Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-08 / 257. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Dolán György kiállítása Pozsony. Holnap 16 órakor nyitják meg Dolán György Eufória cí­mű kiállítását a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának (Brämer- kúria) alagsorában. A kiállítás, melyet Kubicka Kucsera Klára művé­szettörténész nyit meg, december harmadikéig tekinthető meg. (tb) Előadás a régió irodalmáról Kassa. Felföldi Atlantisz, avagy egy történelmi táj emlékezete cím­mel tart előadást holnap este Kassán Kiss Gy. Csaba irodalomtörté­nész, az ELTE tanára. A Magyar Közösségi Ház és a Kassai Polgári Klub szervezésében megvalósuló találkozó témája a régióhoz kötődő 19. és 20. századi írók munkássága. Bemutatkozik a miskolci székhe­lyű Felsőmagyarországi Kiadó is, könyveik kedvezményesen megvá­sárolhatóak a helyszínen, azaz a Mészáros utca 35. szám alatti Nem­zeti Kisebbségek Klubjában. A kezdés időpontja este hat óra. (juk) I. ŐSZI ÍRÓFESZTIVÁL, PÁRKÁNY - PROGRAM November 9. (csütörtök) Helyszín: a Párkányi Városi Művelődési Központ 18.00 Az Őszi írófesztivál megnyitója - Jókai Anna író A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága (SZMÍT) kiadásában meg­jelent Szlovákiai magyar szép versek 2006 és a Szlovákiai ma­gyar szép próza 2006 című anto­lógia bemutatója. A prózaantoló­giát Bárczi Zsófia író (Érsekúj­vár), a versantológiát pedig H. Nagy Péter irodalomkritikus (Bu­dapest) méltatja. November 10. (péntek) 10.00 Rendhagyó irodalom­órák Párkányban és a város kör­nyékének iskoláiban Bény: Csicsay Alajos pedagó­gus, író (Párkány), Feliinger Ká­roly költő (Jóka); Kéménd: Juhász R. József köl­tő, performer (Érsekújvár), Csá- ky Károly helytörténész (Ipoly­ság); Kisújfalu: Csepécz Szilvia köl­tő, író (Párkány), Kozsár Zsuzsa író (Kassa); Muzsla: Barak László költő (Dunaszerdahely), Pénzes István pedagógus, író (Érsekújvár); Gimnázium, Párkány: Bara­bás Zoltán költő (Nagyvárad), Ardamica Zorán költő (Losonc); Párkány, AI: Csanda Gábor irodalomkritikus (Pozsony), Csó­ka Ferenc író (Nagymegyer), Vi­da Gergely költő (Csiliznyárad), Zirig Árpád költő, író (Duna­szerdahely); Szalka: Roncsol László iroda­lomkritikus, helytörténész, költő (Pozsony), Szászi Zoltán költő, publicista (Rimaszombat); Szőgyén: Duba Gyula író (Po­zsony), Gál Sándor költő, író (Kassa). 13.00 Kéménd polgármestere köszönti a községben az Őszi író­fesztivál író vendégeit 16.00 Irodalmi délután a kéméndi kultúrházban a rendez­vénysorozat minden szereplőjé­nek részvételével. 19.00 Az év irodalmi alkotása pályázat eredményhirdetéséés a díjátadás. Helyszín: a Párkányi Városi Művelődési Központ. MOZIJEGY Alvilági játékok A történet középpontjában Sle- vin Kelevra (Josh Hartnett) áll, akit még az ág is húz. Nem elég, hogy az épületet, ahol lakik, le­bontják, iratait egy zsebes elemeli, kiderül, hogy még a barátnője is folyamatosan csalja. Slevin, Los Angelesből, New Yorkba menekül a gondok elől, ahol barátja Nick Fisher (Sam Jaeger) lakásában húzza meg magát. Nem is gondol­ja, hogy ez a húzás végzetes lehet számára. New York alvilági életét, két gengszter tartja markában. A Főnök (Morgan Freeman) és a Rabbi (Ben Kingsley). Régen cim­borák voltak, ma esküdt ellensé­gek. A Főnök egyeduralmat akar, ezért Goodkatet (Bruce Willis) a bérgyilkost bízza meg azzal, hogy találja meg Nick Fishert, aki na­gyon sok lével tartozik neki, és „vegye rá” arra, hogy az adósság fejébe tegye el láb alól a Rabbi fiát. Nick Fisher lakásán Goodkat azonban Slevint találja, de ezt csak Slevin tudja, más nem, és hiá­ba mondja, hogy ő nem az, akinek gondolják, senki sem hisz neki. Hősünk, rövid időn belül, tehát nem kis slamasztikában találja magát, és az már csak hab a tor­tán, hogy kiderül, barátja Nick, nem csak a Főnöknek tartozik, ha­nem természetesen a Rabbinak is lekötelezettje. Az egyetlen ember, akinek segítségére számíthat, az gyönyörű szomszédja, Lindsey (Lucy Liu), akivel kettesben kény­telenek felvenni a harcot New York megátalkodott gengszterei­vel szemben. (Lucky Number Slevin/Nabif a zabif). Amerikai krimi, 2006. Ren­dező: Paul McGuigan. Szereplők: Josh Hartnett (Slevin Kelevra), Bruce Willis (Mr. Goodkat), Mor­gan Freeman (a Főnök), Ben Kingsley (a Rabbi), Lucy Liu (Lindsey), (port.hu) Hodossy Gyula: „Ebbe a választási ciklusba minden korábbinál ambiciózusabb tervekkel vágtunk bele" Mérlegvonás - közgyűlés előtt (Somogyi Tibor felvétele) A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) ez évi rendes tisztújító közgyűlé­sét hétvégén tartja Párkány­ban. A Társaság események­ben igencsak gazdag elmúlt bő két évéről és a további tervekről a most leköszönő, de a szombati választáson újrainduló elnököt, Hodossy Gyulát kérdeztük. SZABÓ VIKTOR A SZMÍT 2004. szeptemberi kongresszusa az alapszabályt lé­nyeges elemeiben módosította. Döntés született például az elnök közvetlen megválasztásáról, va­lamint a választmány és az elnök jogkörének szétválasztásáról. Hogyan vált be az új szervezeti struktúra? Én úgy vélem, az új keretek kö­zött sokkal hatékonyabban tudjuk megvalósítani terveinket. Azóta jó­val kevesebb a súrlódás, a korábbi időszakokra jellemző éles, ugyan­akkor terméketlen viták pedig egy­szerűen megszűntek. Nagymér­tékben ennek köszönhető, hogy céljainkat szinte maradéktalanul sikerült megvalósítanunk, pedig ebbe a választási ciklusba műiden korábbinál ambiciózusabb tervek­kel vágtunk bele. Tény, hogy a SZMÍT-ről az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre jobbakat lehet hallani... És reményeink szerint ez még csak a kezdet. Ha a szükséges anya­giakat a jövő évre is sikerül bebizto­sítanunk, még nagyobb sebességre kapcsolunk. Mindez persze elkép­zelhetetlen lenne megfelelő techni­kai háttér és fizetett munkatársak közreműködése nélkül. A 2005-ös évben például tizenkét rendez­vényt sikerült megvalósítanunk, idén májustól, vagyis a dunaszer- dahelyi iroda megnyitása óta azon­ban tizenötöt. Ráadásul ezek kö­zött voltak olyan nagyszabású ren­dezvények is, mint maga az iroda­avató vagy a Pegazus Alkotópályá­zat ünnepélyes eredményhirdetése és a díjátadás, amelyet követően kerek életjubileumukat ünneplő nyolc írótársunkat köszöntöttük. Vagy a Tálamon Alfonz halálának 10. évfordulója alkalmából Diósze­gen rendezett megemlékezés, ame­lyen első ízben adtuk át a Tálamon Alfonz-díjat. És két többnapos ren­dezvénysorozat is belefért ebbe a hét hónapba. A VIII. Fiatal írók Tá­borát Lukanényén rendeztük meg, holnap este_pedig Párkányban kez­dődik az I. Őszi írófesztivál, amely­nek keretében a városban és a kör­nyék számos településén egyebek mellett könyvbemutatókra, író-ol­vasó találkozókra váijuk az érdek­lődőket, és nyolc oktatási intéz­ményben rendhagyó irodalomórát tart mintegy húsz nőtársunk. Pén­teken este aztán az első rendezvény helyszínén, a párkányi Városi Mű­velődési Központban zárul a feszti­vál, ahol Szarka Gyula együttese megzenésített verseket ad elő, és sor kerül az Európa-szerte ismert Bobos Blues Band dzsesszkoncert- jére is, valamint egy újabb rangos irodalmi díjat is átadunk. Mennyi díjat adományoz egy­általán a Szlovákiai Magyar írók Társasága? Ez év őszétől kezdve kettővel többet, mint eddig. A Forbáth Imre- díjat kiemelkedő költőink vehetik át, a Pegazus Alkotópályázat diák­írói között pedig vers és próza kate­góriában három-három díjat és egy-egy védnöki különdíjat osz­tunk ki műiden évben. A Tálamon Alfonz-díjat idén alapítottuk próza­íróink számára, a Párkányban át­adandó díj pedig az először meg­fürdetett Az Év Irodalmi Alkotása című jeligés pályázatunk díja, ame­lyet minden évben egy konkrét iro­dalmi mű - egy vers vagy egy szép­próza - szerzője vehet majd át. És akkor a SZMÍT új web­lapjáról még nem is beszéltünk... Es még rengeteg mindenről... Például arról, hogy a kisebbség­ben élő magyar írók számára Ma­gyarországon megpályázható ösz­töndíjak egész rendszerének létre­hozásában is komoly szerepe volt Társaságunk lobbitevékenysé­gének. A weblap ( www.szmit . sk) jelentőségéről pedig talán elég, ha annyit mondok, hogy négy hónap alatt mintegy tizenhatezer inter­netező látogatta meg. Rövidesen megjelenik rajta egy „Irodalmi emlékhelyek” című rovat is, amelyben terveink szerint - egy térképről indulva - idővel minden Szlovákia területén található, ma­gyar irodalmi vonatkozású plasz­tika, emléktábla, síremlék képe, leírása stb. hozzáférhető lesz majd. Ez egészen bizonyosan újabb látogatókat vonz majd a weblapra. Csakúgy, mint a rend­hagyó irodalomórákra vonatkozó új ajánlatunk, amely előkészítet- tebb, az irodalomértés javítása te­kintetében jóval hatékonyabb for­mában javasolja megvalósítani a diákságnak íróinkkal való találko­zásait. Egy ezzel kapcsolatos in­formációs anyag és néhány konk­rét irodalmi műről készített elem­zés máris hozzáférhető, s ez az anyag folyamatosan bővülni fog. Végezetül hallhatnánk valamit a jövő évi tervekről? A teljes lista meghaladná ennek a beszélgetésnek a kereteit, tehát csupán néhány újdonság megem­lítésére szorítkozom. Kassák Lajos születésének 120. évfordulója al­kalmából szimpóziumot szerve­zünk Érsekújvárod:, egy másik tu­dományos konferencián pedig a szlovákiai magyar irodalom okta­tásának kérdéseit vesszük górcső alá. AII. Őszi írófesztivál helyszí­ne várhatóan Szene és környéke lesz, de Litera-túra címmel jövőre a keletebbi régiókba is ellátoga­tunk, és a mostanihoz hasonló írófesztiválokat rendezünk Gö- mörben, Kassán, valamint a Fel- ső-Bodrogközben és az Ung- vidéken. A Bienveillantes című kilencszáz oldalas regény eddig több mint 250 ezer példányban kelt el Franciaországban Goncourt-díj Jonathan Littell regényének MTl-JELENTÉS A papírformának megfelelően a Francia Akadémia nagydíja után a legtekintélyesebb üodalmi díjat, a Goncourt-t is megkapta hétfőn első regényéért a franciául író amerikai Jonathan Lűtell. A Franciaországban eddig több mint 250 ezer példányban elkelt Les Bienveillantes (A jószándékú- ak) Barcelonában élő 39 éves szer­zője, korábbi nyüatkozatainak megfelelően, nem jelent meg a díj­átadáson, de - mint kiadója, Anto­ine Gallimard leszögezte - ez nem a zsűri vagy a díj üánti megvetés je­le. Lűtell egyszerűen úgy gondolja, hogy az üodalom nem a show vüá- ga, és nem a szerző, hanem a könyv a fontos. A nyár végén megjelent 900 ol­dalas regény szerzője 1967-ben emigráns lengyel zsidó családban született New Yorkban. Apja, Ro­bert Littell maga is író és újságíró, kémregények szerzőjeként szer­zett magának hírnevet. A Francia- országban felnőtt - mivel apja pá­rizsi tudósító volt - és franciául anyanyelvi szinten beszélő Jo­nathan 15 évig humanitárius szer­vezetek aktivistájaként dolgozott a világ különböző országaiban, többek között Boszniában, Cse- csenföldön, Afganisztánban, mie­lőtt állítása szerint alig száz nap alatt megírta a hóhérok személyes felelősségét boncolgató „doku- fikcióját”. A regény főhőse egy francia anyától és német apától származó, kitalált náci tiszt, egy bizonyos Max Aue, aki a náci gépezet aktív részt­vevőjeként bűnbánat nélkül, egyes szám első személyben meséli el a második vüágháborúban a keleti fronton valóságosan megtörtént rémtetteket. A realista és akadémikus stílus­ban megírt, közönségsikert arató mű vegyes szakmai fogadtatásra talált Franciaországban. A náciz­mus történetével foglalkozó szak­értők, köztük Claude Lanzmann, a Soa című dokumentumfilm rende­zője azért ítélte el Littell alkotói módszerét, mert a megtörtént ese­ményekbe keveri bele saját írói fan­tazmagóriáit. A regény briliáns elméjű, jogász végzettségű SS-tiszt főhőse ugyan­is kortárs francia szerzőket olvas, s a lenyűgöző orosz tájak és a náci kegyedenkedések mellett aprólé­kosan fejti ki vérfertőző és homo­szexuális kapcsolatainak legap­róbb részleteit is. Mások viszont ép­pen a XIX. századi nagy francia és orosz regényekre emlékeztető el­söprő stílusát tartják a mű nagy erényének. A francia közvéleményt elsősorban az izgatja két hónapja, hogyan képes ma egy fiatalember egy valódi szadista önvallomását megírni. A feleségével és két gyermekével visszavonultan élő író eddig szülte minden inteijúfelkérést és televízi­ós szereplést visszautasított. Au­gusztusban egy rádióadásban azonban kifejtette, hogy elsősor­ban a náci korszak hóhérainak sze­mélyisége és az a kérdés izgatta: hogyan kerülhettek ezek az embe­rek olyan helyzetbe, hogy másokat kínozhattak halálra. Ennek kifejtéséhez Littell egy, a kegyetíenségeket saját kezével vég­rehajtó nácit választott műve narrá­torának. Éhhez először is apróléko­san végigtanulmányozta a II. világ­háború történetét. Főhőse szemé­lyiségének felépítéséhez pedig hu­manitárius munkája során szerzett tapasztalataiból merített, és korunk hóhéraival szerzett személyes ta­pasztalatait is beleírta művébe. A Goncourt-díjat 1903 óta ítélik oda az előző évben megjelent, francia nyelven íródott, legjobb prózai szépirodalmi műnek. Jonathan Littell (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents