Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-09 / 258. szám, csütörtök

6 Fókuszban: az amerikai választások ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 9. www.ujszo.com ÉRDEKESSÉG Nyertesek és vesztesek Az amerikai félidős kongresszu­si választások első nagy veszte­seiről és nyerteseiről közlünk összeállítást. ♦ A fő vesztesek:- A republikánusok képviselőhá­zi veresége mindenekelőtt sze­mélyes kudarc George Bush el­nök számára, aki második hiva­tali időszakának második felé­ben kényelmeden hatalomosz­tozkodásra kényszerül a többsé­get szerzett demokratákkal.- Elveszíti tisztségét Dennis Has­ten, a képviselőház eddigi, a Fe­hér Házhoz lojális elnöke. Has­ten már korábban ana kénysze­rült, hogy lemondjon a kollégái melletti kampányolásról egy szeptember végén kipattant bot­rány miatt. Azzal gyanúsítják, hogy szemet hunyt egyik képvi­selőtársának viselt dolgai, neve­zetesen egy kongresszusban dol­gozó kiskorú fiú molesztálása felett.- Lemondhat 2008-as elnökvá­lasztási ambícióiról John Kerry korábbi demokrata párti elnök­jelölt, miután egy félresikerült tréfát engedett meg magának a választási kampányban. Egy Los Angeles-i választási rendezvé­nyen arra szólította fel az egye­temistákat, hogy „tanuljanak jól, legyenek talpraesettek, ta­nuljanak meg boldogulni az életben, különben Irakban talál­ják magukat”. John Kerry nem­csak bocsánatkérésre kénysze­rült, hanem le kellett mondania közszerepléseit is a félidős vá­lasztások kampányában, ne­hogy rontsa a demokrata jelöl­tek esélyeit.- Ugyancsak otromba tréfa pe­csételheti meg George Allen vir­giniai republikánus szenátor politikai sorsát, akit néhány hó­napja még a 2008-as elnökvá­lasztás esélyes jelölteként em­legettek. Allen a kampányban tréfának szánva makimajomnak nevezte demokrata ellenfelének egy indiai származású önkéntes aktivistáját. ♦ A fő nyertesek: + Nancy Pelosi újraválasztott kaliforniai demokrata párti kép­viselőnő, eddigi frakcióvezető, aki minden valószínűség szerint a képviselőház első női elnöke lesz az amerikai történelemben. + Hillary Clintont, a volt elnök, Bili Clinton feleségét nemcsak újraválasztották New York állam demokrata párti szenátorává, de 30 millió dolláros kampányával jelentősen hozzájárult pártja képviselőházi sikeréhez is. + Barack Obama, aki sokak sze­rint az Egyesült Államok követ­kező elnöke lehet, a kampány egyik legnagyobb sztárja volt. A Chicagóban megválasztott de­mokrata szenátor - egyelőre - az egyetlen fekete bőrű tagja a sze­nátusnak. + John McCain arizonai szená­tor, akinek újraválasztása nem volt kérdéses, George Bush re­publikánus ellenfele volt a 2000- es elnökjelölti versengésben. Ma már őt tartják a legesélyesebb re­publikánus elnökjelöltnek a 2008-as elnökválasztáson. Ő az, aki a pártban megtestesíthetné a „változást a folytonosságban”, és új republikánus színeket hozhat­na az elnökválasztáson, (m, a) Nancy Pelosi, a képviselőház új, demokrata elnöke A felmérések szerint a kormányzópárt korrupciós ügyei, a terrorizmus és Irak befolyásolták az eredményt A demokraták nagy ünnepe Washington. „Egy nagy de­mokrata győzelem küszö­bén állunk” - fogalmazott a kaliforniai Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata ki­sebbségének vezetője, aki pártjának győzelme után az első nő lesz, aki betöltheti az alsóházi elnöki tisztét. ÖSSZEFOGLALÓ A szenátusban a harc egyelőre nem dőlt el: egy államban annyira szorosak az szavazatarányok, hogy nem lehet eredményt hirdet­ni, de egyelőre ott is demokrata többséggel lehet számolni. A má­sik két voksolást megnyerte a De­mokrata Párt: megszerezte a többséghez szükséges mandátu­mokat a képviselőházban, a kor­mányzóválasztások pedig olyan eredményeket hoztak, amelyek szerint 12 év után először fordul majd elő, hogy a szövetségi álla­mok több mint felének élén de­mokrata párti kormányzó áll. A 36 államban folyó kormány­zóválasztáson a demokrata párti jelöltek Massachusetts, Ohio, New York, Arkansas, Colorado és Maryland államot több mint egy évtized után hódították vissza a republikánusoktól, és sikerült megtartaniuk Michigant. A de­mokrata párti Dévai Patrick a má­sodik fekete kormányzó lesz az Egyesült Államok történetében. Arnold Schwarzenegger kalifor­niai republikánus kormányzót új­raválasztották. Ez azt jelenti, hogy az 50 kormányzóból 28 de­mokrata párti lesz. Tony Snow, George Bush elnök szóvivője bejelentette, a választá­sok kimenetele annak tudható be, hogy a demokraták sok időt töl­töttek az elnök munkájának bírá­latával. Az amerikai televíziókban is­mertetett exit poll felmérések szerint a választók döntését a kormányzópárt korrupciós ügyei, a terrorizmus elleni küzdelem és az iraki háború kérdései befolyá­solták. A Demokrata Párt képviselőhá­zi győzelme az amerikai sajtó sze­rint mindenekelőtt George Bush veresége, illetve figyelmeztetés az elnöknek, aki megengedte magá­nak azt a luxust, hogy a kampány­ban nem támogatta a republiká­nus párti jelölteket, (m) Terminátor 2. Arnold Schwarzenegger azon kevés republikánus közé tartozik, akit újraválasztottak. (Reuters-felvételek) A kaliforniai választók jóváhagyták a szexuális bűncselekmények drasztikus megbüntetését Melegházasságok és abortuszszigor leszavazva MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A félidős kongresszusi választá­sokkal egy időben több amerikai szövetségi államban is népszava­zásokat rendeztek, amelyeken a választók egyebek közt elutasítot­ták az abortusztörvény szigorítá­sát, illetve a homoszexuálisok há­zasságkötésének lehetővé tételét. Dél-Dakota államban a válasz­tók feszült várakozással övezett népszavazáson elutasították a magzatelhajtás csaknem teljes ti­lalmát előirányzó indítványt, amely kizárólag az anya életének veszélyeztetése esetén engedé­lyezte volna a küret elvégzését, nemi erőszak vagy vérfertőzés kö­vetkeztében bekövetkezett terhes­ség esetében viszont nem. Az ame­rikai legfelsőbb bíróság 1973-ban az alkotmánnyal összeegyeztet- hetőnek ítélte a magzatelhajtást. A testület ismét foglalkozik a té­mával, és az abortusz ellenzői azt remélik, hogy a bíróság elutasítja a 2003-as törvénymódosítás ellen benyújtott kifogásokat. Az emlí­tettjogszabály szerint az abortusz csak a terhesség harmadik hónap­jának végéig végezhető el. Hét szövetségi államban - Co- loradóban, Idahóban, Dél-Caroli- nában, Tennessee-ben, Dél-Dako­tában, Virginiában és Wisconsin- ban - a republikánusok által kez­deményezett népszavazásokon a választók többsége a homoszexu­álisok házasságának megtiltására voksolt. Ez némi vigaszt jelent a republikánusoknak a kongresszu­si választásokon elszenvedett ve­reség mellett. Az arizonai, ugyancsak e témá­ban rendezett népszavazáson vi­szont olyan szoros eredmény szü­letett, hogy egyik tábor sem hir­dethetett győzelmet. A kaliforniai választók jóvá­hagyták a szexuális bűncselekmé­nyek drasztikus megbüntetését előirányzó indítványt. A szavazók több mint 70 százaléka az előzetes eredmények szerint a népszavazá­son a Jessica-törvény mellett fog­lalt állást (a törvényjavaslat egy Floridában meggyilkolt lányról kapta a nevét). Az újraválasztott Arnold Schwarzenegger kaliforni­ai kormányzó által is támogatott törvényjavaslat egyebek közt az eddiginél lényegesen hosszabb börtönbüntetést helyez kilátásba nemi erőszakért és megrontásért. Az ilyen bűncselekmények elkö­vetői szabadulásuk után életük vé­géig kötelesek lesznek GPS-beren- dezést viselni, amellyel meghatá­rozható mindenkori tartózkodási helyük. Ezenkívül az iskoláktól, parkoktól és játszóterektől leg­alább 700 méter távolságot kell tartaniuk. A törvény gyakorlatilag sok kaliforniai városból kitiltaná a szexuális bűnözőket. VIUÁMlNTERlft Mi a véleménye az amerikai választások eredményéről? Martin Bútora, Szlovákia volt washingtoni nagykövete: Az amerikai polgárok változást akarnak, főleg a képviselőház összetételéből lehet erre követ­keztetni. Nem lehet egyetlen okot megjelölni, hiszen több fontos té­ma merült fel a kampányban, s ezek együtt ösztönözték a polgá­rokat arra, hogy a változásra vok­soljanak. Sokat nyomott a latban az a mód, ahogyan az iraki hábo­rú zajlik. Sok esetben a szövetségi kormány lépéseivel sem voltak többen megelégedve, elég a Kat­rina hurrikánnal kapcsolatban el­fogadott intézkedésekre és arra gondolni, az egyes hivatalok ho­gyan menedzselték az egészet. Ezenkívül az eredményt nagyban befolyásolhatták a republikánu­sok különböző korrupciós botrá­nyai. Úgy tűnik azonban, az em­berek egyelőre csak azt tudják, mi ellen vannak, de azt még nem tisztázták önmagukban, valójá­ban mit szeretnének. Időbe telik, amíg erre is rájönnek. Vagyis a választás nem elsősorban népszavazás volt Irakról? Lehet, hogy sokak számára Irak volt a legfontosabb szem­pont, de nem hiszem, hogy csak erről nyilvánítottak véleményt. Mint említettem, sok minden összejött, s azt nehéz megmon­dani, kinél mivel telt be a pohár. Mindenestre Amerika azt mond­ta: elég volt! George Bush kemény ellen­zékre számíthat? Egyelőre még nem egyér­telmű, a szenátusban hogyan alakulnak az erőviszonyok, két helyért folyik a harc, azaz hogy ki lesz Virginiában és Montanában szenátor. De még ha úgy alakul­na is, hogy a demokraták szerzik meg ezt a két posztot, a republi­kánusok biztosan követelni fog­ják a szavazatok újraszámlálását, és fordítva, úgyhogy egy ideig még várni kell a tényleges hiva­talos eredményekre. Minden­esetre Bush elnök pozíciója bo­nyolultabb lesz, mert tényleg na­gyon erős ellenzékkel kell szem­benéznie. Leegyszerűsítve: most arról van szó, milyen Bush, me­lyik arcát mutató elnök fog az el­lenzékkel tárgyalni. Amíg csak Texas kormányzója volt, képes volt nagyon jól kijönni a republi­kánus és demokrata törvényho­zókkal egyaránt. Abban az időben politikai hovatartozástól függetlenül tudott kommunikál­ni, csakhogy egyetlen tagállam szintjén ez könnyebb és egy­szerűbb, mint az egész USA szintjén - főleg hogy Amerika je­len pillanatban rendkívül me­gosztott. A republikánusok gyak­ran éreztették, hogy többségben voltak, nem igazán egyezkedtek, ami rányomta bélyegét a két tá­bor viszonyára. Gondoljunk a Meciar-korszak alatti szlovákiai helyzetre vagy arra, Magyaror­szágon a Fidesz és a szocialisták hívei között mekkora szakadék tátongott. Egyes elemzők szerint Amerikában most még ennél is rosszabb a helyzet! Bushnak nem lesz könnyű dolga. Noha a de­mokraták azt hangoztatják: a re­publikánusokkal párbeszédre kell törekedni, nem ismétlik meg az ő hibáikat, nem lesznek olyan arrogánsak, ezek csak az első re­akciók, melyek a választások utá­ni hangulatot tükrözik. Idővel ki­derül, mennyire gondolják ko­molyan, hogy képesek áthidalni és feloldani a társadalmi szaka­dékot. Az Egyesült Államokra ne­héz idők várnak. A mostani eredmény alapján esetleg már a 2008-ban esedé­kes elnökválasztás is előreve­títhető? Jelen pillanatban nehéz bár­mit megjósolni. Noha az embe­rek a változásra voksoltak, és ki­nyilvánították bizalmukat a de­mokraták iránt, sok múlik majd azon, a demokraták Irak és a ter­rorizmus elleni harc kérdésében milyen megoldásokat fognak ja­vasolni. Mivel a végrehajtó hata­lom továbbra is a republikánusok kezében van, előfordulhat, hogy ha belátható időn belül a dolgok nem kezdenek el változni, akkor a polgárok lelkesedése alább­hagyhat. Az elkövetkező hóna­pokban gondot okozhat a de­mokraták számára megfelelő al­ternatívaként megnyilvánulni. Nem elég ugyanis tiltakozni, konkrét megoldásokat kell tudni előterjeszteni. Ez nagy kihívás. Ha helytállnak, megnyerhetik az elnökválasztást is. Az amerikai események mennyire vannak hatással Eu­rópára, azon belül Szlovákiára? Az erőviszonyok átalakulása befolyásolhatja a külpolitikát. A változás jegyében várható, hogy a kulcsfontosságú bizton­sági kérdésekben - például Irak és Irán ügyében - élénkülni fog az együttműködés az Európai Unióval. Néhány téren viszont bonyolódhat a helyzet - például a kereskedelemben. Egyes de­mokraták bizonyos protekcio­nista intézkedések zászlóvivő­iként tetszelegtek, aminek az EU nem nagyon fog örülni. Ami az életkömyezetet és a globális felmelegedést illeti, nem hi­szem, hogy radikális változás áll be, de valószínűleg mér­séklődik az eddigi amerikai ál­láspont. Változhat valami a vízum kérdésében is? A vízumrendszer esetleges enyhítése átfogó probléma, szá­mos összefüggése van. Két fő kérdés merül fel: hogyan bizto­sítsák az amerikai polgárok vé­delmét, s ezzel egy időben ho­gyan könnyítsék az amerikai munkavállalók helyzetét? A re­publikánusok elsősorban a nem­zetbiztonsági szempontokra összpontosítanak, s ebből kifo­lyólag ódzkodnak a beutazási engedélyek eltörlésétől. A de­mokraták pedig azért blokkol­hatják a rendszer enyhítését, mert meg akarják védeni a hazai munkásokat, nem akarják kiten­ni őket annak, hogy az olcsó eu­rópai munkaerő elárasztja a pia­cot. Paradox módon a két cso­port érdekei e téren átfedik egy­mást, s ha ehhez hozzáadjuk az egyéb körülményeket, - például a biometrikus azonosítókkal el­látott, biztonságos útlevelek be­vezetését - akkor nem valószí­nű, hogy rövid időn belül átér­tékelik a vízumpolitikát. Ugyan­akkor a folyamatos lobbizás kö­vetkeztében már történt előre­lépés, Szlovákiának és a többi új uniós tagállamnak egyre több szövetségese van Amerikában, s a most megválasztott új képvi­selők között továbbiakat kell ke­resni. Nem lesz egyszerű, sem automatikus, de nem szabad fel­adni. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents