Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-08 / 257. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. Kultúra 11 SLÁGERLISTA A Fasírt újra nagyot alkotott Nem tudni, hogy 1977-ben, amikor boltokba került Meat Loaf (Fasírt) albuma, a Bat Out Of Hell, sorozatot terve­zett-e belőle. A Marvin Lee Aday néven 1948. szeptember 27-én született dallasi énekes­színész a lemez második ré­szét ’93-ban jelentette meg. Ezen hallható pályafutásának eddigi legnagyobb slágere, az I’d Do Anything For Love (But I Won’t Do That), amely Nagy- Britanniában hét, Németor­szágban kilenc hétig vezette a kislemezek összesítését. A rocklegenda október 23-án előrukkolt a Bat Out Of Hell- sorozat harmadik, The Mons­ter Is Loose alcímet viselő ré­szével. A korong produceri munkálatait nagyrészt Des­mond Child végezte, és Meat Loaf régi szerzője, Jim Stein- man is közreműködik rajta. Úgy látszik, a sorozat mindig rendbe hozza a karrierjét, ’93 óta ugyanis nem szerepelt ilyen magasan a slágerlistá­kon, mint most. Albumáról el­sőként a huszonkét éves nor­vég énekesnő, Marion Raven közreműködésével készült It’s All Coming Back To Me Now című dalt másolták ki maxi CD-re, amely Steinman szer­zeménye, és egyszer már vi­lágslágerré vált, ’96-ban Ce­line Dion előadásában. Meat Loaf változata a brit kisle­mezlistán a hatodik helyig ju­tott, Németországban pedig a kilencedik pozícióban debü­tált, ott ez pályafutásának má­sodik TOP 10-es slágere, (pj) Meat Loaf, 2006 nagy vissza­térője (SITA/AP-fel vétel) A HÉT HÍRE Dal a fegyveres erőszak ellen Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában egyaránt a lemezeladási lista második he­lyére iratkozott fel a New Jer- seyből származó My Chemical Romance harmadik stúdióal­buma, a The Black Parade. Szerepel rajta a komoly társa­dalomkritikát megfogalmazó Teenagers című dal is. „A fegy­vertartás kérdése sok problé­mát vet fel az USA-ban. Szinte bárki fegyverhez juthat, a köly­kök elcsenik szüleiktől, és egy­re gyakrabban oltanak ki élete­ket. Komoly problémák van­nak az oktatás terén is. A kö­zépiskolában azt sulykolták belénk, hogy az emberek ve­szélyesek és erőszakosak. Fel­vételünk a The Smiths zenekar The Headmaster Ritual című dalához hasonlítható, amely korrekt helyzetjelentés a nyolcvanas évek Angliájáról” - nyilatkozta a My Chemical Romance énekes-frontembere, Gerard Way. (p, d) Az album a blueszenészek kiszolgáltatott helyzetére világít rá. Szép csendben... Szabó Tamás: Obsession Szögezzük le mindjárt az elején: ha átfogó képet kel­lene nyújtanom a bluesze- ne helyzetéről, és a létező problémakötegeket itt el­kezdeném kibogozni, a le­mezajánló valahol a sport­oldalakon érne véget. így hát megpróbálom tömören, a teljesség igénye nélkül. Először jöjjön néhány gon­dolat az apropóról, amely egy különleges lemez. PUHA JÓZSEF Ián még állami kitüntetésben is ré­szesülnének. Hozzátette, nem a személyekkel van gondja, megjegy­zése az ismertségről szól. Azt vallja, ő csupán egy herflis a háttérzené­szek élvonalából, s bár naponta hallható az éteren át csodás játéka valamelyik gagyiban - tisztelet a ki­vételnek -, ez nem elég ahhoz, hogy látványos legyen albumának megjelenése. Nagyjából ennyit mondott. Hát, akkor vesézzük ki a lemezt. Kezdjük az alapoknál, Szabó Ta­más bemutatásával. (Sajnos tény­leg itt kell kezdem.) Kizárólag a blueszenében jártasak ismerik, többek közt a Palermo Boogie Gang szájharmonikásaként. Nos, hősünknek már tele a hócipője a blueszenészek kiszolgáltatott helyzetével - gondolom, ez kide­rült. Az általa képviselt élőzene el- lehetedenült. A klasszikus zené­szek és dzsesszmuzsikusok is pa­naszkodnak, ám ezek a stílusok még mindig jobb helyzetben van­nak, mint a blues. A klubokban és egyéb vendéglátóhelyeken siral­masan alacsony a zenészek hono­ráriuma, közben a fellépési lehető­ségek is egyre szűkülnek. Egy hangszeres zenész folyamatosan tanul, ellentétben az őt leváltó le­mezlovasokkal, akiknél a zenei tu­dás kimerül a programírásban, az effektek felhalmozásában és a le­„Az is bolond, aki poétává les: Magyarországon” - olvasható ; Csokonai Vitéz Mihálytól szárma zó idézet a promóriós példány bo rítóján. „No meg az is, aki zenész szé” - áll a folytatás a borítón be lül. A korong médiavisszhangj; kapcsán a napokban megkaptuk; magunkét mi, zenei téren tévé kenykedő toliforgatók, rádiósok Egyenesen a főszereplőtől, Szabc Tamástól. Félreértés ne essék nem félemlített meg észrevételei vei, nem ezért tartom fontosnál már az elején kijelenteni, hogy ne kém szimpatikus a kezdeménye zés, és az album is tetszik. A mag; hibáival együtt, ugyanis koránt sem tökéletes, de va­lószínűleg szándr kosán nem az... Szabó Tamás e: év legérdekesebl magyar hanghordo zóját jelentette meg Zenei szemponttá és a csomagolást il letően is. A kereske delmi forgalomb; került háromszá; példány mindegyik; egyedi borítóval ké szült, mindegyiker más festmény látha tó. No, ez elég is volt pár kollégának Leragadtak a külső nél, a borítóról regéltek, holott a lé­nyeg a csomagolás alatt van. A ze­nész elsőként ezt kifogásolta. Emi­att azonban leginkább önmagát szidhatja, mivel okot adott rá, mi­közben a promóciós példányok bo­rítója az említett velős idézettel sokkal hatásosabb - mondanám, ha nem tudnám, hogy az egyedi borítók is célt szolgálnak, a lemez nem csak a blueszenészek rossz helyzetére kíván rávüágítani, de er­ről majd később. Aztán olyanokat mondott, hogy manapság Alföldi Róbertnek, Pély Barnabásnak vagy neagyisten Győzikének kell lenni ahhoz, hogy egy produkció na­gyobb figyelmet kapjon, szélesebb rétegekhez is eljusson. Szerinte, ha az említett úriemberek hasonlót al­kotnának, a zenei díjak mellett ta­mezek pa­kolásában. Ráadásul a zenészek a le­mezlovasok fize tésének jelentékte len részét kapják. Az Obsession (Megszállottság, Gyötrődés) című album megszüle­tését tehát nagyrészt a düh és az elkeseredettség motiválta. Szabó Tamás a szakma krémjéhez tarto­zó, mégis a perifériára sodródott, a magyar blues- és rockzene élvo­nalából való művészekkel rögzí­tette. Egyfajta összefogás ez a ze­nésztársadalom részéről: a fősze­replővel együtt harminchármán működnek közre rajta. Olyan vi­lágslágereket (és egy magyar san­zont) adnak elő, amelyeket bármi­kor el tudnak játszani, mindegyi­kük ismeri őket. Nemcsak a rétegzenészek hely­zete siralmas, hanem a festőké, grafikusoké, íróké, színészeké és egyéb művészeké is. A lemez címe: a megszállottság, gyötrődés az anyag különböző fázisainak kivite­lezésére felkért háttéremberekre is ugyanúgy vonatkozik, tehát az egyedi borítók festőire is. Az albumon világszínvonalú elő­adásban felcsendülő dalok váltják egymást a korántsem tökéletesek­kel. Elsőre, próba nélkül és egy az egyben lettek rögzítve, bizonyára csakis ennek tudhatok be a bakik, hiszen ezeknek a zenészeknek a kisujjukban van a zene. Az utóbbi kategóriába tartozik a záró felvétel, amely a maga hibáival együtt adja meg a tökéletes végkifejletet. A ti­zenöt tradicionális blueskom- pozíció után Az egyiknek sikerül, a másiknak nem... című múlt század eleji magyar sanzon csendül fel - jó kis fricska ez a végén. Meggyőződésem, hogy „normá­lis körülmények mellett” az Ob- sessiont korántsem csak három­száz ember hallgatná szívesen. Csakhogy valóban nem jut el a cél­közönséghez, már az út elején el­akad. Értelemszerűen a kiadó sem öl bele nagyobb összeget, amúgy is falakba ütközne, mivel a bluest a rádiók, tévék nem vállalják fel, te­hát hiányoznak a fórumok. Az ellehetetlenülés oka ebben, va­gyis a publicitás hiányában ke­resendő. Pontosabban az a leg­nagyobb baj, hogy kevés a ma­gyar. Adagban a nagy zenepia­cokon sincs több bluesrajongó, mint Magyarországon. A né­pességből kifolyólag vannak többen, így arrafelé működnek réteg­zenei rádió­adók, és a zenészek is jobban megél­nek. Szabó Tamás és ze­nésztár­sai tettek egy gesz­tust a blues- zene védelme érdekében, ami di­cséretes, és ahogy ír­tam, "Szimpatikus kezdeményezés, de olyat sajnos lehetedenség kita­lálni, aminek foganatja is volna. Legalábbis ők olyat nem tudnak. Győzike tényleg tudna - mármint a népszerűségéből és nem a tudásá­ból kifolyólag -, de attól ments meg minket Urunk. Tehát ezután is megy minden tovább a régi kerék­vágásban. Való igaz, az is bolond, aki poétá­vá lesz Magyarországon. Vagy blueszenésszé... A lányok időközben aranylemezzé vált anyaga csúszik lefelé az amerikai listán Danity Kané, az újabb műcsapat BEMUTATÓ Ha manapság felborul a sláger­listás papírforma, csakis újonc: té- véshow-ban feltűnt, összerakott előadó vagy csapat boríthatja fel. Ezek pillanatok alatt képesek elké­szíteni az albumukat, és váradanul robbannak be, sokszor csak a leg­minimálisabb idő telik el a műsor óta, míg mások, a hagyományos utat járók esetében általában már fél évvel korábban tudható leme­zük tervezett megjelenési dátuma. Kilenc héttel ezelőtt is ez történt az Egyesült Államokban. Várada­nul az eladási lista élére került öt lány alkotta Danity Kane a Making The Band című televíziós show har­madik szériájában állt össze Diddy (korábban Puff Daddy, majd P. Diddy néven ismert előadó és pro­ducer) irányítása mellett. Termé­szetesen a legmenőbb szakembe­rek vettek részt a csajok első albu­mának munkálataiban, többek kö­zött Scott Storch, Timbaland vagy Ryan Leslie. A siker tehát meg lett alapozva. Az első hely a Diddy által irányított Bad Boy Entertainment nevű kiadó hetedik listavezetését jelentette az amerikai nagyleme­zek összesítésén. Biztosra vehető azonban, hogy a lányok sikere ti­szavirág-életű lesz, a tehetségkuta­tókban feltűntek túlnyomó többsé­ge képtelen huzamosabb ideig az élvonalban maradni. Ma már csak édeskevesén, kizárólag a legfanati­kusabb rajongók emlékeznek a Making The Band első szériájában megalapított O-Townra, vagy a má­sodik sorozatból megismert Da Bandre - időközben mindkettő fel­oszlott. Európába egyelőre jófor­mán a Danity Kané híre sem érke­zett meg, és a lányok hazájukban is egyre jobban csúsznak lefelé az el­adási listán, a héten már csak a 47. helyen szerepelnek, és ez is a gyors hanyatlást vetíti elő. (péjé) ZENEZÓNA - DÍJÁTADÓK Az eMeRTon-díjak - győztesek November 19-én a Dél-budai Kulturális és Szabadidőközpontban osztják ki a Magyar Rádió Zrt. zenei elismeréseit, az eMeRTon- díjakat. A kitüntetés egyik megalapítója 1986-ban az idén Életmű­díjjal jutalmazott Bolba Lajos karmester volt. Ezúttal tizenegy kate­góriában hirdettek győztest, a friss kitüntetettekkel 247-re emelke­dett a díjazottak száma. A zenei szakemberek alkotta zsűri a hagyo­mányoknak megfelelően titkos szavazással döntött. Az ünnepélyes gálaestet a Petőfi Rádió élőben közvetíti, (mr, p) Kategóriák és díjazottak Az év énekese - Dobrády Ákos Az év nwsicalénekese - Bereczki Zoltán Az év együttese - Háború Az év hangszeres szólistája - Ferenczi György Az év folkegyiittese - Fonó Zenekar Az év dzsesszegyütteee - Fusio Group Az év zeneszerzője - Jamie Winchester Az év szövegírója - Vaila Attila Az év felfedezettje - Bartók Eszter Az év hangmérnöke - Kuklis Béla Életműdíj - Bolba Lajos Bartók Eszter, a Megasztár felfedezettje megkapta élete első fon­tos zenei elismerését (Képarchívum) A Q gálája - botránnyal fűszerezve Megtartotta éves díjkiosztó ünnepségét az olvasók szavazatai alapján Nagy-Britannia vezető zenei szaklapja, a Q magazin. A fo­lyóiratot az amerikai Rolling Stone mintájára alapították meg 1986-ban, főleg a harmincas és negyvenes korosztály részére. A gá­la ezúttal nem volt botránymentes. Az Arctic Monkeys frontembe­re, Alex Turner kifogásolta, hogy a Take That is a díjazottak közt szerepelt. „Sokan vannak, akik díjakat kapnak a semmiért, és azt gondolják magukról, hogy jók, pedig nem azok” - bírálta az újra összeállt fiúcsapatot. A Take That képviseletében jelen lévő Jason Orange ezzel szemben köszönetét mondott azért, hogy végre nem­csak tinimagazinok ismerik el együttesét, hanem az igényesebb saj­tóorgánumok is. Derültséget keltett a közönség soraiban, amikor Noel Gallagher elnézést kért, amiért öccse, Liam nem jelent meg az . ünnepségen, helyette állítólag az állatkertbe ment. (q, o, p) Főbb kategóriák és díjazottak Az év lemeze - Arctic Monkeys: Whatever People Say I Am, That’s What I’m Not Az év zenekara - Oasis Az év felfedezettje - Corinne Bailey Rae Az év dala - Gnarls Barkley: Crazy Az év videoklipje - The Killers: When You Were Young Életműdíj (Award Of Awards, azaz a Dijak díja) - U2 Holnap Pozsonyban koncertezik a legendás Kool & The Gang (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents