Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-10 / 259. szám, péntek

6 Fókuszban: a vállalkozás előnye ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 10. www.ujszo.com A késésért napi 0,05 százalékos büntetés jár Fizessünk időben! A 20 ezret kereső alkalmazott csak akkor váltsa ki a vállalkozói engedélyt, ha legalább 25 ezret fizetnek neki A vállalkozás előnyei és hátrányai Ha csak a pénzügyi vonzatot vennénk figyelembe, megéri kiváltani a vállalkozói engedélyt, hiszen je­lentős összeget takaríthatunk meg a járulékokon (Miroslava Cibulková felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ E héten szerdán volt az utolsó nap, amikor a vállalkozók befizet­hették az elmúlt hónapra szóló já­rulékokat a Szociális Biztosítónak. Ha ezt eddig nem sikerült megten­niük, büntetést fizetnek. A vállalko­zók többsége a minimálbér után já­ró járulékot fizeti. A minimálbér októberben 6900 koronáról 7600 koronára emelkedett. Ezek szerint a vállalkozóknak novemberben már a magasabb minimálbér után . ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozói engedély kiváltá­sának az előnyei a cég számára- Ha az alkalmazott kiváltja a vállalkozói engedélyt, a cégek számára a legnagyobb előnynek az számít, hogy nem kell tö­rődniük az általuk foglalkozta­tott személy bejegyzésével a biz­tosítókba, és persze azzal sem, hogy az egyes járulékokat idő­ben fizessék.- Nem kell elvégezniük az éves elszámolást az adók és az egész­ségbiztosítás esetében.- Nem felelősek többé azért, hogy a járulékokat időben fizes­sék be az alkalmazott után.- Míg az egyszerű alkalmazot­tal a munkaviszony felbontása bo­nyolult folyamatnak számít, a vál­lalkozóval bármikor felbonthatják aszerződést.- Pénzt takaríthat meg a mun­káltató a béreken és persze a járu­lékokon is. A vállalkozói engedély kivál­tásának az előnyei az alkalma­zott számára- Nem kell kötődnie olyan szo­rosan a munkáltatójához, mint korábban, vagyis egyszerre több megbízónak is dolgozhat anélkül, hogy erre külön engedélyt kellene kérnie a munkáltatótól.- A bevételeiből leírhatja a ki­adásait. A bevételeknek ez a 40 százalékát teszi ki, az iparosok esetében ez 60 százalék. Ezzel csökkentheti az adóalapját és a já­rulékfizetés kiszámítására szolgá­kén fizetniük. A gyakorlatban ez nagyjából 200 koronával maga­sabb járulékot jelent az előző hó­naphoz képest. A Szociális Biztosí­tó szerint így ez a biztosított, aki a minimálbér után fizeti a biztosítást, e hónapban 2520 koronát kényte­len fizetni. Egy hónappal koráb­ban, vagyis októberben ez még csak 2288 korona volt. Ha a biztosí­tó ügyfelei nem fizetnek időben, büntetést kell fizetniük, ami min­den egyes nap késésért a tartozás 0,05 százalékát teszi ki. (S, mi) ló alapot, vagyis alacsonyabb adót és járulékot fizetünk, mint ha al­kalmazottak lennénk.- A fent elmondottaknak kö­szönhetően megugranak a bevé­teleink, amit azonban okosan kell tudni kihasználnunk. „- Nagyobb döntési szabadsá­gunk lehet, mint azt egyszerű al­kalmazottként megszoktuk. Az alkalmazotti jogviszony fenntartásának az előnyei- Jogosultak vagyunk az étke­zésijegyekre.- A munkáltató magasabb járu­lékot fizet utánunk, aminek kö­szönhetően a későbbiekben ma­gasabb nyugdíjban részesülhe­tünk, és több pénzt kapunk a be­tegség esetén is.- Nem kell könyvelést vezet­nünk, és nem felelünk az adó- és járulékfizetésért sem, hiszen min­dezt a munkáltató végzi el helyet­tünk.- A Munka Törvénykönyve sze­rint alkalmazottként jobban véd­ve vagyunk a munkáltatóval szemben, mint ha vállalkozóként működnénk együtt vele.- Jogunk van a fizetett szabad­ságra. Ez az alkalmazottak eseté­ben nem lehet évente 20 napnál kevesebb.- Nem mondhatnak fel nekünk egyik napról a másikra, hiszen a munkáltatónak be kell tartania a két hónapos felmondási időt.- Ha munkáltatónk későn fizeti be helyettünk a járulékokat, ezért ő a felelős, vagyis bennünket sem­milyen kár nem ér. (mi) Az elmúlt években egyre több munkáltató kénysze­rítette az alkalmazottait arra, hogy kiváltsák vállal­kozói engedélyüket. Még mielőtt azonban belevág­nánk a vállalkozásba, ér­demes felmérni, hogy egyáltalán megéri-e. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mindkét munkaviszonynak, így a vállalkozásnak és az alkalmazot­ti jogviszonynak is megvannak az előnyei és hátrányai. Az elemzők szerint, ha csak a pénzügyi vonza­tot vennénk figyelembe, jobban megéri vállalkozónak lenni, hi­szen ezzel jelentős összeget taka­ríthatunk meg a járulékokon. Pél­daként egy olyan alkalmazott em­líthető, akinek a havi bruttó fizeté­se 20 ezer korona. Egy ilyen alkal­mazott havonta, járulék és adó formájában több mint 4500 koro­nát fizet. Egy ugyanilyen bevéte­lekkel rendelkező vállalkozó csak­nem ezer koronával kevesebbet fi­zet az államnak. Eszerint, egy ha­sonló bevételekkel rendelkező al­kalmazott évente akár 12 ezer ko­ronát is megtakaríthat, ha kiváltja a vállalkozói engedélyt. Hosszú távon ráfizethetünk Hosszú távon azonban ráfizet­hetünk, ha kiváltjuk a vállalkozói engedélyt. Az alacsonyabb járu­lékfizetés ugyanis alacsonyabb té­rítéseket jelent a Szociális Biztosí­tó részéről. Ha vállalkozóként megbetegszünk, az alacsonyabb járulékfizetés miatt akár három­szor olyan alacsony térítést kap­hatunk, mint ha egyszerű alkal­mazottak lennénk. Az alacsonyabb járulékok tük­röződnek a nyugdíjakon is. A vál­lalkozók járulékfizetési megtaka­rításai a szakemberek szerint csak a vállalkozás idejére jelentenek előnyt, míg a nyugdíjba vonulás után kénytelenek tudomásul ven­ni, hogy alacsonyabb összeget kapnak, mint ha egyszerű alkal­mazottként dolgoztak volna. Né­mely vállalkozóknak ugyanakkor egyáltalán nem kell fizetniük a Szociális Biztosítónak. Ilyenek például a szabadon vállalkozó művészek. Ha az ilyen vállalko­zók nem ügyfelei valamelyik élet- biztosítónak vagy nem takarékos- kodnak a nyugdíjbiztosítás har­madik pillérében, időskorukra lé­nyeges mértékben visszaeshet az életszínvonaluk. Búcsú a kedvezményektől A pénzügyi tanácsadók szerint egy 20 ezer koronát kereső alkal­mazottnak csak akkor éri meg ki­váltani a vállalkozói engedélyt, ha a munkáltató legalább 25 ezer ko­ronát fizetne neki. A nagyobb fi­zetéssel ugyanakkor nagyobb fe­lelősség jár, hiszen a vállalkozó­nak kell intéznie az összes olyan adminisztrációt, amit korábban a munkáltatója helyette intézett. Ki kell dolgoztatnia az adóbevallást, be kell fizetnie a járulékokat, és vállalnia kell az esetleges késé­sekből adódó problémákat. Az emberek többsége a vállal­kozói engedély kiváltásánál csu­pán bevételei nagyságát veszi fi­gyelembe. Nem gondolnak arra, hogy a vállalkozói engedély kivál­tásával egy csomó kedvezménytől esnek el. A vállalkozók például nem jogosultak az élelmiszerje­gyekre, vagyis havonta mintegy ezer koronát vesztenek. Ugyanígy elesnek a szabadságtól is, ami az alkalmazottak esetében nagyjá­ból egyhavi bérnek felel meg. A munkáltatók azért is fizetnek, ha a családtagunkat kísérjük az or­voshoz, egészségügyi szűrésen veszünk részt, fizetett szabadsá­got adnak azonban az esküvőnkre és a közeli családtagok temetésé­re is. Mindettől a vállalkozók eles­nek. Ha alkalmazottként a cégünk későn fizet a Szociális Biztosító­nak vagy az egészségbiztosítónak, a büntetést a munkáltató fizeti. Ha a fizetést vállalkozóként mu­lasztjuk el, a büntetést a saját pénztárcánkból kell kifizetni. Nem kevésbé fontos az is, hogy vállalkozóként kereskedelmi kap­csolatba kerülünk a korábbi mun­káltatónkkal. Ez azt jelenti, hogy a Munka Törvénykönyve által ko­rábban biztosított védelemre már nem számíthatunk. Míg alkalma­zottként két hónapos felmondási időt biztosítanak számunkra, vál­lalkozóként egyik napról a másik­ra az utcára kerülhetünk, (mi, S) A vállalkozó felel az adó- és járulékfizetésért. Az alkalmazott helyett mindezt a munkáltató végzi el. (CTK-felvétel) ami 867 koronával több, mint az alkalmazottak esetében. A munkáltató 8500 koronát ta­karít meg. Ha a havi 20 ezret kereső al­kalmazott kiveszi a vállalkozói engedélyt, és a cég 25 ezret fog fizetni neki (Mit nyer és mit veszít?)- A tiszta bevételei csaknem 5300 koronával emelkednek.- Elveszíti a jogát az étkezési je­gyekre (ezer korona), a járulé­kos nyugdíjbiztosítás (400 koro­na) és a nyugdíjbiztosítás mádo- sik pillérének (1100 korona) a támogatására.- Ha megbetegszik, a biztosító által fizetett összeg a harmada lesz az alkalmazottakéhoz képest, (mi) Járulékfizetési terhek Szlovákiában (a kivetési alap százalékban) Alkalmazott Munkáltató EV Önkéntes biztosított Minimális KV* Maximális KV Nyugdíjbiztosítás 4 14 18 18 6900/7500 51 822 Rokkantbiztosítás 3 3 6 6 6900/7500 51 822 Betegbiztosítás 1,4 1,4 4,4 4,4 6900/7500 25 911 Munkanélküliség biztosítása 1 1 X 2 6900/7500 51 822 Tartalékalap X 4,75 4,75 4,75 6900/7500 51 822 Balesetbiztosítás X 0,8 X X 6900/7500 korlátlan Garanciaalap X 0,25 X X 6900/7500 25 911 Egészségbiztosítás 4 10 14 14 6900/7500 47 475“ Együtt 13,4 35,2 47,15 49,15 X X Megjegyzések:A kivetési alap (KV) az az összeg - például az alkalmazott bruttó bére -, amiből a járulékokat fizetik. EV - egyéni vállalkozó. * a minimál­bér októbertől 6 900 koronáról 7500 koronára nőtt. Példák az egyes munkaviszonyokra A havi bruttó 20 ezer koronát kereső alkalmazott (Mit fizet és mire van joga?)- Az alkalmazott fizette járulé­kok: 2680 Sk-Adóalap: 9752 Sk -Adó: 1852 Sk- Nettó bevétel: 15 468 Sk- A munkáltató fizette járulékok: 7040 Sk- A munka értéke (fizetés és a munkáltató fizette járulékok): 27 040 Sk A munkáltató egyéb havi ki­adásai az alkalmazott után:- Szociális Alap: min. 120 Sk- Étkezési jegyek: 49 Sk egy napra- A járulékos nyugdíjbiztosítás hozzájárulása: 400 Sk Havonta együttesen: 1549 Sk A szabadságra és a betegszabad­ságra fizetett összeg Szabadság: öt hét - 25 nap- A 20 ezer koronás fizetésnél az egy napra számított átlagos be­vétel 920 korona. A 25 napnyi szabadságért a munkáltató által fizetett összeg évente 23 ezer korona. Betegszabadság: 14 nap, a mun­káltató az első tíz napot állja- Az átlagos napi kivetési alap 920 korona.- Az első három nap a 920 koro­na 25 százaléka, vagyis együtt 690 korona.- A negyedik és tizedik napon a 920 korona 55 százaléka, együtt 3542 korona. Az együttes térítés így 4232 ko­rona évente. Az alkalmazottra fizetett össz­költségek így havonta' 30 859 koronát tesznek ki. Megjegyzés: A munkáltatónak azonban egyéb költségei is van­nak, így például a bérek kiszámí­tására, az alkalmazott munkaru­hájára vagy a szociális program­ra fordított kiadások. A havi bruttó 20 ezer koronát kereső vállalkozó (Mit fizet és mennyit takarít meg?)- Szociális biztosítás: 2520 koro­na (7600 koronás kivetési alap esetében)- Egészségbiztosítás: 966 korona -Adóalap: 946korona-Adó: 179 korona Tiszta bevétel: 16 335 korona, Mekkora lehet a havi nettó bevételünk? (Sk) Alkalmazott Bruttó bér 15 000 20 000 30 000 Tiszta bevétel 11 960 15 468 22 528 A cég által fizetett összeg 20 281 27 040 40 493 Vállalkozó Számlázott összeg 15 000 20 000 30 000 Adózás utáni bevétel 11 514 16 335 24 581 A cég költségei 15 000 20 000 30 000 Mire kell ügyelnünk, ha vállalkozni akarunk? Pluszok és mínuszok

Next

/
Thumbnails
Contents