Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-11 / 260. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 11. www.ujszo.com TUDJA-E? A bölcsőhalál és agyi rendellenesség Az amerikai orvosszövetség folyóiratában, a JAMA-ban megjelent tanulmány meggyőző bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy egy genetikai rendellenesség lehet a magyarázata a hirtelen csecsemővagy bölcsőhalálnak (SIDS - sudden infant death syndrome), amely óriási aggodalommal tölti el az új szülőket. A bölcsőhalál okát mindeddig csak találgatni tudták az orvosok. Az Egyesült Államokban évente több mint 2 ezer, azaz 10 ezerből mintegy 7 csecsemő hal meg élete első hónapjaiban a hirtelen bölcsőhalál következtében. A kutatók azt tapasztalták, hogy a legtöbbjüket, főleg a fiúkat, a hasukon alva, gyakran túlságosan puha ágyban éri a halál. Az elmúlt években végzett felvilágosító kampány a csecsemők háton altatásáért némileg csökkentette a halálesetek számát. A bostoni gyermekkórház orvosai által vezetett kutatócsoport 31, bölcsőhalálban elhunyt csecsemő agyszövetét hasonlította ösz- sze tíz olyan csecsemőével, akik más okból haltak meg. A kutatók az agytörzsre összpontosítottak, mert az agytörzs az autonóm ideg- rendszer központja, ez ébreszti fel az alvókat, ha túlságosan kevés oxigént lélegeznek be. A kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a csecsemőhalálnak egyértelmű biológiai okai vannak, megnyugvást hozhat a szülőknek, akik sok esetben magukat hibáztatják, valamint reményt adhat a lehetséges gyógyításra is. Akutatók remélik, hogy a közeljövőben diagnosztikai tesztet is ki tudnak fejleszteni, és esetleg meg lehet előzni a bölcsőhalált. (The New York Times) Lehet, hogy az ingerkeltő anyagok a hibásak? A hiperaktivitás oka FELFEDEZÉS Dr. Ben Feingold amerikai gyermekorvos és allergológus sokéves megfigyelései során megállapította, hogy bőrbeteg gyerekek állapotában javulás lép fel, ha bizonyos élelmiszereket és élelmiszer-adalékanyagokat kerülnek: mindenekelőtt a szalidlátok (az aszpirinhez hasonló vegyületek) rontották az állapotukat. Feltűnő volt, hogy azok a gyerekek, akiknél a bőrpanaszokon túl hiperaktivitás is fennállt, lényegesen nyugod- tabbak és kiegyensúlyozottabbak lettek, ha nem jutott a szervezetükbe szalicilát. A túlzott mennyiségben fogyasztott cukor ugyancsak erősíti néhány embernél a hiperaktivitást. Az érintett gyerekek és felnőttek egyaránt falánkságrohamokról és alacsony vércukorszintre utaló tünetekről számolnak be. Lehetséges, hogy az embereknek ez a csoportja érzékenyebben reagál bizonyos táplálékokra, az alkoholra és a koffeinre, ez azonban nem jelent fel- tédenül betegséget. Ha felfedezik az üyen túlérzékenységet, akkor az adott anyag bevitelét minimalizálni lehet, és ezzel az érintett gyerekek egy részén lehet segíteni. Páciensek egy soránál egyéb krónikus zavar vagy betegség is fennáll, a latens elsavasodástól az allergián át a túlérzékenységig. Ezeket a jelenségeket kémiai anyagok egész sora még tovább is erősítheti. Ezért mindig meg kell vizsgáim fennállnak-e ezek a megbetegedések, és a felírt gyógyszereket másokkal kell helyettesítem vagy teljesen elhagyni. A hiperaktivitásra is áll az a mondás, ^rÁL hogy a szerveken túlnyúló betegsé- gek esetén nem zárható ki a bélnyálkahártya érintettsége. Itt van az a hely, ahol az élelmiszerek és az adalékanyagok a bélen túlmenő reakciót válthatnak ki, vagy azt erősíthetik. A bébiétellel nemcsak energiát és bioaktív anyagokat, hanem a szükséges rostot is biztosítjuk a gyermeknek Hat hónap után nem elég a tej Csúcsminőségű bébiételt nem tudunk otthon készíteni Ha gyermeke nehezebb, mint 60000 gramm, és még akkor is éhes, amikor naponta már 900-1000 ml tejet iszik meg, akkor eljött az ideje annak, hogy tápszerrel egészítse ki étrendjét. Ekkor a tej már nem elég a kicsi energiaigényének kielégítéséhez. DR. MIROSLAV DEDÉK Mi a legmegfelelőbb számára? Gyümölcsöt vagy zöldséget adjunk- e neki? Jobb, ha otthon készítjük el, vagy inkább üzletben vásároljuk meg? Ezek a kérdések bizonyára sok kismamában felmerülnek. Először szóljunk néhány szót arról, mit tartalmazzon a bébiétel. Elsőként gyümölcs- vagy zöldségkását adjunk neki, s mindig egyfélét. Az első félév végén már húsoszöldséges ételt is kaphat. így naponta 150-200 g étellel helyettesítünk egy tejes adagot. Az átmeneti időszak második hónapjának folyamán iktassuk be a második adag gyümölcsös-tejes ételt, ahol a tejet joghurt képviseli. Ezzel nemcsak energiát és bioaktív anyagokat, hanem a szükséges rostot is biztosítjuk a baba számára. A hatodik hónap folyamán rendszerint már gabonás-tejes kását is adhatunk a kicsinek gyümölccsel vagy zöldséggel. A természetes gyümölcslevet az 5. hónaptól ajánlatos besorolni az étrendbe. Étkezésünket általában rost-, kalcium-, magnézium-, fluor-, C-vita- min- és karotenoidszegény ételek jellemzik, de a D- és E-vitamin mennyisége sem megfelelő. Mivel kevesebb a mozgás és a terhelés, emelni kell ezeknek az anyagoknak az arányát. Megoldást jelenthet az étkezés megváltoztatása. Az ún. funkciós élelmiszerek kifejlesztésének és gyártásának paraméterei az gyermekgasztroenterológia, -hepa- tológia és -étkeztetés európai társaságának, az ESPGHAN-nak a normáiból indulnak ki. Ezeket az élelmiszereket a fejlett országokban a következő jelzéssel hozzák forgalomba: Designerfoods Pharma- foods Foods Suplement. Valameny- nyi táplálkozástudományi ajánlásban tanácsként szerepel, hogy több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani. Az iparilag előállított zöldség- és gyümölcsételeket különféle tápanyagokkal és nem oldódó rosttal dúsítják. Ilyen a cellulóz és a pektin. Ezek a ballasztanyagok serkentik a bélmozgást, csökkentik a mérgezés kockázatát és optimalizálják az anyagcsere-folyamatokat. Kevésbé ismert, hogy a pektin megakadályozza a fogszuvasodás és a sérv kialakulását, javítja az anyagcsere-folyamatokat. A zöldség és a gyümölcs néhány oligoszacharid- jának is van szervezetet védő tulajdonsága. A szacharidok a vékonybélben, s részben a vastagbélben bomlanak fel, ahol anyag- cseretermékeik a mikroflóra hasznos táplálékát képezik. A szacharidoknak ezt a csoportját prebiotikumnak nevezzük. Hasznos baktériumtörzs a laktobacilus és bifidobaktérium, amely a vastagbélben telepszik meg. Tejsava csökkenti a közeg pH-értékét, és lassítja a káros és rothasztó mikroflóra szaporodását. A káros mikroflóra elnyomásában ezek a baktériumok további szerves savak, főleg ecet- és almasav képzésével vesznek részt, amely képesek feloldani a sejtmembránt. Ismeretes, hogy a zöldségben több a bioaktív anyag, mint a gyümölcsben. Sok flavonoidot is tartalmaz, amelyek erős antioxidánsok. Az antioxidánsok megakadályozzák az érelzáródást, és a szív- és érbetegségek kialakulását. A természetes aromatikus és festékanyagoknak is nagy jelentőségük van. A szakirodalom külön foglalkozik a paradicsomban lévő likopénnel és a kukoricában található linolénsawal. A tápérték szempontjából a legértékesebb zöldség a brokkoli. 100 grammban 110 mg kalcium van. A gyermektápszereket újabban kazeinnel, sajttal és élesztőkivonattal dúsítják. S hogy mit tanácsolok a kismamáknak? Készítsenek otthon a bébiételt, vagy inkább vásárolják meg? Hangsúlyozni kell, hogy csúcsminőségű bébiételt otthon nem lehet előállítani. A korszerű ipar ugyanis olyan eljárásokat alkalmaz, amelyeket otthon lehetetlen végrehajtani. A környezet baktériummentességét, a levegő mikro- biális szűrését, a víz bakteriális tisztaságát nem lehet otthon biztosítani. Minden termék szigorú higiéniai vizsgálatokon megy keresztül. Végül minden kismamának szeretném felhívni a figyelmét, hogy nemcsak a szükséges tápanyagokkal kell ellátni a babát. Fontos az is, hogy segítsük kialakítani a gyermek helyes és egészséges táplálkozási szokásait. A szerző táplálkozástudományi szakember Minden mozgást megengedhetünk, amelyet a kicsinyek spontán megtanulnak, és szívesen végeznek, például a játékos sport sokféle változatát Sok szülő kérdezi: sportolhat-e a szívbeteg gyermek? DR. KISS ANDRÁS Ha egy családban veleszületett vagy szerzett szívbetegségben szenvedő gyermek van, bizony igen csak óvják, féltik a szülei, sokszor alig engedik mozogni. Pedig a sport, a mozgás az egészségkultúra fontos és nélkülözhetetlen része. Kezdjük a csecsemőkkel és a kisdedekkel: alig van olyan súlyos, komplex szívbetegség, amellyel a gyermek ne tanulhatna meg kellő időben kúszni-mászni, felállni és járni. Valószínűleg egészséges társainál kicsit előbb fárad el, esetleg izzadékonyabb, de legtöbbjénél ezt észre sem lehet venni. Ezért minden mozgást, amelyet a kicsinyek spontán megtanulnak, és szívesen végeznek, nyugodtan megengedhetünk nekik. Később jön a labdázás, a játszótéri mászókák és homokozók korszaka. Itt is engedhetjük őket szabadon mozogni. Mai felfogásunk szerint a kisebb gyermekek kiválóan „beszabályozzák” magukat, és annyit mozognak, futnak, amenynyit keringésük túlterhelése nélkül teljesítem tudnak. Persze aki gyógyszeres keringéstámogatásra szorul, vagy vizelethajtót kap, azt kicsit vissza kell fogni, elsősorban a hosszabb és intenzívebb futástól. Megtanulhat-e úszni a szívbeteg gyermek? Erre a kérdésre egyértelműen igen a válasz. Az úszás, a vízben történő mozgás nagyon kedvező hatású az egész szervezetre. A medencében mindig szabályozott mozgásra van szükség, és a légzés is egyenletesebb. A kar, a törzs és a láb munkája „izompum- pával” segíti a keringést. Kedvezőbb a visszerek kiürülése is, ami szintén segíti a szív munkáját. Persze egy-két medencehossz kúszása után célszerű kis pihenőket beiktatni, hogy a pulzusszám és a légzésszám visszatéijen a normális, alacsonyabb szintre. És a biciklizés? Vegyünk, vagy ne vegyünk kerékpárt? Engedjük vagy tiltsuk? Megfelelő életkorban nyugodtan megtaníthatjuk a gyermeket kerékpározni. Persze törekednünk kell a biztonságra. Azaz a balesetek nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a kifáradás. Azonban a speciális, „hegyi lejtőn” bicajozás, a hosszú, 15-20 kilométeres túrák már valóban nem valók a szívbetegeknek! Túlzásokba sem szabad esnünk: a sportiskola és a sportköri leigazolás, a versenyzés nem ajánlott a szívbetegséggel élőknek. Általában elmondható, hogy a küzdősportok, a veszélyes, sok eséssel járó sportok ellenjavalltak. Közülük legfeljebb a vívás jön számításba. Ajánlhatók az ún. dinamikus, mozgással járó sportok, pl. a labdajátékok. Általában a társas, csoportos mozgás kedvezőbb, mint az egyéni, mert a gyermek nem érzi magát hátrányban „makkegészséges” társaival szemben. Síelni megtanulhat-e a gyermek, ha szívbetegség miatt ellenőrzik, kezelik? Egyértelműen ebben az esetben is igen a válasz. A levegőn való mozgás különösen jó. Ma már számíthatunk a sífelvonókra, ezért nem tekinthető nagy megerőltetésnek az alpesi sízés, de a módszeresen, fokozatosan végzett sífutás sem. A tél örömeit a korcsolyázással tehetjük teljessé. Tavasztól őszig az íjászat, a vitorlázás, a szörfözés javasolható, persze nem versenyszerűen, és nem megerőltető módon. Az asztalitenisz és a tenisz, s a mai kor szüleménye, a fallabda is jó, csak ne vigyék túlzásba! Mit ne engedjünk a szívproblémákkal küszködő gyermeknek? Az ún. statikus sportokat nem ajánljuk, mert túlságosan megemelhetik a vérnyomást, és kedve- ződenül befolyásolhatják a keringést. Ilyenek a súlyemelés, a testépítés, az ökölvívás, a dzsúdózás és a birkózás. De ide sorolható a hosz- szabb, és a rövid távú futás is, no meg a legtöbb atlétikai ágazat. Sajnos a talajtoma és a szertorna is el- lenjavallt, elsősorban azért, mert túlságosan megnövelik a pulzusszámot. Javasolhatjuk viszont a tánc és a játékos torna sokféle változatát. Általában elmondható, hogy a fokozatosan és a rendszeresen, heti több alkalommal végzett mozgás, sport kedvező a keringési és szívbetegséggel élő gyermekek számára. Különösen akkor, ha hozzáértő edző vagy tanár vezetésével, ellenőrzötten, csoportosan végzik, és ha a gyermeknek is kedvet tudunk hozzá csinálni. A tizenéves korban sokan küszködnek a kövérséggel, az ehhez szorosan kapcsolódó emelkedett vérnyomással. Ezek ellen is jobb eséllyel vehetik fel a harcot azok a gyermekek és serdülők, akik hozzászoktak a rendszeres mozgáshoz, testedzéshez, és örömüket lelik benne. A szerző gyermekkardiológus A rendszeres mozgás követelmény
