Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-10 / 259. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. november 10., péntek 3. évfolyam 41. szám Teendők a gyümölcsösben ősszel és télen A fák szervestrágyázása ÖSSZEFOGLALÓ A nyugalmi időszakban kerüljünk minden olyan műveletet, amely a csonthéjasokon sérülést okozhat Fontos az őszi lombfertőtlenítés Rákos seb a barackfán Fotó: Hocsi A gyümölcsfák ültetését ősztől tavaszig, lombhullástól rügypattanásig végezhetjük. Tapasztalatok alapján sikeresebb az őszi ültetés, egyes gyümölcsfajoknál, pl. kajszi, őszibarack, mandula, kifejezetten az őszi telepítést javasolják. Ennek magyarázata lehet, hogy ezek a fajok sokkal érzékenyebbek, ha ki vannak téve a kiszáradásnak (értékesítésre várnak) a faiskolai le- rakatban. Több helyen ugyanis homokba vermelik az eladásra kerülő gyümölcsfákat, és abba a hi- szemben, hogy a csemeték nyugalmi állapotban vannak, nem gondoskodnak a homok megfelelő nedvességéről. Ez még fokozottabban jelentkezik csapadékszegény időszakban. Függedenül a faiskolai lerakati viszonyoktól, a megvásárolt oltványokat vagy más szaporítóanyagot egy éjszakára állítsuk vízbe, mert ezzel elősegíthetjük a biztonságos ere- dést. Tél folyamán rendszeresen ellenőrizzük kertünket. Az ültetés után készítsünk telepítési naplót, melybe pontosan beújuk a telepítés időpontját, a fajta névét, alanyát és a faiskola címét. A gyümölcsfákat három évenként, gyenge minőségű talajokon legalább két évenként szervestrágyázzuk meg. A gyümölcsfa törzsétől 60-80 cm-re ássunk egy 25-30 cm mély, 2 ásónyom szélességű árkot és ebbe fánként 10- 15 kg (megközelítőleg 2 vödör) trágyát vagy érett komposztot rakjunk. Savanyú talajokon csonthéjas fáinknál (cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack) ezt a műveletet kössük össze me- szezéssel, mert ezek a fajok mé- szigényesebbek. Két-három kiló oltott (nem döglött) meszet oldjunk fel egy vödör vízben, és ezt a mésztejet öntsük bele a kihúzott árokba. A trágyázás és meszezés után húzzuk be az árkot. Száraz nyár után fáinkat a behúzás előtt jól be is öntözhetjük. Természetesen meszezhetünk más talajjavítókkal is. Idősebb gyümölcsfáink törzsét ősszel kaparóval kaparjuk meg. Ez igen hasznos, mert megfiatalíthatjuk a fa törzsét, valamint az alsó koronaágak törzs felőli részét. Az elhalt kéregrészek eltávolításával megszüntetjük a kártevők búvóhelyét is. A kaparás után készítsünk sűrű oltottmész- tejet, melybe tegyünk egy evőkanál bordói port és kénport. Az így lekészített oldattal koronanyakig meszeljük le a fatörzseket. Ezzel megakadályozhatjuk a téli fagylécek kialakulását a fák törzsein. A kaparékot égessük el. (Ősztől őszig a kiskertben) Réztartalmú készítményekkel nemcsak kora tavasszal kell permetezni, hanem már tél előtt is. Nagyon fontos, hogy a csonthéjas gyümölcsfákat a lombhullás után kellő védelemben részesítsük. Csak így tudjuk meggátolni a baktériumos és gombás fertőzések terjedését a nyugalmi időszakban. CSERES ZOLTÁN A csonthéjasok ág- és vesszőpusztulását vagy gutaütését többnyire a lehullott lomb levél- ripacsain keresztül fertőző baktériumok (Pszeudomonas spp.) idézik elő. A részleges ág- és fapusztulás egykor a kajszi legya- koribb betegsége volt. Ma már a meggyet, cseresznyét, őszibarackot és a szilvát is támadja. Az újabb és újabb fajták termesztésbe vonásával már szinte minden csonthéjasnál előfordul. A viszonylag hosszú lappangási időszak után megjelenő jellegzetes tünetek kialakulásáig (méz- gásodás) a termelők általában a megelőző kezelésekre nem fordítanak kellő gondot. A kórokozó fő fertőzési időszaka novembertől március elejéig tart. A csonthéjasok közül különösen az őszibarack szenved az ágpusztulástól vagy ágrákosodás- tól. Okozója a Stereum hirshu- tum gomba. Ez a betegég úgynevezett diszpozíciós betegség, tehát ahhoz, hogy kialakuljon, feltétlenül szükséges a fa fogékony állapota, amit a kedvezőtlen talajviszonyok, fagykárosodás, szakszerűtlen műtrágyázás és egyéb betegségek (pl. a levélfod- rosodás) is előidézhetnek. A gomba sebparazita, tehát ép szöveten keresztül nem képes fertőzni. A sérülések, sebek származhatnak a metszéstől, művelő eszközöktől esetleg rovarkártételtől (okozhatja pl. a barackmoly vagy a keleti gyümölcsmoly). Azonban a leggyakoribb behatolási hely most ősszel a lehullott levelek leválási helye, a fagy következtében elhalt kisméretű vesszők, valamint az elhalt rügyek. Vesszőfertőzés esetén a betegség gyors lefolyású. A gomba behatolási helye körül barnára szí- neződő, besüppedt folt alakul ki, amely gyorsan terjed, körüléri a vesszőt, s annak hirtelen herva- dását okozza. Az ág vagy törzs fertőzése esetén a viszonylag lassú szövetpusztulás következtében rákos seb alakul ki. A kéregszövet besüpped, majd a seb körül kal- luszszövet képződik. A következő évben a gomba elpusztítja a kalluszszövetet és tovább terjed. Ennek következtében a rákos seb növekszik. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg az ágat vagy a törzset a seb teljesen körbe nem éri. Ekkor az ág a fertőzés helye fölött elhal. Ha a rákos seb a fa törzsén található, az egész fa elpusztul. A gomba okozta károsodást rendszerint erős mézga- képződés kíséri. Ha felnyitunk egy rákos sebet, láthatjuk, hogy a fertőzött ágrészben a faszövet is barnára színeződött. A gombafertőzést előidéző képletek, konidiumok az év minden szakaszában megtalálhatók. Ennek ellenére a fertőzés rendszerint a késő őszi hónapoktól tavaszig következik be, mert ebben az időszakban a gazdanövény fogékony, és a védekezési reakciója csak minimális. Ezért a nyugalmi időszakban kerülni kell minden olyan műveletet, ami a fa sérülését okozhatja. A metszést tehát a vegetációs idő kezdetekor kell elkezdeni. Ilyenkor kell a rákos sebet is kitisztítani, éspedig az elhalt szövetrész és megközelítőleg 5-10 cm-es egészséges rész eltávolításával. A metszési hulladékot és a fertőzött részeket haladéktalanul égessük el. A metszési felületet és a kitisztított sebeket gombaölő szert tartalmazó anyaggal, sebkezelő szerrel kell bevonni. Házikertben a metszés ideje ezért a vegetációs időbe is nyúlhat. Ha zöldre metszünk, nagy valószínűséggel elkerülhetjük a fertőzést, mert ilyenkor a fákon a sebek gyorsan gyógyulnak, így az esetleges behatoló kórokozók gyorsan lokalizálódnak, terjedésük leáll. A csonthéjasok betegsége azért is terjed olyan erőteljesen, mert a gazdák térségünkben alábecsülték az őszi ún. rezes lombfertőtlenítő permetezést. A csonthéjas gyümölcsfák permetezésekor a kertben levő körte, birs és az almafákat is permetezhetjük. A következő réztartalmú permetszereket használhatjuk: Cuprocaffaro (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Fun- guran (0,5%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,5%), Kupritox 20 DRV (0,5%). A per- metszert mindig bő permedében juttassuk ki, és az ágakat áztassuk . A környezeti tényezőknek is fontos szerepük van a betegség kialakulásában. Ezért a telepítés helyének megválasztásakor kerülni kell a fagyzugos, mély fekvésű vizes talajokat. A tápanyag utánpótlását lehetőleg talajvizsgálat alapján végezzük. A csonthéjas gyümölcsfákon az idén egyes gombabetegségek - így például a levélfodrosodás, a levéllikacsosodás, és egyes helyeken a szilvalevél vörösfoltossága és gnomiája is - erősebb fertőzést okoztak, mint a korábbiakban. Az ilyen fertőzött fákat közvetlenül lombhullás után réztartalmú permetszerrel permetezzük. A lehullott, fertőzött leveleket lehetőség szerint minél előbb forgassuk a talajba, hogy azok minél előbb elkorhadjanak, hu- mifikálódjanak. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta____________Árfolyam EMU-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 36,074 Lengyel zloty 1,287 24,900 Svéd korona 23,836 Svájci frank USA-dollár 9,437 53,663 Magyar forint (100) 13,892 3,956 4,838 Szlovén tollár (100) 15,057 22,597 28,186 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 35,12-37,12 27,43-29,09 1,26-1,32 13,25-14,55 OTP Bank 35,20-37,04 27,50-29,02 1,26-1,32 13,38-14,41 Postabank 35,10-37,04 27,42-28,96 1,26-1,32 12,09-15,69 Szí. Takarékpénztár 35,18-36,99 27,48-28,92 1,25-1,32 13,26-14,50 Tatra banka 35,16-37,04 27,47-28,93 1,26-1,32 13,33-14,43 UniBanka 35,17-37,01 27,46-28,90 1,25-1,32 13,53-14,24 Általános Hitelbank 35,17-37,05 27,51-28,98 1,25-1,32 13,37-14,39 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) . PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony november 8-án 20-23 Sk/kg Komárom november 8-án 13 Sk/kg Rimaszombat november 8-án 24 Sk/kg Zseliz november 8-án 12 Sk/kg Losonc november 9-én 13 Sk/kg Szepsi november 8-án 14-25 Sk/kg Kassa november 8-án 10-15 Sk/kg petrezselyem 39-50 Sk/kg 20-40 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 34-49 Sk/kg 20-32 Sk/kg burgonya 16 Sk/kg 10-16 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 13-14 Sk/kg 14-16 Sk/kg 13-14 Sk/kg tojás 4,50 Sk/db 3,50 Sk/db 2,80 Sk/db 3 Sk/db 2,60 Sk/db 2,90-3,10 Sk/db 1,80-3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 14-20 (100) Sk/kg 14-18(100) Sk/kg 18(110) Sk/kg 12 (110)Sk/kg 10-25 (100-105) Sk/kg 16(115-128) Sk/kg 14(140) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 8-10 Sk/db 35 Sk/kg 8 Sk/db 35 Sk/kg, 12 Sk/db 29 Sk/kg Sk/kg zöldpaprika 25-45 Sk/kg, 22-28 Sk/db 30-40 Sk/kg 25 Sk/kg 18-35 Sk/kg 26-45 Sk/kg 26-38 Sk/kg paradicsom 45-48 Sk/kg 35-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg 35 Sk/kg 42-45 Sk/kg 38-49 Sk/kg 35-52 Sk/kg kelkáposzta X X 20 Sk/kg X 15 Sk/kg 19 Sk/kg 15-19 Sk/kg sütőtők X X 15 Sk/kg X ' . X 17 Sk/kg X alma 20-35 Sk/kg 14-25 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 25-35 Sk/kg .10-25 Sk/kg 19-25 Sk/kg káposzta, karalábé 14,18 Sk/kg, 9-10 Sk/kg, 6 Sk/db 8,15 Sk/kg 8 Sk/kg, x 6-7,12 Sk/kg 7-8,8 Sk/kg 7,10 Sk/kg méz (dióbél) 140 (220) Sk/kg 80-120 (160-180) Sk/kg 120-140(160) Sk/kg 100 (130) Sk/kg 100 (x) Sk/kg 90-100 (100) Sk/kg 100-140 (200) Sk/kg őrölt paprika X 250-280 Sk/kg X 240 Sk/kg X 240 Sk/kg X karfiol 30-45 Sk/db 15-25 Sk/db 45 Sk/db 22 Sk/db 25-30 Sk/db 22 Sk/db 22 Sk/db
