Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-11 / 260. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ NOVEMBERIT. Egészségünkre 27 A nem kezelt fertőzések krónikussá válhatnak, és szövődményt okozhatnak Ha csíp és fáj a vizelés Sokszor vagyunk olyan helyzetben, hogy nem tu­dunk azonnal „kimenni”, és ez a fizikailag is kelle­metlen érzeten túl ideges­séget, feszültséget okoz. Mind a férfiaknál, mind a nőknél a gyakori vizelési inger hátterében a húgycső és a hólyag betegségei for­dulhatnak elő. DR. DEZSŐF1 ANTAL Állandóan toalettre jár, és vize- léskor erős égést érez? Ezt a problé­mát sok nő ismeri. A húgyúti fertő­zés - az anatómiai tulajdonságok­nak köszönhetően - főleg a nőket sújtja. Az esetek 85 százalékában az escherichia coli, vagyis ez E. coli baktérium okozza. Ezek a baktériu­mok a vastagbélben, a bőrön és a végbél környékén élnek. A nem ke­zelt fertőzések krónikussá válhat­nak, és további szövődményt okoz­hatnak. Szélsőséges esetben a fer­tőzés a húgyvezetéken keresztül a veséig is eljuthat. A vesegyulladás elsősorban a gyermekek, terhesek és idősek számára veszélyes, mert a vese működésének teljes leállásá­nak veszélye fenyeget. Baktériumok, gombák is okozhatják A férfi húgycső utolsó szakasza, valamint az egész női húgycső kör­nyezete bővelkedik olyan mirigyek­ben, melyek kiváló búvóhelyei kü­lönféle kórokozóknak, és ahonnan a megtelepedett organizmusok ké­sőbb könnyedén elérhetik a húgy- csövet. Mi a teendő? ♦ Naponta legalább 2,5 liter vizet fogyasszon! ♦ Kerülje a megfázást és a hő­ingadozást. ♦ Ne tartsa vissza túl sokáig a vizeletét. ♦ Az állapot romlásakor mie­lőbb keresse fel orvosát. A legtöbb nőnél a vizelési pana­szokat a húgycső- és a hüvelyfertő­zés következtében kialakuló gyul­ladás okozza. Utóbbi különösen ak­kor okoz panaszokat, ha a hüvely kezdeti szakaszát és a kisajkakat is érinti. Férfiaknál a húgycsőgyulladás általában húgycsőfolyással is jár. Igen gyakori kórokozó a gonococ­cus (N. gonorrhoeae), mely nemi úton terjed és zöldes-sárgás, genynyes folyást okoz. A többi esetben a váladék inkább fehéres, nyálkás. A nem megfelelően ke­zelt, gonococcus okozta húgycső­gyulladás igen veszélyes, mert hosszas fennállása esetén szűkü­let alakulhat ki, a szűkület előtt pangó vizelet miatt a húgycső ki­tágul és a gyulladás ráterjedhet a környező szövetekre is. Az 'sem ritka, hogy rendellenes járat ala­kul ki a húgycső és a külvilág kö­zött, és a vizelet ezen keresztül is ürül. Férfiakban a nem gonococ­cus kiváltotta húgycsőgyulladást gyakran a herezacskó és a mellék­here gyulladása is kíséri. Nőknél a gonococcus ritkábban betegíti meg a húgycsövet, a fertő­zés inkább a hüvelyt és a méhnya­kat érinti. Szintén nemi kontaktus útján teljed a gombák közé tartozó Candida albicans, illetve a parazita Trichomonas vaginalis. Visszatérő gyulladások A hólyaggyulladás (vagy ismert nevén cisztitisz) nőknél gyakran nemi érintkezés után fordul elő. Ennek az az oka, hogy a hüvely kezdeti szakaszán nagyszámú, oda nem való kórokozó telepszik meg hosszú időre. A megtelepedett kór­okozók a nemi érintkezés során be­jutnak a húgyutakba, és ott gyulla­dást okoznak. A visszatérő gyulla­dáshoz azonban szükséges az egyé­ni fogékonyság is, amely a helyi vé­dekezőképesség csökkenésében nyilvánul meg. Férfiaknál a cisztitiszt vagy a prosztatából, vagy a húgycsőből felkerülő kórokozók hozzák létre. Ezek alapján érthető, hogy az esz- közös vizsgálatok (pl. hólyagtük­rözés vagy katéterezés) miért tud­nak olyan könnyen hólyagnyálka- hártya-gyulladást okozni. Fel­nőtt férfiaknál a cisztitisz leg­gyakoribb oka a krónikus, baktérium okozta prosz- tatagyulladás. A hó- : ; lyagban lévő vizelet jól kezelhető anti- llk biotikumokkal, R de ezek a pros/.- ■ tatába nehe- K zen jutnak be, j Htl ezért a már M meggyógyult í1 * Wk hnlyugnyálka ~ Bf hártya gyakran ’ ■■■: VHE viss/afertő/ó- flv dik a még beteg prosztatától. U Az érdekesség ■ kedvéért ernlí- Wtjb tem meg a leve lg gőbubot ékok ■ ürítésével járó V visszatérő hó­lyaggyulladást ■ (a vizeletben buborékok vannak). Ez akkor jelent­kezik, ha rendellenes kapcsolat, járat van a hólyag és a belek között. Ä cisztitiszekre jellemző a gyako­ri, de kis mennyiségű vizelet üríté­se, a szeméremcsont- vagy deréktá­ji fájdalom és a vizeletürítéskor je­lentkező égető, csípő érzés. A vize­let zavarossá, bűzössé, néha véres­sé is válik. A fertőzés igazolható a vizelet­ben megjelenő fehérvérsejtekkel, vörösvértestekkel és gennyel. A ke­zelés megtervezésében hasznos se­gítséget nyújthat, ha speciális táp­talajok segítségével ki tudjuk te­nyészteni a kórokozót. Az esetek többségében a hólyag és a húgycső gyulladása jól kezel­hető vizeletfertőtlenítőkkel vagy antibiotikumokkal. Visszatérő gyulladás vagy a szokványos keze­lésre nem reagáló folyamat azon­ban mindenképpen szakorvosi vizsgálatot igényel. A fertőzéseken kívül más me­chanizmussal is kialakulhat gya­kori vizelés. Az „ingerhólyag” jel­legzetes tünete a csak pappal je­lentkező vizelési kényszer, vala­mint a szeméremcsont feletti te­rület fájdalma. Ilyenkor a vizelet­vizsgálattal nem mutatható ki genny vagy baktérium. Általában 30-60 év közötti hölgyeknél je­lentkezik, és nem ritka a petefé­szek tájékának nyomásérzékeny­sége. Kiváltója lehet neurohor- monális zavar, de sok esetben a vegetatív idegrendszer szabályo­zási zavara a felelős, (i) VERSENY Biztonságos segítség Sok lehetőség van a húgyúti fertőzés elkerülésé­re, a kezelés meggyorsítására. Kezdeti stádiumban jó szolgálatot tesz az UROVAL biotic, amely D-ma- noza monoszacharidot, kanadai áfonyát és probio- tikus baktériumokat tartalmaz. A D-manosa és az áfonya segít megakadályozni a nem kívánt bakté­riumok megtelepedését a húgyutakben, és kedve­zően befolyásolja a húgyhólyag működését. A pro- biotikus baktériumok részt vesznek a szervezet im­munrendszerének erősítésében. Az orvossal való konzultáció után antibiotikumos kezelés kiegészí­tője is lehet. Kérdésünk Mi okozhat vizelési panaszt? Válaszaikat nyűt postai levelezőlapon küldjék be szerkesztősé­günkbe. Négy olvasónk Uroval bioticot nyer. '"-J'o vizelési panaszok TESTÜNK TITKAI Az izmok működése 3. Hasznos tudnivalók Arcunk ráncosodását késleltethetjük, ha naponta ún. grimasz­gyakorlatokat végzünk. Ezzel fokozzuk a terület vérellátását, és tónusossá tesszük arcizmainkat. ♦ Fejbőr és homlok izomzata: húzzuk fel a szemöldökünket és ráncoljuk össze homlokunkat, majd lazítsuk el. Ötször ismételjük. ♦ Szem körüli ráncok ellen: nézzünk erősen, határozottan lefelé, jobbra, majd balra, a fej mozdítása nélkül. Háromszor ismételjük. ♦ Száj-, arc és orrizmok: húzzuk erősen felfelé szájunk bal csücs­két annyira, hogy a szemünk becsukódjék. Utána tegyük ugyan­ezt a jobb oldalon. A váltakozó kacsingatást mindkét oldalon öt­öt alkalommal ismételjük. ♦ Száj-, áll- és orrizmok: csukott szájjal és szemmel csücsörítsünk erősen felfelé, majd lefelé. Utána nyissuk ki a szánkat és a szemün­ket, amekkorára csak tudjuk. Feszítsük le alsó ajkunkat annyira, hogy a nyak is megfeszüljön. Mindkét gyakorlatot ötször ismételjük. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az emberi test izomrendszere hatszáznál több akaratlagosan mozgatható izmot foglal magá­ban, melyek összességükben kö­rülbelül a testtömeg negyven szá­zalékát teszik ki. Mozgásunk, de még álló helyzetben maradá­sunk, testhelyzetünk megtartása is lehetetlen lenne izmaink műkö­dése nélkül. Izmaink mozognak, és ezáltal mi magunk is mozgunk. Az ember sokféle bonyolult moz­gást tud végezni, az izom viszont csak egyféleképpen mozog, azaz összehúzódik. Az emberi testet al­kotó több mint 600 izom mozgá­sát idegek irányítják, és ugyanak­kor szabályozzák az izomenergia erősségét is. A legegyszerűbb mozdulat végrehajtásához is szá­mos izom összehangolt mozgásá­ra van szükség. A fej izmai A fej izmait két csoportra oszt­juk: bőrizmokra és vázizmokra. A bőrizmok az ún. mimikái izmok, amelyek az érzelmek megelevení- tésében, az arckifejezés változta­tásában játszanak szerepet. A bőr alatt az egész koponyatetőt befe­dő hosszú bőrizom elülső része a homlokizom, más néven „figye­lemizom”. Ezzel ráncoljuk a hom­lokunkat, és emeljük a szemöl­dökívet. A haránt húzódó ráncok fenyegető kifejezést is adhatnak az arcnak. A hátsó rész, a nyak­szirti izom összehúzódásával hát­rahúzza a hajas fejbőrt. A fülek körül három gyengén fejlett bőrizom van, amelyek az állatoknál jól fejlett izmok marad­ványai. A szem körül a szemhéjak nyitását-zárását meghatározó gyűrűt formálva, a szem körkörös izma található. A szájnyílást orsó alakban, gyűrűként körülvevő izom az ajkakat záró, és az ebbe minden irányból besugárzó iz­mok együttese. Az arccsonton ta­lálható nagy járomizom határoz­za meg a szájnyílás hosszúságát, és felfelé húzza a szájszéleket. A felső ajkat emelő négyszögletű izom a szájzugokat mozdulatla­nul hagyva és az orrnyílásokat ki­tágítva pl. az undor kifejezésében játszik szerepet. Az alsó ajakhoz tartozó két izom a szájzugokhoz illeszkedik, s a csók és a szopás szájmozgásaiért felelős. Az állka­pocscsonton tapad az alsó ajak négyszögletű izma, az ajak lehú­zó izom, ami az alsó ajkakatlefelé és kifelé húzza. Ennek köszönhe­tő az elégedetlenkedő és a szexis- duzzogós arckifejezés. Az arcon az állcsont és az állkapocscsont között elhelyezkedő trombitás­izom teszi lehetővé a szájzugok összeszorított ajkak melletti hát- rahúzását és csücsörítését, az izom működése nélkül lehetetlen lenne fújni, fütyülni és helyesen artikulálni. A száj oldalfalát az al­só és felső fogsorhoz szorítva megakadályozza, hogy a táplálék a szájüreg fala és a fogsor között maradjon. Az eddig felsorolt izmokat egyetlen ideg, az ötödik agyideg­párhoz tartozó háromosztatú ideg látja el mozgató rostokkal. A fej vázizmai az állkapocs mozgásait meghatározó vágóiz­mok. Négy található mind a két oldalon: a halántékizom, a rágó­izom, valamint a belső és a külső musculus pterygoideus. A halán­tékizom és a rágóizom emeli az állkapcsot, a külső pterygoideus előrehúzza az állkapocs fejét, míg a belső emeli. (Forrás: Család és Egészség) Felső ajkat, orrszárnyat emelő Izom Halántékfal- csonti izom Rágóizom Nevetőizom Fejbiccentő izom A nyak bőrizma Orrháti izom A száj körkörös izma Alsó ajkét lehúzó izom Állizmok Felső ajkat emelő izom Kis járomizom Nagy járomizom Homlokizom Szemöldököt lehúzó izom A szem körkörös Orrizom Fejbiccen­tő izom külső, szemüregi rész A szem körkörös izma ­belső, szemhéji rész

Next

/
Thumbnails
Contents