,35-3,25 3,20-4,10 4,00-4,10 0,10-1,50 Postová banka 1,30 1,90-2,20 2,40-2,60 3,00-3,50 4,00-4,50 4,00 0,10-0,60

Next

/
Thumbnails
Contents