Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-09 / 258. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2006. november 9., csütörtök 3. évfolyam 39. szám Nyolc előadó vállalta az alapos helyzetelemzést a lévai egyházi gimnáziumban rendezett találkozón Fórum a kistérségi oktatásról Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint „szülőként azt akarom, hogy a gyereketjó iskolába vigyem, s nagyon jó lenne, ha a magyar iskola jó lenne" (Lendvay Tibor felvételei) Léva. A fájdalmas dolgokat is ki kell mondani, konkrét célokat kell kitűzni, és az érdekelt feleknek le kell ülniük egy asztalhoz. Talán ebben a három gondolatban összegezhető a helyi egyházi gimnáziumban rendezett, a lévai járás területével foglalkozó kistérségi oktatástervezésről szóló szakmai találkozó. FORGÁCS MIKLÓS Kiss Beáta, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége lévai alapszervezetének elnöke a szervezők nevében hangsúlyozta, nem véletlen, hogy egy nemzetiségi végvár ad otthont ennek a fórumnak, ahol nagyon nagy szükség van az együttgondolkodásra, az összefogásra. Elmosódott az etnikai határ Popély Árpád, a somoijai Fórum Intézet munkatársa a Lévai járásban lezajlott lakosságcserén keresztül világította meg azt a folyamatot, mely a magyarság fogyását és az értelmiség meggyengülését eredményezte, s azt is, hogy az addigi Léva feletti etnikai határ délre tolódott, sőt bizonyos vélemények szerint teljesen elmosódott, hiszen zömében vegyes lakosságú települések alakultak ki. Lelkes Gábor, aki szintén a Fórum Intézet kutatója, az európai uniós csadakozás utáni helyzetet vázolta. A járásban hiányoznak azok a regionális ügynökségek, amelyek a kis- és középvállalkozásokat is segítenék, s melyeket helyi kezdeményezéseken alapulva kellett volna létrehozni. A járás a civil információs hálózatba sem kapcsolódott be, sok tízmillió koronától esett el így. A 2007-2013-as operatív programokból a pénzek nem alanyi jogon járnak, amennyit megpályáznak, annyi lesz szétosztva - figyelmeztetett az előadó. Közös stratégiára van szükség Hajtman Béla, a lévai gimnázium igazgatója megállapította, a járásban még mindig sok a magyarság számarányához képest a magyar tanítási nyelvű középiskola, az épületek fenntartása az egyre csökkenő gyerekszám mellett nem gazdaságos, közös stratégiára van szükség. Nyolc szféráját nevezte meg az együttműködésnek, a szak- tanfolyamok rendezését, minőség- értékelési rendszerek térségi kritériumainak fölállítását, az alap- és középiskolák közötti visszajelzés gyakorlatát, a tanulók nyomon követését, a szülői szervezetek, iskolaszékek és az intézmények közötti együttműködést, diákönkormányzatok működését, és az intézményi önértékelések bevezetését, hosszútávon térségi adatbázisok kidolgozását, s legvégül térségi folyamatok szabályozását, tehetséggondozást, területek, feladatok megosztását. Hajtman elmondta, az iskola az önértékelés alapján előrelépett, például orvosolta a szakos tanárok hiányát, intenzívebben pályázik a segédeszközökre, és a fenntartóval is pozitív irányba mozdult el a viszony. Regionális oktatás Fenyő D. György, a budapesti Magyartanárok Egyesületének elnöke egy jelenleg megvalósíthatatlan, de remélhetőleg motiváló ötletet, a Közép-Európai Gimnázium tervezetét ismertette, mely a manapság oly divatos regionalitás gondolatát valósítaná meg egy iskola szintjén. Újváry László, a lévai Reviczky Társulás vezetőségi tagja egy vonzáskörzet nélküli magyar alapiskoláról beszélt. Szavai szerint a lévai tanintézet éppen azzal veszít hosz- szútávon, amivel rövidtávon nyer, hogy az ő hatására is megszűnnek a térség kisiskolái, hiszen azok a falvak, ahol nincs iskola, nincsen tanító, a lassú sorvadás útjára lépnek. „A városban a magyar iskola legyen a legjobb!” - jelentette ki Újváry. Beteg a rendszer Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója is elmondta, ne az legyen egy tanintézmény fő vagy egyetlen vonzereje, hogy magyar, hanem az, hogy jó színvonalú az oktatás. Szerinte jelenleg beteg a rendszer, hiszen a Pisa-mérések alapján is kimondható, drágán gyenge minőséget produkál a jelenlegi oktatás. Lendvay Tibor egy területileg nehezen meghatározható régió, az Ipoly-mente oktatásáról beszélt, s megállapította, a tragédia az, hogy a szülők nem az oktatás színvonala alapján választanak iskolát, de kényelmi, vagy érzelmi szempontok alapján. Hiányoznak az ezzel a régióval foglalkozó intézmények, ci- vü szervezetek, nincsenek helyi stratégiák. Hajtman elmondta, a lévai gimnázium az önértékelés alapján előrelépett, hiszen orvosolta a szakos tanárok hiányát, intenzívebben pályázik a segédeszközökre (Lendvay Tibor felvételei) A napokban kiállítás nyílt a magyar forradalom emlékére a galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban Saját zenés irodalmi műsorral emlékeztek A galántai gimnazisták saját, színvonalas műsorral emlékeztek meg '56-ról (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Igaz, kissé megkésve, de annál eredetibb módon, saját irodalmi műsor előadásával emlékeztek meg a Galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban az 1956- os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról. A minap Hlavaty Márta tanárnő rendezésében az iskola zenés irodalmi színpada adta elő az ’56-os eseményeket idéző érdekes és színvonalas előadást. Az irodalmi műsort megelőzően Veres László történelemtanár mondott rövid megemlékezést az’ 56-os eseményekről, olyan érdekes ösz- szefüggéseket is megemlítve, amelyekről a sajtóban sűrűn megjelent megemlékezésekben nem hallott az ember. Például, hogy Berija Moszkvában zsidó királynak titulálta Rákosit. Marsai János igazgató a mosonmagyaróvári ART Flexum képzőművészen csoport tagjainak alkotásaiból az iskola előcsarnokában nyűt kiállítás megnyitója kapcsán idézte fel a határ menti városkában 50 évvel ezelőtt történteket, és méltatta az alkotásokat. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az előző napokban a gimnazisták a történelemórákon az SZMPSZ közreműködésével Magyarországról kapott ismeretteijeszfő videofilmek segítségével ismerkedhettek a fél évszázaddal ezelőtti magyarországi eseményekkel. PÁLYÁZÓ Kedvenc naprendszerem AJÁNLÓ A dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület Kedvenc naprendszerem címmel pályázatot hirdet magyarországi és határon túli magyar általános- és középiskolásoknak. A pályázók feladata, hogy válasszanak ki egy csillagot, és mutassák be, müyennek képzelik a körülötte keringő bolygórendszert. Mekkorák az egyes bolygók, és hol keringenek? MUyen a felszínük (ha van nekik), milyen az ottani időjárás? Néhány éve még csak találgatások voltak arról, hogy léteznek-e bolygók más csillagok körül. A csillagászati műszerek és az adatfeldolgozás fejlődésének köszönhetően mára csaknem kétszáz naprendszerről van ismeretük a tudósoknak. Sőt, ma már az amatőr csű- lagászok eszközeivel is lehetőség nyűik távoli csülagok bolygóinak észlelésére. Ám e megfigyelésekkel csak a legnagyobb planéták létét lehet kimutatni, kinézetükről semmit sem tudni, a kisebb bolygók pedig továbbra is láthatatlanok. A távoli naprendszerek összetétele tehát talány marad, e tekintetben pusztán a fantáziára lehet hagyatkozni - olvasható az iskola közleményében. A pályázatra egyének, vagy legfeljebb 3 tagú csapatok jelentkezését várják. A pályaműnek rajzokat (festményt, metszetet, számítógépes grafikát stb.) és szöveges ismertetést is kell tartalmazni. A pálya- műveket legfeljebb AO méretű (1189x841 mm) kartonlapra ragasztva, vagy elektronikusan - PDF- vagy RTF-formátumban - kérik beküldeni 2007. február 23-ig a dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola címére. A díjak: nyári csillagászati táborozás, tanulmányi kirándulás, csü- lagászati eszközök, könyvek, és a legjobb munkákból 2007 tavaszán kiállítást rendeznek a Budapesti Planetáriumban. A részletekről a következő címen lehet tájékozódni: http://www.mcse.hu/egyesu- leti_hirek/20061106_palyazat_2.html . További információkkal Nyerges Gyula szolgál ajsa@mcse.hu e-maü címen, (mti) Mekkorák az egyes bolygók, és hol keringenek? (Képarchívum) A tanulási és tanítási problémák kezelése Pedagógiai napok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Guta. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a helyi Corvin Mátyás Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában tartotta a III. Regionális Pedagógia Napokat, melynek keretében szó volt a tanulási és tanítási problémákról, az iskolai integrált oktatás fontosságáról. Az első napon a résztvevők hasznos információkat kaphattak a tanulási képességek méréséről és fejlesztéséről, és megismerkedtek a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerrel. Misák Judit speciális pedagógus és Mar- kovics Tímea a Pl munkatársa tartotta meg témába vágó előadását. A második nap az iskolaotthonos oktatásról Jókai Éva és Kiss Gabriella, a Jókai Mór Alapiskola pedagógusai tartottak előadást, melyben ezen oktatás előnyeiről számoltak be és játékos gyakorlatok segítségével színesebbé-szórakoz- tatóbbá válhat a tanítási óra. Beszámoltak az eddigi tapasztalataikról, valamint a jelenlévő pedagógusokkal közösen próbálták ki az iskolaotthonos oktatatás eszközrendszerét, gyakorlatba történő átültetését és az előadók felhívták a figyelmet alkalmazásának fontosságára úgy az iskolai, mint az óvodai nevelésben, (borka) A szakmai napokon a tanulási és tanítási problémák kezeléséről esett szó (Borka Roland felvétele)
