Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-08 / 257. szám, szerda

10 Kultúra

ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. www.ujszo.com

RÖVIDEN

Dolán György kiállítása

Pozsony. Holnap 16 órakor nyitják meg Dolán György Eufória című kiállítását a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának (Brämer- kúria) alagsorában. A kiállítás, melyet Kubicka Kucsera Klára művészettörténész nyit meg, december harmadikéig tekinthető meg. (tb)

Előadás a régió irodalmáról

Kassa. Felföldi Atlantisz, avagy egy történelmi táj emlékezete címmel tart előadást holnap este Kassán Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, az ELTE tanára. A Magyar Közösségi Ház és a Kassai Polgári Klub szervezésében megvalósuló találkozó témája a régióhoz kötődő 19. és 20. századi írók munkássága. Bemutatkozik a miskolci székhelyű Felsőmagyarországi Kiadó is, könyveik kedvezményesen megvásárolhatóak a helyszínen, azaz a Mészáros utca 35. szám alatti Nemzeti Kisebbségek Klubjában. A kezdés időpontja este hat óra. (juk)

I. ŐSZI ÍRÓFESZTIVÁL, PÁRKÁNY - PROGRAM

November 9. (csütörtök)

Helyszín: a Párkányi Városi Művelődési Központ

18.00 Az Őszi írófesztivál megnyitója - Jókai Anna író

A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) kiadásában megjelent Szlovákiai magyar szép versek 2006 és a Szlovákiai magyar szép próza 2006 című antológia bemutatója. A prózaantológiát Bárczi Zsófia író (Érsekújvár), a versantológiát pedig H. Nagy Péter irodalomkritikus (Budapest) méltatja.

November 10. (péntek)

10.00 Rendhagyó irodalomórák Párkányban és a város környékének iskoláiban

Bény: Csicsay Alajos pedagógus, író (Párkány), Feliinger Károly költő (Jóka);

Kéménd: Juhász R. József költő, performer (Érsekújvár), Csá- ky Károly helytörténész (Ipolyság);

Kisújfalu: Csepécz Szilvia költő, író (Párkány), Kozsár Zsuzsa író (Kassa);

Muzsla: Barak László költő (Dunaszerdahely), Pénzes István pedagógus, író (Érsekújvár);

Gimnázium, Párkány: Barabás Zoltán költő (Nagyvárad), Ardamica Zorán költő (Losonc);

Párkány, AI: Csanda Gábor irodalomkritikus (Pozsony), Csóka Ferenc író (Nagymegyer), Vida Gergely költő (Csiliznyárad), Zirig Árpád költő, író (Dunaszerdahely);

Szalka: Roncsol László irodalomkritikus, helytörténész, költő (Pozsony), Szászi Zoltán költő, publicista (Rimaszombat);

Szőgyén: Duba Gyula író (Pozsony), Gál Sándor költő, író (Kassa).

13.00 Kéménd polgármestere köszönti a községben az Őszi írófesztivál író vendégeit

16.00 Irodalmi délután a kéméndi kultúrházban a rendezvénysorozat minden szereplőjének részvételével.

19.00 Az év irodalmi alkotása pályázat eredményhirdetéséés a díjátadás. Helyszín: a Párkányi Városi Művelődési Központ.

MOZIJEGY

Alvilági játékok

A történet középpontjában Sle- vin Kelevra (Josh Hartnett) áll, akit még az ág is húz. Nem elég, hogy az épületet, ahol lakik, lebontják, iratait egy zsebes elemeli, kiderül, hogy még a barátnője is folyamatosan csalja. Slevin, Los Angelesből, New Yorkba menekül a gondok elől, ahol barátja Nick Fisher (Sam Jaeger) lakásában húzza meg magát. Nem is gondolja, hogy ez a húzás végzetes lehet számára. New York alvilági életét, két gengszter tartja markában. A Főnök (Morgan Freeman) és a Rabbi (Ben Kingsley). Régen cimborák voltak, ma esküdt ellenségek. A Főnök egyeduralmat akar, ezért Goodkatet (Bruce Willis) a bérgyilkost bízza meg azzal, hogy találja meg Nick Fishert, aki nagyon sok lével tartozik neki, és „vegye rá” arra, hogy az adósság fejébe tegye el láb alól a Rabbi fiát. Nick Fisher lakásán Goodkat

azonban Slevint találja, de ezt csak Slevin tudja, más nem, és hiába mondja, hogy ő nem az, akinek gondolják, senki sem hisz neki. Hősünk, rövid időn belül, tehát nem kis slamasztikában találja magát, és az már csak hab a tortán, hogy kiderül, barátja Nick, nem csak a Főnöknek tartozik, hanem természetesen a Rabbinak is lekötelezettje. Az egyetlen ember, akinek segítségére számíthat, az gyönyörű szomszédja, Lindsey (Lucy Liu), akivel kettesben kénytelenek felvenni a harcot New York megátalkodott gengsztereivel szemben.

(Lucky Number Slevin/Nabif a zabif). Amerikai krimi, 2006. Rendező: Paul McGuigan. Szereplők: Josh Hartnett (Slevin Kelevra), Bruce Willis (Mr. Goodkat), Morgan Freeman (a Főnök), Ben Kingsley (a Rabbi), Lucy Liu (Lindsey), (port.hu)

Hodossy Gyula: „Ebbe a választási ciklusba minden korábbinál ambiciózusabb tervekkel vágtunk bele"

Mérlegvonás - közgyűlés előtt

(Somogyi Tibor felvétele)

A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) ez évi rendes tisztújító közgyűlését hétvégén tartja Párkányban. A Társaság eseményekben igencsak gazdag elmúlt bő két évéről és a további tervekről a most leköszönő, de a szombati választáson újrainduló elnököt, Hodossy Gyulát kérdeztük.

SZABÓ VIKTOR

A SZMÍT 2004. szeptemberi kongresszusa az alapszabályt lényeges elemeiben módosította. Döntés született például az elnök közvetlen megválasztásáról, valamint a választmány és az elnök jogkörének szétválasztásáról. Hogyan vált be az új szervezeti struktúra?

Én úgy vélem, az új keretek között sokkal hatékonyabban tudjuk megvalósítani terveinket. Azóta jóval kevesebb a súrlódás, a korábbi időszakokra jellemző éles, ugyanakkor terméketlen viták pedig egyszerűen megszűntek. Nagymértékben ennek köszönhető, hogy céljainkat szinte maradéktalanul sikerült megvalósítanunk, pedig ebbe a választási ciklusba műiden korábbinál ambiciózusabb tervekkel vágtunk bele.

Tény, hogy a SZMÍT-ről az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre jobbakat lehet hallani...

És reményeink szerint ez még csak a kezdet. Ha a szükséges anyagiakat a jövő évre is sikerül bebiztosítanunk, még nagyobb sebességre kapcsolunk. Mindez persze elképzelhetetlen lenne megfelelő technikai háttér és fizetett munkatársak közreműködése nélkül. A 2005-ös évben például tizenkét rendezvényt sikerült megvalósítanunk, idén májustól, vagyis a dunaszer- dahelyi iroda megnyitása óta azonban tizenötöt. Ráadásul ezek között voltak olyan nagyszabású rendezvények is, mint maga az irodaavató vagy a Pegazus Alkotópályázat ünnepélyes eredményhirdetése és a díjátadás, amelyet követően kerek életjubileumukat ünneplő nyolc írótársunkat köszöntöttük. Vagy a Tálamon Alfonz halálának

10. évfordulója alkalmából Diószegen rendezett megemlékezés, amelyen első ízben adtuk át a Tálamon Alfonz-díjat. És két többnapos rendezvénysorozat is belefért ebbe a hét hónapba. A VIII. Fiatal írók Táborát Lukanényén rendeztük meg, holnap este_pedig Párkányban kezdődik az I. Őszi írófesztivál, amelynek keretében a városban és a környék számos településén egyebek mellett könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra váijuk az érdeklődőket, és nyolc oktatási intézményben rendhagyó irodalomórát tart mintegy húsz nőtársunk. Pénteken este aztán az első rendezvény helyszínén, a párkányi Városi Művelődési Központban zárul a fesztivál, ahol Szarka Gyula együttese

megzenésített verseket ad elő, és sor kerül az Európa-szerte ismert Bobos Blues Band dzsesszkoncert- jére is, valamint egy újabb rangos irodalmi díjat is átadunk.

Mennyi díjat adományoz egyáltalán a Szlovákiai Magyar írók Társasága?

Ez év őszétől kezdve kettővel többet, mint eddig. A Forbáth Imre- díjat kiemelkedő költőink vehetik át, a Pegazus Alkotópályázat diákírói között pedig vers és próza kategóriában három-három díjat és egy-egy védnöki különdíjat osztunk ki műiden évben. A Tálamon Alfonz-díjat idén alapítottuk prózaíróink számára, a Párkányban átadandó díj pedig az először megfürdetett Az Év Irodalmi Alkotása című jeligés pályázatunk díja, amelyet minden évben egy konkrét irodalmi mű - egy vers vagy egy széppróza - szerzője vehet majd át.

És akkor a SZMÍT új weblapjáról még nem is beszéltünk...

Es még rengeteg mindenről... Például arról, hogy a kisebbségben élő magyar írók számára Magyarországon megpályázható ösztöndíjak egész rendszerének létrehozásában is komoly szerepe volt Társaságunk lobbitevékenységének. A weblap (

www.szmit

. sk) jelentőségéről pedig talán elég, ha annyit mondok, hogy négy hónap alatt mintegy tizenhatezer internetező látogatta meg. Rövidesen megjelenik rajta egy „Irodalmi emlékhelyek” című rovat is, amelyben terveink szerint - egy térképről indulva - idővel minden Szlovákia területén található, magyar irodalmi vonatkozású plasztika, emléktábla, síremlék képe, leírása stb. hozzáférhető lesz majd. Ez egészen bizonyosan újabb látogatókat vonz majd a weblapra. Csakúgy, mint a rendhagyó irodalomórákra vonatkozó új ajánlatunk, amely előkészítet- tebb, az irodalomértés javítása tekintetében jóval hatékonyabb formában javasolja megvalósítani a diákságnak íróinkkal való találkozásait. Egy ezzel kapcsolatos információs anyag és néhány konkrét irodalmi műről készített elemzés máris hozzáférhető, s ez az anyag folyamatosan bővülni fog.

Végezetül hallhatnánk valamit a jövő évi tervekről?

A teljes lista meghaladná ennek a beszélgetésnek a kereteit, tehát csupán néhány újdonság megemlítésére szorítkozom. Kassák Lajos születésének 120. évfordulója alkalmából szimpóziumot szervezünk Érsekújvárod:, egy másik tudományos konferencián pedig a szlovákiai magyar irodalom oktatásának kérdéseit vesszük górcső alá. AII. Őszi írófesztivál helyszíne várhatóan Szene és környéke lesz, de Litera-túra címmel jövőre a keletebbi régiókba is ellátogatunk, és a mostanihoz hasonló írófesztiválokat rendezünk Gö- mörben, Kassán, valamint a Fel- ső-Bodrogközben és az Ung- vidéken.

A Bienveillantes című kilencszáz oldalas regény eddig több mint 250 ezer példányban kelt el Franciaországban

Goncourt-díj Jonathan Littell regényének

MTl-JELENTÉS

A papírformának megfelelően a Francia Akadémia nagydíja után a legtekintélyesebb üodalmi díjat, a Goncourt-t is megkapta hétfőn első regényéért a franciául író amerikai Jonathan Lűtell.

A Franciaországban eddig több mint 250 ezer példányban elkelt Les Bienveillantes (A jószándékú- ak) Barcelonában élő 39 éves szerzője, korábbi nyüatkozatainak megfelelően, nem jelent meg a díjátadáson, de - mint kiadója, Antoine Gallimard leszögezte - ez nem a zsűri vagy a díj üánti megvetés jele. Lűtell egyszerűen úgy gondolja, hogy az üodalom nem a show vüá- ga, és nem a szerző, hanem a könyv a fontos.

A nyár végén megjelent 900 oldalas regény szerzője 1967-ben emigráns lengyel zsidó családban született New Yorkban. Apja, Robert Littell maga is író és újságíró, kémregények szerzőjeként szerzett magának hírnevet. A Francia- országban felnőtt - mivel apja párizsi tudósító volt - és franciául anyanyelvi szinten beszélő Jonathan 15 évig humanitárius szervezetek aktivistájaként dolgozott a világ különböző országaiban, többek között Boszniában, Cse- csenföldön, Afganisztánban, mielőtt állítása szerint alig száz nap alatt megírta a hóhérok személyes felelősségét boncolgató „doku- fikcióját”.

A regény főhőse egy francia anyától és német apától származó, kitalált náci tiszt, egy bizonyos Max Aue, aki a náci gépezet aktív résztvevőjeként bűnbánat nélkül, egyes szám első személyben meséli el a második vüágháborúban a keleti fronton valóságosan megtörtént rémtetteket.

A realista és akadémikus stílusban megírt, közönségsikert arató

mű vegyes szakmai fogadtatásra talált Franciaországban. A nácizmus történetével foglalkozó szakértők, köztük Claude Lanzmann, a Soa című dokumentumfilm rendezője azért ítélte el Littell alkotói módszerét, mert a megtörtént eseményekbe keveri bele saját írói fantazmagóriáit.

A regény briliáns elméjű, jogász végzettségű SS-tiszt főhőse ugyanis kortárs francia szerzőket olvas, s a lenyűgöző orosz tájak és a náci kegyedenkedések mellett aprólékosan fejti ki vérfertőző és homoszexuális kapcsolatainak legapróbb részleteit is. Mások viszont éppen a XIX. századi nagy francia és orosz regényekre emlékeztető elsöprő stílusát tartják a mű nagy erényének. A francia közvéleményt elsősorban az izgatja két hónapja, hogyan képes ma egy fiatalember egy valódi szadista önvallomását megírni.

A feleségével és két gyermekével visszavonultan élő író eddig szülte minden inteijúfelkérést és televíziós szereplést visszautasított. Augusztusban egy rádióadásban azonban kifejtette, hogy elsősorban a náci korszak hóhérainak személyisége és az a kérdés izgatta: hogyan kerülhettek ezek az emberek olyan helyzetbe, hogy másokat kínozhattak halálra.

Ennek kifejtéséhez Littell egy, a kegyetíenségeket saját kezével végrehajtó nácit választott műve narrátorának. Éhhez először is aprólékosan végigtanulmányozta a II. világháború történetét. Főhőse személyiségének felépítéséhez pedig humanitárius munkája során szerzett tapasztalataiból merített, és korunk hóhéraival szerzett személyes tapasztalatait is beleírta művébe.

A Goncourt-díjat 1903 óta ítélik oda az előző évben megjelent, francia nyelven íródott, legjobb prózai szépirodalmi műnek.

Jonathan Littell (TASR/AP-felvétel)